Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

A „NY1RVIDÉK" MELLÉKLETE .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" szállítmány. Belfast az ír lentermelésnek metropolisa. A régi mód szerint termelt és kikészített, len nem vált kivitel képessé, résziut a miatt, hogy elég tartós szálakat nem adott, részint a minőség egyetlőasége miatt. Felső-magyarországi és erdélyi viszonyaink a felsősziléziaitól sokban el nem térnek; mindamellett az itt közölt eredményekből mi magunkra nézve következtetést nem vonhatunk. Sajnos, hogy a szepességi lentermelési viszonyokról tüzetes adatokkal nem birunk. Mi lenne tehát a teendőnk ? Egygyel tisztában kell lennüuk: hogy t. i. közgazgadasági szempontból is a len termelését nem csak meghonosítani, de virágzó állapotba kell hoznunk. Két dolog lehetséges ; vagy az, hogy a lentermelés okszerűen űzve jutalmazó a gyapotvám nélkül is, vagy pedig hogy nem nyereséges. Sajnos, a dolog iránt tisztában uem vagyunk. Elhamarkodott dolognak tartanám a a gyapotvámot, javasolni mindaddig, mig a lentermelés kérdésével tisztába nem jövünk. Dj hát ezzel kell mielőbb tisztába jönnünk. S e végből igen üdvös dolognak tartanám, hogy ha a magas kormány a belga és rigai lentermelési és kikészitési eljárásokat behatóan tanulmányoztatván, hegyes vidéki kísérleti gazdaságaiban; ugy miut Kassán, Kolosmmouostoron, Liptó-Ujvártt és Zsitva-Ujíalun lentermelési kísérleti telepet állitaua fel, mi által alkalmat nyújtana ugy a rentabilitási viszonyok, mint a helyes termelési és kikészitési eljárások megismerésére. A kereskedelmi növények között, különösen az alföldre nézve, a jelenlegi árviszonyok mellett ismét jelentőségre kezd emelkedui a repcze. Még nem rég ideje annak, midőn a repcze a síksági gazdaságok vetés-forgóiuak állaadó tagozata volt. A termelési kedv azonban rövid idő alatt rohamosan elfordult tőle; két okból: először a 11 —12 forintos búzaárak mellett a repczét termelni gazdasági üzleti szempoutból ajánlatos nem volt; másodszor a petróleum kiszorította a repczét a fogyasztásból, miért is ára jelentékenyen hanyatlott. Most azonban a viszonyok ismét két irányban változtak meg s ugy látszik >yernek állandóságot: 1-ször. A buza ára szokatlan alacsony niveaura sűlyedt. 2-szor. A gépek használatának mindig nagyobb és nagyob kiterjedése új fogyasztást teremtett a petróleum által elfoglalt helyébe s miut gépolaj mindig keresetebb nyersanyaggá kezd vál ni. Vegyük ehhez, hogy a vetés forgóbau is szívesen látott tagozat s azt hiszem, hogy nem sok idő múlva a repcze-termelés újra nyerni fog dimeDsióban főleg akkor, ha őszszel miut kapásnövény kezeltetik és megtöltögettetik s ez által a kifagyás ellen oltalmat nyervén, nem lesz oly közmondásos bizonytalanságú termény, mint a minőnek a régi és nagy részben most is szokásbau levő mivelési módok mellett ismerjük. Már a sokoldalúság elvénél fogva is tehát, mely mint tudjuk, a jövedelme zőség állandósításának egyik fő feltétele, megérdemli ha gazdáink a repczével újra barátságba lépnek, természetesen a jónak bizonyult javított mivelési eljárásokról e mellett neg uem feledkezve Még egy igen fontossá válható kereskedelmi növényről kívánunk egyetmást elmondani, s ez a rizs. A magyar alföld egyik pontján Detta-Topolyán 100 éve, a pusztapéklai kincstári telepen pedig 5 esztendeje termelik a rizst, és oly kadvező eredméuynyel, hogy ma már némi biztonsággal mondhatjuk, mikép a rizstermelés jövedelmezőségének kérdése kedvező viszhasználati viszonyok mellett az alföldöu megoldva vau. Az országos gazdasági egyesület ennél fogva előre ment tanulmányozás után szükségesnek látta, hogy e termelési ág, mint az országUgyebár, ezt nem nehéz megérteni, és azt kelleue gondolnunk, a maga jóvoltára ezt minden parasztgazda nemcsak megérteni, hanem cselekedni Í3 fogja ? Dphogy cselekszi, nem eteti jól a jószágot ésazér, nem 4UŰ forintos, hanem olyan ökrött nevel, melynek párja 200 forint; szalmázza, hogy a feje nőjön — két éves korában pedig befogja csikóját és talán még CÍOdálkozik, hogy 300 foriutos remondának el nem viszik. Otthon az istálóból a ház végébe túrja a trágyát, az ott ázik, az eső pedig kimossa belőle az árokba a gondatlan gazda készpénzét, mely a trágya erejében fekszik. Tudják, hogy miért nem jövök a Siralmasról soha az Érsoron haza? megmondom: Azért, mert valahányszor arra megyek, mindig meg haragszom. A Soron lakó gazdák házvéggel az Ér felé építkeznek, egytől egyig a ház végére készítették az istálójukat, és ebből szépen az Érbe foly állatjaiknak hig üreléke, oda csorog trágyájuknak — melyet a partoldalba raknak — a java. Nézzék meg Sántának, Pappnak, meg ezeknek a gazdáknak sorban a talajaikat, silányabb vetést a határban nem látnak, nagyon nem ártana tehát, ha nem az Érbe, hanem a tagra menne az, a mit ők otthon a rosz trágyakezeléssel elvesztegetnek. A trágya- és a ganajlé annyi a gazdának, mint buza rozs és takarmány; ezek pedig pénzt érnek, ugyebár tisztelendő úr? — Meggyőződött róla, kedves tanitó ur, hogy igen is vétkezik maga ellen ki ezt eltékozolja. — Ugy van, s azért én is azt tartom, hogy Pappék csakugyan ugy cselekesznek, mintha pénzüket az Ér sarába dobnák, ra nézve hasznot hozó, felkaroltassék. Végrehajtó bizottságot küldött ki tehát oly czéllal, hogy a sztapár-ujvidélri csatorna mentén mint a rizstermelésre eminenter alkalmas helyen, a kincsártól megvásárolható területen a rizs nagyobb szabású termelésének lehetővé tétele végett. egy részvény vállalat létrejötétt előmozdítsa. Ugy a földruivelési mint a pénzügyi miniszter ő nagyméltósága, tekintettel az ügy közgazdasági jelentőségére, tetemesen kiván hozzáj irului a vállalat segélyezéséhez. E kedvező auspicziumok mellett a végrehajtó bizottság előmunkálatait megkezdé; a rizstermelésre vonatkozó összes hiteles adatokat egybegyüjté, azokat egy brocburebeu kiadá és a vállalat létrejötiéhez szükséges miut egy 250,000 foriutnyi tőke egybegyűjtését magánúton megkezdé. Eddigelé 85,000 frt lett ez ügy iráut érdeklődők részéről alájegyezve; de az aláírások magánúton még tovább folynak, s igy 85,000 frt. korántsem azon összeg, amelyet mint a magánúton gyűjtött aláírások gyűjtött áláirások végső eredményét emlithetüuk fel. Sőt ellenkezőleg meg vagyok arról győződve, hogy mind azok, akik az alföld vizeiuek kihasználását a közvag»onosodás érdekében áldásthozóuak tartják, sziveseu fogják ez ügyet támogatni s az uttörés munkáját megköunyiteni. Ehhez különben sokkal kevesebb hazafias érzés mint józan belátás kell, és épen azért meg vagyok győződve arról, hogy Korizmics László által az őt jellemző éles látással kezdeményezett vállalat létrejönni fog. Volua még egy kiváló jelentőséggel bíró kereskedelmi uövéuyüuk, mely főleg a hegyvidék gazdasági előmenetelének szempontjából rendkívüli figyelmet érdemel. S ez a komló. Merem állítani, hogy iudolentiát és bűut követtünk el azzal, hogy e növény termelése érdekében mindezidáig oly keveset tettünk és még Oroszország által is túlszárnyalni engedtük magunkat. Felolvasásom szűk keretébe azonban e tárgyat is bele nem foglalhattam; mert az, a mit e tárgyban nem egyszer, de szám talanszor és számtalan helyen elmoudauunk kell, elég anyagot ád egy maga is egy felolvasására. Különbeu ugy is tervben vau, hogy e szakmáról egy nálamnál hivatottabb szakegyén tartson felolvasást e körben. Tisztelt gazdakör! Azzal zárom be szerény értekezésemet, hogy elmoudottam, hubár lehetőleg szűkre szabva mindazt, amit az elém tű/.ött kérdésre legjobb hitem és tudomásom szeriut elmondhattam. Termelési conjuuc túráinknak képét kiváutam vázlatosan feltüntetni, és reá mutatni nagy vonásokban azon irányokra, a melyek e/. időszerint gazdasági előmenetelünk főirányait czélszerüeu képezheti lr. Lehet, hogy sokban tévedek, hogy fontosságot tu lajdouitók anuak, a uii nem érdemel oly nagy méltatást és viszont, hogy mellőztem oly dolgokat, a melyeket talán felemlítenem kellett volna.Erre nézve azonban kijelentem, hogy a meggyőző érvekkel támogatott észrevételek előtt a legkészségesebben hajlok meg, s szívesen igazítom ki azt, a mit taláu uem helyes felfogással tettem volua papírra. Fogadja a tisztelt gazdakör szives türelmeért mély köszönetemet. Mikor ültessük a gyümölcsfákat? A gyümölcsfáknak őszi ültetése megyéuk homokos talaján nagyon ajánlható. Tapasztalásunk mutatja, hogy nálunk a tavasz hirtelen be áll s többnyire száraz s a talaj meleg, száraz és könnyű, ami az ültetett fákna meggyökeresitésére korántsem alkalmas. Felhozhatjuk például a folyó 1885 évi tavaszt, amely időszak az el— De arra, hogy valaki azt az értéket, mely a trágyában van, el ne veszítse, azt kezelni kell; erre pedig megfelelő helyre vau szükségünk, mely kellően el van készítve, és az ilyen helyet trágya telepnek nevezzük. — Jaj tanitó úr, bajba akar benünket keverni? Láttam én ily trágyatelepet; egy külföldi gazdatiszt készítette, fazekas által csináltatta, mázostéglával volt kirakva. Ha ilyenről akar beszélni, nem fogadom a szavát, mert aligha úgy nem leszek a trágyámmal, mint azon csizmadia, ki piczulát akart csinálni, de neki tizeuegy krajczárba került darabja. — Meglehet nagytiszteletü úr arról győződve, hogy ilyet én paraszt gazdának nem ajánlok ; én a trágyatelepemet a szolgával és Tóth szomszédom segítségével megcsináltam magam, azután, mikor az enyim meg volt , segítettem Tóthnak, hogy ő is csinálja meg a magáét, és mondhatom, miod a kettő megfelel, pedig én keveset, Tóth barátom pedig, mert egy darab agyagcsövet én adtam neki, éppen sémit s:sm költött reája. Az én trágyatelepem az istállóm mögött van, és anuál mélyebbre készült, az istállóból kilökettem a trágyát egy lejtőre; melyen a telepbe siklik, vagy pedig a cselédem, ha a szarvas már nagyobb, azt úgy hordja föl reája. Az istálóban a hugy csatorna ki van téglázva; vettem négy méter agyagcsövet, ezt a falon keresztül eresztettem és ezen a lé a telep emésztőjébe folyt. Tehát az állások végén van a lécsatorua ebbe pedig a cső kezdeténél — hogy az alom és más egyéb a csövet, be ne dugaszolja, készítettem egy szűrőt és azon át bocsátom a levet, mely igy az emésztőbe gyűlik. Az emészI tőből azután megöntözöm a telepben összerakott trágyát. ültetett fás növényeknek annyira nem kedvezett, hogy az ültetők érzékeny károkat szenvedtek. Nem akarjuk e/.zel azt állítani, hogy tavaszszal egyátalában ne ültessünk fákat, mert meg van a tavaszi ültetésnek is bizonyos körülmények közt az előnye. Nevezetesen, ha a beültetendő terület nedves, nehéz, hideg talajú, északnak fekszik: ily helyen mindenesetre előnyösehb lesz a tavaszi ültetés. A fák ültetésének idejét elméletileg meghatározni igen nehéz lenne, a fák maguk mutatják meg az ültetés alkalmas idejét; szóval akkor tanácsos az ültetést megkezdeni, ha a fák valamennyi hajtásainak végén a végrügy kifejlett, a tengészet bevégződött. Az ültetendő fákat óvatosan emeljük ki a földből, hogy gjökereiket nagyon ne sértsük meg, a fák leveleit ollóval vagy késsel eltávolítjuk. Ha két héttel az ültetés után leválnak maguktól a fán maradt levél csutkák, az azt jelenti, hogy az uj gyökerek képződése már megkezdődött. A fáknak földcsomóvali elültetése voltaképen nem szükséges, de azért jó az ágak közti hajszálgyökerekre tapadt földet nem rázni vagy verni le róla. Vad alanyra ojtott fákat sohase mulaszszuk el magasra ültetni,

1,mig a törpe alanyra ojtottakat ojtási helyükkel mindig a föld aiá kell helyezni. Ha az ültetést száraz, napos időjárás követi, tanácsos az elültetett fákat megöntözni. A ki fáradtságának hasznát élvezni akarja, annak ajánljuk, hogy a legnagyobb gondját fordítsa az ültetendő fákra s holmi értéktelen fajokat még abban az esetben se ültetessen, ba talán könuyü szerrel, vagy ingyen jutna hozzá; mert sok évi várakozásának könyen az lehet az eredménye, hogy selejtes gyümölcsét sem maga fel nem használhatja, sem piaczon értékesíteni nem tudja. A legbiztosabb beszerzési forrás: magánosok már jó hirnek örvendő faiskolái, gazdasági egyletek, intézetek telepei s a jól kezelt községi faiskolák. Midőn ezen általános tauácsokat előre bocsátanánk, melegen ajánljuk a t. gazdaközönségnek egyesületünk faiskoláját beszerzési forrásul. A jelen év őszén faiskolánkban kaphatók igen szép almafák 3—3—4 évesek darabonként 25 -50 kr. körtefák 2—3 — 4 » » 40-60 > kajszin baraczkfák > 50-70 » öszi baraczkfák » 70-80 > szilvafák > 35 -50 » diófák » 30 -40 » köszméte bokrok > 20-25 > magas törzsű köszméték » 50-60 > ribizli bokrok » 20-25 > populuspiramidalis (nyárfa 2 i n. magas) 25-30 > acer campestris (juhar) > 25-30 » bignonia catalpa > 25 -30 > ailanthus glandulosa (bálványfa) egy éves 100 darab 4 frt. két >100 » 6 > ernyős ákácz > 60-80 > Megrendelhetők továbbá a legszebb fajú thea és remontáns rózsák ugy magas törzsben, mint bokor alakban. Magas törzsű thea-rózsák a fajok szerint 60 krtól l frtig, a remontánsok 60—80 krig. Bokor alakú theák 35—50 krig, bokor alakú remontáns rózsák 30—40 krig. Megrendelések a gazdasági egylet titkárságához Nyíregyházára intézendők. — De hát a telepet — mint tanitó úr mondja — hogyan készítette el ? — Azt tisztelendő úr, bizony nem igen czifráztuk sem Tóth sem én; kiástuk egy méter mélyre az egész helyet, hordtunk a cserépvetőböl abból a kék agyagból reá 20 centiméter vastag teritőt, két oldalt a falát is ebből készítettük, jól mesulykoltuk az egészet, olyan lejtőt adván neki, hogy a trágya leve is az emésztőbe folyhasson, és most már második esztendeje állja a telep a dolgot; sem nekem, sem pedig Tóthnak nincs reá panaszunk. Ilyen trágyatelep az olyan miféle gazdának köbülbelől megfelel; én csak annyit változtatok rajta, mert — hála legyen a jó Istennek — szaporodik a lábas jószágom, hogy megnyújtom és mig az egyik felében érlelem a trágyát, addig a másikon rakatom az uj szarvast. Azt hiszem Csató is ilyen telepet készített most magának ? — Majdnem, tanitó ur, de még sem egészen ilyet. Az istálóból én is igy vezetem ki a ganajlevet, de a trágya telepemet én ugy készítettem el, hogy körül pártosán hagytam és a közepébe gödröt készítve, ebbe ástam be egy birkamosó kádat, melyet egy fuvar fejében kaptam, mikor az árendás elköltözött László telkéről. A telep közepén levő kád körül rakatom a szarvasokat, szélről meggyüröm a falát, és ha egy-egy szarvas rakás a hónaljig ér, úgy a mint tanitó uram cselekszi, jól meglocsolom és aztán leföldelem, hogy a mi jó van benne, azt a szél el ne fújja és a trágya is jobban érlelődjék. (Folytatjuk.)