Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

A »NYÍRYIDÉK« MELLÉKLETE A természetes rétek és legelök gondozása. A mezőgazdaságban a rétek és legelők, mint a legegészségesebb takarmányt szolgáltató területek, kiválóan fontosak. A réti széna a legtermészetesebb takarmány s emellett egyéb takarmánynemüek méltán hivatnak póttakarmányoknak. — A kor haladásával, a gazdasági viszony fejlettségével s a népessség szaporodásával a gazdálkodás módja is [sokat változott, a nagyterjedelmü rétek és legelők óriási gulyáik, meuekikkel már jóformán eltüutek. A nagymérvben kifejlett s jóllehet gyorsabban — de ma már nem biztosan jövedelmező szemtermelés kedvéért egy másik őstermelési ág, az állattenyésztés nagy kárára, — a dus legelők s rétek szántó-földdé alakíttattak át. A mivelési ágak változását sok tekintetben a kényszerítő körülmények idézték elő s azért a nagy legelő és rétterületek feltörés, ha a rendszerre fektetett gazdaság viszonyai ugy hozták magukkal, épen nem Ítélendő el, mert az ily gazdaságok a szántókon termelik ugyan a takarmányt, de azért kellő marha létszámmal rendelkeznek s azt kellően is takarmányozzák. — Ellenben igen is elitélendő a rétek ós legelők rendszer nélküli felszántása, mert ezek kevesebb költséggel, ha nem is túlságos, de mindig biztos takarmányt szolgáltatnak. A természetes rétek és legelők gondozása nálunk még nem igen számíttatik a rendes gazdasági foglalkozások sorába, pedig ez egyike azon teendőknek, amelyek a munkát és fáradságot gazdagon fizetik meg. Gondozás nélkül fű-állomány megritkul, a termés évről évre kisebbedik s végre a jó és tápláló füvek felett a gyomok verik fel fejüket. A rétek és legelők gondozása körüli munkák legnagyobb részben a tavaszi munkák sorába tartozván, szóljuk egy néhány szót azokról. A rosz gondozásban részesülő rétek telve vaunak mélyedésekkel, magaslatokkal, kisebb nagyobb bokrok, vakondtúrásokkal, a melyek kaszálás és gyűjtés alkalmával igen nagy alkalmatlanságot okoznak s a melyeknek eltávolítása vajh mily csekély fáradságot igényel. Ugy a rétek, miut a legelőknek tulnedveseknek lenniök nem szabad s elitélhetüuk főleg sok községet sok hagyag gazdát, a kik rétjük s legelőiken a vizet megtűrik. — Az ilyen réteken rendesen csak csekély értékű sás takarmány terem s azért kiszárítani szükséges; a mely munkálat után csakhamar jobb fű-félék verik fel fejüket és az állatok uemcsak egészségesebb és tápdusabb takarmányt kapnak, hanem még amellett Dagyobb számú marha is legeltethető. A legelő gondozásához tartozik szigoruau az ügyelet is, hogy korán tavaszszal "amikor még a felengedett föld nedvessége az altalajba le nem szivárgott, legelő marhát ne hajtsunk reá, mert a marha nyomtól ugy összetapostatik, hogy csak felényi állat képes rajta megélni. — Ha azonban akaratunk ellenére is megtörtéunék ez, az esetben pedig amig a föld agya csak kéthárom ujjnyira van felengedve, egy jó erős boronálást alkalmazunk. A rétek és legelők minden tavaszszal megtisztogattatnak. Nevezetesen a réteket rétgyaluval járatjuk meg, s mindjárt a gyalu után a láucz boronát veszszük igénybe. A gyalu a vakond túrást s egyéb egyenetlenségeket elsimítja; a láuczborona pedig a gyökereket a mohosságtól takarítja meg, széthüzza, megsérti s miáltal dúsabb sarjadzásra ingerli. Ilyenkor van ideje az oly helyek kijavításának, ahol a gyep hiányos. Ezen helyeket a borouálás előtt fűmagvakkal szórjuk be. Ha a rétek s legelőkön jó fü-állományt akarunk nevelni, azokat koronként trágyázásban is kell részesítenünk; mert a réti növényeink is, épen mint egyéb miveleti növények, eltűrik és meghálálják a trágyát. A réteknek is nagy igéuyök van a tápanyag iránt s ha erejöket fentartani akarjuk, vissza kell némileg pótolnunk azt, amit a termések alakjábau róluk elveszünk. — A rétekre és legelőkre alkalmazható trágyák a következők: a gazdasági állatok trágyája, amelyet már őszszel hordunk ki s gondosan szétveregetünk,, amivel a növénynek télen át védelmet is nyujtuk. A teregetés pontos legyen, mert ha sok trágya jut egy helyre, alatta a fü kivesz a betakarás folytán. Tavaszszal a szalma s egyéb fel nem használt részek gereblyézéssel gondosan eltávolitandók. Igen jó trágya még a trágyáié és emberi ürülék, de hígított állapotban. Ezen folyékony trágyákat hordóban viszszük ki a rétekre, a hordó fenekében egy szűrővel ellátott csap van, a mely a rétre ráhajtásnál megnyittatik s mindaddig megy a fogat szabályos sorokban, amig a hordó tartalma kiürül. — Igen jól használhatni a legelők és rétek trágyázására még a meszet, hamut, kormot, utczai sepredéket, és növényi hulladékokat. A trágyázást legjobb szakaszonként végezni. — A kosarozás vagy esztenázásban nem sok haszon •yan, legfeljebb akkor, ha a juhok már előzőleg máshol laknak jóL A legelőre nézve az sem közönyös, hogy miként eszközöljük rajta a' legeltetést, mert a legfőbb törekvésnek oda kell irányulni, hogy az jól kihasználtassék. Ugyanis ha naponta egész nyáj barangolja tetszése szerint szélt ében-hosszában, mig egy részről sok füvet eltapos, másfelől folyton rágva nem jut ideje a fű-állománynak magát felújítani. Tehát szükséges a legelőt fogásokra beosztani s a fogásokat egymás után legeltetni. A legeltetés megkezdése sem kevésbbé fontos. — Tavaszszal a legeltetést nem szabad korán kezdeni, egyrészt azért, mert mint fennebb emiitettük, a marhataposással sok kárt tesz, másfelől azért, hogy a marhák nem kaphatván elégséges táplálékot," a gyenge fűállományt tövig rágják annyira, hogy sok gyökér ki sem képes azután hajtani. Végre gondoskodjuk különösen a legelőken faültetvények létesítéséről, hogy azok a zord szelek s nagy meleg ellen a legelő állatoknak némi védelmet nyújtsanak. Ha ezen utasítások szerint gondozza minden gazda legelőjét és rétjét, akkor nem félhet a takarmányszükségtől, nem félhet a roszul táplált állattól. Szállítási kedvezmények, melyek a m. kir. államvasutak vonalain különböző mezőgazdasági terményekre nézve engedélyeztettek: 1. Erdei csemeték, valamint gyümölcsfa csemeték : a) a m.kir.államvasutakon és az arad-temesvári vasúton; gyors árúként szálittatnak, a különösen mérsékelt gyorsáruk díjtételei mellett tetszésszerinti mennyiség feladásánál ; a leengedés a rendes díjtételhez képest tesz : 50 km. 100 km. 200 km. 400 km. 800 km. átlag távolságra % 40 1 46 5 48 48.9 49-4 46.5 b) Ugyanazok, legalább 5,000 kg. feladásánál gyorsáruként szállittatuak az A. osztály díjtétele szerint, mely esetbeu a leengedés °/

0-okbau kifejezve tesz: 50 km. 100 km. 200 km. 400 km. 800 km. átlag távolságra 69-0 703 73 764 78 1 73 3 Mindkét* esetben föltétel az, hogy a fuvarlevélen valamely kincstári erdőhivatal vagy állami iutézet szerepeljen mint feladó. 2. Komló-dugványok, mint gyorsárú, a m. kir. államvasutak összes voualain ; az osztrák államvasutakou pedig, valamiut az osztrák magyar államvasuton az esetbeD, ha a dugványok Württenbergből vagy Csehországból jönnek és valamely Erdélyrészi állomásra reudelvék, az I osztály rendes díjtételei szerint továbbittatnak, mi a hivatalos díjtételhez képest következő mérséklést képvisel: 50 km. 100 km. 200 km. 400 km, 800 km. átlag távolságra 51-8 51.8 51-8 51-8 51 8 518 %-ot. 3. Sajt, Magyarországon készült: a m. kir. államvasutak összes vonalain : a) gyorsáruként szállítva, a mérsékelt gyorsáru helyett az I osztály; b) teherárúként szállítva az I. osztály helyett a II. osztály díjtételei szerint továbbittatik. Ugyanaz a Ferdinánd északi vasúton ós az osztrákmagyar állara-vasut beszterczebánya-zólyom-véghles-szalatnai vonalán 5,000 kg. feladásánál az I. osztály szerint szállíttatik. A leengedés tesz az a) és b) alattinál; 50 km. 100 km. 200 km. 400 km. 800 km. átlag távolságra 38-7 37-3 36'6 36"2 36 369 %-ot. És végre 4. Szőlővessző: tetszésszerinti mennyiség feladásánál az összes vonalokon az A. osztály díjtétele szerint továbbittatik, ha a fuvarlevélen: a kecskeméti állami szőlőtelep, a székesfehérvári, istvánteleki, farkasdi, szendrói, peéri ós fehértemplomi állami amerikai szőlőtelepek, akár mint feladó, akár mint ezimzett szerepelnek. A leengedés %-okban kifejezve tesz: 50 km. 100 km. 200 km. 400 km. 800 km. átlag távolságban 16-5 18.4 24-7 33*6 38'3 26"3 A gabona és lisztvám a különböző államokban. Anglia. Gabona és liszt vámmentes. Argentini köztársaság. Gabona 1 peso 6 centaros 100 kg.-ra. Liszt 4 , 1 „ Ausztria-Magyarország. Búza 50 krajezár 100 kg.-ra, Rozs, árpa, zab és tengeri 25 „ , „ Liszt 150 „ „ „ Brazília. Árpa 20 reis 1 kg.-ra Búzaliszt 8,1 „ Más lisztnemek 50 „ 1 , ^GAZDASÁGI ÉR

TESÍTŐ*. Észak-Amerika egyes államok. Buz

a 20 cent 1 bushelre Rozs és árpa .... 15 , i Tongeri és zab .... 10 „ 1 Büzalisz

t az érték 20»/

o-a Más lisztnemek . . m » » TI Egyptom. Gabona vámmentes Llsz

t az érték 8%-a. Francziaország. liuz

a 60 centimens 100 kg.-ra Más gabonanemek .... vámmentesek. Lisz

t 1.20 frank 100 kg.-ra Görögország. Búza és 102

S 1 dtachme. Liszt (1884. végéig) .... 4 Liszt (1886. végéig) .... 3 Liszt (1887. jan. 1-től) ... 2 Hollandia. Gabona és Liszt vámmentes. Németország. Gaboua ....... 1 r

aárk 100 kg.-ra Liszt 3 • u i) » » (Vámvisszatérítés lisztre 75%). Olaszország. Buza és rozs . . . . 140 lire 100 kg.-ra Zab stb 1-15 Lisz

t 2-77 [ " Oroszország Gabona 1 kopeka 1 púdra. Liszt vámmentes. Portugália. Búza 10 reis 100 kg.-ra Tengeri és rozs.... 9 „ , „ Árpa és zab 8 „ , „ (Minden egyéb 6°/

0). Románia. Gabona és liszt vámmentes. Spanyolország. Búza 4-32 pesetas 100 kg.-ra Más gabonan . . . 3 20 „ „ „ Búzaliszt . . . 6-68 „ „ „ Más lisztnemek . . 4-80 „ „ , Svédország és Norvégia Gabona vámmentes. Liszt l korona 100 kg.-ra Sveicz. Gabona .... 15 ceutimes 100 kg.-ra Liszt 1 frank „ ' , Szerbia. Gabona az érték 8%-a. Liszt 1 dénár 100 kg.-ra. Vidéki levelezés. Nyir-Acsád, 1885. február 10. Az idei dohány-beváltások folyama alatt, több oldalról merültek fel panaszok a kincstár szigorú eljárásai ellen, melyeket hivatalos közegei a termények beváltása alkalmával a termelők irányában gyakorolnak. — Én magam is termelek dohányt 60 katasztrális holdon — és pedig majdnem a Nyír kellő közepén — tehát ott, hol a kánaáni állapotokban nem igen bővölködünk, — még sem tarthatom ezen panaszokat egészen jogosultaknak. — Nem pedig azért: 1) Mert a mai kor fejleményei szerint, a termelő ne bízza magát dohányosainak ősi-szokásaira; és ha nincsen olyan egyénisége, ki az elengedhetetlen szakismerettel bir: vegye maga kezeibe a gyeplőket és kormányozzon az első lépéstől — kitartással — egész a végczélig. 2) Ne fogja reá, bármily viszonyú talajra: hogy ha kellően megműveli, kitrágyázza — jó dohányt mindenütt képes lesz termelni. — Ösmerje fel először a czélba vett talaj compositumát. 3) Válaszsza meg földje milyensége szerint a helyes anyagot. 4) Rendelkezik-e a feltétlenül szükséges erőkkel a termés kellő időbeni le- és betakarításához? 5) Meg van-e és oly karban van-e, a további kezeléshez megkívántató helyiség — pajta — hogy az a jelen igényeknek kifogástalanul megfeleljen ? Mely annyira fontos tényező lévén, hogy e nélkül a leghelyesebb eljárással végzett — eddigi minden munkája, fáradsága, csaknem egészen megsemmisülhet. — Ezek nélkül hasztalanok a dohány legrendszeresebb más egyéb kezelései; mert mondanom is felesleges talán, hogy alig van productum a gazdasági üzem terén, mely annyi — de mind egymással kapcsolatos viszonyban álló;— .apró tényezőkből' állana, mint épen a dohány. — Ép ezért nem szabad a gazdának elodázni — vagy figyelmen kivül hagyni egyiket sem — „Ha a kezdet jó, a vég sem lehet egészen rosz!"