Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. A »NYIRVIDÉK* MELLÉKLETE akár mint kis termelő, feles, akár mint dohány­kertész ne foglalkozzék ezen gazdasági miveléssel. Az adó naplók pedig világosan beszélhetnek arról, hogy a dohányelőlegek: földpénz (juniushóban) és zsinórpénz (octóberhóban) kiosztása, ugy a dohány beváltások idején, földmives osztályunk mindig legpontosabban rója le ezen tartozásait. (FolytRtjuk.) Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyíregyházán, 1885 évi áprilishó 9-én a /.­tiszavidéki gazdasági egylet ekkor tartott igazgató vá­lasztmányi gyűlésében. Jelen voltak: gr. Dessewffy Aurél egyleti elnök ur elnöklete alatt: Nyiri János alelnök, Bleuer Mór, Haas Mór, Bodnár István, Székely Beuedek, Ibrányi Zsigmond, Klár Gusztáv, S. Kohn Hennán, Propper Samu, Nyiri Fereucz, Káluay László e.ügyész, Szentkirályi János e.titkár. 1. Elnök úr őméltósága, a megjelent választmányi tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyitja s fehivja a tit­kárt az 1885. február 18-iki választmányi ülés jegyző­könyvének felolvasására, a felolvasott jegyzőkönyv észrevétel nélkül hite­lesíttetik. 2. Titkár bemutatja az 1885. február 18-iki választ­mányi ülés által kiküldött sorsjátéki s gabona raktár ügyi bizottság értekezletének jegzőkönyvét, s Haas Mór urnák következő, a gabna raktárra vonatkozó előter­jesztését. Tekintetes bizottság ! Az általam indítványozott s az egyesület által léte­sítendő termény és áruraktárnak tervezetét, illetőleg erre vonatkozó javaslatomat vau szerencsém irásbau be­terjeszteni. A gazdasági egyesület, illetőleg annak nevében elnök ur ő méltósága által felhívás intéztetnék a gada­közönséghez 500 drb. 100 fitos részvény aláírása tár­gyában, melyek a szükséghez képest megállapítandó ha­táridőkbeu két részletben leimének befizeteudőlc. Az egyesület maga állana élén ezeu vállalatnak, kieszközölné a raktár építésére alkalmas területet, (mire nézve szóbelileg megteendem javaslatomat); ugyancsak az egyesület tekintélye és befolyása által a m. kir. ál' lamvasutak igazgatóságánál előnyös feltételeket esz­közölne ki a leraktározott áruknak a raktárhelyi, ségnek az állomással vágánynyal való összeköttetésére nézve sat. Hogy a gazdaközönségnek mily kiszámíthatatlan előnyére volna egy ily az egyesület által,felállított ugy szólván közös raktár (nem abban az értelemben mint közraktár), azt moudauom alig szükséges. Főelőuyét ab­ban találom, hogy a gazdaközönség uem lenue kény­szerítve áruit kedvezőtlen árviszonyok mellett eladui, amennyiben bármely helybeli vagy vidéki vagy buda­pesti pénzintézet szívesen fog vállalkozni, eme raktár­ban elhelyezett árukra, melyek ueki kézi zálogul szol­gálnának előnyös feltételek mellett előleget adni. Ezeu czélból az egyesület pályázatot írna ki és a legelőnyö­sebb ajánlatot vagyis azt, — mely legolcsóbb kamatlábat, a leraktározott áru értékének legmagasabb hányadát, mint előleget és az egyesület tagjainak nyújtandó ked­vezményeket helyezné kilátásba — fogadná el. Ugyanezen raktárhelyiségek felhasználásával léte­síthetne az egyesület saját kebelében egy consortiumot, mely külföld részére termelne dohányt. Az egyesület csupán export eugedélyt eszközölne ki azon mennyi­ségű dohányra, melyet az alakulandó cousortium előre láthatólag termelhet és annak kezeléséhez és eladásig való elhelyezéséhez raktárhelyiséget ad. A cousortium dolga volna, hogy a dohány megfelelő szakértő személy­zet által kezeltessék és annak értékesítése iránt fára­dozzék. Természetesen csakis a jó dohányt termelőknek tanácsos ily consortiumba lépni és tudom nem lenue oka senkinek sem panaszkodni, hogy nem kapta meg árujának értékét, mert tudjuk azt mindnyájan mily ér­téke van a jó dohánynak, melyet a kincstár nem képes megfizetni, mig jó anyagnak volna akár direct külföldi, akár honi export kereskedő vevője elengedő és jó árban. Kapcsolatba hozható továbbá ezen raktár vállalat a gyapjú vásárral. — Gyapjúnkkal már addig vagyunk, hogy vevőnk is alig van reá. — Ha minden producens gyapját az egyesület raktárába hozná, s kereskedők és gyárosok figyelme ezen gyapjú raktárra felhivatnék, 1—2 év alatt közismeretessé válnék ezen intézmény ós a ve­vők elegendő számban jönnének le szívesen, mert tudnák, hogy egy tömegben nagyobb mennyiségű árut találnak. Általában a raktár által eléretnék a czél, hogy gazdaközönségünk árui a kereskedelmi piaczon és bár­mikor kéznél lennének, a vevők fogják tudui, hogy ott mindig árura találnak. Felkarolná ezen vállalat még a következőt. A kincstár magán embereknek is ad bizományi áraraktárhoz épület fát szigeti és ungvári készleteiből. Annál könnyebben kieszközölhet ilyet az egyesü­let; mely a mellett, hogy hasznot is hajtana, mert ke­zelése az ugy is tartandó személyzet által könnyen is eszközölhető, a gazdaközönségnek ebbeli igényeit meg­felelően és olcsón kielégítené, mert a kincstártól az egye­sület részére nagyobb engedmények lennének nyerhetők. Megjegyzem és amint az eddig előadottakból ki­tűnik, hogy ezen vállalat mindenek előtt a gazdaközönség érdekeinek előmozdítását tartja szem előtt. Mindamellett igen könnyen és biztosan elérhető az, hogy a részvénytőke 6%-al lenne kamatoztatva, bármily csekélyre lennének is szabva a raktárbér, kezelési költ­ségek stb. díjtételei. — A raktár első sorban termé­szetesen a tagok számára lenne uyitva; de a helyhez mérten igénybe vehető volna kereskedők és mások által is. Ezek a főbb momentumok, melyeket előterjeszteni bátorkodom; természetesen a javaslat részletesebben beható tanácskozás által lenne kidolgozható. Nyíregyháza 1885. febr. 25-én. teljes tisztelettel: Haas Mór. A választmány a bizottság által létesített ter­vezetet és elvet alapul elfogadja s a sorshúzások idejét uégy időszakra határozza s egyszersmind egy bizottságot küld ki, a mely bizottság a sorsjátéki tárgyakat kijelölje, gondoskodjék a sorsjegyek ki­állításáról s azok elárusitásáról s a szükséges sor­solási tárgyak kijelölése s összeállításáról. Ezen bi­zottságba tagokul kijelöltettek Nyiri János úr el­nöklete alatt Haas Mór, Klár Gusztáv, Nyiri Ferencz, Káluay László e. ügyész és az egyleti titkár. A gabona raktár felállítása ügyébeu bizottsági­lag ajánlt indítvány, hosszú és élénk eszmecsere utáu, elvileg a választmány által elfogadtatott ugy azonban, hogy az csakis az egylet firmája alatt oly módon létesíttessék, hogy az egyesület sem anyagi­lag, sem erkölcsileg koczkázatnak kitéve ne legyen. A választmány ezúttal azonban csak a kezdő lépé­sek megtételéről intézkedik még pedig oly módou, hogy mindenek felett az építkezéshez szükséges részvénytőke összehozása kísértessék meg, egyúttal intéztessék kérvény Nyíregyháza városához a rak­tár helyiségeül szükséges telek átengedése iránt; uemkülönben a magyar államvasutak igazgatóságá­hoz, a szállítás körülményei, a raktár helyiségnek a pályávali egybe kapcsolása, a szállítmányoknak a raktárbaui felvétele, valamint az átmeneti díjtéte­lek ügyében; mi ha eléretik, az egylet ezeu magán­vállalat a nyeregbe segítvén, indirecte a gazda­közönséguek egy szolgálatot vél tehetni, és a vállalatot, mint külön vállalat foguá működését foly­tatni. Egyúttal megbizatik a titkár a uevezett kérvé­nyek elkészítésével oly módon, hogy azokat, aláirás végett elnök #ur őméltóságához juttassa. 3. Káluay László e. ügyész beterjeszti Szepessy Jolán, férjezett Szepessy Gyuláué, miut uéhai első férje Oláh, Miklóstól származott kiskorú gyermekeinek gyámja kérvényét, melyben nevezett néhai első férje Oláh Mik­lós által az egylet javára aláirt s már befizetett 400 frt alapítványa után 1867 jauuár 1-sőtől folyó 5% kama­tok elengedését kéri. A választmány e. ügyész urnák ezen ügyre vonatkozó közleményei, s felvilágosítása után, kér­vényező kérelmét megtagadja s a már elrendelt árverést megszüntetni reudeli s a fizetésre némi könnyebbitést kívánván nyujtaui, folyó évi szep­tember 30-áig halasztást engedélyez. 4. Egyleti titkár jelentést teszen a csikólegelő lé­tesítése iráut megindított tárgyalások nem sikerüléséről, a választmány sajnálattal veszi tudomásul s da­czára az előhaladott időnek Bleuer Mór urat megkéri, hogy gróf Lónyay utódainál 150—200 drb. csikó el­helyezésére szükséges legelő területmegszerzése ügyé­ben tegyen kísérletet s arról egyleti titkárt értesítse. Egyleti titkárt egyúttal utasítja a választmány, hogy a kedvező tudósítás esetéu azounal felhívást intézzen a már jelentkezett részvevőkhöz a szükséges csikó­létszám biztosítása érdekében. 5. Egyleti titkár bemutatja Szabolcsmegye alispáni hivatalának átiratát a megyei községek tagsági ügye érdekében. A választmány örvendetes tudomásul veszi az átiratot s utasítja a titkárt, hogy a jelentkező köz­ségeket a tagok anyakönyvébe vezesse be, s egyút­tal ezen körülményről a megyei számvevőséget értesítse; nehogy a községek költség előirányzatai­ból felvett tagdijak kitöröltessenek. 6. Egyleti titkár bemutatja a földmivelési minisz­térium két rendbeli leiratát a kormánysegély pótlásául, az egylet által felajánlott vad és nemesfák mikénti ki­osztása iránt. Miután titkár bejelenti, bogy a miniszteri kí­vánalomnak a fák kiosztását illetőleg elégtétetett, a választmány a leiratokat tudomásul veszi. 7. Tárgysorozat végén elnök ur őméltósága szük­ségesnek tartja, hogy a titkár a budapesti országos ki­állítást az egyesület segélyével meglátogassa s felhívja a választmányt, hogy ezen czélra bizonyos összeget hoz­zon javaslatba. A választmány emiitett czélra 150 frtot ren­del a titkár részére utalványozni. A tárgysorozat kimerítve lévén, elnök ur őméltó­sága a gyűlést berekeszti. Kelt mint feunebb. Hitelesitik: Jegyzette: gr. Dessewffy Aurél, Szentkirályi János, I m. elnök. e. titkár. Gyümölcsészet. Gyümölcsfák az országutak mellett. Az országutak mellékének befásitása egyike ama jámbor óhajtásoknak, melyeket a hazája jóléteért és bol­dogulásáért buzgó magyar oly nagy számban tartogat, melyekből »eszméit« szóban és irásbau meriti; de melye­kért oly nehezen és oly keservesen tesz valamit. Nem gondolunk mi arra, hogy valamennyi országutaink mel­lett finom gyümölcsfát ültessünk; de igenis arra, hogy oly vidékeken, hol a nép természete, sűrűsége és egyéb helyi körülmények megengedik, pl. a felső vidéken, az erdélyi részek székely és német vidékein — legalább kezdjük meg amaz intézkedéseket, melyeket már régen foganatosíthattunk volna. Tanulságos erre nézve Hannover példája. Ott ma már valamennyi állami ut mellett gyümölcsfa van ültetve sőt a kerületi utak nagy réíze mellé is. Törvény, mely a faültetést kötelezővé tenné, nem létezik, mert erre szükség nincsen. Az ültetés mikéntjére nézve megjegy. zandó, hogy a fák nem közvetlen az ut szélén, hanem a járt úttól '/ 2 méter távolságra állanak. Az utak szé­lességének minimuma 8 méter, tehát valamivel több, mint 4 öl. Keskeny utak mellé magasra törekvő fák al­kalmasak, a széles, alacsony koronájú vagy lecsüngő águ fák mellőzendők. A fák távolsága egymástól 10 méter (5 öl.); keskenyebb utakon a fák nem állitandók egy­mással szembe. Az ültetést eleinte a községeknek jog gyanánt en­gedték át. De ezzel kevesen élvén, az állam Illtette be gyümölcsfákkal az utakat, s a községektől is átvette az ültetéseket, a fák ápolása az utfentartó személyzetnek kötelessége. Minden kerületben rendesen néhány utka­paró, ki ügyesebb, faápolónak kiképeztetik, és erre bíz­zák azután a kerületbeli fák metszését, ápolását. Az ül­tetvények jövedelme önként érthetőleg a kincstáré. A beültetett országutak hossza pl. a hildesheimi kerület­ben 216 ezer méter. Ezekből bevétel gyümölcs után 1877-ben 42,000 márka, 1878-ban 29,000 mk. 1879-ben 25,000 mk. A gyümölcsfák száma e kerületben mintegy 30,500. E szám harmada még fiatal csemete, mely alig terem még. A hanoverai kerületben 25,000 fa után az utóbbi három évben 33,000, 10,000 és 18,000 mk. volt a bevétel. A göttingeni kerületben 87,000 fa után 25,000, 19,000 és 17,000 mk. A költségeket illetőleg egy fa fentartása évenként 5 krra tehető. A fa csak 14—16 éves korában válván jó termővé, a költségek a következők: fagödör ásás és termőföld 30 kr., a 2 méter magas csemete ára 62 '/a kr., a 3'/ 2 m. magas karó ára 15 kr., karózás, ültetés, kötés, metszés, körültöviseléa 5 kr., a 16 év alatt teljes ápolás, a tönkrement fák kicserélésével együtt á 10 kr. «=­1 frt 60 kr., kerül egy fa 2 frt 72 «/a krba. Az ily fák átlag 40 évig tartanak, tehát mintegy 25 éven át jöve­delmeznek. A fák őrizete nem vesz nagy apparatust és kiadást igénybe. Az őrzés szüksége mintegy 3—4 hétre terjed. Hogy ez kevesebb kiadással járjon, nagyobb te­rületeken egy időben érő fajtákat alkalmaznak, és akép intézkednek, hogy az állandó utkaparók épen az őrzés időszakában legyenek a rendes munkákkal pl. kőaprózás­sal elfoglalva. Éjjel 1 kilométerre egy őr szükséges. A kátránygyiirük. A kátránygyürük uemcsak a zöld mérész ellen, ha­nem ugy szólván minden olyan hernyó vagy káros rovar ellen kitüuő szolgálatokat tévéu, melyek a fák derekán át akarnak a fára jutni; jó szolgálatot vélünk tenui ol­vasóinknak, ha ezek készités-módját részletesebben leírjuk. A kátránygyürük onnan vették nevöket, hogy azok előállításához azelőtt kátrányt alkalmaztak, de mivel a kátrány nagyon hamar megszárad és aunak gyakori meg­újítása nagyobb faállománynál sok munkát kivánt, azért a kátránynyal e czélra régen fölhagytak, és azt zsírral, madárenyvvel keverik, sőt gyakran ez utóbbit magában is sikerrel használják. Becker jüteborgi tanitó pedig »Brumata Leimc név alatt egy keveréket árul, melynek mintegy 30 fára elegendő mennyiségét bádog szalenczé­ben ós egy példány próbaszalaggal együtt 2 markért adja, a mi nagyon drága. Hasonló anyagot árulnak Ro­chel testvérek Grázban, kiknek készítménye a magas minisztérium ajánlatában is részesült, és Schwarz Rudolf et Oomp. magkereskedése Bécsben 1 frt 20 krért kiló­ját. De mindezek között legjobb, mert legolcsóbb, ha azt mi magunk készítjük a következő módon : Mindenek előtt 1 font vastag terpentint ós 1 font gyantát összeolvasztván, egy másik edényben 5 font rep­czeolajat és 1 font disznózsírt együtt addig főzünk, mig az tömegének egy harmadára leolvad, ekkor mind a kettőt folytonos keverés közben összevegyitvén, oly keve­réket kapunk, mely 4 hónapig ragadós marad; csak arra kell ügyelnünk, hogy a keverék meghűlés után oly állománynyal birjon, bogy ecsettel könnyen felkonhető legyen ugyan, hanem azért a fa kérgére le ne folyjék; ugyanazért ha higabb lenne, tovább főzendő — ha pe­dig igen sürü leune, újból fölmelegittetvén, olaj keverendő közéje. Rendeltetése ezent gyűrűknek az lévén, hogy azok segedelmével mindazoa kártékony rovarok és hernyóknak, Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents