Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-29 / 13. szám

í R V I D É K". lességót dr. Ferlicska Kálmán ügyvéd ur és buzgó ipar barát teljesítette a legnagyobb tapintatossággal és avatottsággal. Előre bocsátván a hazai kis ipar mai állásának tüzetes ismertetését; meggyőző érvekkel fejtegette az iparosoknak a törvény-engedte korlátok közt megoldandó feladatát, kérve és figyelmeztetve az értelmi fejlettség, a munka és takarékosság előnyeire, amelyekkel a legnagyobb nehézségeket is lehet győzni. Majd az alapszabályok szerkesztésének, illetőleg létrejöttének történetét adta elő. Ezek után az alapszabályok olvastattak fel, amelyek igen csekély módosítással helyben is hagyattak. Az alapszabályok felolvasása és megvitatása után a tisztújítás vétetett foganatba. Elnökül. Furmann Pál ieikes felszólamlása és ajánlata következtében, köz felkiáltással dr. Ferlicska Kálmán választott meg, aki is nem tudva a köz bizalomnak ily általános nyilvánulása elől kitérni, ideiglenesen elvállalta az elnökséget ügy vezető czimen, az elnökségre azonban csizmadia-mestert ajánlt maga helyett. Ehő-alelnökül Jánószky János, másod-alelaökül Koska András még a februárhó 26-án megtartott elüljárósági gyűlésen megválasztattak. Pénztárnokul Vas János, számvevői elnökül Furmann Pál, számvevőkül Soltész András, és Kereket Lajos, ellenőrül Kovács Dániel, elüljárókul Adamovics János csizmadia, Andráscsik József lakatos, Déry Dániel szabó, Éles Lajos üveges, Hrabecz András szabó, Kalina Sámuel csizmadia, Király Sándor építész, Lakner Ödön pék, Lengyel János asztalos, Motoska Sámuel csizmadia, Palaticz Jenő szűcs, Pivnik István kocsigyártó, Polánszky József csizmadia, ifj. Prekopa Dániel csizmadia, Szabó Mártonka, Tomasóczky Balázskovác3, Tóth András csizmadia, Jurás Lajos csizmadia. Összesen az elnökökön kivül, 24. E névsor remélni engedi, hogy a megalakult ipartestület, ily elüljárósággal élén, fényesen meg fog felelni ugy a törvény intencziójának, mint az iparosság várakozásának. Különben e tárgyra legközelebb visszatérünk. (11) A helybeli ág. ev. toronynak a tűzoltói őrtoronynyal telephon és tűzjelző haranggal való öszeköttetése közel áll a megvalósuláshoz. Nyíregyháza város polgármestere a napokban terjesztette fel a nagyinélt. közlekedési minisztériumhoz az e tárgyú kérvényt az engedély megnyerése végett. A huzal a toronyból dr. Flegmann Miksa, Bessenyey László, a Nyirviz-szabályozó társulat épülőben levő, Kállay András, Hoffer Henrikné, Török Péter, a római kath. Egyház, a városi palota, Gredig Jeremiás és Glück Ignácz házuknál vezettetik a tűzoltói őrtoronyhoz. A huzal tisztán csak tüzjelzési czélra fog használtatni A vezeték Bronce drótból és a vonalban eső emiitett házak ereszei alá, esetleg a tetőzetekhez lesz erősítve. A berendezés és vezeték a város tulajdonát képezendi; valamint a felállítási költségeket is az viseli. (d.) Az aradi vértanuk emlókszobrára Nyíregyházán gyűjtött s Dillenberger Lajos által az aradi polgármesternek megküldött 80 forint átvételét s az alap pénztárnokának lett kiutalványozását igazoló 703. sz. a. márczius 20-áti kelt levél, illetőleg nyugta a napokban érkezett meg Öillnberger Lajos kezeihez. Egyúttal tudatjuk a t. közönséggel, hogy eme 80 forint a következő adakozásokból származott. Az 1883-dik évi október 6-ki gyászünnepély alkalmával begyült 19 frt 50 kr. Kralovánszky László a » Morgó « korcsmában gyűjtött 13 frt 7 krt. Az idei független antiszemita bál e czélra jövedelmezett 46 frtot. Ez kitesz 78 frt 57 krt. Pótlólag összeszedetett még 1 frt 43 kr. Igy lett 80 frt. Ez öszszeggel tehát be van számolva a nagy közöuségnek, amely ezt méltán elvárhatja minden ilyen gyűjtés után az illető pénzkezelőktől; ezt hozván magával & becsület és a, tisztelet. (§.) A nyíregyházai határban levő Bundás bokor tanyáról folyó hó 23-án egy szolgáló leányt hozott be Kovács Lajos városi csendbiztos és szolgáltatott át a kir. törvényszéknek. A leány ugyanis folyó hó 11-én egy erős kifejlett újszülöttet hozott a világra, akit is abból a czélból hogy veszszen el, a kamarában rejtett el a lomok alá. Harmadnapra sikerült a gonosz anyának már akkor meghalt újszülöttét titokban magához venni, és a városban a vasút melletti temetőben elásni. Sajátságos, hogy a bűnös leány igen ügyesen el tudta palástolni anyaságát. A szülés utáni egészségi állapota azonban felköltötte a gyanút környezetében, és jelentés tétetett ellene a hatóságnál; minek következtében Kovács Lajos a városi szülésznővel kiment a helyszínére, ahol is a gyanú alatt álló szolgálót kérdőre vonván; tövid himezés-hámozás után ki vallotta bűnét. A szerencsétlen áldozat hullája kiásatott és orvosi bonczolás alá vétetett. A bűnös anya most börtönben várja méltó büntetését. Hasonló gyanúból Nyíregyházán a vásártéri soron is tartatott egy háznál kutatás. Bűnjelre azonban nem akadtak. Biz ezek nem a legszebb fényt vetik közerkölcsiségi állapotainkra ! -f- Azok a helyben kiszabott bélyeg- ésjogilletókek, amelyek eddig a városi adóhivatalnál is bevétettek, ujabb miniszteri rendelkezés szerént, f. é. májushó 1-től kezdve, egyedül a magyar kir. adóhivatalnál fizetendők. *** A meghiusult szerelmi légyott. Egy csinos iparos ifjúnak, mint a fama beszéli, légyottot adott egy hölgy. A hely ós a találkozás módja igen természetesen előre meg volt beszélve. A boldog ifjú meg is jelent a légyott helyén. Az Amor istenke azonban ez úttal pórul járt. Mert épen midőn az ifjú a megjelölt és nyitva hagyott ablakon a szó szoros értelmében be akart mászni, egy véletlenül oda tévedt éjjeli őr által gyöngéden nyakon csipetett; és mert az ifjú nem akart a légyott adóját elárulni, elég udvariatlanul a város házára kisértetett. Ott az ifjút reggel újból vallatás alá vették. Mit vallott, mit nem: nem tudni; hanem szabadon bocsáttatott. 0 Ujfehórtón egy ott lakó özvegy asszony Molnár Dánielné folyó hó 21-én reggel szobájában, amely belülről zárva volt, ágyában félig elvágott nyakkal meghalva találtatott. Flegmann Miksa törvényszéki orvos, Bary József vizsgáló biró és Konty Gyula orvos Nyíregyházáról még az nap Ujfehértóra utaztak a hulla megvizsgálása végett. A törvényszéki szakküldöttség a hullát megvizsgálván, azou a külső erőszaknak legkisebb ismérvét sem észlelték. A halálos vágást egy az ágy mellett talált véres kés által okozottnak találtik. Az orvosi szemléből biztosan meg nem állapítható, ha valyon gyilkossági vagy öngyilkossági eset forog-o fenn. Minthogy azonban a szoba egyik ablaka kitörve volt; és mert a meghalt, fiával köztudomás szerént, rósz viszonyban élt; és mivel a meggyilkoltnak ugyanazon egy házban lakó fia és ennek neje csak másnap vették észre az anya tragikus esetét, holott az orvosi vélemény szerént a halálnak még márczius 20-án kellett bekövetkezni: a meggyilkolt fiát letartóztatták. Bary a vizsgálatot azounal megindította. Igen valószínű, hogy a tettes kiléte napfényre jön. (!) Egy uj adójavaslattal foglalkoznak a berlini lapok. Az uj adójavaslatot egy Schaeffle nevű socialdemokrata vezér meritette fel először. Azt tnoudja ugyanis legújabb művében, hogy a mértéktelen öltözködési luxus még mindig adómentes. E luxust űzi mindenki; férfiak nők, gazdagok szegények egyaránt. Ilyen luxus továbbá szerénte a nyalánkság, az ékszer és szoba-luxus. Szerző csudálkozik, hogy a pénzügyminiszterek még nem ragadták meg ez adóobjectumot. Az eBzmo egyátalában nem uj sem Poroszországban, sem másutt. Poroszországban már I. Frigyes idejében ugyancsak működött az adóprés, mint ez az alábbi följegyzésekből is látható. A parókákért darabonkint '/, — 3 tallér adót, a ruhán hordozoit arany-ezüst némüért 1 tallér adót kellett fizetni. Aki kocsin járt 3 tallért fizetett adófejében. Két tallér volt az engedély dija: hogy kávét, theát és csoko Iádét ihassék valaki. Külön adó volt a harisnyára, csizmára, kalapra sat. A fejadó alól senki sem volt kivéve. Maga a király 4000, a királyné 1000 tallér fejadót fizetett. Minden katona egy havi fizetését volt kénytelen adóba adui. Még vén leányadó is volt. A leányok ugyanis, ha 20—25 év közt fejkötő alá nem jutottak, évenkint 1 talléradót fizettek. Ez adó subjectumok különöseknek tűnnek ugyan fel; de sok közzőlök nem épen helytelen. A fényűzés, mint amelyben maholnap nem tudnak az emberek mértéket tartani, méltó volna a megadóztatásra. E tekintetben Schaeffle-vel mi is egyetértünk. 0 A kivándorlás Amerikába. A new-yorki kereskedelmi kamara hivatalos közlönye indíttatva érzi magát arra, hogy tekintettel az Egyesült-Álamokban uralkodó viszonyokra, óvjon mindenkit az Amerikába való kivándorlástól. Mint a newyorki közlöny irja, sok ezer munkás kenyér nélkül van. New-yorkban az ottani jótékonysági egylet az utóbbi 3 év alatt 45.000 családot, vagyis 180.000 embert segélyzett állandóan és a segélyzettek túlnyomó része idegen volt. A szegények ezen «hadseregét» a bevándorlók folyton szaporítják. Ezen okból a nevezett közlöny felszólítja a kereskedelmi kamarákat és konzulátusokat, hogy hassanak oda, hogy az Amerikába való kivándorlás megakadályoztassák, mig ismét jobb idők következnek be, amidőn a munkának ismét kelendősége lesz. Jólesz ezt a magyar közigazgatási hatóságnak is megfigyelni s a kivándorlást lehetőleg megakadályoz ni. Dj viszont kívánatos volna, ha a kézi munkásokat, a munkaadókkal szemben a törvény védelmébe fogadná. A felföldi nép nem uj hazát, htnem pénzt keresni megy Amerikába. Ht azt itt a hazában is megkapná, nem tenné ki életét a kész veszélynek és bizonytalanságnak. Nem ártana e fölött kissé komolyabban elmélkedni azoknak, akiket illet. + Vetések állása. A földaaivelés-, ipar- és kereskedelem ügyi- minisztériumhoz beérkezett hivatalos jeletések szerént, a fedezetlenül maradt és a miatt féltett őszi vetések, — leszámítva némely felvidéki és erdélyi megyében, továbá Heves, Arad és Vasmegyében, valamint Fiume város határán a fagy által okozott csekélyebb károkat, — a beállott enyhe időjárás következtében nagyon javultak ugy, hogy azok állapota ez idő szerént általában kielégítő. A tavaszi munkálatok a felvidéken még csak helyenként kezdődtek meg, a gazdák még nagy részt a trágyahordással vannak elfoglalva; ellenben az ország többi részeiben a tavaszi vetés már folyamatban van. A repczében az éjjali fagyok általában sok kárt tettek. Takarmányhiány miatt leginkáb a felvidékről érkeznek p»nas?ok. Egerek és bogarak a Dunántul és az Alföld déli részében okoztak tetemesebb károkat. Az állatok egészségi állapjta általában kielégítő, az erdélyi részekben helyenként a juhok között métely uralkodik. A bárányszaporulat az egész országban kedvezőnek mondható. — Uj zenemii. Táborszky és Parschnil megjelent s 60 krajczárért kapható: »Vindobona Marschc zongorára Hajek Ignácztól. • JÓ kereset. Egy szerény, jó bizonyítványokkal ellátott fiatal ember, aki magát helyi ügynökké kiképezni akarja, ajánlatos feltételek mellett azonnal alkalmazást talál. Hol? megmondja e lap kiadóhivatala. Adatok az „Egy erkölcsi példánykép leleplezéséhez". Másolat. »Jegyzőkönyv, felvétetett Nyíregyházán 1885 évi márczius 23-án a nyíregyházai függetlenségi antiszemita pártnak Mikecz Józzef elleni becsületbirósági ügyében. Jelen voltak az alantirtak. A megalakult bíróság ténykedése előtt Imre János és Bjgár Lajos következő nyilatkozatukat kívánják jegyzőkönyvbe vétetni. >A becsületbíróság fogalmából következik, hogy a becsületbíróság elé vitt ügy addig, mig az általa el nem döntetik, nyilvánosság — mintegy más fórum elé — egyik fél által se vitessék s a becsületbíróság megalakulása után önbíráskodás egyik fél által se gyakoroltassák. Ezen elvitázhatlan elvvel szemben Mikecz József ur, mint egyik érdekelt fél, eltekintve attól, hogy már ezen bíróság megalakulása előtt, saját pártjával szemben, irásbelileg kötelezte magát arra, hogy mig ezen ügy a kölcsönös megállapodás folytán alakitaudó becsületbíróság által el nem intéztetik, mint pártférfi, nyilvánosan szerepelni nem fog, — a jelen beosületbiróságnak az ő jelenlétében 1885 évi márczius 13-án lett megalakulása után, 1835 évi márczius 15-én a nyíregyházai független antiszemita párt által tartott ünnepály alkalmával felszólalt s ott jelen ügyet is felszólalása tárgyává tette; továbbá 1885 évi márczius 22-én az »Ebredjüok< lapban ez üf-yet ujabb szellőztetés és önbiráUt alá bocsátotta; sít be nem várva az általa is kötelezőnek elfogadott becsületbirósá' határozatát, a párt elnökéhez Beníczky Miksa úrhoz oly tartalmú levelet intézett, hogy ö a jelen ügy elbírálását a folyó évi húsvét ünnepek másoduapjára óssze livandó függetlenségi antiszemita közgyűlés, min- illetékes fórum elé óhajtja terjeszteni, s ezen ténykedései által nyilván-valóvá tette, hogy az ő akaratával is megalkotott becsületbíróság hozandó határozatában vagy nem bizik, vagy ezen ügy elbírálására más forumot, t. i. a nagy közönséget és a közgyűlést illetékesebbnek tartja: mindezeknél fogva fent nevezettek, mint Mikecz József ur megbízottjai, megbizásukat lejártnak s visszavontnak tekintik s a becsület bíróság működésébe bele nem bocsátkozhatnak.* Ezen nyilatkozat után Miklós László elnök kijelenti, hogy amenyiben ő elnökségét mindkét fél megbízottjai köz-bizalmának köszöui; az egyik fél megbízottjai pedig a bíróságtól visszaléptek: ennél fogva elnöki tisztéről lemond. A párt megbízottai fentieket tudomásul veszik. Erről érdekelt felek jelen jegyzőkönyv másolatának közlésével, a párt a rendelkezés alá bocsátott iratok visszaadásával is, értesíttetni határoztatnak. Kelt mint fent. Miklós László m. k. Kovács Zsigmond m. k. Szesztay Károly m. k. Bogár Lajos m. k. Iinre János m. k.« Közönség köréből*) A nyíregyházai önkéntes tözoltó egylet f. ápril hó 12-én d. u. 2 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tartván, az egyleti tagok megjelenésére felkéretnek. Tárgy : 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztárnoki jelentés. 3. Főparancsnoki jelentés. 4. A mult évi számodások végérvényes elintézése. 5. A folyó évi költségelőirányzat. 6. Ne taláni indítványok. A választmány nevében Kovách Gerő, elnök. Nyilvános számadás. Bán János 1848/9-ki honvéd és 12 éven át a helybeli kir. törvényszéknél hivatal szolgának elhunyta alkalmából, saját szivem sugallata és több ember barát lelkes biztatása folytán, az elhunytnak temetési költségeinek fedezésére 8 a szegénységben maradt özvegy némi felsegélésére 53 frt 50 krt. gyűjtvén össze a helybeli ügyvédi és birói kar körében; van szerencsém gyűjtésem részleteit a következőkben hozni nyilvánosságra megnyugtatás és tudomás-vétel végett. A fentjelölt czélra adakoztak : Kőmives Béla ügyvéd 1 frt, Halasi János ügyvéd 1 frt, dr. Heuman Ignácz ügyvéd 1 frt, Márkus Károly ügyvéd 1 frt, dr. Meskó László ügyvéd 1 frt, ifj. Krúdy Gyula ügyvéd 3 frt, (mely 3 frtban a most nevezett ügyvéd és néhány barátja részéről 2 évvel előbb az elhunyt Bán János mint kézbesítő typikus alakjának fénykép általi megörökítésére össze adott, s azóta általa kezelt 2 frt s néhány krajczár is benne foglaltatik); adakoztak továbbá Kálnay László ügyvéd 1 frt, dr. Flegmán Jenő ügyvéd 1 frt, Tulác3 István ügyvéd 1 frt, Sexty Gyula ügyvéd 1 frt, Eszéky Antal ügyvéd 1 frt, Bogár Lajos ügyvéd 50 kr. Menyhért János ügyvéd 1 frt, Janthó Kálmán ügyvéd 1 frt, B:>dó Gyula ügyvéd 1 frt, Hudák Károly ügyvéd 50 kr. Szikszay Pál ügyvéd 2 frt, Fejér Imre ügyvéd 1 frt, Bodnár István ügyvéd 5 frt, Szesztay Károly ügyvéd 2 frt, dr. Ferlicska Kálmán ügyvéd 3 frt, Mikecs János ügyvéd 1 frt, Molnár Pál ügyvéd 2 frt, Palánszky Sámuel ügyvéd 1 frt, Kovách Geró kir. járásbiró 4 frt, Kunfalvi István aljárásbiró 1 frt, Schvarcz Izidor ügyvéd 1 frt, Czukor József ügyvéd 1 frt, Borbély Sándor aljbiró 1 frt, Horovicz Jakab ügyvéd 1 frt, Somogyi Gyula kir. közjegyző 2 frt, Dudinszky Gyula aljbiró 1 frt, Sütő József ügyvéd 1 frt, Palaticz Lijos bírósági joggyakornok 1 frt, Imre János ügyvéd 1 frt, Martinyi Ödön bírósági irnok 1 frt, Velenczey József irnok 50 kr, Vay Andor bírósági végrehajtó 1 frt, Horváth Márton bírósági végrehajtó 1 frt, Harsányi Gusztáv aljegyző 1 frt s igy összesen összegyűlt 63 frt, 50 kr. Ezen összegből Kálmánczhelyi Efraim temetést rendező kiadásaira és nyugtájára 5 frt, özv. Bán Jánosé nyugtájára temetési költségekre 15 frt, Lukács Ödön temetést végző lelkész nyugtájára 4 frt, Varga Antal temető kántor nyugtájára 1 frt, 50 kr. s végre özv. Bán Jánosné nyugtájára 28 frt. fizettetett ki. Mindezen nyugták a »Nyirvidékc szerkesztőségében eredetiben felmutattattak. Fogadják a nemes keblű adakozók egy becsületben elhunyt ember társuk s hűséges szolgájuk szellemének áldását, és az elhagyatott szegény özvegy könnyekben nyilvánuló hálás köszönetét. Nyíregyháza, 1885. márcziushó 28. Harsányi Gnsztév, törvényszéki aljegyző. •) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Sierk. Irodalom. — A Ráth Károly által szerkesztett „Kiállítási Lapok" 3l-ik szimi a Deutscti M.-féle mdv. int. kiadásiban magjelent a következő tartalommal: lllusztráczió : Az egészségügyi csarnok. — A bejeleütések végeredménye. — Az őrsi. bizottság f e márczius i éa tartott ülésének jegyzökönyve. — Biztosítási szerződés. — Utasítás a kiállítási felügyelő- és őrszemélyzet számára. — Kiállítási Krónika. Szllkséges-e a kiállítóknak külön képviseletről goadoskodai ? A beszállítási határidő faltételes meghoszszibbitása. Szíllitási díjtételek 46 városból a kiállításra. Hivatalos katalogusok. Tiszteletdíjak az állatkiillitások számára. Vidéki közljmények. Tanonczkiállitás. KülfiJ'di kiállítások: Páris, Antwerpen, Berlin, Kö ligsberg, New-Orleans, Bécs, Borossió. >Hirdetések.