Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

Melléklet a „ltfyirvidék" 28-ik számához. A főorvosi jelentés a megyei egészségügyet a következőkben terjeszti elő. A lefolyt juniushóban az egészségügyi viszonyok kedvezőbbeknek mutatkoztak mint májushóban; mert mig májushóban 1000 lakos közzül 27 halt meg, juniusban csak 24; és igy ha a többi hónapok hasonló kedvező arányt mutatnának, az évi halálozás 1000 lakosra csak 28'8-et tenne ki. A mult év átlagosan 35 halálesetet tüntetett fel 1000 lakosra. Legtöbben betegedtek és haltak el gyomor,- belhurutban s a bátori járásbau tüdő-lobban : A fertőző és járványo* betegségekről a következő ket jelenti. Bujon május 26-án kanyaró jelentkezett, s 40 beteg közzöl kettő elhalt és evvel a járvány megszűnt. Rakamazon január 12-én hólyagos himlő lépett fel, melyben junius 22-ig megbetegedett 43, meghalt 14, meggógyult 29. A Szabolcson február 15-én keletkezett himlő jírványban junius 22-ig összesen megbetegedett 24, meghalt 13, meggyógyult 11. Pazonyban májushó végén fellépett himlő járványban a 31 megbetegedett egyén közzül 3 meghalt; a járvány jelenleg szünetel. Az Apagyoo felmerült pár eset közzül 2 meghalt; NagyKálióban 5 közzül egy. E vonatkozatban megjegyzi jelentést tevő főorvos ur, hogy: ha a bizottmány! közgyü 1 'S által elfogadott himlő oltási szabályrendeletet a magas minisztérium elfogadja és az kérlelhetlen szigorral végrehajtatik: a himlő halálozás mindenbizonynyal a mi nimumra fog szállaui. Nagy bajként emliti fel a jelentés, hogy a himlős betegeket az indolens közönség, daczára a figyelmeztetéseknek, csak ugy látogatja, mint az előtt, és igy a ragályt elburczolja; és hogy a felvilágositó oktatást se.nmibe sem veszi a közöuség annyira, hogy csakis érzékeny bírságolással lehetne e bajon segíteni. Zalkodon több áliat lépfenében elhullván, dr. Tót.i Elek toicsvai orvos által több egyén pokolvar elleu gyógykezeltetett. Megjegyzi a jelentés, hogy a pokolvar nem egyéb, mint emberre átvitt lépfene. Zalkodon 11 egyén esett lépfenébe, kik közzül egy meg is halt. Indítványozza főorvo-i, hogy a járási szolgabíró felhívandó a zalkodi ügyállás megvizsgálására. Sok évi tapasztalás nyomán megjegyzi a jelentés, hogy a pokolvart többnyire cselédek" és dohányosok kapjak, akiknek lelketlen munkaadóik elhullott állatiikuak húsát nem csak átengedik, de sokszor azok értékét illetményükbe tudják be. A községek elüljárói a szolgabirák által utasitandók lennének, a tudomásukra jutott ily esetek feljelentésére; hogy a mérgezők kellőleg megbüntettethessenek. A halottkémi jelentések junimhóról rniudeu járásból beküldettek, azonban nem minden községből. A 138 községből 214,008' lakossal csak 102 községből 180,657 lakosról érkezett be a halottkémi jelentés. 36 községből 33,351 lakosról tehát nem küldetett be. 7 éven alóli elhalt beteg gyermfek kSzzül összesen 111 gyógykezeltetett. 7 éven alóli 100 elhalt közzül nem gyógykezeltetett 5.22. Hét éven felül elhaltak közzül gyógykezeltetett 120 egyén, nem gyógykezeltefett 116. 7 éven felüli 100 elhalt közzül nem gyógykezeltetett 41.7. Az összes elhaltak száma 438. száz lakos közzül elhalt 2.44. Az összes elhalttak közzül nem gyógykezeltetett: 48.4. Tápszerek és italok számos esetben vizsgáltattak kedvező kimenetellel; csupxn Gráván kobojtatott el néhány grammnyi bűzhödt hus; Pazonyban pedig egy hordó dohos és eczetes bor semmisittetett meg, mint a táplálkozásra alkalmatlan czikk. A himlő oltás a megye területén ciakuem be van fejezve. Orvos törvényszéki bonczolás volt 2 esetben. Orvos rendőri bonczolás két esetben. Orvosi látlelet kiadatott súlyos testi sértésről 4, könnyű testi sertésről 8 esetben. Az állatti egészségre nézve a viszonyok kedvezőtlenek voltak. Ugyanis: takonykór gyanúja miatt zár alá helyeztetett Djmbrádon 18 cdkó, Gégényben 1 ló. Takonykór miatt, kiirtatott Kállő-Semjénben 1, Uj-fehértóu 1, Szomjuhátou 1, Nyir-Bogáton 2 ló. Léplenében 14 községben összesen beteg sertésekből 622 db. hullott el; ezen kivül elhullott 7 ló és 25 db. szarvasmarha. Igen valószínűnek látja a jelentés, hogy lépfene több helyeken is előfordulhatott, amint azt a zalkodi e<et is igazolni látszik ; csakhogy az eseteket nem igen szeretik bejelenteni, mert ekkor az állatok esetleg zár alá helyeztetvén, azokkal a szabad rendelkezési jog szorittatik meg. A lépfene kül- és belterjes föllépése főleg a rosz, és még azon felül a nem elegendő kutakban találja magyarázfctát. A mezei kutak, köz tudomás szerént. többnyire csak úgynevezett sirkutak, amelyek a legalantabb fekvésű mocsáros helyeken ásatnak, ahová a szomszédságban összegyűlt mindeu féle szerves bomló anyagokkal telitett esővíz szivárog. A jókút ritkaság, de nem is elegendő l kút 100—200 darab marhának megitatására, ami, 3 veder vizet számítva egy marhára, 600 veder vizet igényel. (Határozat): »A megyei főorvos jelentéséből kitünőleg, Zalkod községben több állatt lépfenében elhudott, s ezeknek husa kilogramonként 8 krjával, dobszóval közhírré téve elárusittatott ; minek következtében több pokolvar eset merült fel; sőt egy ember abban meg is halt: ennélfogva járási szolgabíró szigorú vizsgálat foganatosítására, megfelelő intézkedés és 8 nap alatt jelentés-tételre utasittatik. Tekintettel a megye több községében fellépet lépfene járványra, a járási szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere utasíttatnak, miszerint az eles tt állatok hulláinak megsemmisítése iránt haihxtósan intézkedjenek; s intézkedéseik végrehajtását a legéberebh figyelemmel ellenőrizzék s azon esetben, ha az elhullott állatok hullái netalán eladatnának vágy elhurczoltatnáuak, az ide vonatkozó törvények szigorát alkalmazni el ne mulaszszák. Minthogy pedig a lépfene járvány keletkezésére és terjedésére a vízhiány nagy befolyással bir: ennélfogva a szükséges itató kútak előállítása iránt azonnal és akként intézkedjenek, hogy az által a jelzett járvány terjedése lehetőleg megakadályoztassák.« Az árvaszéki ügymenetet és tevékenységet elnök Bégányi Ferencz ur következő kimutatásban jelenti be. 1886. évi május haváról juniushóra elintézetlenül át ment 3696 darab. Ehhez juniusban beérkezett volt 1077. Elintézendő volt tehlt összesen : 4773 db. Ebből ülésben és ülésen kivül elintéztetett: 1754 db. Elintézetlenül át megy juliushóra: 3019 db. Az elitézett 1754 darabból ülésben előterjesztett Péchy Gyula ülnök 91 darabot, Okolicsányi Géza 191, Böszörményi Kornél 138, Nóvák Gyula 47, Lövey Miklós 18, összesen 485 darabot. Ülésen kivül elintézett Péchy' Gyola 286, Okolicsányi Géza 281 Böszörményi Kornél 171. Nóvák Gyula 405, Levey Miklós 126, ös-izesen 1269 d irabot. Az árvapénztár állása juniushó 30-án következő volt: Készpénzben 2253 frt. 56 kr. Betétkönyvek, értékpapírok 461,682 frt. 56 kr. Arany és ezüst neműek 104 frt 60 kr. Magán adós levelek 269,632 frt 07 kr. Összesen : 733,672 frt. 79 kr. Tudomásul vétetett. Amennyiben Nyíregyháza város hatóságától a városi árvaügyek állására és az árvaszéknek tevékenységre vonatkozó időszaki jelentések még ez évbeu nem érkeztek be: A városi polgármester utasittatik az 1886. év első és második évnegyedére vonatkozó jelentéseit, az 1877. XX. t. cz. 213. §-a értelmében, és az 1886, év első felére vonatkozó jelentést, az 1876. VI. t cz. 64. §-a alapján, azonnal terjeszsze be Olvastatott a tiszti fő ügyész felévi tevékenységről szóló jelentés. 1886 évi január 1-től julius l-ig az alispáni hivataltól beérkezett 96 ügydarabból elintéztetett, 86 darab, hátralékban maradt 10 db. Az árvaszéktől őrke! zett 64 dból elintéztetett 59 db. hátralék 5 db. Az állami kincstártól érkezett 28 dból eliutéztetett 19 db. hátrál. 9 db. Különbö/.ő hatóságoktól érkezett 110 dból elintézt.. 110. Érdemlegds jogi vélemény adatott az első félévben 27 ali-sptni, 86 árvaszéki, 7 kincstári, összesen 120 ügydarabban. Az államkinc-itár érdekében az 1886-év első felében 9807 frt 38 kr. adóhátralék erejéig vezettetett végrehajtás a hátralékosok ingatlauaira. A többi kincstári végrehajtások Fejér Imre alügyész ur által eszközöltettek. A megyei közkorhiz alapitványainak rendezése czéljából részben a tőkék, részben a kamatok behajtása végett, a szükséges törvényes lépések megtétettek. A uyir-adonyi közös iskolai alap javára 536 frt 72 kr. tőke erejéig, Elekes Ferencz és Lázár Mihály volt bérlők ellen, folytatott perben ez ideig 306 frt 79 kr. befizettetvén, a 229 frt 93 kr behajtása iránt a per illetőleg a végrehajtási eljárás folyamatba tétetett. Fejér Imre alügyész ur e f. év első felében elintézett a közigazgatási bizottsági és alispáni 99 darabból be kell dobni, de a világért sem szabad a szobába vinni, mert akkor tömérdek sok légy lesz. Április elseje. Ez meg a bolondok uapja. Ezen a napon szokták a babonás emberek egymást lóvá tenui s „áprilisi szamár"-uak titulálni. Április elsején szokás a gyermekeket s a félboloudokat csigavérért és békatollért küldeni. Öreg embertől hallottam, hogy e uapon ütötte agyou Kain Ábelt s az illető bácsi hozzá hazudta azt is, hogy ő ezt a szent írásból olvasta. Szeut-György napja a szerencse uapja. E nap előtt fogott pillaugó nagy szerencsét hoz. Szeut-György előtt fogott kígyóból a leghathatósabb orvosság készüi. Sz.Gy. előtti ürge bőréből készült péuzes zacskó soha ki nem fogy. (Azt mondják, Rotschildékuak is ilyen zacskójuk van!) Sz.-Gy. előtti gyikuak a torkát a kis ujjal (növendék ujj) tneg kell simítani, akkor nem lesz torokfájásunk. Aki Szent-György nap előtt fűzfa sípba fuj, annak sem lesz torokfájása. Aki György nap előtt bőregér (denevér) szárnyat szerez s pénzt takargat bele. annak sohase fogy el a pénze. Ha pedig György nap előtt zöld békát fogunk a kezünkbe, akkor nem lesz hideglelésünk. Aki György nap előtt fecskét, vagy gólyát lát, annyi évet él, a hányat a fecske, vagy gólya szárnya lebben. A Szent-György előtt fogott kigyó bőre igen jó botra húzva. (Az ilyen bottal még a vasat is el lehet törni!) Szent-György éjjelén az ember kihallgathatja a boszorkányok beszélgetését a jó és rosz fúvókról. Ha György napja nagyszombatra esik, vége lesz a világnak.*) Füves Mári javasasszony a sok kuruzsló szereit mind Szent-György hajnalán szedi. *) Az 1886, gyönyörűséges esztendőre ez a jövendölés épen ráillik A fagyos szentek napjai. Bouifácz, Szervácz ós Pongrácz (május 12., 13. és 14.) napjaitól sokan azt hiszik, hogy ezek fagyot hoznak. Fagyos szent az Orbán is. Ha Urbáu napján esik az eső, akkor leragyázik a szőllő, vagyis lehullik a virága. Medárdus napnak (junius 8.) a babonás emberek oly csodatevő erőt tulajdonítanak, hogy ha az napon esik, ez esetbeu 40 napig egymás után fog esni. Szent-Iván napján jó a szent-Iván bogarat és hajnalán a gyógyfüveket szedni, a minek nagy gyógyhatása vau Füves Mari is e napon szedi össze a tücsköket, bogarakat betegjei részére orvosságul. Szintén e napon szokás a szent Iván tüzet átugrálni, hogy az ember abban az évben meg ne haljon. Szent-Mihály napja. Ha e nap előtt nincs dér, akkor a zsidók mind megkoszosoduak. (Ezt a furcsa babonás moudást alkalmasint valami tüzes antiszemita gondolhatta ki.) András nap éjjelén a babonás leány megálmodja, ki lesz a mátkája, főt ha ezen éjen valamely legénynek ingét párnája alá teszi, azt a legényt ugy megbabonázza, hogy utána jár, mint az árnyék. Luczanapján kell kezdeni az u. n. Lucza-széket késziteui és minden nap faragni valamit rajta ugy, hogy karácsony estén legyen készen. Ez a kis szék az, amelyről azt tartja a babona, hogy az ember meglátja a boszorkányt. Lucza napjától 12 nap levén karácsonyig, egy-egy nap után jósolják a babouások a következő év tizenkét hónapjának idejét. Karácsonyi babonák. Az éjféli mise alatt a szarvasmarhákat, ki kell hajtani a közkutakra itatni; ilyenkor 86 darabot, az árvaszéki 257 darabból 241-et, a 343 vegyes természetű ügydarabból 330 darabot; vagyis 699-ből 657-et; hátralékban maradt junius végével 42 ügydarab. Véleményt adott 47 alispáni, 50 árvaszéki üg)darabban! Rendes pert folytatott 3-mat, sommás pert és végrehajtást 30-at, bagatel pert 16-ot. A kincstár javára 18 végrehajtást eszközölt. Egy elhanyagolt iparág megyénkben. (Ajánlva a tanitó urak figyelmébe.) Az ipar, a közterhek netiéz súlya alatt roskadozó tár sadalomuak, valóságos kincses bányája, amely gondos és okszerű kezelés mellett, teljes jólétet biztosit a vele foglalkozó iparosok számára. Kimerithetlen annak áldása, ba a munkás természet ölén oly bőven tenyésző nyers anyagokat úgy képese' feldolgozni iparosaink, hogy gyártmányuk a müveit külföld által előállított hasontermészetü tárgyakkal a versenyt kiállja. Kelendőségnek is fognak bizton örvendeni, ha a müveit közönség kissé kényes igényeit képesek kielégíteui, ha a közéletben hasznosaknak bizonyulnak. Édes hazánk bőven van megáldva oly anyagokkal, melyek dús jövedelmi forrást nyújtanak iparosaink számára, ha kellőleg dolgoztatnak fel. Nincs nálunk egyetlen talpalatnyi föld sem, mely ne volna képes valamit nyújtani az ipar részére. Meg van áldva hegye, völgye, rónája, földeinek kebele a legbecsesebb érczekkel van tele. Hazánk a legboldogabb országok egyike lehetne, ha a magyar embernek betegsége nem volna az ipartól való idegenkedés. A magyar ember gazdálkodás és nehéz muuka végzésére született. Jobban tetszik neki a gazdálkodás szerszámaival, mint az ipar eszközeivel dolgozni. Innen van, hogy iparunk el lett hanyagolva, hogy csak bevándorlottak fejlesztették azt önhasznukra. Ma azonban egész másként kezd goudolkozni a nemzet. Kezdi átlátni az iparnak közgazdaságilag felettébb fontos voltát; érzi, hogy ha egyedül a földmiveiésre fektet fősúlyt, meg nem élhet. Tudja, hogy, a külöaféle iparczikkekért kimenni szokott milliók nálunk maradnak, ha képzett iparosaink lesznek és pártolva lesz a hazai ipartermék. Elismeri, hogy csak akként virágozbatik fel, ha a földmivelés melleit az ipart is fejleszti. Különben is a földmivelés és ipar egymásra vanuak utalva. Egyik a másik nélkül nem virulhat, nem fejlődhetik. Teljes örömmel jelezhetjük, hogy hazánkban az ipar oly lendületet nyert az utóbbi időkben, amelyről budapesti kiállításunk fényesen tanúskodik, mi szerint a világ meleg elismeréssel szól élet-képes iparosainkról. Sajnálatos, hogy ugyanezt nem mondhatjuk nagyon is elhanyagolt házi iparuuk állásáról; pedig épen ez eszközölheti köznépüuk nyomasztc helyzetéuek javulását. A házi ipar némely ága egyes vidékeken fel van ugyan karolva, és a helyi viszonjok szerint kisebb nagyobb mértékbeu fejlesztetik; de nem annyira, mint amennyire azt annak jövedelmezősége megérdemelné. Az ipar kellő fejlesztés nélkül elásott vagyon, kamat nélkül befektetett tőke. Az ipar az amely czélos újításokat követel, melynek a haladásban megállania egy perezre sem szabad. Vannak vidékek, ahol a lakosok kizárólag a házi ipar űzéséből élnek, de színandóan szegények ; mart nem képesek haladni, nem akarnak más jövedelmezőbb iparágat elsajátítani. Maradnak azou szokásoknál, melyeket évtizedek előtt gyakoroltak. Talán egyetlen megyéje sincs hazánknak olyan, amely a házi ipart annyira elhauyagolná, mint Szabolcsmegye. Igaz, hogy itt annyi a vető föld, miszerint alig van annyi munkás kéz, amennyi aunak megdolgozására szükséges; igy nem sok idő van a házi ipar kezelésére. De ez nem ok, mert van az évnek oly szakasza, melyben tétlen heveréssel, vagy káros dobzódással tölti unalmas idejét népünk, mely évszak alatt haszonnal értékesíthető az iparnak tudása. Megyénkben a nc-p aunyira beleélte magát a földmivelés munkájába, hogy az iparról tudni sem akar. Mig némely vidéken selymet termelnek, méhet tenyésztenek stb., addig nálunk alig észlelhető némi csekély nyoma a házi iparnak, pedig van oly anyagunk bővei, mely ránk nézve értékesítés nélkül vész el. Minden nap panaszként halljuk, hogy homokos talajunk terméketlensége oka a megyénkben tapasztalható szegénységnek; holott van eunél terméketlenebb is, lakói mégis boldogabbak. Legyünk őszinték. Vagyantalanságunk oka az ipar elhanyagolása, és azou dologtalanság, az ostorral erőseu kell csattogtatni, attól hízik és erősödik a jószág és a tebeuet a boszorkány sem lesz képes megroutaui. Egy kivetett czérna gomolyagba karácsonykor belépni, kész Lázárbetegség. Karácsony éjeién legjobban fog az igézet. Aki a szent estén (bőved est) mézes fokhagyma gerezdet uem eszik, az torokfájós lesz. Aki pedig karácsony estén diót eszik méz nélkül, aunak kihull a foga. Aki karácsonykor egy almát, vagy diót. felvesz a földről, fekélyes lesz tőle. Éjféli misén a luczaszékre állók — mint az imént is mondám — meglátják, ki a boszorkány. E napnak még az ételhulladéka is varázs-erővel bir, különösen hires a karácsonyi morzsa, mely sok kuruzslóorvosság fő alkatrésze. Füves Mari e nélkül nem is küldhetné atiuyi betegét a más világra. Aprószentek napján, akit vesszővel vagy nyirfavirgácscsal elnáspágoluak, végig puhitnak, az friss lesz és kelést nem kap. (E babonás szokás még Heródes zsidó király idejéből ered.) Tanulság. Minden napban 24 óra s minden órában 60 perez van. Minden nap keleten kel föl a nap s nyugaton áldozik le. Minden napot a jó Isten teremtett. A szentírásban híre-nyoma sincs a szerencsés és szerencsétlen napoknak. Jóravaló könyvekben sem lehet találni ilyen hóbortosságokat. A babonás napokat a régi tudatlan emberek gondolták ki, talán csak tréfából és sok ember mai napság is hisz beunök. Okos és vallásos ember megkülönböztet ünnepnapot és köznapot; de azt nem hiszi, hogv egyik nap szerencsés lenne, a másik szerencsétlen.