Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-04 / 27. szám

JS Y I R V I D1É K." Ezen összeírást az oltó orvos, az összes egyházak lelkészeitől, a községi elöljárók által a Nagyméltóságú Helytartó Tauács 1820. február 15-én 3965. és 1827. október 6-án 26401. szám alatt kelt rendeleteire hivatkozva, bekiváut anyakönyvi kivonatokból késziti. Ezen nyilvántartási jegyzék, az oltás kezdete előtt, t. i, ápril hóban, az azou évben született és élő gyermekek neveivel kiegészítendő, s minden gyermek neve után születnek neve és lakása házszámmal — bejegyzendő (I. minta.) Az oltási év, melyre nézve az anyakönyvi kivonatok beszerzendők, áprilhó l-től, áprilhó l-ig számítandó. (I. minta.) Szabolcsmegye. járás. Nyilvántartási főkönyv. a községben 18 -ik év folytán született oltásköteles gyermekek felől készítve az egyházi anyakönyvek nyomán. Az óltásköteles vezeték ét kereszt neve Nen e 15 a Atyja, any ja vagy törvényes gyámja neve •a '5 5 3. §. Az igy elkészült nyilvántartási jegyzék, az első fokú egészségügyi hatóság, vagy ennek utasítása folytán, az illető községi oltásfelügyelő és oltó orvos által arra használandó fel, hogy az oltáskötelesek számához képest czélszerü tervet készítsenek, az oltás végrehajtására. Kisebb községekben bizonyos napok az oltásra nézve előre kitűzendők, nagyobb városok, a terület nagyságához képest részekre, tizedekre osztandók; és ezekben az oltás az illető évszak alatt hetenként bizonyos előre meghatározott napon történik. 4. §• Minden szüle köteles gyermekeit a közhírré tétel vagy egyenes felhívás utján kitűzött napou és órában az illető helyre felvinni; mi — ha betegség vagy más családi körülmények által akadályoztatván, egy későbbi napra is maradhat — ez esetben a mulasztás igazolandó. Egy hétre az oltás után utószemlére minden gyermek ujolag felvíeudő, a mulasztás ez esetben is igazolandó; ellenesetben köteles az első fokú egészségügyi hatóság az illető szülőket megfelelő pénzbírsággal sújtatni. 5. §. Tanköteles gyermekek az iskolába való felvételnél himlőoltási bizonyítványt kötelesek felmutatni, mely a nyilvántartási könyv alapján kívánatra, a községi elöljáróság, és illető járás, kör vagy községi orvos által, bármikor díjtalanul kiadandó. (II. minta.) Ha a védhimlőoltás addig eluiulasztatott volna, a gyermek addig fel nem vehető, mig az elmulasztott oltás nem teljesíttetett. Szabadságukban áll a szüléknek, gyermekeiket az oltó orvos, vagy más okleveles orvos által, saját házuknál magán uton beoltatni. Az oltás sikerülése esetében azouban tartoznak az orvos által III. minta szerinti magán oltási bizonyítványt, az oltás helyiségén felmutatni, hogy ezen műtét a nyilvántartási főkönyvbe bevezethető s a hivatalos bizonyítvány részükre kiadható legyen. (II. minta.) főkönyvszám. Szabolcsniegye. Védhimlöoltási bizonyítvány. Hogy N. N. az 18 -ik év hó uapjáu, korábau védhimlővel teljes sikerrel beoltatott, ezennel bizonyittatik. Kelt 18 év hó n. himlőoltási felügyelő. oltó orvos. (III. minta.) Mayánoltás i b izo ny it vány. Mely szerint alulírott ezennel igazolom, hogy N. N gyermekét, annak korában folyó év hó napján, friss oltó anyaggal beoltottam ; s az utószemle alkalmával genytüsző kifejlettnek találtatott. Kelt orvos Átmeneti intézkedés. 6. §. Az iskolában levő gyermekek, a hivatalos járási, városi, községi vagy körorvos által megvizsgálandók az iránt, váljon védhimlővel beoltattak-e? Kiken ez meg nem történt volna, az oltás-kötelesek jegyzékébe feíveendők, s még azou oltás idéuy alatt beoltaudók. Általában a 8—12 éves korit iskolába járó gyermekek újra oltása, (revaccinatio) ajánlatosnak látszik. II. Oltási kerületek, oltó orvosok. Nyíregyháza rendezett tauácsu város, s mindazon nagy községek, melyek saját orvossal bírnak, külön oltási területet képeznek, az oltást ezekben a városi, illetőleg községi orvosok teljesitik, más községekben az oltást a körorvosok, vagy ezek hiányában a járási orvosok végzik. 111. Oltási eljárás. 8. §. Minden községben egy felügyelő küldetik ki, ki az oltást vezeti, ellenőrzi, és az oltás kötelesek megjelenéséről gondoskodik. Ezen felügyelő kisebb községekben maga a biró, nagyobb községekbeu a rendőrség, tanácstagok és esküdtek közzül az első fokú hatóság által jelölendő meg; eljárásáról hatóságának felelős, s a uetaláni hiányokat és rendetlenségeket orvoslás végett azonnal bejelenteni tartozik. 9. §. A nyilvántartási jegyzék kiállításáról a községi jegyző, esetleg egy irnok magához vételével gondoskodik,• oltás alkalmával a beoltott gyermek neve után a műtét megtörtént, valamint utószemle alkalmával a sikeres eredményt bevezetteti; kívánatra a II. minta alatti bizonyítványt kiállíttatja, s az oltó orvossal együtt aláírja. Az oltás bevégeztével az orvos által vezetett jegyzőkönyvet, a nyilvántartási főkönyvveli egyezés tekintetében, megvizsgálja, s az indokolatlan, vagy makacsságból elmaradott oltás-kötelesek névjegyzékét összeállítja, s azt az első fokú hatóságnak beterjeszti, s azou felül a jövő évi nyilvántartási főkönyvbe bevezeti. IV. Orvosi utasítás. 10. §. Miuden gyermek az óltás előtt egészségére nézve kellőleg megvizsgálandó ; életkorára nézve pedig legalább egy hónapos legyen. Lázas vagy ragályos betegségben szenvedők, csak meggyógvulásuk után óltandók be. Idült bőrkütegek, gőrvélykór, fogzás az óltásra ellenjavallatot nem képeznek; az előítéletek megnyugtatására azonban czélszerü, hogy hasonló betegségben szenvedő gyermekekről másokba ne óltassék, ezek óvatosság szempontjából utoljára óltandók. Vele született bujakórban szenvedő gyermekek elébb gyógykezelendők, s csak teljes felgyógyulás után óltandók be. H. §. Az óltás legczélszerübbeu tavaszszalés őszszel eszközölhető; a nagyon meleg nyári hónapokban, euuél fogva csak anyit kell oltani, hogy a himlő mag ki ue fogyjon. Négy beszúrás teljesen elegendő, több felesleges. S ha ezekből csak egy teljesen kifejlett geuy tüsző képződik is, az óltás sikeresnek tekintendő ; óltó mag azonban csak oly gyermekről veendő, kinél legalább három geny tüsző teljesen kifejlett. 12. §. Az óltó orvos a kitűzött időben a helyszínén megjelenvéu, a késedelmes felekre fél óránál tovább várni nem köteles Az általa észlelt hiányokat, s czélszerütlen eljárási módokat vagy mulasztásokat, illető hatóságánál orvoslás végett azonnal bejelenteni tartozik. 13. §. Az oltó orvosok a himlő mag fentartásáról maguk gondoskodnak. Magszakadás, vagy elfajzás esetében friss oltó anyaggal, a főorvosi hivatal utján, a hatóság által láttatuak el. 14. §. Himlő járvány kiütése esetébeu az oltás — tekintet nélkül az évszakra —- azounal megkezdendő; s minden gyermek, ki még oltatlan és uem himlőzött, beoltandó. Ez alkalommal az újra oltásnak (revaccinatio) is helye van. Figyelni kell azonban arra, nehogy a ragályozottak is beoltassanak, mert ilyen esetben nem csak a kór fokozódhatik, hanem az eljárás által a ragály épekre is átvihető. Ezért lázas állapotban levőket oltani nem lehet. 15. §. Mindeu, bár nem sikerrel oltott egyéu utáu is, az oltó orvos az állami pénztárból 10'/

2 kruyi dijat nyer. A járási orvos, ki oly közegészségi csoportban, hol a körorvosi állomás üresedésben van, teljesiti is a himlőoltást, működésénél semmi czimen magát uem dijaztathatja, azaz: sem fuvar, sem napidijat fel uem számíthat. V. Oltási jegyzőkönyv. 16. §. Az oltás alkalmával két jegyzőkönyv vezettetik, egyik a nyilvántartási jegyzék, melynek rovataiba a műtét végzésének ideje, és utószemle alkalmával a siker vagy az eredmény kimaradása bejegyeztetik. Másikat a oltó orvos vezeti, az e czélra a hatóság által elegendő számban rendelkezésére adott jegyzőkönyvi ivek rovatainak poutos kitöltésével. (IV. minta.) IV. minta. fip IS-KllO •át fip IS-KllO £ © e rt jimui san3|3f tnau §3]\' "w o 11B1UI 83S,)3 -U3Íá iCSüA 33Sá313g "w o lltMOl S8U3|3| OI3U SrfUl IIfi|BlXuOZl{| -5 ® LH iinuiág -5 ® LH S3p9Z(l31( O/isoi ínsS cXuiüg -5 ® LH ROJEZS JJOZS -ni ÍU3S 5jí[f3ji!( y "fden 83 üAíq 3|inazs ojn zy Ttfdmt ss ha q sb}[9 v a © © a> — 5 — GC < BJOJJ a © © a> — 5 — GC < BJOJJ a © © a> — 5 — GC < c a © © a> — 5 — GC < 1

0 a © © a> — 5 — GC < Vezeték- és keresztneve a © © a> — 5 — GC < toyzs (>A|o,.i Oltás-képesek ! U383ZSSQ Oltás-képesek ! BUlliZS ))3)13|()ZSrn 0|3 IJidzssQ Bio BSBIiz -3<1 8Ít119 |Í|HABJ V Oltás-képesek ! 6UIRZS >|B510J[0 |nu -3|31J3!)18 V Oltás-képesek ! UUIBZ8 IfBipgJBUI |nilB[)B)[9 XjBABJ Y * Oltási kerület 13S3SZOJJ * Oltási kerület 3A8{J 17. §. Az oltó orvosok kellő számú jegyzőkönyvi ivekkel, a hatóság által díjmentesen láttatnak el ; ugyancsak a hatóság látja el a községeket, a nyilvántartási jegyzőkönyv (főkönyv) iveivel, és az oltási bizonylatokkal. Megjegyeztetik itt, hogy a himlőoltáshoz megkiváutató nyomtatványok beszerzési költsége a megye házi pénztárából fedeztetik ugyan, azonban az azokért kiadott összeget a községek a megye házi pénztárába viszatériteni tartozuak. 18. §. A himlőoltási főkönyv, a községi vagy városi irattárban őrzendő meg, mig az oltó orvosok által vezetett, és a főkönyvveli összehasonlítás után, az elsőfokú egészségügyi hatóság által hitelesített jegyzőkönyv legkésőbb novemberhó l-ig a tiszti főorvosi hivatalhoz küldendő be. Ezen alkalommal a netalán tapasztalt hiányok is bejelentendők. VI. Központi felügyelet. 19. §. A megyei tiszti főorvos az oltás pontos és egyön* tetű végrehajtására felügyel, az eredményről magának személyes meggyőződést szerez, a tapasztalt hiányokat és netaláni mulasztásokat az alispáuuak azonnal bejelenti; az oltáskerületek ue alán szükséges változtatása, illetőleg ujabb berendezése iránt indokolt javaslatot terjeszt be. A felügyeletet részben a járási vagy városi főorvosok által is teljesittetheti. 20. §. Az éveukint november hóban beérkező himlőoltási jegyzőkönyveket átvizsgálja, láttamozza, s ezekből készite t összes kimutatással s a netaláni hiányokra vonatkozó javaslatával együtt, felsőbb helyre jelentés végett a hatósághoz beterjeszti. V. minta. Szabolcsmegye ... év Összesített kimutatás. Az 18- -ik év folytán Szabolcsmegyében végzett védhimlőoltásról. Oltás kötelesek szánta Ebből sikeresen beoltatott o Az dltásbtíl kimaradt 60 bO _ c •S"S = • 6

0 ü - • o tc ® 21. §. Az oltó orvosokat kellő számú jegyzőkönyvi mintákkal s megszakadás vagy elfajzás esetében friss himlő anyaggal ellátja; az óltó orvosokkal, valamint azok ő is vele, közvetlenül érintkezik. Mely határozat közhírré tétetni s a 30 napi közhírré tételi határidő eltelte után, az az ellen beadott felebbezésekkel együtt, a nagyméltóságú tn. kir. belügyiniuiszteriumhoz felterjesztetni rendeltetik. Miről Zoltáu János alispán jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. 6,157. K. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elül,járóknak. Ugocsamegye alispánjának f. évi 1,959. számit nyomozó levele, további szabályszerű intézkedés és jelentés tétel végett, tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. junius 26-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Ugocsamegye alispánjától. 1959/86 Miuden törvényhatóságnak. Az ugocsamegyei magán kórházban 1882. év folyamán ápolt Schuber Czeczilia 47 éves rótn. kat., állítólag morvaországi jamniczi születésű egyénnek illetősége tárgyábau, annak körülményes kihallgatása vállott szükségessé; hivatalos tisztelettel az iránt keresem meg a tek. törvényhatóságot, méltóztassék ez egyént területén köröztetni, s feltalálása esetén őt illetőségi vi szonyai felől kihallgattatni, és a nyomozás eredményéről engemet mindeu esetre értesíteni. Nagy-Szőllős, 1886. májushó 26-áti. Szentpály, s. k. alispáu. A tudomány és erkölcs. hl Érintettem első közleményemben, hogy a tudományos ismeretek ápolására és terjesztésére hivatott tanintézetek manapság, a tantárgyak túlnyomó száma és az uralkodó rendszer miatt, nem lehetvén érdemleges tekintettel az erények fejlesztésére, az erkölcs vallásos nevelés nagy hiányt szenved. Ez állítás igaz voltát fájdalommal kell elismerni mindazoknak, akik a mai iskolai nevelést figyelemmel kísérik. Azt mondhatná erre valaki igen helyesen, hogy hát ez a múltban is igy volt ; hogy az iskolai nevelés mindig nagyobb súlyt fektetett a tudományos, mint az erkölcsi nevelésre. Való igaz. Csak hogy akkor az erkölcsi nevelést a család, a szülék intézték és vezették; míg ma a család, a Folytatás a mellékleten .