Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

A rNyirvidék" ötödik évfolyama. Nyiregyháza, 1885. február 15. I-só szám. I.AZIIASA A „NYIRVIDÉK" melléklete. A „FELSŐ-TISZAVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. A „Felsö-tiszavidéki gazdasági egyesület" összes tagjaihoz. A gazdasági egylet elnöksége, hogy az egyesület t. tagjai között szorosabb kapcsolatot létesítsen s; az egyesület működése és beléletéről a t. tagoknak mindig kimerítő tájékozottsággal szolgálhasson, a „Nyirvidék" czimü lap kiadójával oly egyezséget létesített. mely szerint a nevezett lappal havonként egy iv terjedelmű melléklet adassék ki, amelyet az egyesület titkára állit egybe, s a melyben gyakorlati iránya czikkek s az egyesület beléletére vonatkozó közlemények jelennének meg. Ez egyezség fölöslegessé tette egy költséges önálló lap vállalat megindítását, s a mellett czélszerűbbnek is találtatott, amennyiben az egyletre vonatkozó közlemények sokkal szélesebb körben terjesztetnek el; amennyiben azt a „Nyirvidék" előfizetői is megkapják díjtalanul, mint e lap mellékletét. Ezen mellékletképen havon kéntegyszer megjelenő lap megküldetik az egyesület összes alapitó, rendes és évdijas tagjainak tagsági illeték czimen; megküldetik továbbá a megyei összes községek elöljáróinak azon reményben, hogy a községek is miut testületek az egyesület érdekeinek támogatása végett a tagok sorába lépni el nem mulasztják. A midőn ezen körülményt az egyesület elnöksége az összes alapitó, rendes és évdijas t. tagok becses tudomására hozza, nem mulaszthatja el azon tiszteletteljes kéréssel fordulni a t. tagokhoz, hogy ezen vállaiatot lehetőleg támogatni szíveskedjenek. Minket legközelebbről megyénk mezőgazdasági viszonyai érdekelnek s természetesen ezt kell mindenek felett ismernünk, a mi csak ugy válhatik lehetővé, ha a t. tagok a mezőgazdálkodásra vonatkozó észleleteikről, egy s más eszközléseik mikénti foganatosítása s eredményeiről, a haladás útjában álló akadályokról, jobb mivelési módokról, a vetések állása, aratási körülményekről, szóval mindarról a mi a gazdaközönséget általában érdekli: lapunkat hűen értesitik. E lapnak kellene lenni azon fórumnak, a hol a különböző nézetek kiegyenlítetnek, a lml az eszmecserék megindittatnak, amelyből alkalmat vehetne a gazdaközönség a helyes elvek és irányok elsajátítása és követésére. Az egyleti elnökség reményli, hogy ezen feltevésében csalódni nem fog, és hogy a gazda-közönség ezen szerény vállalatot hathatós pártfogása által meg fogja szilárdítani. Ezen reményben maradtunk Nyíregyházán, 1885. február 15-én a felsö-tiszavidéki gazdasági egyesület elnöksége. Egyesületi közlendők. Meghívás. A „felső-tiszavidéki gazdasági-egylet" választmánya folyó 1885. évi februárhó 18-án d. e. 10 órakor Nyíregyházán a megye háza termében ülést tart, amelyre a t. választm. t. urak tisztelettel meghivatnak. Nyiregyliázán, 1885. február 7-én elnöki megbízásból: Szentkirályi János, e. titkár. Azon alapitó és rendes tagokat, a kik 1884. és korábbi évekről alapítványi kamat vagy tagsági dij czimén hátralékban vannak, tisztelettel kérjük fel, hogy kötelezettségeiknek eleget tenni szíveskedjenek, különben kényszerítve leendünk tartozásaikat postai megbízások utján venni be, vagy szükség esetén beszedés végett az egyleti ügyésznek adni át. Nyíregyházán, 1885. február 7-én. Az egyleti elnökség. Az uj évvel figyelmeztetjük az egyesület t. tagjait, h"gy tűz- és jégbiztosításait az egyesülettel szerződéses viszonyban levő „Első magyar altalános biztositó-társulaf-nál eszközöljék, mint a mely intézet az egyesületi tagokat — a tömeges biztositásnál fogva — tetemes díjmérséklésben részesiti s már ezen kedvezmény többszörösen visszatéríti a tagsági dijakat. Tisztelettel kérjük fel végre mindazon egyleti tagokat, akik lapunkhoz igényt tartanak, de azt történetesen nem kapják meg, ami lakás változtatásuk folytán könnyen megtörténhetik: szíveskedjenek akár az egylet titkárságát, akár a „Nyirvidék" kiadóját levelező lapon értesíteni, hogy a lapot rendesen küldhessük meg. A felsö-tiszavidéki gazd. egyesület 1884. deczeml). 23-án tartott választmányi ülésének jegyzökönyve. Jeleu voltak gróf Dessewffy Aurél egyesületi elnök ur elnöklete alatt Miklós Ferencz alelnök, Zoltán János, Székely Benedek, Fráter Sándor, Haas Mór, Propper Samu, Bleuer Mór, BJeuer Samu, Jármy Márton, Klár Dezső, S. Kohu Hermann, Szamuely Lajos, Jármy Ödön, Sztárek .'erencz stb. választmányi tagok, Káiuay László egyleti ügyész, Szentkirályi János e. titkár. 1. Elnök ur ő méltósága a megjelent tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. 2. Fráter Sándor választmányi tag, a tárgysorozat megkezdése előtt, azon körülményből kifolyólag, hogy elnök ur ő méltósága a magyar országos földhitelintézet elnökéül választatván, ez állásában üdvözli őméltóságát az egyesületi választmány nevében. A választmáuy örömét fejezi ki a választás felett s őméltósága iránti nagyrabecsülését lelkes éljenekkel tolmácsolja. 3. Elnök ur őméltósága felhívja a titkárt az 1884. évi okt. 19-iki közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasására. A felolvasott jegyzőkönyv 13-ik pontjára vonatkozólag, a melynél fogva felkéretik a megye közönsége, hogy a megyei községeket kötelezze az egyleti tagok sorába testületileg beiratkozni, Zoltán János választmányi tag alispán ur a választmányt értesiti, hogy az illető kérvény beérkezett ugyan, de mivel erre vonatkozólag semmiféle megyei határozat nem létezik, a kérvénynek eleget tenni uem lehetett; ajánlja a választmánynak azonban, hogy folyamodást intézzen a megye legközelebbi közgyűléséhez, kérve ezen folyamodványban, hogy erre nézve egy szabályrendelet alkottatnék. Az indítványt az egyesület magáévá teszi s elnök ur őméltósága felhívja a tagokat, hogy ezen kérvényt a megye-gyűlésen támogassák. 4. A felolvasott jegyzőkönyv kapcsán Miklós Ferencz alelnök ur indítványt teszen az iránt, hogy az egyesület követve a többi egyletek példáját, egy önálló közlönyt létesítsen. Ezen indítványra kifejlett eszmecsere folytán, a választmány határozatilag kimondja, hogy önálló lapot, tekintettel anyagi viszonyaira, nem ad ki; de Jóba Elek urnák a „Nyirvidék" szerkesztőjének hajlandó vállalatát 150 frttal segélyezni évenként, ha -lapja mellé az egyesület részére és neve alatt egy mellék-lapot létesít, amelyben időnként az egyesület közleményei jelennének meg havonként egyszer-kétszer, s ezen melléklap megküldetnék az egyesület tagjainak s a községek elöljáróinak. Megbízza a választmány a titkárt, hogy Jóba Eleket a „Nyirvidék" kiadóját ezen határozatról értesítse s válaszát a legközelebbi választmányi ülésnek jelentse be. A felolvasott jegyzőkönyv egyebekben, észrevétel nélkül elfogadtatik. 5. Elnök ur őméltósága felhívja a titkárt, hogy a tervbe vett csikólegelő létesítése érdekében eddig tett intézkedéseket adja elő. Titkár jelenti, hogy az okt. 19-iki közgyűlés határozata és utasítása értelmében az egyesület összes tagjait körlevélileg, a gazdaközönséget pedig hirlapilag értesítette az egyesület szándokáról s hivta fel, hogy legelőre adandó csikóikat f. évi deczember 25-ig jelentsék be, hogy az egyesület előre tájékozást szerezzen, ha vájjon a kellő csikó-létszám által biztosittatik-e a vállalat. Jelentésében a titkár kiemeli, hogy összesen 131 drb csikó lett bejelentve. Beterjeszti továbbá a titkár Fráter Sándor választmányi tag urnák írásban benyújtott ajánlatát, mely szerint Fráter ur „György tarló" nevü bérbirtokán 500 hold 1200 • öles gyep területet ajánl fel legelőül holdanként 8 forintjával. Miután ezen ajánlat Fráter ur által is körülményesen előterjesztetett, elnök ur őméltósága felhívja a választmányi tagokat, hogy az ajánlat felett véleményeiket nyilvánítsák. Több oldalú megvitatás után, elnök ur ő méltósága kijelenti a választmány határozatául, hogy a legelő bérletet óhajtja létesíteni s miután azt választmányilag végrehajthatnak nem véli, egy bizottságot küld ki Gencsy Bertalan ur elnöklete alatt, amely bizottságba tagokul kijelöltettek: Székely Benedek, Bleuer Mór, Propper Samu, Klár Dezső urak és az egyleti titkár. Ezen bizottságnak alapul a szerződés kötésénél, mint főbb pontok, a következők jelöltettek ki. Az egyesület csak fix összegben köt egyezséget s az 1885-ik évre biztosit a Fráter Sándor ur által felajánlott legelő területre 150 drb. csikót és 150 drb. üsző borjút, a legelőre adott minden drb. csikó után 10 frt 50 krt, minden darab üsző-borju után 5 frt 50 krt állapit meg az egyesület. Ezen árért tartozik Fráter Sándor ur minden darab legelő állat,, ugy csikó, mint üszőre egy, 1200 • öles hold területet számítani és adni; ezen legeltetéséi díjért tartozik a legelő állatok részére fedett aklokat létesíteni, állatorvosi felügyeletről, rendes őrző személyzetről gondoskodni, nemkülönben az állatok sózása s a tiszai hidason díjtalan át- és visszaszállítása is bérbeadó urat terheli. 6. Ügyész előterjeszti Kállay Ottó örököseinek az alapítványi tőke átvállalásának megengedése iránti kérelmét. Tekintettel arra, hogy Kállay Bertalan, Kállay Ottó alapitó tagnak egyenes leszármazó örököse, az esetben, ha 1885. jan. 15-ig Kállay Ottóné mint Kállay Bertalan gyámja a 200 frt alapítványi tőkét átvállalja s azt megfelelő jelzálog lekötésével biztosítja s ezen átvállalás és biztosítás iránt e. ügyvéd kezéhez alkalmas okmányt ad át — az 1881. jan. 1-től hátralékos 5%-os kamatokat, ugy a per- és bekebelezés költségeit e. ügyvéd Kálnay Lászlónál kifizeti: a választmány a megindított pert beszünteti. 7. Ügyész előterjeszti Pscherer Józsefnek Döring József alapítványi tőkéje átvállalása iránti kérelmét. Tekintettel arra, hogy Pscherer József alapitó örököse özv. Döring Józsefnének fia, az esetben ha 1885. január 15-ig Pscherer Józsefné az alapitrányi tőke 100 frt átvállalása és biztosítása iránt egyleti ügyvéd kezéhez alkalmas okmányt ad át, az 1866. januártól hátralékos 5%-os kamatot, a per- és bekebelezés költségeit kifizeti az alapítványi tőke behajtása iránti per beszüntettetik. 8. Ügyész előterjeszti Péchy Bélának, Péchy László alapítványi tőkéjének átvállalása és a kamatok elengedése iránti kérelmét. Tekintettel arra, hogy kérelmező Péchy László alapitó tagnak egyenes lemenő örököse, az esetben, ha 1885. jan. 15-ig kérelmező a 100 frt alapítványi tőkét átvállalja s azt megfelelő jelzálog lekötésével biztosítja, az átvállalás és biztosításról e. ügyésznek alkalmas okmányt ad át s a per- és bekeblezés költségeit e. ügyvédnél kifizeti: az 1863. jan. elsejétől hátrálékos 5%-os kamatok elengedtetnek s az alapitó örökösei ellen indított per beszüntettetik. 9. Ügyész előterjeszti Nozdroviczky Györgynek n Nozdroviczka György alapítványi tőkéjének átvállalása iránti kérelmét. Tekintettel arra, hogy kérelmező alapítónak fia, az esetben, ha 1885. jan. 15-ig kérelmező a 200 frt, alapítványi tőkét átvállalja s megfelelő jelzálog lekötelezésével biztosítja, ezen átvállalás és lekötésről e. ügyvédnek alkalmas okmányt ad át, az 1883. január 1-től hátralékos 5%-os kamatot, a per- ős bekeblezés költségeit e. ügyvédnél kifizeti: az alapítványi tőke iránti per beszüntettetik. 10. Ügyész előterjeszti Semsey Andor ajánlatát a Semsey Lajos alapítványi tőkéje iránti perben. Tekintettel arra, hogy Semsey Andor a bemutatott okmányokkal igazolta, miként a Semsey Lajostói örökölt szabadon örökölhető vagyonnak értékét az örökölt s általa kifizetett adósságok értéke sokkal felül múlja, - felhatalmaztatik e. ügyész, hogy Semsey Andorral egyezséget köthessen, melynek minimuma a tőke és a perköltség kifizetése, mely egyezség ha