Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-20 / 25. szám

Melléklet a „RTyirvidék" 25-ik számához. (Folytatása a főlapnak.) a gyermek nemi sajátságait, testi és lelki fejlődését. Ne engedjünk az eddigi téves és káros felfogásnak, hogy t. i. tül terheljük tanulmányokkal a gyermekeket és a serdülő ifjúságot; hanem értessük meg, hogy aki egyszerre sokat markol, az rendesen keveset szőrit. A nép gyermekének adjuk meg azt, amire különöseu szüksége vau az életben; t. i. tauuljou meg olvasni, irni és számolni, mert ezeknek az életben nagy hasznát veszi; a többi tantárgyakat pedig, miut erkölcs-képzőket, az olvasás utján és lehetőleg gyakorlatilag, sajátíttassuk el. Nagyon téves az a felfogás, mintha a népiskolának csak a középiskola számára kellene előkészíteni. A népiskolának az élet számára kell nevelni; a gymuasiumok a tudományos pályákra nyújtanak alapot. Mindkét tanintézet azonban csak ugy felel meg teljesen feladatának, ha az értelmi, a tudományos képzést vallás-erkölcsi alapokra fekteti; és ha oda törekszik, hogy tanítványai ne csak tudják a szépet, a jót es a nemest, hanem cselekedjék és kövessék is. Világos tehát, hogy az erkölcs-vallásos nevelésre nagy suly fektetendő a nevelésnél és képzésnél. Az erkölcs és vallás, nézetem szerént, iker testvérek, amelyek egymást egészítik ki, és amelyek egymásuélkül még csak nem is képzelhetők. Amaz, t. i. az erkölcs az erény írtjára, a másik, t. i. a vallás az Isten megismerésére és imádására vezérel. Az erkölcs-vallásos nevelés azért, alapja a tulajdouképeni nevelésnek; mert egyedül ez képesítheti az embert a jóra ós a valódi boldogságra; csak ez által emelkedhetik az ember emberi méltóságának magaslatára. Ez kelti fel beuue a nemesebb indulatokat és érzelmeket. Ez kelti fel a felebaráti szeretetet, a közügyek iránti lelkesülést és a haza szeretet. Midőn a gondviselés csapást mér reánk; midőn bánat és keserűség mardossa szivünket: a vallásos érzelem kelti fel lelkünkben a reményt, és megnyugtatja felzaklatott keblünket. Midőn mások nyomorát látjuk: felébred szivünkben a részvét, amelynek forrása a szeretet. Mindezt pedig a vallásos érzelem hajtja végre bennünk. Hit, remény és szeretet nélkül, örökös nyugtalanság, kétely és bizonytalanság lenne életünk. Ha minden el hagy bennünket a földön, ha kihal keblünkből a gondolat, költészet, öröm és bánat: a hit és remény uem hagynak el soha: A vallás, az Istenség eszméjét még a pogány bölcsek műveiben is feltaláljuk. „Imádd az Istenséget!" mondá Pithagorás. S azóta az emberiség minden nevelőjénél feltalálhatjuk a vallásos érzelem fejlesztésének foutos voltát, egész a mai napig. Nem is lehet az máskép. Az istenség eszméjének szükségességét minden kor elismerte, művelte, hirdette és terjesztette. „Kerüljétek az oly embereket, akik felforgatják és lábbal tapossák mindazt, amit emberek tisztelnek, és elrabolják a szenvedőktől nyomoruk egyetlen vigaszát is.", mondja Rousseau. „Semmi sincs, ami az emberi szivet annyira felemelhetné, következésképpen az élet minden jelenetében s a szenvedélyek és indulatok örök ostromában hozzá ragadt szeuytől aunyira megtisztíthatná: mint az Istenség nagy goudolatával való foglalatoskodás!" irja Kölcsey. Arany János nagy költőnk pedig igy sóhajt fel: „A szegénynek drága kincs a hit, Tűrni és remélni megtanít. S neki, mig a sírra uem lehel, Mindig tűrni és remélni kell." Ez idézetekből is eléggé kitűnik az erkölcs-vallásos nevelés nagy fontossága és üdvös hatása. Az erkölcsies, a vallásos nevelést azért lehetőleg korán kell kezdenünk ; még mielőtt a gyermek hajlamai és indulatai határozott irányt vennének. által teljesített számos előfogatok kárpótlásáról, az 1884ki országgyűlés szentesitett törvényeinek fentartásáról, az alkotmányról stb. beszéltek. Ismét zűrzavar keletkezett, midőn Klapka folytatá: »Uraim, minden, a mit a t. hadi tanács a hazáért vagy magunkért kíván vagy indítványoz és szótöbbséggel elfogad, módosítás nélkül az alkudozás alapjául az osztrákoknak meg fog küldetni. De előre is meg kell jegyeznem, pénzügyek, a compromittáltak és az alkotmáuy ügyei nem fogadtatnak el. Helyzetünk olyan természetű, hogy a Komárom váríuak körén belül eső ügyekre kell szorítkoznunk. Uraim fordítsák szemüket a környékre, igaz, hogy hazánk, ránk nézve azonban mégis már idegen föld, külföld s mi nem rendelkezhetünk és ne u is intézkedhetünk nagyobb terület fölött, mint a meddig fegyvereink érnek. Az országért semmit sem fognak garantirozni. Uraim hazánkért semmit sem tehetünk többé! De ezzel már nem is tartozunk. A nép egy 14 milliónyi hatalom, 35,000 emberről megfeledkezett; ez a 35,000 >'mber a népet nem mentheti meg.» Itt befejezzük Klapka beszédét. Bizonyára mindenki tudja, hogy gyorsíró nem volt jelen, aki a szavakat követhette volna s hogy általában a jelen voltak közzül senkinek sem jutott eszébe jegyezgetni. A beszéd emlékezet jtán vau leírva, mely a kiváló benyomás következtében, melyet az minden kedélyre tett, az egéBzet hiven megőrizte. Klapká-nak uyilváu czélja volt az ellenkező nézeteket kiegyenlíteni, a felpezsdülő hazafiasságot lecsillapítani, a magyarok kedélyét egy phantastikus elhatározástól rltériteni. Kéíönségénok jellemét ismerve, minden húrt megpendített, hogy a nyugodt itelet a láugolo lelkesedést túlharsogja. Klapka, Thaly elmozdításáig és A n.-kállói borok chemiai elemzése összehasonlítva más vidékek boraival.*) (Potássy János nagykállói tanártól.) (Folytatás.) A fajsúly igen nagy mértékben ad felvilágosítást a borok tartalomdús minőségéről. Rendesen 0.9925 — 0.9980 között ingadozik; nagymenyiségü kivonatanyagot tartalmazó boroknál felül is múlja az egységet, s eléri az 1 0900 értéket is. Bír első tekintetre ugy látszik, mintha a fajsúly döntő befolyást gyakorolni a borok azonosságára, vagyis mintha egyenlő fajsúlyú borok teljesen azonosak iennéuek. Ez azonban a legtöbb esetben nem u?y vau; mert minél több valamely borba.i az alkohol, ugyanazou mennyiségű kivonatanyag mellett, annál kisebb a bor fajsúlya; ellenben kevesebb alkoholt tar talmazó borok fajsúlya teljesen egyenlő lehet valamely más, több alkoholt tartalmazó boréval, ha az előbbiben kevesebb is a kivouatauyag mennyisége Az alkohol szesz a borok egyik legfontosabb alkotórésze; ez adja meg a bornak erejét, tüzét s felvidító sajátságát. A mustban foglalt czukorból az erjedés, vagy forrás tünetei között keletkezik. Minél czukordusabb volt a must, annál szeszesebb, erősebb bor lesz belőle; ettől függ a bor értéke, tartóssága; ez adja meg neki a bor valódi charakterét. A czukornak erjedés által alkohol és szénsavra való felbomlása nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek első pillanatra látszik, amennyiben nem tekintve e felbomlás által keletkezett többi vegyek minőségét, csupán magából az alkoholból egy egész sor jön létre u. m. az aethyl-,buthyl-,c ipranyl-é3 propyl-alkoholok ; mivel azonban az utóbbi három c<ekély mértékben tartalmaztatik a borban, s tisztán tudom inyos jelentőséggel bir, a borok szesztartalma mindig csak aethyl-alkobol alakjábau fejeztetik ki. Ez alkohol-tartalom, könnyű asztali boroknál, 7—11 térfogat °/o, erősebb és fiuomabb boroknál 11 —13 t. f. % szokott lenni; igen erős pecsenyeborokbau eléri a 14—15 t. f. % mennyiséget; mig az aszú horok édes izök mellett 15 —17 t. f. °/o szeszt is tartalmaznak. Az ennél erősebb borok szesztartalma csakis mesterséges uton emeltethetett. Összes savtartalom. A borban szabadon és félig kötött álUpotban a következő savak vaunak jelen: borsav, almasav, borostyánsav, eczetsav és szénsav, az utóbbi barom változó és igen csekély menyiségben. — A borsav és almasav eredetileg már a mustbau is in gvoltak, a borostyánsav, eczetsav és szénsav az erjedés folytán keletkeztek. Normális mennyiségű savtartalom a bornak kellemes, sőt zamatos savanykás izt ad, különösen ha más jellemző alkotó részekkel szerencsésen ki van egészítve ; nagyobb savtartalom azonbau azt fanyarrá teszi és a bor kierjedését tetemesen hátráltatja. Ez az oka, hogy rosz években—tehát mikor a must sok savanyut tartalmaz oly lassan folyik le az erjedés. — A borostyáués eczatsav igen csekély m)nyiségben vannak a borban különösen az utóbbinak nem szabad 0 015—0 02 %-nál többnek lenni; 0'08 —010 % eczetsavtartalom a borban már ízlelés által is észreveintő. Ennél több eczetsavat tartalmizó bor már a beteg borokhoz tartozik, mivel a szesztartalom lassan-lassan eczetsavvá változik. — A szénsav mindig csak elnyelve, feloldva foglaltatik a borban, 8 fiatalabb borokban uagyobb mennyiségben, mint régiekben. E sav a bornak kellemes, üdítő izt kölcsönöz, különösen üres borokat tartalomdúsabbuak és testesebbnek tüntet fel, s zamatjokat érezhetőbbé teszi. Borkötartalom. A borkő a mu->t és bor rendes alkotórésze, mint savanyu borsavaskáli. Az erjedés folyama alatt keletkezett szesz jelenléténél fogva, mivel alkoholban nem oldható, a borkő egy része kiválik, s apró kristályok alakjában a hordó dongáira rakódik le; nagyobb szesztartalmu borok ennélfogva kevesebb borkövet tartanak oldva, mivel azokból a szeszmenyiségnek megfelelőleg a borkő tetemes része kiszállott mir. Mennyisége nem haladja meg a 0"3 %-ot. A borkő meghatározása igen fontos azon esetekben, ha gyanúnk vau arra nézve hogy mesterséges vagy gyümölcscsel hamisított borral van dolgunk, uevezetesen az elsőhöz borkövet adnak, az utóbbiban pedig soha sincs borkő ; tájékozódást nyújt a borkő arra nézve is, tétetett-e a borba gipsz-por, mert ez esetben a gipsz felbontván a borkövet, annak vagy semmi, vagy igen elenyésző menyiségben való jelenlétét eredményezi. *) Jelen czikk elsó része, technikai nehézségek miatt, a » Közgazdaság < czimü rovatban jelenhetvén m-g ; a kényszerű beosztásért szíves elnézést kérüuk. Szerk. a Károlyi grófnővel folytatott conferentiákig. általáuos népszerűségnek örvendett, katonai képességeit, haza- s szabadságszeretét egyaránt becsülték és tudták, hogy nem beszélne capitulatióról, ha még némi remény maradt volna Görgey fegyverletétele minden bizalmat megrendített; ugyan, de a körülményeket mindenki felismerte és fel fogta. Klapka beszéde megtette hatását. A heves vérüek az elkerülhetetlen előtt meghajoltak, jóllehet egy nagypárt csak a capitulatió előzményeit helyeselte s a többit fentartotta magának. Az utolsó előtti haditanácsban kiuevezett bizottság előterjeszté a már megfogalmazott pontozatokat. Asserman ezredes felolvasta azokat. A haditanács és különösen Ujházy kormánybiztos jelentékeny módosításokat terveztek. Az egész irat helytelelenül volt fogalmazva s általános volt az aggodalom, hogy ez által elferditésekre és kétértelműségekre alkalom nyujtatik. A későbbi események ezen aggodalmakat nagyon is indokolták. Szótöbbséggel egy bizottságot neveztek ki, melynek élén Kászonyi és Eszterházy ezredesek álltak Midőn a haditanács föloszlott, a föltételek tervezetével átmentek az osztrák főhadsszállásra Ácsra. Mindnyájan a legnyomottabb haugulatban hagyták oda a termet; a nagylelkűek, kik csak a szegéuy hazára gondoltak, mint az önzők, kik csak saját jövőjüket tartották szem előtt, bizonyára egyformáu szorougó érzéstől voltak áthalva és mégis biztatták magukat, hogy legalább a verontásuak eleje vétetik és Magyarország régi alkotmányát nem fogják érinteni. Ezalatt legtarkább hírek terjedtek el, melyek a bizottság távolléte alatt még bővebb lápot nyertek. A bor czukor tartalma alatt a szőlőczukor azon mennyiségét értjük, mely a mustnak borrá való kiforrása után ebben változatlanul megmaradt. Mennyisége legtöbb esetben 0"1— 0'2% közt ingadozik. Bár gyönge kerti borokban a jelzett mennyiségnél jóval kevesebb szokott lenni; sőt előfordul az a ritka esett is, hogy a borban a szőiőczukornak nyoma sincs: a tartalomdúsabbak czukortartalma azonban, különösen aszú boroknál tetemes menyiségben jelentkezik. Az erjedésnél tehát nem miuden czukor bomlik fel szénsavra és szeszre, mivel a jelenlévő .szesz mmnyisége a még maglévő czukor felbomlását akadályozza. Nagyobb czu'tor tartalommal bíró boroknál a: édes íz többé-kjvésbbé kiérezhető, csekélyebb Ciukortartalom jelenléte azonban, mivel a tetemesen uagyobb savtartalom által elfedetik, Ízlelés által nem vehető észre. A borok czukortartalmáuak meghatározása igen fontos azon esetekben, midőn meg akarjuk tudni, vájjon adatott-e a musthoz czukor azon czélból, h'gy a majd forrás által nyereudő bor szesztartalma emeltessék ? Mivel ily esetekben rendesen a mesterségesen nyert burgouya-czukrot használják, mely különböző más auyagok mellett egy — a dextrin és czukor közt álló — uudoritó ízű, s amylin nevű testet is tartalmaz mintegy 15—20% mennyiségben, mely a czukor meghitározására, használt polaristrobometer által rögtön elárulja jelenlétét: a hamisítás sőt annak foka is a legnagyobb pontossággal felismerhető. A bor kivonat-anyaya alatt az abbau oldott álla pótban levő azou szerves és szervetlen testek összeségét értjük, melyek a bor lehetőleg alacsony hőfoknál való beszáritásánál el uem illanak, htnem mint szárazanyag visszamaradnak. Rendesen áll a szerves és szervetlen s^vak sóiból, uem illó savakból, festő ínyagokból, czukorból, glycennből, nitrogén tartalmú úgynevezett proteiu ínyagok • ból, s több más kevésbé ismert szerves vegyekből. Mennyi sígelogtöbb esetben 2.0% re tehető; tartalomdús, telt boroknál azonban ettől jóval több is lehet,úgyhogy valódi aszú boroknálegész 18'34%-ig is felmegy; míg gyöngébb, üres boroknál a 2'0%-on alul száll. Minthogy a fiatal boro^ mindig több fel uem bomlot czukrot és még el nem haszuált nitrogéntartalmú, vagy proteinauyagot tartalmaznak, mint az ó borok: következik, hogy fiatal borokban több kivouatanyag találtatik, mint az óban. Ha fiatal borokban kevés vonatauyag mutatkozik, az jó jel s azt mutltja, hogy az erjedés tökéletesen ment végbe; ha pedig sok vonatanyagot találunk és a fiatal bor édes izü, akkor erjedetlen czukorra, ha pedig nem édes, akkor túlságos sok proteinanyagra, illetve fehérnyére következtethetünk. A vonatanyagok közzül legfontosabbak a nitrogéntartalmuak, mivel első sorban ezek folytak be arra nézve is, hogy a must, minden élesztő, vagy erj-gerjesztő anyag hozzáadása nélkül erjedésbe ment; de ezek eszközlik továbbá azt is, ha a borban tetemesebb mennyiségben vannak jeleu, hogy gondatlan kezelésnél anuak megromlását eszközlik: tápláló anyagát képezvén e ve gyek azon gombacsiráknak, melyek a mustot borrá változtatták, a bort padig részint eczetessé, vagy teljesen romlottá is tehetik. A bor hamutartalma alatt a vouadékauyag elégetése után nagyrészt bomlást szenvedett szilárd részek összegét értjük. A borok közép hamutartalma 0.2% Ha 0'lü%-nál kevesebbet és 0'34%-uál jóval többet találuuk valamely borban, akkor »z már gyanúsnak mond ható, 8 legtöbbször arra mutat, hogy a borba a benne lévő sok burkő eltávolítása végett gipsz adatott. Ha a hamut szételemezzük, kimutathatjuk a borban oldva volt szervetlen testeket, vagy ásványi anyagokat is egyszerűbb modifikácziókban. Neubauer elemzése szerint a bor hamuja káli , nátron-, mész-, magnésia-, vaséleg-, phosphorsav-, kénsav, kovasav- és chlorból áll. A hamunak ez alkotó részei küzzül legnagyobb mennyiségben vannak jeleu a káli és a phosphorsav, 8 egyes esetekben menuyiségök meg is határoztatik ; azonbau ugy ezeknek, valamint a többi himuilkotó részeknek pontos chemiai elemzése inkább már tudományos érdekű; azért a közéletre nézve ezek meghatározása, nagyobb jelentőséggel nem bir. Ezen felsorolt és az alább következő táblázatban összeállított tényezők meghatározásánál a borászati chemia terén elismert szaktekintélyek által megállapított és alkalmazott eljárási módokat követtem. (Vége köv.) i Szabolcsmegye közigazg. bizottságának iiléséböl. (Vége.) A főorvosi jelentés szerént a beteg forgalom f. é. májushóban általában csekélyebb volt, mint az előző hónapokban nem azért, mintha megbetegedések kevesebb számmal fordultak volna elő mint az előző hónapokbau, hanem talán ezen körülmény a lakosság elszegényedésének egyik tünete. A halálozás külöuöseu uagyobb volt a nyírbátori járásban és a dadai felső járásban, 3-uál több pro mille ; pedig az előbbi járásban járványos betegségek egyáltalában nem fordultak elő; mig a dadai alsó és felső járások több községeiben mint Rakamazon, Bájon. Csobajban, Szabolcson Timáron hólyagos himlő uralkodott. A mult hóbau Bájon 4, Csobajban 4, Rakamazon 2, Timáron 1, és Szabolcson 4 egyén esett a himlőnek áldozatul. Timáron Bájon és Csobajban a járvány megszűntnek tekinthető, a többi községekben pedig apadásban van. Pazonyban szintén fordultak elő himlőesetek, kétszer halálos kimenetellel. A pár héten át tartott járvány azonban megszűntnek tekinthető; amenyiben a legszigorúbb óvreud szabályok foganatosítása mellett, több napok óta ujabb esetek nem merültek fel. A véd himlő oltás a megye majd miuden községében be van tejezve. Kauyaró járváuy Kotajbau fordult elő egy halaiesettel; Nyíregyházán vörheuy 5, hólyagos himlő két esetben észleltetett halálos kimeuetellel. A tiszai, kisvárdai, nyirbátorí, kálló) járásokban heveny fertőző betegségek egyáltalában uem fordultak elő, A heveny nem fertőző károk közzül leggyakrabban fordultak elő, általában kedvezőtlen kimenetelű tüdőiül-