Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. A »NYIRVIDÉK* MELLÉKLETE akár mint kis termelő, feles, akár mint dohánykertész ne foglalkozzék ezen gazdasági miveléssel. Az adó naplók pedig világosan beszélhetnek arról, hogy a dohányelőlegek: földpénz (juniushóban) és zsinórpénz (octóberhóban) kiosztása, ugy a dohány beváltások idején, földmives osztályunk mindig legpontosabban rója le ezen tartozásait. (FolytRtjuk.) Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyíregyházán, 1885 évi áprilishó 9-én a /.tiszavidéki gazdasági egylet ekkor tartott igazgató választmányi gyűlésében. Jelen voltak: gr. Dessewffy Aurél egyleti elnök ur elnöklete alatt: Nyiri János alelnök, Bleuer Mór, Haas Mór, Bodnár István, Székely Beuedek, Ibrányi Zsigmond, Klár Gusztáv, S. Kohn Hennán, Propper Samu, Nyiri Fereucz, Káluay László e.ügyész, Szentkirályi János e.titkár. 1. Elnök úr őméltósága, a megjelent választmányi tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyitja s fehivja a titkárt az 1885. február 18-iki választmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasására, a felolvasott jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetik. 2. Titkár bemutatja az 1885. február 18-iki választmányi ülés által kiküldött sorsjátéki s gabona raktár ügyi bizottság értekezletének jegzőkönyvét, s Haas Mór urnák következő, a gabna raktárra vonatkozó előterjesztését. Tekintetes bizottság ! Az általam indítványozott s az egyesület által létesítendő termény és áruraktárnak tervezetét, illetőleg erre vonatkozó javaslatomat vau szerencsém irásbau beterjeszteni. A gazdasági egyesület, illetőleg annak nevében elnök ur ő méltósága által felhívás intéztetnék a gadaközönséghez 500 drb. 100 fitos részvény aláírása tárgyában, melyek a szükséghez képest megállapítandó határidőkbeu két részletben leimének befizeteudőlc. Az egyesület maga állana élén ezeu vállalatnak, kieszközölné a raktár építésére alkalmas területet, (mire nézve szóbelileg megteendem javaslatomat); ugyancsak az egyesület tekintélye és befolyása által a m. kir. ál' lamvasutak igazgatóságánál előnyös feltételeket eszközölne ki a leraktározott áruknak a raktárhelyi, ségnek az állomással vágánynyal való összeköttetésére nézve sat. Hogy a gazdaközönségnek mily kiszámíthatatlan előnyére volna egy ily az egyesület által,felállított ugy szólván közös raktár (nem abban az értelemben mint közraktár), azt moudauom alig szükséges. Főelőuyét abban találom, hogy a gazdaközönség uem lenue kényszerítve áruit kedvezőtlen árviszonyok mellett eladui, amennyiben bármely helybeli vagy vidéki vagy budapesti pénzintézet szívesen fog vállalkozni, eme raktárban elhelyezett árukra, melyek ueki kézi zálogul szolgálnának előnyös feltételek mellett előleget adni. Ezeu czélból az egyesület pályázatot írna ki és a legelőnyösebb ajánlatot vagyis azt, — mely legolcsóbb kamatlábat, a leraktározott áru értékének legmagasabb hányadát, mint előleget és az egyesület tagjainak nyújtandó kedvezményeket helyezné kilátásba — fogadná el. Ugyanezen raktárhelyiségek felhasználásával létesíthetne az egyesület saját kebelében egy consortiumot, mely külföld részére termelne dohányt. Az egyesület csupán export eugedélyt eszközölne ki azon mennyiségű dohányra, melyet az alakulandó cousortium előre láthatólag termelhet és annak kezeléséhez és eladásig való elhelyezéséhez raktárhelyiséget ad. A cousortium dolga volna, hogy a dohány megfelelő szakértő személyzet által kezeltessék és annak értékesítése iránt fáradozzék. Természetesen csakis a jó dohányt termelőknek tanácsos ily consortiumba lépni és tudom nem lenue oka senkinek sem panaszkodni, hogy nem kapta meg árujának értékét, mert tudjuk azt mindnyájan mily értéke van a jó dohánynak, melyet a kincstár nem képes megfizetni, mig jó anyagnak volna akár direct külföldi, akár honi export kereskedő vevője elengedő és jó árban. Kapcsolatba hozható továbbá ezen raktár vállalat a gyapjú vásárral. — Gyapjúnkkal már addig vagyunk, hogy vevőnk is alig van reá. — Ha minden producens gyapját az egyesület raktárába hozná, s kereskedők és gyárosok figyelme ezen gyapjú raktárra felhivatnék, 1—2 év alatt közismeretessé válnék ezen intézmény ós a vevők elegendő számban jönnének le szívesen, mert tudnák, hogy egy tömegben nagyobb mennyiségű árut találnak. Általában a raktár által eléretnék a czél, hogy gazdaközönségünk árui a kereskedelmi piaczon és bármikor kéznél lennének, a vevők fogják tudui, hogy ott mindig árura találnak. Felkarolná ezen vállalat még a következőt. A kincstár magán embereknek is ad bizományi áraraktárhoz épület fát szigeti és ungvári készleteiből. Annál könnyebben kieszközölhet ilyet az egyesület; mely a mellett, hogy hasznot is hajtana, mert kezelése az ugy is tartandó személyzet által könnyen is eszközölhető, a gazdaközönségnek ebbeli igényeit megfelelően és olcsón kielégítené, mert a kincstártól az egyesület részére nagyobb engedmények lennének nyerhetők. Megjegyzem és amint az eddig előadottakból kitűnik, hogy ezen vállalat mindenek előtt a gazdaközönség érdekeinek előmozdítását tartja szem előtt. Mindamellett igen könnyen és biztosan elérhető az, hogy a részvénytőke 6%-al lenne kamatoztatva, bármily csekélyre lennének is szabva a raktárbér, kezelési költségek stb. díjtételei. — A raktár első sorban természetesen a tagok számára lenne uyitva; de a helyhez mérten igénybe vehető volna kereskedők és mások által is. Ezek a főbb momentumok, melyeket előterjeszteni bátorkodom; természetesen a javaslat részletesebben beható tanácskozás által lenne kidolgozható. Nyíregyháza 1885. febr. 25-én. teljes tisztelettel: Haas Mór. A választmány a bizottság által létesített tervezetet és elvet alapul elfogadja s a sorshúzások idejét uégy időszakra határozza s egyszersmind egy bizottságot küld ki, a mely bizottság a sorsjátéki tárgyakat kijelölje, gondoskodjék a sorsjegyek kiállításáról s azok elárusitásáról s a szükséges sorsolási tárgyak kijelölése s összeállításáról. Ezen bizottságba tagokul kijelöltettek Nyiri János úr elnöklete alatt Haas Mór, Klár Gusztáv, Nyiri Ferencz, Káluay László e. ügyész és az egyleti titkár. A gabona raktár felállítása ügyébeu bizottságilag ajánlt indítvány, hosszú és élénk eszmecsere utáu, elvileg a választmány által elfogadtatott ugy azonban, hogy az csakis az egylet firmája alatt oly módon létesíttessék, hogy az egyesület sem anyagilag, sem erkölcsileg koczkázatnak kitéve ne legyen. A választmány ezúttal azonban csak a kezdő lépések megtételéről intézkedik még pedig oly módou, hogy mindenek felett az építkezéshez szükséges részvénytőke összehozása kísértessék meg, egyúttal intéztessék kérvény Nyíregyháza városához a raktár helyiségeül szükséges telek átengedése iránt; uemkülönben a magyar államvasutak igazgatóságához, a szállítás körülményei, a raktár helyiségnek a pályávali egybe kapcsolása, a szállítmányoknak a raktárbaui felvétele, valamint az átmeneti díjtételek ügyében; mi ha eléretik, az egylet ezeu magánvállalat a nyeregbe segítvén, indirecte a gazdaközönséguek egy szolgálatot vél tehetni, és a vállalatot, mint külön vállalat foguá működését folytatni. Egyúttal megbizatik a titkár a uevezett kérvények elkészítésével oly módon, hogy azokat, aláirás végett elnök #ur őméltóságához juttassa. 3. Káluay László e. ügyész beterjeszti Szepessy Jolán, férjezett Szepessy Gyuláué, miut uéhai első férje Oláh, Miklóstól származott kiskorú gyermekeinek gyámja kérvényét, melyben nevezett néhai első férje Oláh Miklós által az egylet javára aláirt s már befizetett 400 frt alapítványa után 1867 jauuár 1-sőtől folyó 5% kamatok elengedését kéri. A választmány e. ügyész urnák ezen ügyre vonatkozó közleményei, s felvilágosítása után, kérvényező kérelmét megtagadja s a már elrendelt árverést megszüntetni reudeli s a fizetésre némi könnyebbitést kívánván nyujtaui, folyó évi szeptember 30-áig halasztást engedélyez. 4. Egyleti titkár jelentést teszen a csikólegelő létesítése iráut megindított tárgyalások nem sikerüléséről, a választmány sajnálattal veszi tudomásul s daczára az előhaladott időnek Bleuer Mór urat megkéri, hogy gróf Lónyay utódainál 150—200 drb. csikó elhelyezésére szükséges legelő területmegszerzése ügyében tegyen kísérletet s arról egyleti titkárt értesítse. Egyleti titkárt egyúttal utasítja a választmány, hogy a kedvező tudósítás esetéu azounal felhívást intézzen a már jelentkezett részvevőkhöz a szükséges csikólétszám biztosítása érdekében. 5. Egyleti titkár bemutatja Szabolcsmegye alispáni hivatalának átiratát a megyei községek tagsági ügye érdekében. A választmány örvendetes tudomásul veszi az átiratot s utasítja a titkárt, hogy a jelentkező községeket a tagok anyakönyvébe vezesse be, s egyúttal ezen körülményről a megyei számvevőséget értesítse; nehogy a községek költség előirányzataiból felvett tagdijak kitöröltessenek. 6. Egyleti titkár bemutatja a földmivelési minisztérium két rendbeli leiratát a kormánysegély pótlásául, az egylet által felajánlott vad és nemesfák mikénti kiosztása iránt. Miután titkár bejelenti, bogy a miniszteri kívánalomnak a fák kiosztását illetőleg elégtétetett, a választmány a leiratokat tudomásul veszi. 7. Tárgysorozat végén elnök ur őméltósága szükségesnek tartja, hogy a titkár a budapesti országos kiállítást az egyesület segélyével meglátogassa s felhívja a választmányt, hogy ezen czélra bizonyos összeget hozzon javaslatba. A választmány emiitett czélra 150 frtot rendel a titkár részére utalványozni. A tárgysorozat kimerítve lévén, elnök ur őméltósága a gyűlést berekeszti. Kelt mint feunebb. Hitelesitik: Jegyzette: gr. Dessewffy Aurél, Szentkirályi János, I m. elnök. e. titkár. Gyümölcsészet. Gyümölcsfák az országutak mellett. Az országutak mellékének befásitása egyike ama jámbor óhajtásoknak, melyeket a hazája jóléteért és boldogulásáért buzgó magyar oly nagy számban tartogat, melyekből »eszméit« szóban és irásbau meriti; de melyekért oly nehezen és oly keservesen tesz valamit. Nem gondolunk mi arra, hogy valamennyi országutaink mellett finom gyümölcsfát ültessünk; de igenis arra, hogy oly vidékeken, hol a nép természete, sűrűsége és egyéb helyi körülmények megengedik, pl. a felső vidéken, az erdélyi részek székely és német vidékein — legalább kezdjük meg amaz intézkedéseket, melyeket már régen foganatosíthattunk volna. Tanulságos erre nézve Hannover példája. Ott ma már valamennyi állami ut mellett gyümölcsfa van ültetve sőt a kerületi utak nagy réíze mellé is. Törvény, mely a faültetést kötelezővé tenné, nem létezik, mert erre szükség nincsen. Az ültetés mikéntjére nézve megjegy. zandó, hogy a fák nem közvetlen az ut szélén, hanem a járt úttól '/

2 méter távolságra állanak. Az utak szélességének minimuma 8 méter, tehát valamivel több, mint 4 öl. Keskeny utak mellé magasra törekvő fák alkalmasak, a széles, alacsony koronájú vagy lecsüngő águ fák mellőzendők. A fák távolsága egymástól 10 méter (5 öl.); keskenyebb utakon a fák nem állitandók egymással szembe. Az ültetést eleinte a községeknek jog gyanánt engedték át. De ezzel kevesen élvén, az állam Illtette be gyümölcsfákkal az utakat, s a községektől is átvette az ültetéseket, a fák ápolása az utfentartó személyzetnek kötelessége. Minden kerületben rendesen néhány utkaparó, ki ügyesebb, faápolónak kiképeztetik, és erre bízzák azután a kerületbeli fák metszését, ápolását. Az ültetvények jövedelme önként érthetőleg a kincstáré. A beültetett országutak hossza pl. a hildesheimi kerületben 216 ezer méter. Ezekből bevétel gyümölcs után 1877-ben 42,000 márka, 1878-ban 29,000 mk. 1879-ben 25,000 mk. A gyümölcsfák száma e kerületben mintegy 30,500. E szám harmada még fiatal csemete, mely alig terem még. A hanoverai kerületben 25,000 fa után az utóbbi három évben 33,000, 10,000 és 18,000 mk. volt a bevétel. A göttingeni kerületben 87,000 fa után 25,000, 19,000 és 17,000 mk. A költségeket illetőleg egy fa fentartása évenként 5 krra tehető. A fa csak 14—16 éves korában válván jó termővé, a költségek a következők: fagödör ásás és termőföld 30 kr., a 2 méter magas csemete ára 62 '/a kr., a 3'/

2 m. magas karó ára 15 kr., karózás, ültetés, kötés, metszés, körültöviseléa 5 kr., a 16 év alatt teljes ápolás, a tönkrement fák kicserélésével együtt á 10 kr. «=1 frt 60 kr., kerül egy fa 2 frt 72 «/a krba. Az ily fák átlag 40 évig tartanak, tehát mintegy 25 éven át jövedelmeznek. A fák őrizete nem vesz nagy apparatust és kiadást igénybe. Az őrzés szüksége mintegy 3—4 hétre terjed. Hogy ez kevesebb kiadással járjon, nagyobb területeken egy időben érő fajtákat alkalmaznak, és akép intézkednek, hogy az állandó utkaparók épen az őrzés időszakában legyenek a rendes munkákkal pl. kőaprózással elfoglalva. Éjjel 1 kilométerre egy őr szükséges. A kátránygyiirük. A kátránygyürük uemcsak a zöld mérész ellen, hanem ugy szólván minden olyan hernyó vagy káros rovar ellen kitüuő szolgálatokat tévéu, melyek a fák derekán át akarnak a fára jutni; jó szolgálatot vélünk tenui olvasóinknak, ha ezek készités-módját részletesebben leírjuk. A kátránygyürük onnan vették nevöket, hogy azok előállításához azelőtt kátrányt alkalmaztak, de mivel a kátrány nagyon hamar megszárad és aunak gyakori megújítása nagyobb faállománynál sok munkát kivánt, azért a kátránynyal e czélra régen fölhagytak, és azt zsírral, madárenyvvel keverik, sőt gyakran ez utóbbit magában is sikerrel használják. Becker jüteborgi tanitó pedig »Brumata Leimc név alatt egy keveréket árul, melynek mintegy 30 fára elegendő mennyiségét bádog szalenczében ós egy példány próbaszalaggal együtt 2 markért adja, a mi nagyon drága. Hasonló anyagot árulnak Rochel testvérek Grázban, kiknek készítménye a magas minisztérium ajánlatában is részesült, és Schwarz Rudolf et Oomp. magkereskedése Bécsben 1 frt 20 krért kilóját. De mindezek között legjobb, mert legolcsóbb, ha azt mi magunk készítjük a következő módon : Mindenek előtt 1 font vastag terpentint ós 1 font gyantát összeolvasztván, egy másik edényben 5 font repczeolajat és 1 font disznózsírt együtt addig főzünk, mig az tömegének egy harmadára leolvad, ekkor mind a kettőt folytonos keverés közben összevegyitvén, oly keveréket kapunk, mely 4 hónapig ragadós marad; csak arra kell ügyelnünk, hogy a keverék meghűlés után oly állománynyal birjon, bogy ecsettel könnyen felkonhető legyen ugyan, hanem azért a fa kérgére le ne folyjék; ugyanazért ha higabb lenne, tovább főzendő — ha pedig igen sürü leune, újból fölmelegittetvén, olaj keverendő közéje. Rendeltetése ezent gyűrűknek az lévén, hogy azok segedelmével mindazoa kártékony rovarok és hernyóknak, Folytatás a mellékleten.