Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-24 / 21. szám

VI. évfolyam. 16. szám. Nyiregyháza, 1885. április 85. ZABOLCSI HIRLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. M.egjelenil£ hetenkint egyszer vasárnapon. ~<2a& Előfizetési föltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 f

rt. Félévre 2 . Negyedévre 1 , A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba JBlelt kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képezi) küldemények, a szerkesztő cziine alatt kéretnek bekilldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az Mletö költségén; küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejében, minden egye. hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények di-ja soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeci-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. A Szentlélek kitöltetése. A keresztény társadalomnak ünnepe van. A Szentlélek kitöltetésének s a keresztény társadalom megalapításának ünnepét üli, amelyet az ős keresztények PünkSstnek kereszteltek. A keresztényi tanok nagy mestere, az ég küldöttje Jézus emberi alakot öltött magára; hogy jobban megértesse magát az emberekkel. Az égi tant amelyet hirdetett, eszméit amelyekből szeretet igazság és szépség sugárzott szét, halálával pecsételte meg; hogy hosszú örök időkre biztosítsa azok életét és áldásos munkálkodását az emberi társadalom kebelében. De még evvel nem lett bevégezve az isteni munka, nein lett megoldva a küldetés föladata. Harmad napra, a keresztfán szenvedett halál után, feltámadt az Isten-ember; hogy látható és érezhető tanúbizonyság tétessék a szép igaz és nagy eszmék halhatatlansága mellett. Hogy azonban az örök időkre kiható munka teljesen befejezve legyen: az égnek kárpitjai megnyílnak s az ember fia elhagyja a földet, amelyen Isteni tanával egy darab mennyországot teremtett; az egyszerű környezetre hagyva az isteni örökséget — a keresztény vallás megalapítását. A tanítványok égfelé emelt szemekkel és kezekkel állottak a helyen, ahol a menny és a föld összeölelkezének. A tanítványok és hivők kicsiny serege, a látottak és tapasztalttak elbűvölő hatása alatt, sokáig nem tudták hogy mihez fogjanak, mit miveljenek. De elközelgetett a nagy nap, a Szentlélek kitöltetésének nagy napja. A tanítványok épp együtt voltak. Egyszerre szokatlan, soha nem észlelt fény világítja be elméjüket. Lassankint kidomborodik a tanítványok szemei előtt a közöttök járt, a velők szenvedett isteni mester alakja egész fenségében. Hallani vélik ama nagy szabású beszédeket, — a hegyi predikátziókat, amelyeknek igazságai és szépségei csak a keresztény társadalom végkimulásával, vagy talán még akkor sem enyésznek el; hanem túl élnek tért és időt, enyészetet és megujulást. Lelki szemeik elé tárul a reájok várakozó nagy munka. Megrendül lelkük amaz isteni bizalom tudatának érzetében, amelynek letéteményesei lettek isten és a világ előtt. Hitük és bátorságuk mármár ingadozni kezd; ajkaikon elhal a szó; lábaik alatt inogni érzik a földet. A lelkesedésnek és a sziv fellángolásának egy közös perczében azonban a apostolok egyszerre nagyobbnak, bátrabbnak, jobbnak és nemesebbnek érzik magokat. Lelkük terhessé válik a szép és igaz eszmék rajától. Szemeikben a lelkesedés és fentköltség igazi tüze gyúl ki. Képesnek érzik magokat a félvilággal szembe szállani s megküzdeni még a poklok hatalmával is. Péter apostol egyetlen predikácziójával 3000 ezer lelket hódit meg. íme ez volt a Szentlélek kitöltetése. Innen vette eredetét és elnevezését a lelkesedés fogalma is. Lelkesedni a szépért, a jóért, a nemesért és igazságért: ez a Szentlélek kitöltetése. Az őskereszténykorbeli martyrok és a későbbi politikai áldozatok, minden bizonynyal részesültek a Szentlélek kitöltetésében. Azt mondja az istenség-tagadó, hogy a Szentlélekrőli tan oly titokzatos rejtélyes valami, amit emberi véges elme fel nem foghatván, annak létezésében lehetetlen nem kétkednie. Szánalomra méltó rövid látás. A Szentléleknek kitöltetése egyátalában nem természet-feletti, nem is egyszeri és nem megmagyarázhatlan jelenség; hanem folytonos s az életben csaknem minden lépten-nyomon nyilvánuló tény. Az emberi léleknek amaz isteni erő által való megszállása ez, amikor az isteni szellem az ember lelki részeivel közvetlen érintkezik; mintegy megszállja az ember lelki világát; behatol a lélek és a sziv legtitkosabb mélyéig és — megtelik Szentlélekkel. A lelkesedés e magasztos pillanatában az ember miutegy kiemelkedik a föld légköréből, lerázva magáról a földi érzékiség és végesség reá tapadt mázát; lelkének összes működését, szivének minden dobbanását, vérének minden lüktetését az Isten lelkének nem földi gyönyört nyújtó bűbájos hatalma ragadja meg; feje lángol, szive lázasan ver, ereit duzzadni érzi, eszméi gondolatai a világosság felé törnek; szóval az egész, ember valója megnemesül, megszentelődik. így értem -én a Szentléleknek az apostolokra való kitöltetését az első pünköst napján. Oh jöjjetek, szálljatok le égi hazátokból ti dicsőült szellemei az ős keresztény korbeli mártyroknak, reformátoroknak s az igazság és a szabadság más lánglelkü apostolainak és vértanúinak! Tegyetek tanúbizonyságot a kishitűek előtt a Szentlélek létezéséről, működéséről és csodáiról. Mi pedig szives olvasóim kívánjuk egy-szivvel és szájjal „Epünköst ünnepében", hogy a pünkösti Szentlélek, akinek az első pünköst napján történt kitöltetése oly nagy hatással és befolyással volt nemcsak korának de a késő századoknak szellemi ujjá-ébredésére és felvilágosodására is, szálljon le hazánkra — a magyarok hazájára, ennek minden polgárára! A koronás főre a bölcseség és a kegyelem Szentlelke, a haza kormáuyáu álló férfiakra a hazaszeretet Szentlelke, a birákra az igazság Szeutlelke, a katonákra a vitézség és önfeláldozás Szentlelke, a különféle nemzetiségű állampolgárokra a kölcsönös szeretet egyetértés és hazafiság Szentlelke, a művészekre költőkre és írókra a fenkölt gondolkozás és a szép érzék Szentlelke, a kereskedőkre a becsületesség Szentlelke, az iparosokra a munkásság és haladás Szentlelke, a földmivesre a megelégedés Szentlelke; hogy boldog, gazdag, szabad, egységes és irigyelt legyen a magyarok hazája! Kmethy István. A polgárok legszebb joga. (Vége.) 13. A névjegyzék végleges összeállításának s megküldésének záros határnapja pedig minden évben deczember hó 30-ik napja. (1874. XXXIII. t. cz. 54. §.) Kijelentem e helyütt, hogy okvetlenül megkívánom, miszerint a véglegesen összeállított névjegyzék megfelelő hitelesítési záradékkai, a záradék pedig a központi választmány elnökének és jegyzőjének sajátkezű aláírásával legyen ellátva. A végleges névjegyzék külső kiállítását illetőleg, ajánlom továbbá a központi választmánynak, hogy a névjegyzéknek a választási székhely levéltárában és hozzám felterjesztendő példányai ne egyes külöu álló lapokban (ivekben), hanem választó kerületenként bekötve vagy legalább tartósan összefűzve állíttassanak ki, az egyes kötetek vagy füzetek pedig lap»zámoztassanak. A központi választmánynak törvényszerű feladata akként eljárni, illetőleg felügyelni arra, hogy a fentebb idézett törvények rendelkezései, különösen pedig a névi jegyzék kiigazítása körüli muukálato kegyes mozzanata ra nézve törvényileg megszabott batáridők pontosan megtartassanak, mert azoknak elmulasztása, illetve meg nem tartása a választók jogainak csonkítását is vouhatja maga után, ami pedig minden körülmények között nagy felelősséggel járó komoly dolog. Különösen figyelmeztetem e helyütt a központi választmányt az 1874. XXXIII. t. cz. 90. § ára, mely szerint a valasztók összeírásánál, a névjegyzék összeállítása és kiigazításánál közreműködő közegek valamenynyien felelősek a törvényben megszabott kötelességeik pontos és és lelkiismeretes teljesitéseért; további azon körülményre, hogy a polgároknak választási joga ellen elkövetett büntettek és vétségek az 1878. V. t. cz. 179. én 180. §-ai értelmében büntettetnek. Ho^y pedig a névjegyzék évenkinti kiigazítására nézve törvényileg megszabott teendők teljesítése felett, a felügyeletet és elenőrzést, a magam részéről is kellőleg gyakorolhassam: szigorú kötelességévé teszem a kőzpoti választmánynak intézkedui az iránt, hogy minden ülés jegyzökönyvei miudenkor lehetőleg már az ülés megtartásától számított három nap allatt okvetlenül felterjesztessenek. Megkívánom továbbá, hogy az egyes ülésekről vezetett ülési jegyzőkönyvek folyó római számokkal (I-ső, Il-ik, Ill-ik ülés jegyzőkönyve); az azokbaD foglalt határozatok pedig — amint eddig is történt — folyó arab számokkal látaudók el. Nem hallgathatom el e helyütt, hogy a mult évben gyakran volt alkalmam tapasztalhatni, míszerént az ülési jegyzőkönyvek egyes központi választmányok részéről nagyon is pongyolán, felületesen vezettetnek. Minthogy az ül isi jegyzökönyveknek czélja az, miszerént azok a kiigazítási munkálatok körül követett eljárás egyes mozzanatainak, továbbá az ülések lefolyásának s a hozott határozatoknak szóval ugy a központi választmány, mintáz 1874. XXXIII. t. czikkben érintett egyéb közegek működésének hü és világos képét nyújtsák : felhívom a központi választmányt, hogy a szóban levő jegyzőkönyvek szövegeztetésére különös gondot fordítson. Tekintettel az 1874. XXXIII. t. cz. 1. §-ának a választók életkorára vonatkozó rendelkezéseire, valamint a választók netán kétségbevont személyazonossága megállapithatásának mogkönuyebitése érdekében, ezúttal is figyelmeztetnem kell a központi választmányt, hogy a névjegyzékeknek az életkort előtüutető rovata, minden egyes választóra nézve a lehető legnagyobb pontossággal okvetlenül kitöltendő. Minthogy pedig az ide felterjesztett állandó névjegyzékekből évenkint készíttetni szokott sommás statisztikai kimutatások összeállítása nagy mérvben nehezíttetik azon részemről már több izbeu kifogásolt eljárás által, hogy egyes választók néha több jogezim alatt jegyeztetnek be a választói jogosultság alapját előtüntető rovatokba, mig más választóknak ebbeli jogezime egyetlen egy rovatban sem tüntettetik ki: felhívom a központi választmányt, hogy szigorúan ügyeljen arra, mikép a nevjegyzák kiigazításánál minden választó csak egy jogezim alatt írassék be az állandó névjegyzékbe és ezen jogezim az illető rovatba pontosan legyen bevezetve. Megjegyzem e helyütt, hogy azon választóknál, kik tisztviselők, a jogezim nem csupán az általános »tisztviselő* vagy »hivatalnok* kifejezésekkel jelölendő meg; hanem pontosan kitüntetendő, miszerint az illetők a tisztviselők mely kategóriájába tartoznak (pl, községi, vái-osi, megyei, állam és ez esetben mely minisztériumhoz tartozó és minő állású (rangbéli) tisztviselő, bankhivatslnok, takarékpénztári tisztviselő stb. stb.) Ugyancsak a fentebb érintett statisztikai kimutatások összeállításénál a mult évben az is tapasztalta tott, hogv több választó kerület névjegyzéke nem volt sem folyó számmal ellátva, sem pedig a jogosultsági rovatok szerint kitöltve és összesítve. Minthogy a pontosan vezetett folyó szám már maga jelzi a választók számát és a kitöltött jogosultsági rovatok számszerű helyessége az által nyilvánul, ha e rovatok összege a folyó számmal egyezik, az ily áttekintés pedig a névjegyzék összesítését és így a választó kerületi s a fő kimutatásokba való egybeállítását nagy mérvben meg-