Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

városban lakó asszonyon. Habár ezen betegség járványszerűleg nem lépett fel, az emiitett belügyminisztérium mindazonáltal a legszigorúbb óvintézkedések foganatosítását és hatálybalépését is elrendelte, ennélfogva ez idő szerint szigorúbb intézkedések megtételét itt most még szükségesnek nem találom. Nehogy azonban a cholera utasok által az osztrák részről foganatosított óvrendszabályok mellett is. behurczoltassék : felhívom a törvényhatóságot, hogy intézkedjék, miszerint a közvetlenül Tiiestből érkező utasok és málháik szállókban, korcsmákban, vendéglőkben, magánlakásokban orvosi megfigyelés és felügyelet alá helyeztessenek; szükség esetén pedig az uti málhák és használati tárgyak megvizsgáltassanak es fertőtlenittessenek; megjegyezvén, hogy mindezen intézkedések kíméletesen és az utazó közönség szükségtelen zaklatása nélkül lesznek foganatositandók. Budapesten, 188G. évi juniushó 17-én. Tisza, s. k. ,,N Y í K V I I> É l

i.

" (Másolat.) Esztergom megye alispánjától, '2741/886. Az ország valamennyi tekintetes törvényhatóságának. A fővárosi „Rókus" kórházban 1884. évi április 12-én ápolás alá felvett, magát Dunamocsi illetőségűnek vallott Kertész János József 33 éves, r. cath. nőtlen egyén foglalkozására nézve kintornás illetőségi, miután az általa bemondott adatok teljesen valótlauokuak bizonyultak be, e megye területén megállapítható uem volt. Felkérem ennél fogva a czimet, szíveskedjék nevezettet hatósága területén köröztetni, feltaláltatása esetéu az utána felmerült 5 frt, 60 kr. gyógydijjat behajtatni, egyidejűleg ivedig öt, illetősége iránt kimerítően kihallgattatni, az eredményről pedig ezen alispáni hivatalt minden esetben értesíteni. Esztergom, 1886. évi májushó 7-én Kruplanicz, kir. tanácsos, alispán. 6,459. k. sz. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. 6

.268. K. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elüljáróknak. A m. kir. honvédelmi miniszter folyó évi 16,242. számú intézvényének másolatát, szabályszerű közhírré tétel végett, közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1886. junius 28. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter. 16,242/X. sz. Szabolcsvármegye közönségének. A cs. és kir. közös hadügyminister úr, valamint a m. kir. és cs. kir. osztrák pénzügyminiszter urak közt létre jött megállapodás folytán, a csapat-gyakorlatok alkalmával okozott mezei károkért fizetendő térítésekről szóló nyugtatványok, a menyiben a földterületek nem a katonai igazgatás és a tulajdonos közt fenálló szerződés, hanem a beszállásolásról szóló 1879-ik évi XXXVI-ik t. cz. 56-ik szakasza alapján vétetnek használatba, a bélyegilleték szabályzat 79-ik tételének h) pontja értelmében bélyeg-kötelezettség alá nem esnek. Miről (a czimet) oly felhívással értesítem, hogy jelen rendeletemet hatósága területén szabályszerűen tegye közzé. Budapesten, 1886. évi junius 10-én. F jérvár y, s. k. honvédelmi minister. 6,051. K. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének 8 községi elüljáróknak. Békésmegye alispánjának f. évi 4386. sz. a. kelt körözvényét másolatban, esetleg megfelelő intézkedés végett, kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1886. junius 30. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Békés vármegye alispánjától 4386/1886. sz Tekintetes alispáni hivatalnak Miután az aradmegyei közkórházban 1885. évi deczeinber havában ápolt Dékány Zsuzsáuna állítólag férjezett Szatmáry Andrásnénak az általa bevallott (békésmegyei) Békés községi illetősége nevezett község által megtagadtatott, — s miután ápolt a kórházból ismeretlen helyre távozott, s igy illetőségi viszonyaira ujabban kihalgatható nem volt; az iránt keresem meg a tekintetes czimet, hogy Dékány Zsuzsánnát batósósága területén nyomoztatni, s feltalálása esetén őt arra nézve, hogy Szatmári András állítólagos férjével hol, mikor ós mely egyházban lett össze esketve, valamint hogy ugy ő, mint férje, mely községben született, szülei hol bírtak illetőséggel? kihallgattatni, s eljárása eredményéről ide f. évi julius 25-ig miuden esetben jelentést tenni szíveskedjék. B.-Gyulán 1886. évi juniushó 8-án Dancsovics Pál, alispán. j,

958

. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elüljáróknak. Esztergom megye alispánjának 2741/886. szám alatt kelt köröző levelét másolatban közhírré tétel, esetleg megfelelő intézkedés czéljából kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1886. junius 30. Zoltáu Jáuos, alispán. A „NYIRVIDÉK*

4 TÁRCZÁJA. Babonás napok.) A babonás emberek téves hite szerint vaunak szerencsés és szerencsétlen napok. A legszerencsétlenebb nap a péntek. Ez iráut igen nagy respektusa van a hóbortos babonás embernek. Hogy honnét kelt e napnak annyira veszett neve, — erre vonatkozólag sokféle magyarázatot hallottam és olvastam. Kobak Péter komám azt mondja, ouuét e nap szerencsétlensége, mert az Isten e napon teremtette az embert. (Ne neked teremtés koronája!) S midőn a Tereintő látta, mily gonosz lélek lakik teremtményében, — fölsóhajtott: „Bánom, hogy embert teremtettem!" Százakra és ezrekre megy a babonás szokás és mondás e nap körül, melyekből elmondok néhányat — kóstolóul. Iíotlós tyúkot péntekeu elültetni nem jó, mert megzápul az alárakott tojás. Pénteken kezdett és végzett munkán nincs szerencse. Ha az év első napja péntekkel kezdődik, az az esztendő terméketlen lesz.*) Aki pénteken nevet, az vasárnap sir. A kis gyermek, ha péntekeu kapja az első fogát, a tejfoga után soha se nő több foga. A melyik kis gyermek pénteken kezd gagyogni, az hebegő lesz, ha ugyan meg uem némul. Pénteken ého nra prüsszenteni, nagy veszedelmet jelent. Aki piuteken fűt be először télire, annak leég a háza. Péntekeu útra kelni, kész szerencsétlenség. Pénteken mosott ruhától kiütést *) Mutatvány Sirisaka Andor »A Babonirölc czimü népies irányú müvéből *) Példa rá az 18S6-ik év. Szolgabiráknak, Nyíregyház a város polgármesterének s a községi elüljáróknak. Körözés. Gen^csy Ferencz örököseinek n.-halászi gazdatisztje a bogdányi járás szolgabirájának bejelentette, hogy a folyó évi juniushó 7-én Nyíregyházán tartott országos vásár alkalmával egy 3 éves, romlott szarvú, bal oldalán G. F. bélyeggel ellátott s balfüle hegyén becsípett jegyű ökör tinót egy, öltözetéről hajdú megyeinek látszó embernek eladott; aki a vételárt kifizetvéa, s a marhalevelét átvévén, azon szándékkal, hogy a tinóhoz kötelet vesz elment, és többé vissza nem tért. A kérdéses tiuó jelenleg is eladónál van. — Mely körülmény azon megjegyzéssel hozatik köztudomásra, hogy ki nem sajátitds esetén folyó óv augusztushó 16-án Halász község — községházánál, a bogdányi járás szolgabirájának közbejöttével, kihez az ezen ügybeni uetaláni értesítések intézendők lesznek, el fog árvereztetui. Kelt Nyíregyházán, 1886. julius 2-áu. Zoltán Jáuos, alispán. Az ember társadalmi szempontból. I. Sokrates az embert kis istennek, Goethe a világ kis istenének, Jean Paul fél istennek, Schiller a teremtés urának mondja. Es nem ok nélkül. Mert vau e oly csodálatos lény a teremtmények között, mint az ember, a kiben lélek és test, szellem és anyag, teremtő és teremtett, ég és föld egyesül? Testi és lelki tulajdona a természet lényei fölé emelik őt. Épen azért, mert lelke van, teste is a szellem kinyomatát hordja magán, s egész külső megjelenésében valami magasztos, nemes, szép összhangzat és eszmény nyilvánul; mert a szellem a testet is szervező tevékenységének plastikai kifejezésévé teve. Az emberi test tagadhatatlanul mesteri műve az örök alkotónak; melyen arány, szépség és méltóság ömlik el. „ A szépség és fönség fényesen ragyog az emberen", mondja Schubert. I)e mindezt fölülmúlják szellemi tehetségei, melyekkel oly dolgokat művel, amikre a természet többi lényei nem képesek Gondolkozik s kutat, behat a föld belsejébe, majd az égi testek járását méregeti. Uralkodik a teremtmények felett, szolgálatába állítja a természet törvényeit és saját czéljainak elérésére alkalmazza A legfenségesebb eszményképeket dicső műremekekben testesiti meg. összes ténykedését öntudatos, határozott elvek és czélok szerint intézi; majd a vallásos kegyelet templomába tér, hol szent áfíszelleműléssel emelkedik képmásához, a világ örök Istenéhez. Az ember szellemi természete specifikus hajlamokban nyilvánul, melyek között kétségkívül igen fontos szerepet játszik társulási hajlama Természetesen s mintegy ösztönszerűleg lép az föl benne, kap az ember. Aki pénteken fekszik betegágyba, többé föl sem kel. Pénteken sütött kenyér keletien marad. Pénteki vendég annyi, mint egy heti exekuczió. A tököt pénteken, vagy csütörtökön keíl vetni. Úgy meg van a szegény péntek babonás hírrel verve, hogy akár hány babonás ember kitörölné még a kaleudánomból is ! Skót ország némely vidékein a halászok a pénteket épen szerencsés napnak tartják. Ok minden esketést és lakodalmat csak pénteken tartanak. A skótok olyan babonások, mint a magyarok. Azok szerencsés, mi meg szerencsétlen napnak tartjuk a pénteket. Szilveszter és újév napja. Az a vén aggastyán s ez az újdonsült csecsemő ínég a babonában is egymás utáu járnak. E két napról ezeket a babonás szokásokat és mondásokat hallottam. Aki Szilveszter és újév közt éjfélkor születik, abból nagy ur válik. Újév reggelén ne vegyen senki tisztát magára, mert kiütéseket kap. Szilveszter éjjelén a szerelmesek ólmot olvasztanak s ha a megolvadt ólmot vízbe öntik, a képződött ólomalak megmutatja, miféle foglalkozása lesz a jövedőbelijükuek. Nem jó újévkor varrni, inert, a tyúk tojúkáját bevarrja az ember. Aki a kakast újév hajnalán meglesi, mikor az elsőt kúkorikol, arról a tájról várhatja a mátkát, amerre a kakas nézett. Aki újév napján későn kel föl, az egés< eszteudőben olyan lusta lesz, mint a lajhár; de aki e napon korán kel, az mindennap frissebb lesz. Aki Szilveszter éjjelén megfordítja feje fölött a párnáját, az álmában meg fogja látni jövendőbelijét. Aki pénzt ád ki újév napján, akár egész esztendőben a zsebében tartsa kezét. Akit újévkor megvernek, minden nap kikap az egész esztendőben. Ha ujévnapján valamely üzletbe egy öreg asszony az elhogy társadalmi viszonyokat teremtsen, és azok között a szellemi tehetségeknek fejlődést és haladást biztosítson. Érzi azonban, hogy erre egymaga nem elegendő. Gazdag aranybányaként áll előtte az emberi élet az ő pályáinak nagy változatosságával; ezer aknát azonban nem nyithat meg egyszerre, és ha csak egyet nyitna is meg, azt sem meríthetné ki egymaga teljesen. Tekintsünk csak az elméleti tudomány különféle disciplináira. Mennyi idő telt el a legnagyobb szellemi munkásság között, mig az egyik vagy másik téren valami nevezetesebb vívmányhoz jutott az emberi nem. Hát még ha egymagára volna hagyatva az ember, az ismeretek különféle ágait soha sem ejthetné hatalmába. Pedig a szellem, benrejlő természeti ösztöne szerint, törekszik azok után. Miért ajándékozta meg hát a természet az embert oly gazdagon tehetséggel, miért nyitott annak működésére oly tág mezőt? Azért talán, hogy ellankadtan merüljön ki és tőle lehetetlent követeljen? Bizonyára nem! A természet ezt a társadalomra és ennek közreműködésére hagyta. Amit egy létesíteni nem képes, létre hozza az összes; a mit egy nemzedék el nem ér, megéri azt az egymásra következő nemzedékek sova. Egyik a másiknak nyújt kezet folytonosan a nagy szellemi munkában, mind az idők végéig. A közigazgatási bizottságból. (Juliushó 8.) Főispán ur ő méltósága az ülést 9 órakor megnyitván, a következő fontosabb ügyek terjesztettek elő. Olvastatott a kir. tanfelügyelő jelentése, amelyben előadja, hogy az általa a mult hóban eszközölt iskolavizsgálat alkalmával a nagy kállói rom. kath., gör. kath., ref. és izraelita iskolákat s azoknak előhaladását, a rom. kath. iskola kivételével, dicsérendőnek találta. A rom. kath. iskolában, a tanitó csekély képessége folytán, kevés eredményt tapasztalt, s e miatt az illető tanítót, valamint az iskolai hatóságot is megintette. Megvizsgálta továbbá ' az orosi gör. kath. és ref., a napkori gk. és rom. kath., az apagyi rom. kath. és ref. iskolákat. A napkori iskolákra s a községre vonatkozólag felemlíti jelentő tanfelügyelő ur, miszerént a községi elüljáróság s az ottani iskolai hatóság egyetértve, minden lehetőt elkövetnek, hogy a népnevelés ügyének előbbre vitelét minél helyesebben 8 hasznosabban eszközölhessék, A többi közt kiemeli a jelentés, hogy a napkori dalárda időnkint hangversenyeket és színi előadásokat rendez, amelyeknek jövedelmét kizárólag az ottani iskolák szükségleteinek fedezésére 8 a szegénysorsu tauulók felruházására és jutalmazására forditj i. Ezeknek folytán Napkoron az iskolák igen jók s a tanítás eredménye, különösen a rom. kath. iskolában, példányszerűen kitűnő. A közig, bizottság tagjai a jelentés e pontját megéljenezték. Az apagyi rom. kath. iskolát és a tanítást szintén jónak jelzi a jelentés; a ref. iskolát és tunitást azonban, az illető tanitó pontatlansága miatt, gyengének és kifogás alá esőnek találta. A nyíregyházai tanintézetek vizsgáiról általánosan elismeréssel nyilatkozik a jelentés. A nyíregyházai magán jellegű tanintézetekről is kedvezőleg nyilatkozik a jelentés. A tanfelügyelői jelentés tudomásul vetetett. Az adófelügyelöi jelentés a megyei adózási viszonyokat a következőkben tünteti ki. A f. é. májushó végével feumaradt hátralék tett: 384,162 frt 65 krt. Ehhez számítva az utólagos előírásokat (6,382 frt 95 kr.) lett az összes tartozást: 390,545 frt 60 kr. Erre befizettetett készpénzben: 40,596 frt 04'/a kr.; törlésben: 29,464 frt 64'/a kr. Összesen: 70 060 frt 69 kr. Maradt juniushó végével hátralék: 320,484 frt 91 kr. Ide számítva a hadmentességi dijat (21,111 frt 94'/j kr.) jog-, bélyeg- és egyeiiértéki illeték (184,378 frt 79 kr.); tiszai és nyíri ártér (210,379 frt 15 kr.); szőlődézsma váltság (15,217 frt 33 kr.): lett az összes tartozás juniushó végével 75L572 frt 12 '/a kr. (Folytatás n. mellékleten.) ső „kundsehaft", szerencsétlenség lesz abból. Újév napján inalaczot kell venni és enni, mert az előre túrja a hasznot, a baromfi hátra kaparja. (Túr ám a takarékosság, nem pedig a sült malacz!) Vincze napján, ha a háztetőről csurog az eső, vagy a megolvadt hó, akkor jó termés lesz abban az évben. (Vincze, telik a piucze!) Szent Pál napjáról azt hiszik némely babonás emberek, hogy ha az nap tiszta idő vau, akkor jó évre számíthatunk; ha pedig az nap esik, vagy havaz, ez esetben rosz esztendőnk lesz és a gabona drága fog lenni. Ha szent Pál napján szél van, akkor ezen évben az országot, háború fogja dultii s végül, ha ezen a napon az eget felhők borítják, ez esetben azon évben veszedelmes járványos betegség fog uralkodni a szarvasmarha és a szárnyas állatok közt. Mátyás napjáról (február 24.) a magyarországi babonás németek azt tartják, hogy ha az nap fagy van, akkor a hideg megtörik s utánna meleg napok következnek; ellenben ha ezen a napou fagyás uincs, hanem borús, vagy ineleges idő van, ez esetben utána hosszít ideig fagyos idő következik. Nagypénteken, ha eső esik, miuden gyümölcs kukaczos lesz. (A tióta szerint pedig: nagypéntekeu mossa holló a fiát,!) Nagyszombaton a kolompszóra minden kigyót, békát el lehet kergetni a háztól. E napon, midőn a harangok Rómából visszaérkeznek, s először megkondulnak, patakban kell íuosdózni, s akkor nem leszüuk szeplősek. Virágvasárnap szentelt barkának 3 szemét rágás nélkül le kell nyelni, aki ezt lenyeli, uem lesz torokfájása Mennydörgéskor az e napon, szentelt barkát tűz-