Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-22 / 8. szám
Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: üoldberger A. Budapesten. Haasöusteiu és Vo?ler irodájában Bécsben, Prágában ós Budapesten, vnlamint Németország és Sveicz fővárosaibau is. Dórn & Coiup áltál Hamburgban.; Y. évfolya m. 11. szám. Nyíregyháza, 1885. márczius 22. Előfizetési teltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: ICgész évru 4 frt. Félévre i » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Klek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intezendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s az illető ] költségéi*.• küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejében, minden egyei hirdetés után .'10 kr lizcttctik. A nyílttéri közlemények dija soronkint Ifi krajezár. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSA DALiVII H ETIL A P. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W IVLegjelenili lietenlcint egyszer vasárnapon. "iSe A nyíregyháza-mátészalkai vasút. A nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút érdekeltsége Grafl József főispán ur által összehivatván, folyó hó 15-én tartotta közgyűlését Nyírbátorban. E vonat iránti nagy érdeklődésnek megfelelően ugy Szabolcs, mint Szatmármegyéből az érdekeltek roppant nagy számban jelentek meg. Ott voltak báró Podmaniczky Géza, dr Bleuer Miklós, Kállay András, Ujfalussy Sándor szatmármegyei alispán, Krasznay Gábor Gencsy Bertalan, Ilosvay Sándor, Mandel Pál országgyűlési képviselő, Görömbei Péter, Pscherer József s sok más birtokos és községi képviselet. Elnöklő főispán az ülést megnyitván és az összejövetel czólját röviden megismertetvén, Mandel Pál a következő előterjesztést tette: A Nyíregyházáról Nagy-Kállón és Nyírbátoron át Mátészalkára tevezett helyi érdekű vasút ügye komoly stádiumba lépett annyiban, hogy vállalkozó akadt, aki határozottan kijelölte azon összeget, melynek készpénzben és törzsrészvények ellenében leendő lefizetése mellett, a vasutat kiépiteni hajlandó. Ez összeg tesz 425,000 frtot. A jelentkezett vállalkozó, az 57 kiloineter hosszú vonal kiépítési költségeit a czélnak megfelelő szilárd szerkezet mellett, 1.385,000 frtra teszi és miután 425,000 frtnak előteremtését az érdekeltségtől várja, 960,000 frtot sajátjából fektetne a vállalatba elsőbbségi részvények fejében. A helyzet eként tisztázva lévén, feladatunk is meg van határozva. 425.000 frtot kell beszereznünk. Mai összejövetelünk feladata nem lehet tehát más, mint számba venni saját erőnket és tájékozást szerezni magunknak arról, hogy körülbelül mennyit lennénk képesek összehozni a vonalnál érdekelt magánosoktól, birtokosoktól, gyárosoktól és más az ügyért, érdeklődő magán személyektől; továbbá mennyivel járulhatnának a czélhoz az érdekelt községek és megyék (Szabolcs és Szatinár megye) és mi remélhető az államtól ? Hogy pedig az érdekelt ^magánosokat, községeket és megyéket minő mérvben kell igénybe vennünk, erre nézve szükségesnek látszik, hogy mindenekelőtt tájékozva legyünk a felől, hogy a létező törvények és más hasonló vállalatoknál követett eljárás szerint, mit tehet és mit szokott tenni az állam ilyen vállalatok létesítése körül? Mert többet ugyan, mint amennyit hasonló viszonyok között más vidéken a kormány tett, e vidék sem kérhet; azonban legalább annyit, amennyit a törvény értelmében tehet és hasonló viszonyok között más vidékeken tesz a kormány, e vidék lakóiért is tegyen meg. Ha fontolóra veszszük az állam feladatait a közlekedési eszközök előállítása körül, el kell ismernünk, ho f o^ az állam mint ilyen, csak az olyan vonalnál vállalhat,. magára az előállítás egész terhét, amely vonal az egész országra vagy annak egy nagy részére kiterjedő fontossággal bir, vagyis az úgynevezett fővonalaknál (és e részben az állam máris bőven felelt meg feladatának) ; mig ellenben a fővonalaktól szétágazó helyi érdekű úgynevezett vicinális vasutaknak közvetlen czélja más nem lévén, mint egyes vidékeknek saját érdekeit előmozdítani, első sorban maguk az illető vidékek vaunak hivatva ezen kiágazások kiépítéséről gondoskodni; a miből önként következik, hogy a legfőbb teher magára a vidékre, nevezetesen az érdekelt magánosokra, községekre és megyékre háramlik. Marad azonban az államnak, mint az országos összérdekek főtényezőjének, az országos főközlekedési vonalak kiépítése után, mindenesetre még sok teendője a helyi érdekű vasűtak előmozdítása körül is. Épen ezen teendőire való tekintettel hozatott az 1880. évi XXXI. t. cz. a helyi érdekű vasutakról, amely törvény, eltekintve az épitést felszerelést és üzletet illető könnyebbségek adó és más igen lényeges kedvezményektő 1, meghatározza azt is, hogy ott ahol az ily vasutak építése által a kincstár saját vagyonával érdekelve van, az érdekelt kincstár az épités költségeihez hozzá járulni tartozik. A kincstár ezen érdeke pedig a különböző vidékeken igen különböző a szerint, amint az állam az egyes vidékeken állami vagy alapítványi jószágokat, erdőt, bányát, gyárat vagy raktárakat sat. bir. Legjobb tájékozást nyújt az állam hozzájárulásáról helyi érdekű vasutak építési költségeihez, hasonló vállalatoknál eddig teljesített hozzájárulásának áttekintése. Ilyenek a: Mezőtúr-szarvasi vasút. Hoszsza: 20 kilometer. E vasutat a volt tiszavidéki vasút építette ki, Szarvas város biztosítván a jövedelmet. Állami hozzájárulás semmi. Szamosvölgyi vasút. Építési költsége 1.000000 frt. állami hozzájárulás 300.000 frt. Az állam sóbányái által van e vonalnál érdekelve. Nyitra-nagytapolcsányi vasút. Állatni hozzájárulás semmi. E vasútnál az osztrák államvaspálya volt érdekelve. Szatmár-nagybányai vasút. Hossza 55 '/a kilometer. Tényléges építési költség forgalmi eszközök nélkül 960.000 fit. A kincstár hozzájárulása: a bánya és erdő kincstár részéről 120.000 frt, a [posta kincstár részéről 120.000 frt — a posta ingyen szállítása fejében. Nagybánya városa 40.009 frttal, az északkeleti vasút 35.000 frttal, Felsőbánya 10.000 frttal, magánosok mintegy 60.000 frttal járultak a költségekhez. A Kőszeg-szombathelyi helyi érdekű vasút. 7'/ 2 kilometer; 400.000 frt építési költség. Kőszeg város hozzájárulása 150.000 frt: az állam hozzájárulása semmiA Rétszilas- szegszárdi helyi érdekű vasút 57*/a kilometer. Épitési költség 1.700.000 frt. Állatni hozzájárulás semmi. E vasútnál a budapest-pécsi vasút volt érdekelve. Debreczen-hajdunáuási vasút. Hossza 42 '/a kilómét. Épitési költség 1.000.000 frt; 460.600 frtot Debreczen, Böszörmény, Dorogh és Nánás városok adtak; az állam hozzájárulása semmi. Kétegyháza-kisjenői vasút. Hossza 26 kilometer. Épitési költség 448.000 frt. Az érdekelt birtokosok hozzájárulása 300.000 frt. Az állam hozzájárulása semmi. Margitfalva-szomolnoki vasút. Hossza 34 kilometer. Épitési költsége 1.215.000. Államkincstár hozzájárulása 100.000 frt és terület. Az állam bányáival van érdekelve. Békés-pusztaföldvári 7'/a kilometer. Tényleges költség 170.009 frt Állami hozzájárulás semmi. Nagytapolcsány-bélitzi vasút. Hossza 15 kilometer. Épitési költség 505.000 frt. Állami hozzájárulás semmi. Barcs-pakráczi vasút. Hossza 127'/i kilometer. Névleges tőke 11.000 frt. Az állam hozzájárulása semmiSzajól-kun-szentmártoni vasút, 36 kilométer. Névleges tőke 800.000 frt. Az érdekelt birtokosok hozzá járulása 377.700 frt. Az állam hozzájárulása semmi. Ujszász-jászapáti vasút, 32 kilometer. Épitési költség 650.000 frt. Az érdekelt birtokosok hozzájárulása 400.000 frt. Az állam hozzájárulása semmi. Marosludas-beszterczei vasút, 116 kilometer. Államsegély 400.000 frt — kőszállítási előleg fejében 10 évre. Mezőtur-turkevei vasút, Hossza 15 '/a kilometer. Épitési költség forgalmi eszközök nélkül, 175.000 frt. Az egészet Turkeve városa kölcsön utján fedezi. Vidékünkön a kincstár, a nyírbátori dohány raktárakkal és a postával van érdekelve. A nyírbátori dohányraktárból 15.000 méter mázsára tehető az évenkénti minimális szállítmány Nyíregyházára, amiért a dohánykincstár jelenleg 62—65 krt fizet m. mázsánként. A postánál 2000 frtra tehető évenként azon összeg, melyet a postakincstár a vasút kiépítésével megkímélhetne. Ezek lennének azon helyi érdekek, melyek az állam hozzájárulásának megállapításánál valószínűleg mérvadók lennének. Nevezetes mérvben lehetne még számításba venni a magyar államvasút érdekét e vonal mellett, amennyiben általa a magyar államvasutnak Püspökladáuy-miskolczi vonalrésze nyerne tetemes szállítmányt; mig a nevezett vonalrész most egészen csekély jövedelmű. A Nyiregyháza-kisvárdai vonal is nem a Püspökladány miskolczi vonal táplálasára, hanem inkább a különben Nyíregyházára menő szállítmányoknak Nyíregyházától való elvouására szolgál. A Nyíregyháza-mátészalkai vonal tehát hivatva lenne a Tüspökladány-miskolczi vonalnak valóságos lendületet adni. Az érdekelt megyék közül eddig Szabolcsmegye ajánlott fel tiz évi részletfizetésekben 50.000 frtot. Szathmármegye még nem ajánlott fel semmit. Az érdekelt községek közül eddig felajánlottak: Nyíregyháza 5000, Nagy-Kálló 12.000, Nyírbátor 25.000 forintot. Azonban sem a megyék, sem a községek hozzájárulását az eddigi ajánlatokkal kimeritettnek tekinteni nem lehet. A kincstár helyi érdeke aránylag uem lóvén nagy, a vállalat a megyék és községek nagyobb mérvű támogatására van uta'va. A vasútnál -község van közvetlenül érdekelve. A felhozott példák, Szarvas, Turkeve, Nagybánya, Nánás, Dorog, Kőszeg stb. városok mutatják, hogy ott, a hol az állam magán vagyonával érdekelve nem volt, a magánosokon kivül kiválóan a községek erejével létesültek a helyi érdekű vasutak. Vidékünkön az érdekelt községek között sok a kis község, melyeknek községi allodialis vagyonuk nincs. Azonban mégis sok kis segélylyel nagy dolgokat lehet mivelni. Azon községekuek is, melyeknek községi allodialis vagyonuk nincs, éppen ugy feladatuk saját hatáskörükben lakóik gyarapodását előmozdítani, mint a nagy ós gazdag községeknek. Mindegyiknél saját lakói javáról van szó és saját lakóiért minden községnek a maga módjával és erejével kell működni, az erősnek épen ugy, mint a gyengének. A törvények a községekuek egyaránt nyújtanak módot, a czélszerüuek és hasznosnak látszó beruházásokra a pénzt megszerezni. Csak közszellem kell, mely a községeket a módok megadására és helyes felhasználására indítsa. Az előteremtendő összeg tetemes volta mellett, ha állam, megyék és községek az elleuök támasztott igényeknek teljes mérvben teendnek is eleget, még mindig elég nagy teher fog maradni a magánosok által elviselendőnek. ^ Az erők ilyetén egyesítése és minden irányban lehető megfeszítése fogja lehetővé tenni a vállalat létesítését. A vidéki érdekeltségnek ezen vasút ügyének tovább vitele czéljából, miután ugy a ki vánt pénzössze g, Mai számunkhoz negyed ír melléklet van csatolva.
