Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-03 / 1. szám

Y í B V I D K K." Kevés azok száma, kik óhajtva ne gondolnának a közeledő végre, . . egy évvel ismét rövidebb az élet, egy lépéssel közelebb a sir' ősz családapa elmerengve néz a jövőbe, a politikus terveket sző, a statistikus eléd tárja, nézd: egy esztendőben egy ezredévre való pokol! Csüggetegen látjuk mint hullanak a bün mélyébe az élet küzdelmeit nem bíró lelkek; látjuk, mint dobják el ezrek maguktól az életet; ott lebeg szemeink előtt annyi nem is megsiratott névtelen halottnak jeltelen sirja; liány a becsillet kenyerén megőszült vált utolsó napjaira becstelenné, hogy utolsó napjaira könynyitse meg élte terheit; nehéz idők nehéz viharai száguldanak fejünk felett. Államok, társadalom, családok egyesek léte. fentartása mindinkább nehezül s a betegségek, melyeknek orvoslását mindig a jövőre bízzuk, attól reméljük gyorsan szaporodva nőnek tömeggé. Ember ember ellen folytat küzdelmet az énért, törvény, jog, hit megtagadva, a pártos életben a kapzsiság, s a társadalom torzszülöttje a pénz hatalma uralg, s a felebaráti szeretet már „már névben él csak, többé nincs jelen." Na de a sötét éjszakának is van rózsás hajnala, múltban épül a jövő reménye. A mi jövendő volt, „múlttá" leve, a mult pedig a feledésé legyen. Megújul a régi nóta „boldog újévet!" Szeretetről álmodik az anyátlan árva, csendes otthonról a hajléktalan, teritett asztalról az éltező, a sir szélén álló életet remél. A sors szeszelye megadja mindenkinek a inaga részét, egyiknek jót hoz s rövid időn elveszi tőle, hogy a másiknak is jusson; az egyiknek boldogságot ad, hogy boldogtalanná tegye a másikat; az egyiknek vesztesége lesz, a másiknak nyeresége ; az egyiknek bukása emel magasba egy másikat s a játék tart szakadatlan, egyik jajgat másik örül, egyik bízik, másik csügged, a ma dúsgazdag holnap visszakéri az adott alamizsnát s egy év múlva , . . . megujul a régi nóta. „adjon isten boldog újévet!" Ha már nem adhatunk, kívánjuk a jót s hivatalosan bár, de igaz szivvel óhajtjuk, hogy lapunk kedves olvasói sok boldog évet érjenek. Társadalmi életünkben pedig jöjjön el mielőbb az előnyös változás napja s dőljenek le azon válaszfalak egyletek és egyletek között, melyek eddig távol tartották egymástól. . . . Adjon isten vig farsangot a mulatni vágyó fiatalságnak, sok dolgot az eskető papoknak, kevés panaszt a gazdaközönségnek. A munkásság gyümölcse legyen áldást hozá, nemzetünknek egyetértést, a népeknek tartós békét, hogy virágozhassák. Adjon isten boldog újévet! Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Deczemberhó 29.) Polgármester ur 9 órakor a gyűlést megnyitván, olvastatott és hitelesíttetett a novemberhó '27-iki képviseleti gyűlés jegjzőkönyve. Polgármester ur soron kívül bejelenti a közgy ülésnek, hogy a cselédfogadó bizottság a szükséges szegődvényeseket felfogadta. Miuthogy azonban a lovas reudőrül megválasztott Kulcsár Károly kötelességének, korlátolt képzettségénél fogva, nem képes megfelelni, a küldöttség pedig nem érezte hivatottnak magát emez állásúak betöltésére, felkéri a közgyűlést, hogy e tekintetben intézkedjék. Kerekréthy főkapitáuy igeu tisztességes embernek ismeri és tartja Kulcsár Károiyt; de mivel egy jegyzökönyvet, egy jelentést >em képes felvenni, és feltenni, azért kérte a küldöttséget, hogy e körülmény; jelentse be a közgyűlésnek. Bodnár látván a közszolgálatot tevő eg) énben a jóakaratot és szorgalmat tekintvén elsőnek: Kulcsár Károlyuak két hónapi időt kiváu adni. hogy az Írásbeli gyakorlati ügyességet elsajátíthassa. A közgyűlés e nézet bői indulva ki Kulcsár Károlynak megválasztását az alatt a föltétel alatt, hogy hivatalának ellátásához szüks ges írásbeli ügyességet 3 hó alatt megszerzi, illetőleg elsajátítja, helyben hagyja; ellenkező esetben uj választás lesz. Olvastatott az 1886-dik évi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításával megbízott küldöttség jelentése. A névjegyzék összeállítása ellen Mikecz József szólal fel, azou aggodalmának adváu kifejezést, ha valyou különösen az izraelita polgártársak felvételénél figyelembe véteteit-e a honosságra vonatkozó törvénynek az az intentiója, hogy virilis csak honpolgár lehet: minthogy ezek igeu gyakran változtatják hazájukat és lakhelyüket. Szaholcsuiegye, mondja szóló, e körülményt figyelembe vette, és csak is a honpolgárságu iát igazolt izraelitákat vette fel a virilisek névjegyzékébe. E körülményt nekünk is figyelembe kell vennünk; m«rt aki nem honpolgár, az nem gyakorolhat itt jogokat. A beterjesztett névjegyzéket tehát a bizottságnak visszaadatni javasolja, hogy azt ennek figyelembe vételével vizsgálja meu és esetleg javítsa ki. Ezzel kapcsolatban figyelmezteti az elnökséget, hogy a törvényekre való hivatkoLásnál igen kívánatos volna, ha az országos törvények közgyűlések alkalmával ne hiányoznának a gyűlés asztaléról. Majertzky főjegyző erre megjegyzi, hogy a tárgysorozatban előforduló ügyek és kérdésekre, vonatkozó törvény-könyvek valamint miudig, ugy ma is itt vannak. Tiszti ügyész olvassa a honosítási törvényt, amely kimondja, hogy a honpolgársági jog megszerzéséhez a hazában való 5 évi folyionos laltás és adófizetés kivá.u tátik; ami azonban az e törvény hatályba lépte előtt már a hazában lakókra nézve nem kötelező. Bodnár István: Annyi igaz, hogy a törvény a közügyekbe való befolyási jogot csak azoknak ad, akik hon polgárok. Akik nem azok, vagy nem szerezték meg, azok a virilisek közzé fel nem vehetők. Mikeoz képviselő társamnak tehát e tekintetben igazat adok. A kérdés az, hogy az előttünk felolvasott lajstromban fordulnak-e elő oly izraeliták, akik az állam kötelékébe még máig siucsenek felvéve, ha igen, akkor azok kitörlendők. Meg kell azért vizsgálni, ha fordulnak-e elő ilyenek. Vissza kell tehát adni a küldöttséguek azon utasítással, hogy ez értelemben tegyen jelentést a képviseletnek. A határozat ez értelemben mondatott ki. Olvastatott a nevelésügji szakosztály véleményes javaslata »a budapesti szegény beteg gyermek egyesülete segélyezése tárgyiban. Hosszas és fájdalom meddő vita után a sz«kosztály véleményes javaslata elejtetett. A szakosztály ugyanis azt javasolta, hogy a város mint alapító tag 50 Írttal lépjen ez egyletbe; hogy igy azután ajánlati joga is legyen egyes beteg felvételéhez. A szakosztály véleményes javaslata mellett felszólaltak Lukács Ödön és Bodnár István; ellene Bencs László városi tanácsos és Belfy András képviseleti tagok. Lukács Ödön és Bodnár István képviseleti tag uraknak tartozik e sorok irója, mint referens, de az igazság és a tények is megkívánják, hogy kiemelje meleg emberbaráti és hazafiúi szeretettől ragyogó érveléseiket, amelyek azonban ez alkalommal siket fülekre találtak. Határozat képpen az mondatott ki, hogy a közgyü lés a szakosztály véleményei nem fogadja ugyan el; de társadalmi uton óhajtja, hogy gyűjtés eszközöltessék ama nemes emberbaráti czélra. Előterjesztetett a a Tanács azou határozata, mely szerint Lukacs Ödönnek a »Nyiregyháza története® cziniü munkájából fizessen elő a város közönsége 50 példányra 2 forintjával. Czukor József az 50 példányt kevesell, 100 példánynak megrendelését ajánlj •. Bodnár István-. Én pártolom az irodalmat bármi irányú legyen is az; úgy ezt is pártolom. Éppen azért az volna a leghelyesebb, ha első sorban a tisztelt képviseleti tagok is előfizetnének 1—L példányra; másod sorban a közönség is hivatva van az ily mlívet pártolni. A tanács határozatát én is pártolom annyibau, hogy a város közöusége bizouyos számú példányokra előfizessen, például 50 példányra. Mikecz József nem volna ellene még & 100 példány megrendelésének sem; h i például a képviselet 3 tagu küldöttséget bizna meg, amely felülbir.Üatot gyakorolna Lukács Ödön műve fölött; minthogy egy ember könnyen tévedhet; ő pedig nem szeretné, ha városa történetébe hiba, vagy téves adat csúsznék be. Ily módosí'ás mellett kész megszavazni a 100 példányt. Czukor József Mikecz felfogását nem oszthatja részint azért, mert Lukács Ödön uevében ő elég garantiát lát arra nézve, hogy a mű correct lesz; részint pedig azért, mert a művet nem a város, hanem a szerző Lukács maga adváu ki, mi annak kivitelébe nem avatkozhatunk. Kovács Gerö Mikecz indítványát elvetendőnek vé leményezi már csak azon okból is, mert azt a művet itt közzöliink alig volna képes valaki rectifikálui. Igazat ad Czukor Józ-efnek. Nagy áldozatot azonban nem akar hozni. Pártolja a tanács határozatát. Olvastatott néhai Takács Alajos városi volt alorvos mortu'ílis angáriájának megszavazása iráut több képviseleti tag által beadott inditvány. (Köz felkiáltások: Ajánljuk meg !) Mikecz József figyelmezteti a közgyűlést, hogy ez ügyben már hozatott egy elutasító határozat. (E'lenmondások: nem hozatott. Az Enyingy örökösök kérelme utasíttatott vissza.) Mikecz József az Euyiugy örökösök kérvényére hozott határozatot felolvastatni kívánja; ami azonban viszhang nélkül elhangzott. Török I'éter: A Mikecz József által felhozott határozatban csak annyi vau, hogy a mortualís angáría kiadása tárgyában időről időre határo*. a képviselet. Belfi András : Ez mindig szokásban volt, az igaz; de ha az illető özvegy, aki köztudomás szerint dúsgazdag, nem kiváuja, uiiert adnánk azt ki mások kéreluié re!? Meg vagyok győződve, hogy az özvegy pénzjutalmat nem kiván a várostól. Sokkal szebb lesz, ht azt a 125 forintot síremlékre adjuk. Ezen czim alatt én is megszavazom az esedékes összeget. Bodnár István igen szép jellemtvonást lát Balfy András indítványában; de mivel síremlékről a cialád már gondoskodott, e térre nem kiván menni. Kéri szóló a közgyűlést, hogy tisztelje meg magát a kfidéses összeg megszavazásával. Ezt minden tisztviselőjének megadta a város. Erre különben szabály is van. Előterjesztetett a kir. törvényszéki börtön, esetleg az összes kir. törvényszéki hivatalok számára szükséges helyiségnek mi módon leendő kiépítése tárgyábau a küldöttség és a kir. főügyész közt létre jött egyez-léc. A felolvasott egyezs'gi pontozatokból és a Bodnár István képviseleti tag által igeu érthetően elmondottakból, nemkülönben a Czukor József és Megyeri Géza kir. törvényszéki elnök ur érveléseiből kitűnvén az ; hogy ha a város elfogadj i az előterjesztett egyezséget, a börtön épitése már 1886-ban megkezdődhetvén, a város 4. 5, évvel előbb értékesítheti az úgynevezett koroua épületet; minthogy a kormány niucs ubban a kedvező helyzetbeu, hogy a szükséges börtönhelyiséget a maga költségén ily gyorsau elkészíttethesse : a nép-iselet elfogadja, illetőleg helyben hagyja az előterjesztett egyezséget. Ez egyezség szerént tehát a város átadja az »Oroszlány« féle korcsmai helyiseget » kormáuynak ingyen és 120,000 forintot előlegez az építkezésre, amely összeget a uormány 10 év alatt 5°/

0-i kamattal téríti meg a városnak. Abban az esetben pedig, ha a kormáuy az összes kir. törvényszéki hivatalok befogadásári alkalmas helyiség építésében állapodnék meg, más alkalmas s a központiság kívánalmainak inkább megfelelőbb helyíség kijelölésen kivül, a város 150,000 forintot előlegez a magas kormánynak, a már említett viszafizetési föltételek mellett. Minthogy továb'>á Hudák Károly képviseleti tag által tett s több szónok által helyeselt indítványból arról is meggyőződött a képviselet, hogy ha a magas kormány az összes kir. hivatalok számára építtet helyiséget és börtönt, s ez esetben I50,u00 forintot előlegez; nemcsak a >korona-épület«, hanem a mostani kir. törvényszéki helyiség is azonual vissza esvén a város használatába, az érték, illetőleg haszon különbözet tettemes előnyös aráin t ölt magára: határozatilag kimondatott, hogy a képviselet óhajtja hogy a magas kormány a teljes kiépitkezési tervét foganatosítsa; amely óhajtás egy feliratban leSí kifejezendő. Polgármester úr, az idő előre haladottsága miatt a tárgysorozattól eltérőleg, mint igen fontos és sürgős üg)ét, a kövezeti vámszedés első évi számadásának előterjesztését tűzi tárgyalás alá. A számvevő által valóban ritka pontossággal és tanulmányozással előterjesztett számadásból az tűnvén ki, hogy a város a mostani váoodijtéteii szabályzás illetőleg tariffj. mellett, nem lelelhet meg a meg) ével szemben elvállalt kötelezettségnek, sem a kövezet tovább fejlesztését nem eszközölheti; a javaslatba hozott tariffa emelésének szükséges voltáról meggyőződvén ; a vámdijtételeknek az 1878 ban fölterje3ztett módon való emelésének kérelmezését elvben elfogadja; előbb azonban a vámbizottság utasittatik, hogy egy vámemelési javaslatot készítsen és terjeszszeu be a képviselethez jóváhagyás végett. ' (100) IX. Törvényczikk a ra. kir. postatakarékpénztárról. Szentesítést nyert 1885. évi májushó 11-én. — (Kihirdettetett az • Országos Törvénytárában 1885. évi májushó 17-én. 1. §. A magyar korona területéu ,in. kir. postai takarékpénztár" czég alatt a közmunka- és közlekedési m. kir. miuisternek alárendelt állami kezelés és jótállás alatt álló takarékpénztár állíttatik fel, melynek székhelye: Budapest. A m. kir. postatakarékpénztár a betevők által befizetett betétösszegeket gyüinölcsözőleg ke/.eli. visszafizetéseket teljesít és átalábau végzi mindazt, a mit a jelen törvény és az annak alapján kibocsátandó ministeri rendeletek feladatává kitűznek. 2. §. A m. kir. postatakarékpénztár egy igazgató közvetlen vezetése alatt áll. A postatakarékpénztár ügykezelését és belső szervezését a jelen törvény határozmáuyainak keretében; továbbá a hivatali személyzet létszámát, a hivatalnokok teendőit ós hatáskörét, a közmunka- és közlekedési minister rendeleti ütőn szabályozza. 3. §. Az igazgató mellé a közmunka- és közlekedési minister, elnökkel együtt, hét (7) tagbői álló takarékpénztári tauácsot nevez ki. Ezen tanács javasló, felügyeleti és ellenőrzési hivatással bír és teljesíti mindazon teendőket, melyekkel a közmunka- ós közlekedési minister által niegbizatik. Egyébiránt a tauács szervezését ós ügykörét a közmunka- és közlekedési minister a pénzügyministerrel egyetértöleg rendeleti útou állapítja meg. 4. §. A ni. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalai gyanáut mindazon kir. postahivatalok működnek, melyeket a közmunka- és közlekedési minister a feladattal megbíz. A közvetítő hivatalok teendőit és ügykörét a közmunka- és közlekedési minister, ezen törvény alapján, reudeleti útou szabályozza. A takarékpénztári közvetítő, szolgálatra, nézve ezen kii. postahivatalok a postatakarékpénztárnak vannak közvetlenül alárendelve. 5. §. A folyó szükségleteket meghaladó takarékbetétek a postatakarékpénztár által gyüinölcsözőleg elhelvezeudők még pedig: 1. Kamatozó magyar állampapírok. 2. Kamatozó magyar állami sorsjegyek. 3. A minisíeritim által kijelölendő magyar záloglevelek vagy az osztrák-magyar bank záloglevelei vásárlása által. Ugy a vásárlandó, mint az elárusítandó papírok kiválasztása iránt a közmunka- és közlekedési minister, a pénzügyministerrel egyetértöleg intézkedik. 6. §. A gyüinölcsözőleg elhelyezett betétek jövedelmeiből azok kamatai, valamint az intézet összes igazgatási s egyéb kiadásai fedezendők. Az első berendezés költségei, úgyszintén a felmerülő hiány mindaddig, inig az intézet igazgatása s egyéb költségei a gyüinölcsözőleg elhelyezett betét-tőkék jövedelmeiből ki uem kerülnek, a postaforgalmi pénzekből előlegképen fedeztetnek. Ezen előlegek, mihelyt a postatakarékpénztár mérlege felesleget mutat fel, a postaforgalmi összegek javára kamat nélkül visszatérítendők. 7. §. Azou felesleg, mely a betétek után fizetendő kamatok, az igazgatási és egyéb költségek, valamint a nyert előlegek visszafizetésére fordítandó összegek fedezése után az év végével fenmaradt, első sorban tartalékalap képzésére fordítandó. Ezeu tartalékalap, mely egy millió forintban állapíttatik meg, a postatakarékpénztárt esetleg érő veszteségek fedezésére szolgál és egy millió forint erejéig mindig kiegészítendő. 8. §. A tartalékalap vagyona az 5. § ban említett mód szerint gyüinölcsözőleg elhelyezendő; jövedelmei pedig mindaddig az alaphoz csatolandók, mig az a megállapított magasságot el nem érte, ezután pedig a kincstár javára esnek. 9 §. A tartalékalap az államkincstár tulajdonát képezi és abba tényleg átmegy, a mint rendeltetése megszűnt. 10. §. A tartalék-betétek után három es hat tized (3-6%) százalék kamat fizettetik. Ezen kamatláb csak a törvényhozás által szállítható le ; felemelése, valamint a felemelt százaléknak 3'6%-ig leeudő leszállítása pedig, a m. kir. minisztérium által rendelhető el.