Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-09 / 19. szám

Melléklet a „Itfyirvidók" 19-ik számához. tátik a legszegényebb honpolgárnak, sőt még a gyerme­keknek is a takarékosság gyakorlására. Ez intézmény a postatakarékpénztár. Elővettem a takaréklapot. Nézzétek, a kinek 5 krja van, az vehet azon egy ilyet, elteszi a üókha; ez az 5 kr. iue,' van takarítva Ha ismét van valakinek 5 krajc/.árja, vesz rajta egy 5 kros levélbé­lyeget, ilyent ni, ezt aztán ide ragasztja a takaréklapra: ó-(-5=10, tehát már vau 10 krajczárja, igy tovabt>, inig a lap tele lesz ragasztva 50 krajczárig. Ekkor elmegy a postara, oda adja a postamester urnák ezt a takarékiapot, egy levélre, meg egy ilyeu kis könyvbe oda irja uevét, a postamester aztán ide beírja és átadja a kis könyvet. A kinek i-mét lé-z 50 krja, a mit nel­külJzhet, utána Íratja a kiskönyvbe, és uiár van I frija; a kinok osek 5 krja van, az vesz ismét egy takarékia­pot, s addig ragasztja rá az 5 krajczáros leveljegveket, inig 50 kr. áríi jegy lesz rajta, akkor utána Íratja a kis könyvbe. Egy forinton tul már egy kis kamatra is számíthat. Mondjátok meg édes szüleiteknek, hogy sze­rezzenek maguknak ilyen könyvecskét, éd< s anyátok a tojás, baromfi, tej, turó árából a nn sóra; nem kell, szépen berakogatja. vagy a napszámból valamelyest. Ha épen elkerülhetlenül szüksége lesz rá, kiveheti, mert kikapja ouuau. Édes apátok ha eladja ökreit, lovait és cs.tk inajd néhány hónap múlva akar ismét jószágot venui a vásáron: hogy az a péuz el ne kallódjék, vagy el ne lopják, tegye be mind a posta-takarékpénztárba. Lám N. N. bátyátok a ládíjtban tartotta HZ ökrök árat, kimentek mind a dologra, nagy dolog idő volt, a szoui szédok sem voltak otthon, az ablakon bemásztak az ohláczigányok, felnyitották a ládát, elvitték a pénzt. Milyen jó lett volua, ha a pénze benn lett volna a posta-takarékpénztárban — ha lett volna már akkor. Egy másik ember ládája feriekét meg kirágta az egér, és 15 darab 5 fonutosát megrongálta. Szerencse, hogy idejébeu észre vette, de a papirot péuz széle meg volt rágva, az írásból is hiányzott valami, nem vette biz azt el sem az adószedő, sem a kereskedő ; hane n egy kereskedő inégis elfogadta, de egy ötöst csak 4 forintba, ez aztán a fővárosbau a banknál sok utánjárással be tudta vál­tani a meghibásült bankót. Milyen jó lett volna, ha az a péuz a posta-takarékba lett volua téve, nem veszített volna gazdája 15 forintot, sőt pár hónnp alatt néini kamatot is szaporított volna. Igy beszéltem az iskolás gyermekeknek. Hozzá­tettem, hogy édes szüléitek, ha akarnak, a ti neve tekre is válthatuak takarékpénztári könyvecskét, és ha időnként csak keveset rakogatnák is bele: milyeu jó lesz majd mire felnőttük, ha lesz egy kis pénzetek, a mi­vel gazdálkodni kezdetek. — — — Másnap uiár, midőn a postára mentem, a postamester ur, a nélkül hogy hivatxlos titkot szegett volna meg, örömmel jelenté, hogy ennyi meg ennyi polgártárs és polgártársnő szerzett magának köuyvecskét. Ez után a tanitó úrral megbeszélvén a dolgot: iskolai takarékpénztárt szerveztüuk, igen egyszerűen. Egy kis főkönyv összefü'.ve, mindeu betevőnek egy lap nyitva, oda mindeu krajczár beírva, a napi összegen takaréklap s aunyi 5 kros bélyeg vétetik a mennyire a pénz kifutja. Mihelyt valamely gyermeknek betétei megütik az 50 krt, az a gyermek kap egy kitöltött takarékiapot, elmegy atyjával a postára, irat a nevére egy köuyvecskét, és az utáu tetszése szerint vagy maga kezeli szüleivel a takaréklapot, vagy az iskolai takarék­pénztárba rakogatj-i, mig isiiét egy tele lapot kaphat. Mig igy cselekedtüuk. Ugy hiszem, sikeresebb módja ti pósta-takarékpvjr.tárt a néppel gyakorlatilag megistner­tjetüi alig vau. Pedig hit a pósta takaréktár első sorban á .szegény uép érdekében állíttatott fel, ft gazdagok az 0 > tökepénzeinek találnak elég helyet a nagypénzinté­zeieknél. („K. K «) — ( Közügyek. (Igazságügyminiszteri reudelet a földadó kataszter helyes nyilvántartási érdekében.) 9,213. sz. A földadó­kataszternek az 1885: XXII. t. cz. által elrendelt nyil­vántartása érdekében, felhívom a kir. bíróságot, mint te A „NYÍRVIDÉK' 4 TÁRCZÁJA. Komárom a végső napokban 1848—49-ben. Id. Szinnyói Józseftől. Klapka, egy nyilatkozata szerint, a szeptemberi napokban igen különös hely£$tbeu volt; míg egy részről az ellenségtől felbérelt orgyilkosok törtek élete ellen, a saját embereiben sem bizhatott föltétlenül; mert minden órán várhatta, hogy a haditanács vagy az ellenzék össze­tartva, elteszi őt lál} alól. Ezen kritikus helyzetben sem veszté el lélekébeísegét és csak ekkor bizonyított i be igazán, mily bölcs ' államférfi s eszes hadvezér volt. Ezt igazolja a szeptember 11-én reggel 2000 példányban ki­nyomatott ós a hadtestek közt kiosztott kiáltványa is, amely még az napon délután megjelent a „Komáromi Lapok*-bau is, mely az eredeti nyomtatványról közölve, igy szól: ,,Bajtársak ! A cselszövény és árulás végroinlás szélére vezették szegény hazánkat. — Ezt ti hírül vettétek a maga leg­tisztább valóságában, és hírül vevétek mély fájdalommal ugyan, de azon nyugalom és elhatározottsággal, mely az erőteljes, rendíthetlen férfiúhoz illő, és melyet az igaz ügy, melyért eddig véreteket ontottátok, belétek önt. Bajtársak ! Én ismertelek benneteket, ismertein gon­dolkozás-módotok, — nem kell hazugságokhoz folyamod­nom, nem hazug reményeket elétek tükröznöm, reménye­ket, melyek, a gyávák fölemelésére szükségesek, hogy elaltassák azon félelmet, mely az erőtleneket és gazokat remegésbe hozza, de mely előttünk, férfiak előtt, kik a haláloak százszor szemébe néztünk, — ismeretlen!! — Én elétek adtam a valóságot, jól tudva, hogy az igaz beszéd a legjobb beszéd. És ti bajtársak! megszégyenítétek mindazokat, kik azt hivék, hogy hazugság és csalás elkerülhetetleufil szükséges arra, hogy szeut tartozástok és eskütöket meg­tartsátok! mert daczára azou szerencsétlen hlrekuek, •rőseu és elhatározottan álltok, lelkesültebben mint va­lekköuyvi hatóságot, hogy a tulajdonjog telekkönyvi be­kebelezését elrendelő végzésekben, a teiekjegyzőkonyv száma mellett, az illető birtokrészletek helyrajzi számát is pontosan jelölje meg. Egyszersmind ugyanezen szem­pouiból az 1877. évi februárhó 8-án 1923. sz. a. kibo­csátott rendeletem kapcsán (R^ud. Tára 1877. évi folyam 27. szám) utasítom, hogy a tulajdonjog bekebelezése tár­gyában hozott vegzéseket ue csak a községi elüljárósag­uak, hanem a kir. adólelügyelőnek is küldje meg. Buda pesten, 1886. márcz. 21. Dr. Pauler Tivadar. (Pénzügyminiszteri reudelet a kir. adófelügyelők által a kataszteri földadó-munkálatokról kiadandó má­solatok és kivonatok bélyegzése tárgyábau.) 9084/86. sz. következő körrendeletet bocsátotta ki. » Felmerült kétely alkalmából kijelentetik, hogy a kir. adófelügyelők katasz­teri levéltárában elhelyezett földadó sorozati munkaré­sz kről az 1885. évi XXII. t. cz. végrehajtása iránt 1885. évi 45,055. sz. a. kiadott utasítás 168. §. ertelmében ki adható hitelesített másolatok és kivouatok az illetéki d'jj pgjzék 69. tételének 2. bj pontja és 63. tétele alatt meghatározott (iveukint 1 frtos) bélyeggel látandók el ; a községi nyilvántartás és adókezelés czéljából, a közsé gekuek hivatalos használatra kiállítandó hitelesített má­solatok és kivonatok azonban, a 79. tétel cj és ej pont­jaihoz képest bélyegmentesek. Budapesten, 1886. márcz. 23. Szapáry. (Aki ipangazolvány nélkül mészáros, tyúk, tojás és vadakkal való kereskedést üz), az 1884: XVII. t. cz. 156. §-ába ütköző kihágást követ el. Ily értelemben ha­tározott a m. kir. belügyminiszter f. évi 121/kih. sz. a. Pozsouyinegye közöuségéhez intézett következő rendele­tében. »A megye alispáajauak 1885. évi májushó 30-án 10/kih. sz. a. kelt II. fokú Ítélete, mely szerint a Külső járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet nem föleb­bezett részének érintetlenül hagyása mellett, M. János nyéki lakos, mészáros, lyuk, tojás és vadakkal ipariga , zolvány uélkül való kereskedés miatt, az 1884. <.vi XVII. t. c,i. 156. §. aj poutja al pján 5 frt péuzbüntetésbeu, nem fizethetés esetében 1 napi elzáiásoau, továbbá az eljárási és felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltntott el; mig ellenben az 1883. évi XX. t. cz. 31. §-a alapjáu ellene emelt kihágás vádja alól felmen­tetett, az elmarasztalt által közbetett felehbtzés folytán felülvizsgáltatván: indokainál lógva, ;iz iparkihágási részt illetőleg, a földmívelés , ipar- rs kereskedelemügyi minisz­ter ur hozzájárulásával helybenhagyatik.* (Bereginegye törvéuyh'tósága határozatilag kimon­dotta), hogy ezután egy községnek sem engedtetik meg, hogy fölösleges tőkéit a község lakosai között kölcsön­ként kioszsza. E határozatra az az incideus szolgáltatott okot, hogy Gorond község vagyonából 4000 frt lévén a község lakosai közt kinölcsönözve, abból eddig 1847 frt 6 kr. behajtása kétessé vált; mert a képviselőtestület, melynek tagjai közül sokan vannak az adósok között, uem gyakorolta a kellő felügyeletet. Kimondta egyszers­miud a megyei közgyűlés azt is, hogy a Községeknek be nem fektetett tőkéi jóhitelü nngyar állam papírok vásár­lására fordítandók; mivel ez által kettőd czél lesz elér­ve: l-«zör a községek vagyoua nem fog veszélyben lo rogni s biztos kamatjövedelmet hajt ; 2-szor a magyar állam pénzügyi vi-izonyaiuak előmozdítására is igen jó hatással leend az, ha papírjai belföldön nagyobb keres­letnek örvendenek, ami mind tekintélyét, miud hitelké­pességét emelni fogja; másrészről az állam polgáraira nézve szintén nem csekély jelentőségű dolog, hogy az állampapírok után fizetett kamat az ország határain be­lül maradjon. (A községi adómeutességbeu részesített házak és házrészek egész tisztajövedelme jövedelmi pótadó alá esik.) Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminisz­ternek Arad város közönségéhez intézett alábbi rendele­tében: »Az uj épületek községi adómentessége iránt al­kotott s a folyó évi február 14 én 2,489/85. sz. a. kelt közgyül-si határozati 1 elfogadott szabályrendeletet oly megj-gyzéasel hagyom jóvá, hogy »z emelendő uj épüle­tek községi adómentessége, az általános jövedelmi pótadó­ról szóló 1875. XLVII. t. cz. 3. § áuak 2. pontjában a) laha, mert megértettétek a nagy feladatot, melyre ben­neteket a gondviselés kiválasztott. Az egyezkedések útja, mely által a hazán, uem ma­gunkon . . . nem! — hanem csupáu a szegény halálra zaklatott hazáu séglteui akartunk, most el van vágva; mert feltett követeléseink vissza utasítvák, s így kény­szerítteténk a már-már feladni készült harezot újólag élet-halálra folytatni; vagy legszentebb javainkat: fegy­vereink becsületét s nemzeti lételünket megszabadítan­dók, vagy hogy dicsőséget és férfias halált haljunk a hazáért. Bajtársak! Mi saját maguukra vagyunk szorítva, segedelem ós szabaditas csak önmagunktól, egyetértésünk­től s egységünktől várható; jaj annak! ki ezt megzavarni megkísértené. — A gondviselés kezembe tette le sorso­tokat. és én isten és világ előtt felelős vagyok róla gon­doskodni, hogy az uehány roszakaratúak gyalázatossága vagy árulása által el ne játszassák. Bajtársak! Ti ismertek engem; életem, eddigi mű­ködésem a hazáért és a közügyért nyíltan áll előttetek; -— Ítéljétek meg lépésem, s tetteim mindegyikét, s kérd­jétek meg magatokat ekkor, — megérdeinlem-e bizal­matokat? A szeretet hozzátok, azon férfiúkhoz, kikkel én örömet és szenvedést, dicsőséget és becsületet megosz­tottam, a szeretet irántatok, és a határtalan szeretet hazám iránt — az egyedüli indokok, melyek tetteimet eddig vezették és továbbra is vezessék. — Nézeteim tisz­taságának öntudata megadja nekem az erőt, ily elválasztó perczekben vezéretek lenni és az maradni; de ad egy­szersmind erőt, ott ahol szükséges, rendet is csinálni s fegyelem és engedelmességet fentartani. Hozzá nyúlnék nehéz szívvel a szigor legszélsőbb eszközeihez, ha ezeket a szükség és kitűzött becsület­teljes czélunk megkívánná, de tenuém azt, ha ezeket becsületetek és lételetek gondja követelné, és uem ret­teuuék vissza százakat megsemmisítem, ha azok ezrek sorsát veszélyeztetnék. bj cj betűk alatt foglalt határozmányokra, legkisebb vigz­szabatást sem gyakorolhat « hogy a községi adómentes­ség kedvezményében részesített házaknak vagy házrészek­nek — épen ugy, miut az eddig is gyakorlatban volt — egész tiszta jövedelme kerül jövedelmi pótadó alá; mivel ezen esetben állami házadó nem fizetteivéu, annak levo­nása sem engedhető meg.« Tanügy. A szabolcsmegyei általános tanító egylet közgyűléséből. A szabolcsmegyei általános tanitó egylet april­hó 28 án tartotta meg tizedik rendes közgyűlését a ma­gyehiza termében, kevés érdeklődés mellett. A gyűlésen alig 4—5 vidéki tanitó vett részt! Fájdalom, hogy a ta­nítók saját ügyeikkel, jövőjükkel ily keveset gondolnak ; mert hiszen ha maguk sem ipjrkodnak ügyeik elővite­lén muukálkodni, másoktól még kevésbé várhatják azt! A meg nem jelenés okai részint a felekezeti egyletekben való részvétel, részint azon mostoha magaviselete a köz­ségeknek tanítóik irányábau, hogy a gyülésezőket sem fuvarral, sem napidíjjal nem látják el! Igaz ugyan, hogy ezek is okok, de még nem olyanok, melyek miatt egy általános gyűlést elodázni kellene! A gyűlés érdekesebb tárgyai a következők voltak : 1) 8 — 10 óráig a felső leány iskola termében tartott minta tanítások. Stoffan Lajos az egyenlőkaru emeltyűt, Audrásy Sámuel az összetett mondatokat ismertették; 2) Pazár István alelnök jelentése, melyben egyéb tanügyi dolgok közt a nevelésügy előbbre vitelének gátló okaival foglalkozik. A nevelésügy nem ismer felekezeti válaszfalakat; mert hiszen ez közös, tehát mindnyájunk kincse; ha mindnyájunké, anDak előbbvitelén közös erő­vel kell munkálkodnunk. Ezen jelentés kapcsán felolvastatott a közgyűlésből választatott 5 tagu bizottságnak 1879 évi XXXII t. ct. értelmében, a tanítói uyugdijtörvény némely pontjaira tett javaslata; mely 30 évi tanítói működés után 400 frt teljes nyugdijat kiváu megállapítani. A nyíregyházai ta­nítói járáskör által reudezett tánc/.estély tiszta jövedel­méből 100 frt küldetett be az Eötvös alap központi gyűjtő bizottságához, melylyel az általános egylet, mint alapitó tag lépett be az Eötvös alapba; az országos tanítói ár­vaház tőkéjének gyarapítására pedig 80 frt küldetett fel a nyíregyházai járá^-kör nevében. 3. Tisztviselő választás. Elnökké Velkey Pál kir. taufelügyelő, alelnökké Pazár István, jegyzővé Stoffan L íjos, péuztárnokká Ruhman Andor, könyvtáruokká Szesztay János választattak meg. 4. A kitü'ött pályatételekre 5 pályamű érkezett be, kettő a vizsgáló bizottság által pályadíjra érdemesnek találtatott ; de amennyiben a biráló bizottság eljárása e tárgyban uem volt teljesen kifogástalan : a pályaművek ujolag fognak megbiráitatni. Ezután a mintatanitások bírálatai s a péuztárnok, köuyvtárnok jelentései következtek. A gyűlés fél kettőkor oszlott szét. 2 órakor a nagyvendéglőben társas ebéd tartatott. ÚJDONSÁGOK. — A felsó tiszavidóki gazdasági egylet által f. é. májushó elsejére tervezett sorsolás, a közbejött elhárit­hatlan akadályok miatt, f. é, májushó 22-edikén fog meg­tartatni Nyíregyházán a megyeház uagy termében. f Pauler Tivadar volt igazságügyi miniszter te­metésén, a nyíregyházai kir. törvényszéket, Megyery Géza elnök őnagysága képviselte. O A május, a költők gyermekek és boldogok által e virághónak keresztelt időszak, ez idén ugyancsak rosz­szul viseli magát. Hideggel, fagygyal köszöntött be s folytatta széllel, zivatarral. Az ötödik napon bekoronázta jégesővel, hóval. Még 6-án is hópelyhek szállingóztak az áthült légben. A gyümölc«lák és apróbb vetemények igeu érrékeny kárt szenvedtek. Nagyon valószínű, hogy a ve­tések is megérzik e szoka'.lan időjárást. Egy jó oldala azonban mégis volt. A cserebogarakat tönkre tette. Te­Ott, hol vész fenyeget, életeken fogtok engem lát­ni: — halál a hazáért! marad jelszavunk, ha a sors másként becsületünk megmentését nem engedné. Bátorság, egység és bizalom! és sorsuuk kétes nem lehet. Isten velünk!! Klapka, tábornok.** Az osztrák körülzároló sereghez szeptember 11-én érkezett meg a hír, hogy Pétervárad és Munkács föltét­leuül megadta magát. Ézeu hírt Nugent még azou nap két táborkövet által tudatta Klapká-yal. Egyúttal át­küldé Haynau-ank következő levelét. „A magyarországi cs. kir. katonai főparancsnokságtól. A vár- és seregparaucsnoksághoz Komáromban. Pétervárad vára f. hó 7-én föltétlenül meghódolt és azt a cs. kir. sereg megszállta. Tudósltváu erről a vár- és seregparancsnokságot, ezennel ismételten felhívom a várparancsnokságot és Ko­márom őrségét hasonló föltétlen átadásra; ellenkező esetben a egész várőrség kivétel nélkül a hosszabb és haszontalan ellenszegülést követő, kiinaradhatlanul vár­ható és jól megfontolandó szomorú következményeket, anuak idejéu csak magának tulajdoníthatja. Haynau, táborszernagy." Klapka más napra, azaz szeptember 12-én reggeli 8 órára, a parancsnoki lakban tartandó haditanácsot hí­vott össze. A haditanács elé terjesztvén Klapka Haynau-nak fönt közlött levelét, az általános visszatetszést szült; Zichy Ottó, az ellenzék egyikvezérférfia. különösen azt hangoztatá, hogy a vár feladásáról csak tisztességes fel­tételek mellett lehet szó; különben ő egész hadtestét fölajánlja a külső védművek megerősítését eszközlő mun­kálatokhoz. Thaly Zsigmoud szólalt, fel, ezután Klapkát azon váddal támadta meg, hogy Károlyi grófné, a tör­») Klapka ezen kiáltványát hibásam jelzi >Memoire«jáhan szeptember 25-ki dátummal, mert az a föntnevezett napon kelet ! nélktll jelent .meg.

Next

/
Thumbnails
Contents