Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-22 / 12. szám

NYÍBTIDÉ K" a mult hónapban házasította ki a testvéri szeretetnek teljes bőségével. A mai lazuló társadalmi erények és vallás-erkölcs érdekében, kötelességünknek ismertük a fiúi ős testvéri szeretet e ritka példányának Menyhért János ügyvédnek meghozni az elismerés adóját, má'ok erkölcsi épülésére. Tőle pedig bocsánatot kérünk ezen általa soha nem keresett és meg sem is engedendett megemlékezésünkért. Béke és áldás lengjen a kiszenvedett édes anya földi részein! (§) A szabolcsmegyei 1848/9-ki honvédegylet választmánya f. hó 17-én gyűlést tartott; amelynek tárgya az egyleti jegyző által elkészitett összeirási formuláré megbirálása volt. A formuláré, amely nemcsak a megyében élő segélyre szorult vagy elhalt honvédek özvegyeit és árváit, de még a csatákban és a polgári életben elhalttak lé'számát is kitüntetni, s ekkép a megyei összes honvédség névsorát a feledés eltörlő kezétől megőrizni kivánja, némi módositással elfogadtatott s ugy a formuláré, mint az egyes községekhez intézett felhívás nem csak a megyébe kebelezett, hanem a megyék kikerekitésekor kikebelezett községek elüljáróihoz, sőt tudomás vétel végett még a hazában létező honvédegyletekhez is megkttldetni határoztatott. Mi, akik láttuk ez összeirási forinulárát, teljes bizonyossággal állithatjuk hogy, ha a hazai honvéd-egyletek e tekintetben a szabolcsit követnék, akkor az 1848/9-ki összes honvéd hadsereg létszáma összeállítható volna; ki lehetvén tüntetni egyszersmind ugy a csatában elhullottak, mint a sebesültek és elitélttek számát is. Ajánljuk a szabolcsi honvédegylet által összeállított összeirási mintát a hazai honvédegyletek hazafias figyelmébe. Ugyanosak e gyűlésen számolt be id. Krúdy Gyula, saját és küldött-társai nevében, a budapesti országos honvédgyülés lefolyásáról, amelyet olvasóink a lapokból már ismervén, annak leírásával nem kívánjuk untatni. A választmány addig is, amig a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazna a derék küldötteknek, a legszivélyesebb elismerést kifejező nyilatkozattal fogadta a jelentést, és örvendetes tudo másul vette. Q Menetrend változás. Megbízható forrásból arról értesülünk, hogy a m. kir. államvasutak vonalán, a személy szállító vonatok menetrendjében f. évi május hó 1 én változás fog beállani. A gyors vonatok, nem külöben az omnibusz vonatok nappal fognak közlekedni; mig a személyvonatok éjjel közlekednek. A gyors vonatok azonkívül az eddiginél nagyobb sebességgel teszik meg az utat, ami nem csekély időnyeréssel fog járni. = Nagy-Kállóban a »márczius 15-ödiket* egyházi ünnepélyességgel ülték meg az evang. Szentegyházban. Az ünnepélyes beszédet Görömbey Péter ottani ref. lelkész tartotta. A templom tömve volt minden vallás felekezetű hívekkel. A dalárda bemenőre a Hymnuszt, kijövőre a „Szózat"-ot énekelte. • Alföldy Károly táncztanár, mint már jeleztük, városunkba megérkezett. Testképző tanodáját folyó hó 28-adikán nyitja meg. Tanítványait ez idén is két osztályba fogja sorozni, t. i. a kezdőkébe és haladókéba. Mindegyik osztályt külön kezelendi, hogy a kezdők a haladókat ne gátolják az előmenetelben; vagyis, hogy fokozatosan haladhassanak. Lakása: Kozelka Lajos ur körtvély-utczai 649 számú házában. * A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a kir. tanfelügyelőkhöz intézett körlevelében meg&agyja, hogy az egészségtan és életmentésnek a népiskolákban való tanítása iránt intézkedjenek. Tankönyvül dr. Széli Lajosnak «Életmentés és egészségtan*, és »Vezérkönyv az életmentés es ogészségtanhoz* czimü munkáját ajánlja. Ára az előbbinek 20 kr. utóbbinak 50 kr. + A kormány megengedte, hogy az ipartestületek levelezései portómentességet élvezzenek; minthogy az ipartestületek iparhatósági jogokat gyakorolnak. — Magyar hirlap-statisztika. Szinnyei József jeles statisztikus az idén is összeállította a Magyarországban megjelenő hírlapokról szóló kimutatását. Szakok szerint osztályozva felsorolta egyenkint a magyar nyelven megjelent összes lapokat és végül a következőkben foglalja össze adatait: 1884 ben megszűnt 96 hírlap és folyóirat (1883-ban csak 54), másrészről 1884 folytán és 1885 elején keletkezett 92 hírlap és folyóirat (1883 folyamában és 1884 elején 100); 1885 elejéu összesen létezett 494 lap és 1884 elején 482. Magyar nyelven megjelent 1780 óta összesen 2200 hírlap (a fővárosban 1190, a vidéken 1010) 7428 évfolyamba. A kimutatás szerint 12,370 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar hírlap és folyóirat; ebből 19,330 főre esik egy. Ebből a fővárosban 1885 elején 227, vidéken 180 helyen 263 és a külföldön 4 adatott ki. ' X A szabolcsmegyei nyilvános közkórház februárhavi beteg forgalmának kimutatása Január hónapról visszamaradt február elsejére: 60 férfi és 39 nő, összesen 99 beteg Február havában újonnan felvétetett 70 férfi és 50 nő, összesen 120 beteg. Igy február hónapban öszszesen ápoltatott 130 férfi és 89 nő, vagyis 219 beteg. Ezen 219 beteg közül elbocsáttatott februárhóban gyógyulva : 56 férfi és 33 nő, vagyis 89 egyén; javulva: 13 férfi ós 9 nő, vagyis 22 egyén; gyógyulatlan: 1 férfi és 1 nő, vagyis 2 egyén; meghalt: 7 férfi éi 2 nő, vagyis 9 egyén. A meghaltak közül 1 haldokolva hozatott be a közkórházba. A halálozási arány tehát (a haldokolva hozattal együtt) 4-ed százalékot tesz ki. Az összes fogyaték februárhóban pedig 77 férfi és 45 nő, vagyis 122 egyén. Visszamaradt márc.ius elsejére: 53 férfi és 44 nő, összesen 97 egyén. A februárhóban ápolt 219 beteg összesen 2860 ápolási napot tett ki; igy egy betegre átlag 13.0-ed ápolási nap esik. Ha a betegek napi létszámát vesszük tekintetbe,^ legnagyobb volt februárhó 18-ig. Emiitett napon a beteg létszám: 108 volt. Legkisebb pl. februárhó 19, 23 és 24 drb. 91—91 beteg létszámmal. A február havában újonnan felvett 120 beteg közül volt belgyógyászati eset 67, sebészeti 21, szemészeti 3, bujakóros 8, szerzett bujasenyv 14, és véletlen buijasenyv 7, s igy összesen 29 syphiliticus eset. A halált előidézte 2 esetben a vesék brigth kóros elfajulása általános vizkórral, 1 esetben evkór, 1 esetben eronpos tüdőlob, egy esetben tüdő gümőkór, 1 esetben tüdőlégdag, 1 esetben a sziv kétvégü billentyűjének zárhatatlansága vizkórral, 1 esetben tüdővizenyő (haldokló) és 1 esetben a nagy ajkak és hasfalak nedves elhalása (leánygyermek). Nagyobb műtétek közül végeztetett február hónapban egy necrotomia műtéte. Dr. Lórencz Gyula megyei kórházi orvos Nagy Kallóban. — A Németországba szállított sertések igazolványai németre is le fordítandók, mivel a kivitel másként nehézségekbe ütközik. Ennélfogva a vasúti állomások főnökei utasítást nyertek, hogy a feladott sertések igazolványait, az illetők kértére, németre mindig lefordítsák. Ajánljuk ez intézkedést a sertéskereskedők figyelmébe. = A községi közigazgatás kézi könyve. A belügyminiszter, ki a községjegyzői hivatal allátására a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t-czikben előirt képesség beigazolása végett megkívántató szigorlat tárgyairól és megtartási módjáról az 1884. évi 58,285. sz. a. kibocsátot körrendelettel intézkedett, közelebb a felől is gondoskodni kivánt, hogy azoknak, kik a községjegyzői szigorlatot leteni kívánják, egy oly tankönyv is álljon rendelkezésükre, mely mind azon tudnivalókat, melyek a vizsgázótol megkívántatnak, okszerű egymásutánban és a kellő terjedelmben magában foglalja. Elismeréssel fogadjuk a belügyminiszternek ezen, a községi közigatás ü^ye iránti meleg érdeklődését tanúsító ujabb intészkedését; mert ez által meg lesz adva a lehetőség arra, hogy a jegyzői vizsgára jelentkezők, teljesen tájékozva legyenek a tőlök kivánt vizsgatárgyak terjedelméről, s ezekre rendszeresen elkészülhessenek. Ezen kézikönyv megírását a belügyminiszter a magyar jegyzői kar egyik elismert kiváló tagjára Barta László, Budapest fővárosi VIII. kerületi jegyzőre bízta, kinek ugy elméleti képzettsége, mint a jegyzői téren számos hosszú évi fáradhatatlan munkássága közben szerzett gyakorlata teljes biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tankönyv teljes alapossággal és kellő szakértelemmel lesz kidolgozva. A munka, mely 60—70 ívre terveztetett, a belügyminisztérium tulajdonában és kiadásában, remélhetőleg még ez év vége előtt meg fog jelenni. — A hirlapi hirdetések illetékmentesitése tárgyában a budapesti keresk. ós iparkamara fölterjesztést tett a földmivelési-, ipar- és kereskedelem-ügyi miniszterhez. A kamara fölterjesztésében igen helyesen indokolja a hirlapi hirdetések bélyegmentességének szükségességét s kiemeli azon nagy fontosságot, melylyel a hirdetési Ugy, annak mai állapotában, a kereskedelemre és iparra nézve egy általában, nem kevésbé pedig a közművelődés szempontjából fontos feladatot teljesítő hírlapokra nézve bir. Reméljük, hogy a földinlvelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium a kielégitőleg indokolt felterjesztést annál is inkább kedvezőleg fogja elintézni, mivel Ausztriában a hirlapi hirdetések már nincsenek bélyegilletéknek alávetve, s az itt e czimen befolyt államjövedelmek sincsenek arányban azon hátránynyal, mely ezáltal a kereskedelemre és iparra hárul. => A losonczi »Kálmán-Társulat« sajtója alól e napokban igen érdekes mű került ki, melynek czime: »L igczélszerübb sokszorozó táblázat. Számítási és sajtóhibák nélkül. Összeállította Bernardi István, a m. kir. állami vasutak (losonczi üzletvezetőségének) hivatalnoka.* Oly hasznos munka ez, melyben éppen úgy, mint a naptárnak egy irodából sőt egy házból sem volna szabad hiányoznia; de különösen nélkülözhetetlen ezen sokszorozó táblázat kereskedőknek, üzletembereknek, számfejtőknek, könyvelőknek, katonai számvevőknek, számvevő altisztekuek és egyátalában minden számolással foglalkozó egyénekuek, mert általa sok időt és fáradságot kímélhetnek meg. Ugyanis csak egy pillantást kell vetniök az előttök álló, fekvő vagy falun függő táblázatra, és rögtön pontosan megtudják, hogy például mennyi 79-8zer 97. Szerző több éven keresztül szakadatlanul számolással való foglalkozása közben szerzett tapasztalata után állította össze a szorzási táblázatot, melyet elkészülte után maga is gondosan átnézett és azután még néhány hivatalnok társa által még átnézetett. Igy került sajtó alá és a kefelevonatot szerző és még két teljesen megbízható egyén húszszor is átvizsgálták és csak azután, hogy hibátUnsigáról meggyőződött, sztereotipiroztatta Bernardi a táblázatot ugy, hogy egész megnyugvással írhatta a czimlapra: »Számitási és sajtóhibák nélkül.* Amint a sokszorozó tábla mellé adott rajz mutatja, azt többféle alakban mint például tabella, könyv vagy forgatható készülék alakjában lehet a fenforgó szükséghez képést használni; de szerzőtől a »Losoncz és Vidéke* kiadóhivatala utján csak jó erős diósgyőri merített papirosra nyomtatott nagy táblázat alakjában kapható 30 krért o. é. 35 krnak levélbélyegben vagy készpénzben való beküldése után bármentesen küldi meg a »Losoncz és Vidéke* kiadóhivatala a müvet, melyet az érdeklettek figyelmébe a legmelegebben ajánlunk. E táblázat szerkesztőségükben bárki által megtekinthető. — (Uj zenemű.) Megjelent és Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében kapható: »Soh' se halunk meg* czimü eredeti dal, szerzé dr. Komlódy Gyula, ének hangra zongora kísérettel alkalmazta Ábrányi Kornél. Ára 1 frt. Közönség köréből*) A helybeli ág. hitv. ev. egyháztanács, mult évi augusztus 31-én tartott ülésében. 75 p. alatt következőleg határozott: »01vastatott Bartholomaeides János lelkész főesperes kérvénye, melyben az »Ébredjünk« helyi lapnak, mult évi augusztus 17-edikrőli 49rik számában >Justus* álnév alatt megjelent czikk általi megtámadtatása ellenében, a szükséges lépéseket az egyház jó hírnevének és az ő becsületének megóvása tekintetében sürgősen megtétetni kéri. Határozat: Az egyháztanács a hivatkozott és felolvasott hirlapi czikkben foglalt s úgy az egyházat, valamint nt. Bartholomaeidesz János főesperes lelkész úr személyét sértő rágalmak ellenében, a helyi lapokban a következő ») Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. • Nyilatkozatot* határozza el közzé tétetni a felügyelő és egyháztanácsi jegyző aláírásával. „Nyilatkozat". Mely szerint a nyiregyházai ág. h. ev. egyháztanács, az »Ebredjünk* helyi lap 1884 augusztus 17 rőli 49-ik számában »Justus* álnév alatt >Levél a szerkesztőhöz* czimü czikkben, egyik szeretett lelkésze nt. Bartholomaeidesz János főesperes ur ellen felhozott és az ő lelkészi jó hírnevét s tekintélyét aláásui szándékozó állításokat hazug koholmányoknak, s mind-addig, mig ezen nemtelen ráfogások hitelt érdemlóleg beigazoltatni nem fognak, a czikk íróját magát roszlelkü és aljas rágalmazónak jelenti ki. Kelt a nyiregyházai ág. h. ev. egyháztanácsnak 1884. évi augusztus 31-én tartott üléséből. Dr. Meskó Pál, egyhizfelügyelő. Májerszky Béla, m. k. egyháztanácsi jegyzó. Az »Ébredjünk* hivatkozott számában ugyanis, több más jelentéktelen vádak között, azon súlyos vád is emeltetik ellenem, hogy én akaiztás általi öngyilkossági kísérletet követtem el, mely hogy eredményre nem vezetett, csak kocsisomnak köszönhető; hogy ennél fogva nem vagyok többé arra érdemes, hogy híveim lelkészi szolgálatommal éljenek stb. Ezen vád a nagy közönség előtt az által nyert némi valószínűséget, hogy kevéssel az előtt segédlelkészünk rövid ideig tartott itteni működése után nem [ tudni mi okból, öngyilkosságot követett el. Az »Ébredjünk* szerkesztősége pedig, irántam való rósz akaratát még azzal is tetőzte, hogy az említett lapszámot, mindazon idegen követeknek is kezeihez eljuttatta, akik akkoron itt egyházkerületi gyűlésre, nagy számban sereglettek volt össze. A fentebbi »Nyilatkozatot« két helyi lap (Közlöny és Nyirvidék) egy időben tette közzé, s talán ezért az »Ebredjünk« szerkesztősége mint hallom — erre nézve lapjában annyit kijelentett ugyan, hogy kocsisom nála megjelenvén, a reá vonatkozó állítást alaptalannak jelentette ki ; (Hogy minő módon történt légyen ez, azt elhalgatta) — de csakhamar ezután egy alkalommal, midőn lapjában nevemet ismét felhőzi, ahhoz zárjelben engem ismét akasztottnak nevezett el. Azóta már, egy fél évnél több idő folyt le anélkül, hogy az »Ébredjünk* e dologra reflektált volna. Agyou akarja-e azt hallgatni, és az ellenem világgá bocsátott vádat föltartani, nem tudom; de ha teszi: akkor magán engedi száradni a a roszlelkü és aljat rágalmazónak megbélyegző czimét. Bartholoiuaeides Jáuos. Meghívás. Nyíregyháza város .anácsának 2175/1885 szám alatt kelt határozatában foglalt megbízatásomhoz képest, felhívom a város területén lakó bármely s képesítéshez kötött iparággal önnállóan foglalkozó iparos urakat, miszerint az ipartestületnek Nyíregyházán leendő szervezése czéljából tartandó közös gyűlésre folyó évi márcziushó 25-én dél után 2 órakor a nagyvendéglő nagytermében megjelenni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyháza város tanácsának 1885 év márczius 7-én tartott üléséből és nevében. Krasznay Gábor, polgármester. Irodalom. — A Ráth Károly által szerkesztett •Kiállítási Lapok* 30-ik szám.i megjelent a következő, különösen a kiállító közönségre nézve sok irányú hasznos tájékoztatást nyujtő gazdag tartalommal: A kiállítási tárgyak beszállítása. A budapesti h bizottság beadványa a beszállítási határidő meghosszabbítása tárgyiban. — A kiállítás budgetje. Miniszteri indokolás a 600,000 frt. hitei ir&uti előterjesztéshez. — Szabályzat a czímtáblák h-isználatára nézve — Szabálytervezet a kiállítási területen reaJsz-íresiieit orvosi szolgálat tárgyiban. — Jelentés a miskolczi kerületi bizottság működéséről. Körlevél a helyi bizottságok teendőire vonatkozólag. — Kiállítási Krónika. Sub rosa. A hazai zongoragyárosok felszólalása. Egy elvi kérdés Utasítás a kiállítási őrszemélyzet számára A tűzkár elleni biztosítás ügye. A belépti dijakból várható jövedelem A cserépbe ültetett szőlőtőkék szállítása. Az eb-kiáUitás bejelentési határideje. A képzőművészeti tárgyak előbirálata. Vidéki közlemények. Párizsi világkiállítás. — Iparügyek: Az ipartörvény 58. §-a. Emlékirat a hamis czégekkel ű^ött visszaélések tárgyában. — Elfogadott bejelentések városok szerint: XVI cs Ruházati ipar. (Vége.) XXV. cs. Közlekedésügy. XXVII. cs. Honvédelmi felszerelések. — Illusztráczió: A mezőgazdasági csarnok. — Hirdetések. Az 1885. évi II. évfolyam előfizetési dija 6 frt., félévre 3 frt. — A -Képes Családi Lapok" 25-dik száminak tartalma : A női nevelés. (Elb széles vége.j Majthényi Flórától. — Tavasz felé. (Költemény ) Dalmady Győzőtől. — Csoda. (Rajz ) SacherMasochtól. — Esküvő f-gyvjrek közt. (Elbeszélés folytatása.) Sziklay Jánostól. — Ujabb Íróink (Vázlatos Jellemrajzok XVIII Reviczky Gyula, XIX. Bérezik Árpád, XX Kis József.) — Szerencsésen partot értek. (Képpel.) — Csak boszantnak. (Költemény.) Prém Józseftől. — Tisztító tüz. (Regény folytatísa.) Sientivioy Emiitől. — Gábor diák. (Víg elbeszélés.) Sch&c Bélától — A két fogoly. (Elbeszélés folytatása.) Heyse Pál után dr. Boros Gábortól. — Márczius tizenötö like. (Heti tárcza.) Bolygótól. — Képmagyirázatok. — Mindenfele. Képek: Megzavart lakoma. — A kedvencz czicza. — Szerencsésen partot értek Melléklet: Az »Apa és fiu« ccimü eredeti regény 177—192 oldala. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde ulcza 8. sz. Egész évre 6 frt., félévre 3 frt , negyedévre 1 frt 50 kr. — (Az -Ország-Vili?"), e szép képekben és becses czik. kekben leggazdagabb magyar képes lap ez évi 10-ik száma a következő tartalommal jelent meg : Tisza Kálmán (srczképel) Beksics Gusztávtól, egy szellemes epigramm Szontágh Páltól, a képv.hiz elnökétől. Az első kliens Tóth Józseftől,. A falu urai»,regény Tolnai Lajostól, .Őskori bányászszo'irok », Téglás Gábortól, «Az erdőben., Eugéne Manuel szép költeménye, fordította Bogdánffy Lajos, .Müvész-világból., irta Jesson, angolból fordította Simi Liszlóne, .A divat és a gyermekek., irta Klemenszky Mihily, .Három vár., rajzolta és irta Agyarfalvi Goró Lajos, «A hét története., S.ékely Huszirtól. A képek közül meg említjük: Vénus és Amor, Művésznövendék, Canadai favágók tanyája stb. czimüeket, Végül a renkivül változatos és gazdag rovatok : Tudominy és irodalom, színház és művészet, újdonságok, nők viliga, könyvpuez vidéki élet, sport, hymen, gyiszrovat, rejtvények. - Az .Orszig-Világ. előfizetési ára januir-deczemberre 10 frt január-juniusra 5 frt, I január-márcziusra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai résvénytársasághoz küldendők, gránitos-uteza 6-ik szám. — Márcziashó 15-t51 kezdve .Magyar Lap. czim alatt Szalay Károly szerkesztése mellett Budapesten politikai napi lap jelenik meg, melyet a lap sajit nyomdija állit ki. Előfizetés! árak; egv évre 14 frt., félévre 7 frt., negyédévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr Az előfizetési összegek a kiadó-hivatalba (v&s-utcza 13. sz ) küldendők.