Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-20 / 51. szám

Melléltlet a „IN Y í R V 1 ü É K' 51-ik számához. (Folytatása íi fSlapnak.) sággal meutesittethetnek, a veszettség ellen v-dó gyógyításra nézve is ez irányban kezdtek kutatni; mig végre is, ugy látszik, hogy egy hires frauc/.ia buváruak sikerült ez eljárást feltalálnia, mely szerint t. i. a veszettség mérgét a beojtás által az illető megharapott egyénheu hatástalanná tévén, az a különben kitörendő betegségtől és a biztos haláltól megmenthető. E szerencsés tudós a nagyhírű Pasteur franczia akadémiai tag, kinek hoss/as kutatás után végre is sikerült annyira jutnia, hogy a franczia akadémia másik két, szintén kitűnő tudós orvos-tagja ellenőrzése mellett kimutathatta, hogy az általa feltalált eljárás mellett a veszettség igenis gyógyítható. És igy a tapasztaltakról maga a kiküldött két tudós tette meg jelentését az aka demiához. E jelentésből kitűnik, hogy Pasteur már évekkel ez előtt képes volt a kutyákat a veszettség kitörése ellen megvédelmezni. Az embernél azonbau óvatosabb és hoszszabb időt igénylő eljárásra lévén szüksége : a próbát mindeddig késleltette. Most is csak véletlenuek köszönhető, hogy a próba végre megtörtént. A fennevezett 2 hires orvoshoz ugyanis vidékről egy veszett kutya által megharapott 9 éves fiu orvoslás végett vitetvén, azok ennek életéről lemondottak és igy ajánlották őt Pasteurnek ... ki aztán a különben is veszendő Meiszter József nevü fiún — bár uagy aggodalmak közt — az első próbát szerencsésen \égre is hajtotta. Az eljárás a következő volt: Pasteur először is kikutatta a veszett kútjából nyert méreg különböző hatását, mely szeriut az a beojtás után hoszabb vagy rövidebb idő után nyilvánult; a mi neki végre teljesen sikerült. Igy rájött a rendelkezésére szolgáló állatok beojtásánál, hogy a veszettségnek a vérbe való első átojtásánál a hutás vagyis a veszettség kitörése, a 15-ik nap kövelkezett be. Az igy beojtott állat vérét azonban folyton más és más állatba ojtván be : azt találta, hogy a hatás foljton növekszik ugy, hogy a 30-ik átojtásnál a veszettség már a 8-dik napún kitört az állaton. Pasteur továbbá azi y beojtott állatok busából egy-egy darabkát száritváu, azt tapasztalta, hogy miuél tovább szárította az illető húsdarabokat: annál gyengébb lett az azokban rejlő utéreg. Tapasztalataira támaszkodva a tudós, a feut, nevezett gyermeken a leggyeugébb méreggel kezdte meg a beojiast és azt minden nap erősebbei folytatván, a 10-ik nap végre oly erős mérgett ojto.t be, hogy ha azzal kezdte volna a beojtást, ugy a veszettség — daczára hogy az eredeti méreg a gyermekben már ben volt és az ellensúlyozóul szolgálhatott — már az első nap kitört volna. Igy azonban a kutya harapás által szenvedett mérgezés hatása alól is teljesen felszabadult és ina — a harapás után 4 hónapra — is teljesen egészséges; holott a veszettség a harapás után 4—5 hétre már többnyire kitör. Megjegyzendő, hogy a gyermek beojtásánál ugyanazon méreggel nyulakat is ojtottak be, melyek azonban már a 7 — 8-i-k nap megvesztek, mig a gyermekben az illető méreg a leghasznosabb gyógyszernek bizonyult. A franczia akadémia az előadottak nyomán meggyőződvén arról, hogy itt egy fontos felfedezésről vau szó, lépéseket készül tenni az iráut, hogy a kormány a veszett ebek által megmart emberek számára alkalmas külön intézetet állítson fel, hol azok a különben kitör ndó betegség elten gyógy kezeltethessenek. Már előre lehet látni azou időt, midőn az ily iutézetek miudeu műveltebb országban fel fognak állítatni; hová a máris kényelmes közlekedhet!s mellett, az egész orszáí hasouló szerencsetlen betegei össze fognak hozatni: hogy ott, kik különben egy iszonyú halálnak mennének elébe, nagy részben az életűek ismét visszaadassauak.* Köz ügyek. (A községi iskolának felekezetivé való átváltoztatása tárgyában) nagy fontosságú elvi elhatározást mondott ki a vallás- és közoktatási minisztérium folyó évi 42143. sz. a. kelt rendeletében, amelvlyel a megyei közigazgatási bizottsáuu'ik folyó évi 2424/937 kbgy. sz. a. kelt s a billeti községi iskolának felekezetivé való átalakítását kimondó határozatot feloldó határozatát hely benhagyta. Ezen helybenhagyott határozat indokai közül kiemeljük a következőket. A községi határozat az átalakilás szükségét azzal indokolváu, — hogy az ottani tanítók közül többen kötelezettségüket pontosan nem teljesitik, ismétlő iskola nem tartatik, a tanítók a gyermekeket iskolába nem veze ik, stb. — a közieazgatási bizottság kijelenti, hogy ez iudokok nem elég nyomósak arra, hogy a már éveken át fenturtott községi iskola visszaalakittassék felekezetivé; mert e hiányokon a jojenlegi iskola rendszer szerint is lehet segítem. Ellenben a felekezeti iskola visszaállítása azért is mellőzendő, mivel a hitfelekezeti iskola évi szükségleteit az illető hitfelekezet tartoznék fedezni, mi uj kivetést, uj adónem behozatalát s ebből kifolyólag ujabb bonyodalmakat idézhet elő. (Ha több iparos közös raktárt bérel.) s eme raktárban, minden más iparczik és készítmény kizárásával, egyedül c-ak saját készitméuj eiket árusítják el; s ha a raktárt bíró iparosok egyinként iparüzli-tük után III. oszt. kereseti adóval már megróva lettek; ez utáu a közös raktár után, mely az egyenkéuti adókivetésnél figyelembe veendő ugyan, külön III. oszt. kereseti adóval meg uem róhatók. (A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság f. évi 3043. sz. határozata). (Az oly szerződésre vagy okiratra felhasznált bé lyegjegyek,) amely szerződések vagy okiratok illetékszabás czéljából bejelentendők s melyektől az illeték közvetlenül fizetendő: ha mindjárt a felhasznált bélyegje gyek szabálytalanul ragasztattak is fel, a kivetendő ille ték törlesztésére beszámitandók. Midőn az illetékezendő jogügyletekben kikötött szolgáltatásoknak az illető községi elöljáróság, vagy magok a szerződő felek legkisebb és legnagyobb értékét tüntetik ki: ez esetbeu a legkisebb és legnagyobb közötti középérték veendő illetékszabás alapjául. (A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság 4560/884. sz. határozata.) (A jegyzői vizsga letételére a törvény 34. §-a kedvezményének igénybvj vételével) csak olyan egyén bocsát hatója ki azt, hogy rendszeres segtdjegyzői miuoségben működött, kétséget kizáró módon igazolta. íiy értelembeu határozott a belüg) miniszter Z. megje k. í. bizottságahoz 1885. évi 45,490. sz. «. intézett következő rendeletében : Ezen közigazgatási bizottsagu ik fol_

: ó évi aug. 10-én 570/1013. szám alatt húzott határozata, mely szerint F. H. habár a törvén) szabta elméleti képzettséget kimutatni uem is képes, uz általa felhozott különleges viszonyok figyelembe vételével, a jegyzői vizsga leleteiére jogosultnak mondatott ki, a tiszti ügyész részéről hivatalból közbevetett felebbezés folytán felülvizsgálat alá vétetvén; iniutáu a jelzett határozatban hivat kozott, folyó évi jauuárhó 3-ról 69,258/84. sz. a. kelt n teui intézvény főindokát képe/ő azon körülmény, hogy folyamodó rendszeres segédjegyzői minőségben működött volua, a jeleu esetben igazolva nincs; és igy folyamodó iráuyábau ezen kivételes intézkedés alkalmazást nem uyerbet : a közigazgatási bizottság határozatának megváltoztatásával lolyamodó kérelmével elulasittatik. (A megye alispánja oly közgyűlési határozat ellen, amelylyel az alispán ilső fokban hozott határozata megváltoztattatott, leifolyamodással nem élhet. Ily értelmű nyilatkozatot tártaim iz a belügymiuiszternek T. megye főispánjához az 1881. évben 7689 sz. a. intézeti rendeletének következő pontja: »A megyébeu szokásossá lett azou eljárást, hogy az alispánnak vagy a megye bizottsági közgyűlésnek, másodfokulag hozott határozatai, amennyiben azok az első loku üa ározatot megvál tóztatják, nem csak az érdekelt magánfelek, hauem számos esetbeu az első fokú hatarozatot meghozatott torvényhatósági tisztviselő áital ia megfelebbeztetuek, reszemről is helytelennek tartom; mindazonáltal ezeu alkalomból nem kívánván ezen kérdést illetőleg a uiegye közönségével szetnbeu uézatemet nyilvánítani, telhivaudóuak találtam Czimedet, bogy a közigazgatási határozatok telebbezése körül a megyében tapasztalt Helytelen eljárásnak megszüntetése iránt, saját hatáskörébeu hitályosan intézkedni szíveskedjék; fentartváu magamnak az útbaigazító nyilatkozást azon időpontra, amidőu valamely felmerülő concrét eset alkalmából a megje közönsége fogja elhatározásomat kikérni.« (Az ipartörvény alapjiu alakult ipartestületek alapszabályai) csak az illető testület czélját, működését és kezelési eljárását megállapító elveket és rendszabályokat tartalmazván; a pénzügyminisztérium által kibocsátott rendelet folytán ebbeli minőségüknél fogva nem sorozhatok az illetékszabályok 1. § a alatt jelzett illetékköteles okiratok közé. Ezeu alapszabályok jóváhagyása iránti beadványok és mellékletei bélyegmeutesek. Ellenben az ipirtörvéuy 176. §-ában jelzett súrlódások és vitás kérdések targyában felveendő jegyzőkönyvek bélyegilleték alá esnek, és pedig ha a vitatárgy érteke 50 irtot meg halad, 36 kr. ha pedig a vitatárgy értéke 50 frtot meg i.eui halad, 12 kros bélyegilletékuek vauuak alávetve. (Kutyára való felügyelet elhanyagolásából támadt kutyainarás sebe,) ha 8 napnál tovább tartott, elbírálása a btk. 310. §. alapján nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik. Ily értelemben határozott a in. kir. belügyminiszter folyó évi 3280/kih. sz. alatt Pestmegye közönségéhez intézett következő rendeletében. »A megye alispánjának f. é. szeptemberhó 12-én 323. sz. alatt kelt II. fokú ítélete, mely szerint a Kis-Kun első járás szol gabirája által hozott első fo*u ítélet helybenhagyásával F. Audrás kun szt.-miklósi lakos a kutyájára vonatkozó felügyelet elhanyagolása miatt emelt vád alól felmentetett, a piuaszló által közbetett felebbezés foiytau felülvizsgál tatván : az 1. fokú ítélettel együtt illetékesség tekintetből feloldatik, és az ügyiratok az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert a panasz tárgyát képező ebmarás gyógykezelésére a becsatolt városi orváéi bizonyítvány szerint 10—14 nap kívántatván : a p inasz a B. T. 310. §-a alapján a kir. biróság aital elbirá landó.« UJDOSSÁttOK. (;) A karácsonytól, a keresztyén szeretet és béke eme legszentebb ünnepétől, csak pár nap választja el a keresztyéu társadalmat. Gondolatban látjuk az egyszerű betlehemi jászolt, ahol pólyákba takarva látott napvilágot az isten-ember, amit az ég augyilai nagy ötömmel hirdettek a pásztoroknak. A világ üdvezilője, az emberiség megváltója születésének emlékére ünnepli a keresztyénség a karácsonyi. Fontos ünnep ez uem csak a felnőttekre, hanem a gyermekekre nézve is, bár nekik még alig vaD fogalmuk, nem is lehet a megváltóról. De ekkor női fel a karácsony fa az apró szenteknek e tündéri fája a családok kórébeu, amelyre már hónapokkal előre számitauak. Szivünkből kívánjuk, hogy olvasóiuk, családjuk körében, vidáman és megelégedéssel tölthessék a keresztyén világnak e legelső és legszentebb ünepét! -+- Közeledvén az utolsó évnegyed, s ezzel az év vége is; tisztelettel figyelmeztetjük lapunk előfizetőit, ille őleg hordatóit, bogy bátra levő tartozásaikat szíveskedjenek posta fordultával lapunk kiadó hivatalához beküldeni. Nem különben kérjük a községi elöljárókat is, az 1885-dik októberhó 1-től deczember végéig járó lapdijaknak : egy-egy forintnak szíves beküldésére. *** Kozma Sándor kir. főügyész, folyó hó 14 15 és 16-odikáu városunkban időzött az építendő kir. törvényszéki börtön-helyiség érdekében. Mint halljuk az építkezésre nézve is létre jött a megállspodás; ami azonbau 1887 előtt aligha lesz foganatosítható. Ez pedig városunk közpoutj inak csínosodása és a közegészaéjgi ügy érdekében nem lehet kellemes bír reánk nézve. Legalább aunjit vittek volna ki a város erdekeinek kép viselői, hogy az építkezéshez már a jövő év tavaszán hozzá fogtak volna. X A nyíregyházai iparhatósági megbízottaknak, az 1884. évi XVII. t. oz. 169 § a erteluiében leendő, megválasztásához szükséges előmunkálatok, mint személyesen meggyőződtünk, már be vanuak fejezve. Az öszszes választhatók, vagyis azoknak száma, akiknek III. oszt. kereseti adója a törvény által meghatározott öszszeget (Nyíregyházán a minimum 10 frt) megüti, 310 ; akik közzül iparos 113, kereskedő 197. A szenvedő vá» lasztó-képesek, azaz a megválaszthatok névjegyzéke még csak ma marad közszemlére kitéve; tehát a uévjegyzék elleni felszólamlá'ok is csak máig adhatók be. Már a holnap beadandó felszólamlások figyelembe nem fognak vétetni A választási határidő valószínűleg csak 1886. január hóban lesz kitűzve, bár a törvény értelmében még e lolyó évben meg kellene a választásnak történnie. + Folyó hó 16-án este 5 és 6 óra közt a tüzőrtoronyból tüzet jeleztek a tűzoltók őrtanyájára. Az oltók ki is vonultak csakhamar a tüz szín-helyére; azonbau csak sertés perzselést konstatálhattak. Az ugyan szerencse, hogy nagyobb tüzet nem kellett oltaniok; de azért mégis boszantó eset A sertés gazdáját azonal bekísérték a városházára. Most a rendőri hatóságon a sor, hogy a hatósági intézkedést számba sem vevő sertéstulajdonost példásan megbírságolják. (!) A tél végre beköszöntött hozzánk is, még pedig meglehetős kíméletlen modorban. A nagy szélvész, amelylyel a tél beköszöutött, a fákról még az ott feledett száraz leveleket és maghüvelyeket is lesodorta. A rozzant házak gyenge tetői, mint gyermek-fővegek, hullottak alá a n.igy hatalom előtt. A tomboló vihar kíméletlenül csapkodta a nyitva feledt vagy pusztuló félben levő kapukat és ablaktáblákat. Az el-ő napokban oly kegyetlen sivítással és metsző hidegséggel rohant utczáról utczára, hogy alig lehetett járó kelő embert látni. Szóval az idei tél teljes kísérettel tartott t bevonulását. Minden erejét és pompáját kifejtve foglalta el hó pelyhekkel hímezett és jégvirágokkal díszített hideg trónusát ; amely elől minden élő lény dideregve vonul meleg hajlékába, s barátságos beszélgetésbe mélyedve melegszik a kandalló tüzénél. A tél tehát megkezdte uralkodását az ég és a föld között : a szegény hajléktalanok nagy fájdalmára és az utasok boszuságára. X A mult heti országos vásár ellen általános a panasz. Eladó csak volt, de vevő *bg mutatkozott. A pénz niánya uagyou érezhető volt. (§) A mübor gyártás megszorítása tárgyában, Borsodmegye részéről a képviselő házhoz terjesztett felirat, amely mellett Szabolcsmegye bizottsága is felirt, kedvező fogadtatásban részesült anyira, hogy teljes okunk vau remélni, miszerint a mübor gyártás ellen törvény log hozatni. A ház a kö7el mult napokban tárgyalván az ügyet, a kérvényt oly utasítással adta ki a szakminisztériumnak, hogy a jelzett irányban készítendő törvény javaslatot még a jelen ülés-szik alatt adja be tárgyalás alá. (I!) ,

;Amerikai Nemzetőr" czim alatt egy heti lap jelenik meg New Yurkbau Pe.rc.zd Lajos szerkesztése f-s Nyitrai Emil, kiadása mellett. Körül-belül egy éve, hogy csereviszonyban vagyunk ez újvilági lappal. Volt tehát alkalmunk meggyőződui annak nem csak életképességéről, de szükséges voltárol is. Az amerikai Nemzetőr két év óta áll fenn. Ké- év ótá köti ösze a magyarországi magyarokat az amerikai magyarokkal, és hidalja I át azt a nagy távolságot, amely a két világrész közt tátong. Az s>Amerikai Nemzetőr* a távolban hü őre nemzetünknek, s nemcsak öszekötő kapcsot képez a hazában és az ott lakó magyarok közt; nemcsak, hogy az amerikai viszonyok, kereskedelem és közgazdászat ismertetése által közvetve hatni kíván Magyarország szellemi és auyagi emelkedésére: de mindent elkövet, hogy az ország fiait ne csak a ueui/.einek, hanem az országnak is megtartsa. Ajánljuk e derék testvérlapot: az »Amerikai Nemzetör«-t a magyar haza lelkes közönségének becses figyelmébe és meleg pártfogásába: hogy küzdéssel teljos hazafias irányú munkálkodását annál nagyobb erővel és apirátussal folytathassa. Különösen ajánljuk azt az egyesületek és társulatok pártfogásába. Előfizetési ára egész évro 5 forint, amely legczélszertlbben és legjutányosabbau ajánlott levélbe zárt osztrák magyar bankjegygyel eszközölhető. Q Az országos iparegyesület, a hazai iparosokat buzdítani s az ipar előmozdítása körül szerzett érdemeiket elismerésben részesíteni kívánván: arany, ezüst és disz érmekre nyit pályázatot. A pályázati határidő f. é. deczemberhó 31-ke. A diszérmek az olv iparosoknak fognak odu ítéltetni: 1, akik gyakorlati működésük által, a hazai ipart előmozdították ; 2, akik a rendszeres műves iparbau (kézművesség) ipari jeiességük által tünteitek ki magukat; 3, akik a kor igényeinek s a külfölddel való verseny-képesség föltételeinek megfelelő ipar telepet (.;yár. műhely) hoztak létre, s annak helyes vezetése által versenyezui képesek; 4) akik iparukat művészeti irányban fajiesztik és c tekirtetben figyelemre méltó sikert képesek felmutatni 4- A hosszas téli estéken, mint a lapokból olvassuk, több városban és községben, az illető inteligenczia, a közönség okulására, közérdekű és tanulságos felolvasásokat rendez. A hasznos szórakozásnak e nemét bizony u álunk sem ártana divatba hazui. •+- Praktikus határozat. Brüsszel városa elhatározta, hogy minden leányiskolában kötelezővé teszi a főzés tanítását. Lesz elméleti és gyakorlati tanfolyam s főleg a bevásárlást, az élelmi szerek értékének megítélését, a husuemek ismeretét, a háztartás vezetését stb. fogják tanítani. Ugyau e tantárgyat a felsőbb leányiskolábau szintén kötelezővé teszik, ahol már finomabb ételek elkészítéséhez is fognak utmulatást adni. (§.) A vadházaszágból származó gyermek törvényes vagy törvénytelen volta. Koruuk egyik kórtünele az is, hogy a törvényes feleség elhagyván férjét, más férfiúval lép vadházasságra s attól — esetleg bárki mástól is — gyermeket szül anélkül, hogy a törvényes házasság köteléke felboutatuék. Azou kérdés támad itt, valyou ily — köztudomás szerint házasságon kivlll született gyermek törvényes-e vagy sem ? A különböző vallásfelekezetek lelkészeinél a véleméuyek e tekiutetben eltérők voltak a szerént, amiut némelyek anuak a nőnek férjével való házasságát de jure fennállónak teliintették, mások pedig azt de facto felbontottnak Ítélték — s igy történt, hogy ezen különböző felfogáshoz képest, az ily gyermek némely helyen miut törvényes, más helyen pedig mint törvénytelen lett az anyakönyvbe bevezetve. Miután a magyar magánjog elvei szeréut kétségtelen, hogy amig a nő a férjétől törvényesen elválasztva nincs, a nő gyermekének törvényes vélelem szeréuti atyja: az auya férje;