Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-06 / 49. szám
.NYIRVIDÉK' Az ezen szakasz határozatainak bármelyikét megszegő rabbi, rabbihelvettes vagy vallástanitó annyiszor a mennyiszer 50—100 frtig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. D) Anyakönyvek. 11. §. Az anyakönyvek mindenütt az állam hivatalos nyelvén, vagy az illető politikai község jegyzőkönyvi nyelvén vezetendők. 12. §. A születési, házasulási s halálozási esetek számára külön-külön kemény táblákba kötött anyakönyvek nyitandök, melyek a következő rovatokkal vannak ellátva. I. A születési anyakönj v rovatai: 1. Folyó szám. 2. Az újszülött neve. 3. születésének ideje: év, hó és nap (a születési év miuden lapon és az év megkezdésével csak egyszer is feljegyezhető). 4. Az újszülött neme: férfi vagv nő. 5. Az újszülött, származásának minősége: törvényes vagy törvénytelen. 6. Az atya neve, állása vagy foglalkozása és születésének helye. 7. Az anya családi s egyéni neve és születésének helye. 8. A SEülék lakása és a gyermek születésének helye. 9. A bába neve. 10. Fiuknál a körülmetélő neve és a körülmetélés napja. 1 i. LeányokDál az elnevezés napja. 12. A koma neve, állása vagy foglalkozása és lakása. 13. Meghalt. 14. Jegyzet. II. A házasok anyakönyvének rovatai: 1. Folyó szám. 2. A vőlegény neve, állása vagy foglalkozása, születéshelye 3. A vőlegény szülőinek ueve, állása s lakása. 4. A vőlegény lakása. 5. A vőlegény kora. 6. A vőlegény állapota: nőtlen, özvegy vagy elvált. 7. Az ara neve s születéshelye. 8. Az ara szüleinek neve, állása s lakhelye. 9 Az ara lakása. 10. Az ara kora. 11. Az ara állapota: hajadon, özvegy vagy elvált. 12. Hol és hányszor történt a kihirdetés. 13. Az esketés ideje: év, hó s uap (az év miuden lapon és az év megkezdésével egyszer is irható). 14. Az esketés helye. 15. A tanuk nevei. 16. A rabbi vagy helyettesének neve, ki az esketési szertartást végezte. 17. Jegyzet. III. A halálozási anyakönyv rovatai: 1. Folyó szám. 2. A halottnak családi s egyéni neve; 3. állása vagy foglalkozása; 4. születési helye; 5. neme: férfi vagy nő; 6. állapota : nőtlen vagy bajadon, házas, özvegy; 7. életkora: év, hó és uap. 8. Betegség és halálnem a halotti kémlet szerint. 9. A halálozás ideje: év, hó, nap és óra (az év minden lapon és az év megkezdésével egyszer is irható csupán). 10. A haláleset helye, utcza és házszám. 11. Temetési hely és idő. 12. A szülők neve, állása és foglalkozása (14 éven aluli gyermekeknél). 13. Jegyzet. Mielőtt ezen könyvek használatba vétetnek, zsinórral átfűzendők, a lapok pedig sorszámmal ellátandók ; az átfűzött zsinór az anyakönyvi kerület elnökének hivatalos pecsétjével lepecsételendő. Az anyakönyvek szekrényben vagy ládában zár alatt, lehetőleg tűzmentes épületbeu, őriztessenek. E) Magánfelek kötelessége. 13. § Minden születési eset anyakönyvvezetóknél — ha helyben laknak — 3 nap, egyébként pedig 8 nap alatt bejelentendő. A bejelentésre kötelezettek: 1. a házasságban élő apa, 2. a születésnél jelen volt bába, 3. orvos, 4. minden jeleu volt személy, 5. az anya, ha erre már képes. A bejelentést eszközölni a sorrendben utóbb nevezett egyének csak akkor kötelesek, ha megelőző kötelezett nem létezik, vagy az a jelentéstételben akadályoztatik. A házasulási eseteket: 1. maguk a házasulók, 2. az, aki a házasulókat összeadta, 3. a jelenvolt tauuk; a halálesetet végre: 1. a családfő, 2. a jelen volt családtagok, ilyenek nem létében 3. az, akinek házában, lakásán a haláleset történt, 4. a chevrakadisa elöljárósága, ha ezen egylet eszközölteti a temetést, az anyakönyv-* vezetőnek 48 óra alatt bejelenteni tartoznak. A bejelentési kötelezettség sorrendjét illetőleg, a születésre uézve elmondottak iránytadók. Azon körülmény, hogy az anyakönyvvezető maga azon személy, ki előtt a házasság köttetett, a megtörtént házasság bejelentése alól a há/.asulókat fel uem menti. Mindezen bejelentéseket az. izr. vagy magán kórházakban, siketnéma intézetekben, árvaházakbau, ápoldákban az igazgató tartozik teljesíteni. Ezeu bejelentéseknek a kiszabott határidők alatti teljesítését elmulasztók 5—50 frtig terjedő pénzbírsággal büntettetnek. F) A törvényhatóság jogai és kötelességei. 14. §. A törvényhatóságnak joga és kötelessége: a hatósága területén levő izraelita auyakönyvvezetések felett őrködni és felügyelni arra, hogy mulasztási és kihágási esetekben a bitság megállapítása és behajtása az arra kirendelt közegek által pontosan eszközöltessék: e czélból a szolgabitákuak, illetőleg a kirendelt városi közegeknek kötelességükké teszi, hogy az anyakönyvek vezetését minden évbeu megvizsgálják. A törvényhatóság a közvetlen felügyelettel a járási szolgabírót vagy segédjét, városokban egy tisztviselőt biz meg. A közvetlen felügyelettel megbízott szolgabirák és városi közegek kötelesek az illető bíróságot azonnal értesíteni, mihelyt hivatalos eljárásuk alkalmával valamely büntetendő cselekmény nyomaira akadnak. G) Eljárás. 15. §. A jelen szabályrendelet elleu elkövetett kihágások, amennyiben súlyosabb beszámítás alá nem esnek, az 1880. évi XXXVIII. t. cz. alapján 1880. augusztushó' 17-én 38,547. sz a. kibocsátott belügyminiszteri rendeletben megjelölt hatóságok illetékessége alá tartoznak. Ugyanezen rendelet irányadó a pénzbüutetések behajtására és kezelésére nézve is azou változtatással, hogy az utasítás 12. §-a értelmében vezetendő nyilvántartási könyvek, naplók és számadási okmányok, az ott meghatározott időben és előirt módozatok szerint, a vallás- és közoktatási miuisterium számvevőségéhez küldendők be. A behajtott péuzbüute ések az országos izraelita iskola-alap javára fordíttatnak. H) Átmeneti intézkedések 16. §. Jelen szabályrendelet vétele után a törvényhatóság részéről haladék nélkül a következő intézkedések teendők a) Ha egy helység egyedül képez egy izraelita anyakönyvi kerületet és ennek területén csak egy izr. hitközség áll fenn, városban a polgármester, megyében pedig a szolgabíró a hitközség elöljáróságát felszólítja, hogy a rabbi vagy rabbihelyettes (vallástanitó) nevét és képzettségi fokát," ki 1886. évi január 1-től kezdve az anyakönyveket kebelében vezetni fogja, záros határidő alatt hozzá jelentse be. b) Ha azon helység területén, mely magában képez egy izr. anyakönyvi kerületet, több izr hitközség áll fenn, a polgármester, illetőleg a szolgabíró azon hitközség elöljáróságát, melyre az esetleg egyesítendő anyakönyvek vezetését bizandónak tartja, felhívja, hogy az ott létező másik izraelita hitközség elöljáróságával magát érintkezésbe téve, ezzel együtt az eddigi két külön anyakönyvvezetés egyesítésének módozatait, valamint az egyesitett anyakönyvek vezetőjét állapítsa meg és az eredményt záros határidő alatt jelentse be. A polgármestertől vagy szolgabilótól megbízást nyert izraelita hitközség — az egyesítés meghiúsulása esetében — e körülményen kivül még bejelenteni köteles a rabbi vagy rabbihelyettes nevét és képzettségi fokát, ki anyakönyveit 1886. január 1-től kezdve vezetni fogja. A másik izraelita hitközség pedig, mely külön anyakönyvvezetését továbbra is fentartani óhajtja, e szándékát — az egyesítési kísérlet meghiúsulásától számított 3 nap alatt — a polgármesterhez vagy a szolgabíróhoz Írásban bejelenteni s egyúttal beigazolni tartozik, bogy anyakönyvvezetője a megkívánt képesítettséggel bir, és a hitközség az anyakönyvvezetőt kellően díjazni képes; hogy továbbá oly intézkedéseket tett, melyeknél fogva egy és ugyanazon anyakönyvi esetnek az ugyanazon helyen létező mindkét rendbeli izraelita anya könyvbe való bevezetése uem fog megtörténhetni. c) Ott, hol több helység izraelita lakosai vaunak egy anyakönyvi kerülethez beosztva — megyékben a szolgabíró, külön törvényhatósági joggal biró, valamint megyei törvényhatóság alatt álló városokban pedig a polgármester — az anyakönyvi kerület székelyén létező izraelita hitközség elöljáróságának haladék nélkül meghagyja, hogy az anyakönyvi kerülethez tartozó izraelitákat — hitközségi vagy templomi elöljáróságaik utján — a jelen szabályok 3. §-ában foglalt tárgyak fölötti tanácskozás végett záros határidő alatt gyűlésre összehívja, s a tanácskozás napját az összehívással egyidejűleg hozzá bejelentse. Az anyakönyvi kerület székhelyén netán létező több izraelita hitközség közül a gyűlés egybehívására azou izraelita hitközség elöljárósága hívandó fel, melyet a törvényhatóság az anyakönyvi intézmény kezelésével megbízhatóbbnak tart. Ha a hitközségi elöljáróság a meghagyásnak eleget nem tesz, a gyűlés összehívását ennek költségére maga a szolgabíró, illetve a polgármester eszközli. Ha az ily anyakönyvi kerület székhelyén létező két izraelita hitközség közül az, mely a kerületi gyűlés egybehivásával megbízva nem lett, az anyakönyvi kerülettói egészen elválva, kebelében lakó tagjai számára külön akarná anyakönyveit vezetni, e szándékát a gyűlésen kifejezni s ezen felül a gyűlés egybehivását elrendelő hatósághoz — a gyűléstől számított három uap alatt — írásban is bejelenteni tartozik. A hatósághoz intézett beadványban mindazon körülmények beigazolaudók, melyek a b) pont alatt hason esetre előírva vannak. 17. §. Az előző § c) pontja értelmében összehívott gyűlés, melyre az egybehivást elrendelő hatóság is egyik tagját kiküldeni tartozik, első sorban — jeleu szabályrendelet 3. §-ához képest — külön szabályzatot készíthet, de köteles aziráut is határozni, hogy a kerületi anyakönyveket 1886. évi január 1-től kezdve — habár egyelőre ideiglenesen — ki vezesse. Ha az anyakönyvi kerület székhelyén létező s a gyűlést összehívó izraelita hitközség rabbija vagy rabbihelyettese megbízhatóságra nézve és egyéb tekintetben az anyakönyvi hivatal vezetésére képes: ezen rabbi vagy rabbihelyettes — ha eddig ő vezette hitközségébeu az anyakönyveket — a kerület anyakönyveinek vezetésével megbizaudó akkor is, ha nem bir a jeleu szabályrendelet 2. §-ábau követelt elméleti képzettséggel. Ha a gyűlést összehívó hitközségnél az auyakönyv vezetésével megbízható rabbi vagy rabbihelyettes alkalmazva uincsen, a gyűlés jelen szabályrendelet 8. szakasza értelmében intézkedhetik. A gyűlés vezetésére, határozási módjára s jegyzőkönyvére nézve jelen szabályrendelet 3. §-áuak b), d) és e) pontjaiban foglaltak alkalmazandók, azou eltéréssel, hogy a jegyzőkönyv két példányban állítandó ki s a hatósági kiküldött által is aláírandó. A jegyzőkönyv egy példányát a hatósági kiküldött, a 18. §-ban előirt eljárás teljesithetése czéljából, átveszi. 18. §. Ax izraelit i hitközségek beadványai és a gyűlési jegyzőkönyvek azou hatóság (polgármester vagy szolgabíró) által, melyhez beérkeztek, a kirendelt auyakönyvvezetők megbízhatósága s képessége iránti véleményével együtt, a törvényhatósági közigazgatási bizottság elé terjesztendők. 19. §. A közigazgatási bizottság tndomásul veszi vagy kifogásolja a bejelentett anyakönyvvezetőket, határoz a hitközségeknek a jelen szabályreudelet 10. §. b) és c) pontjai értelmében külön anyaköuyvvezetés engedélyezése iránt előterjesztett kérelmei fölött, és határozatait az érdekeltekkel közli. A már alkalniazásbau levő rabbik és rabbihelyettesek ellen, elméleti képzettség hiánya miatt, — ha különben megbízhatók és az anyakönyveket eddig is helyesen vezették — kifogás ne tétessék. A közigazgatási bizottság határozatai elleu 15 nap alatt a vallás és közoktatási ni. kir. minísterhez felfolyamodásnak vau helye. Ha felfolyamodás be nem adatott, a közigazgatási bizottság tartozik az izraelita hitközségek beadványait és a gyűlési jegyzőkönyveket, az ezek alapján hozott határozataival együtt, mihelyt ezek jogerejüvé váltak, a vallás- és közoktatási m. kir. miniszterhez tudomás végett, felterjeszteni. 20. §. Jelen szabályrendelet 1886. évi jauuár 1-én lép hatályba. Ezen naptól fogva az izraelita hitközségek szabad anyakönyvvezetési joga megszűnik, és csakis a jelen szabályrendelettel megállapított anyakönyvi kerületek szerént, az ezek számára megjelölt székhelyeken, eszközölhető az anyakönyvvezetés. Mindaddig, mig a közigazgatási bizottság, illetve a vallás és közoktatási in. kir. ministernek a 19. §. szerint hozandó határozatai mást nem rendelnek, az anyakönyvek a jelen szabályrendelet 16. és 17. §§-aihoz képest bemutatott hitközségi beadványok és gyűlési határoz ltok értelmében vezetendők. A törvéuyhatóság utasittatik, hogy a jelen szabályreudelet életbelépte után azonnal rendelje el az ennek hatálybalépt,e előtt vezetett anyakönyvek összeírását, melyek ez alkalommal hivatalos berekesztési záradékkal ellátandók és a kerületi anyakönyvvezetőknek átadandók, kik jogositva s kötelezve vannak a berekesztett anyakönyvekből a szükségelt hiteles másolatokat kiszolgáltatni. A törvényhatóság gondoskodjék továbbá arról is, hogy a területén lakó izraelitáknak tudomására jusson: hogy 1886. évi január 1-től kezdve anyakönyvi eseteiket hol, mikor és miuő következmények terhe alatt tartoznak bejeleuteni. 21. §. Jelen szabályrendelet életbelépésével minden i az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában eddig kiadott rendelet hatálya megszűnik, a vallás és közoktatási in. kir. ministernek 1878. évi szept. 27-én 17,619. sz. a. kelt rendeletével űjból kihirdetett 1863. november 2 án 15,940. sz. a. kelt udvari kanczelláriai rendelvény kivételével, melynek szabványait az anyakönyvvezetők szigorúan szem előtt tartani kötelesek. Feumarad továbbá mindazon kormányrendeletek kötelező ereje, melyek az összes felekezetek anyakönyvvezetésére nézve ez ideig kiadattak, vagy jövőben kiadatni foguak. Budapest, 1885. évi novemberhó 13-án. Trefort, s. k. Az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeinek és terflletköreiueb kimutatása. Az anynköoy vi kerület székhelye Megye Azon rárosok és községek, melyek izraelita lakosai a vonatkozó székhelylyel birtí anyakönyvi kerülethez tartoznak Kis Viírda Szabolcs megye Á kisvárdai járás területén fekvő községek. Mándok » A tiszai járás területén fekvő községek. Tisza-Lók n I. A dadai alsó járásból : Tisza-Lök, Tardos, Csobaj, Báj, Tisza-Ladáuy, Tisza-Dada, TaktaKeuéz és l'thrügy községek. II. A dadai felső járásból: Tisza-Eszlár és Nagyfalu községek. Biid-SzentMihály A dadai alsó járásból: SzentMihály, Bűd, Polgár és Tisza-Dob községek. Berezel V A dadai felső járásból: Berezel, Paszab, Ibrány és Buj községek. (J- Vencsellö n A dadai felső járásból: Ó és Uj-Vencsellő, Gáva, Timár, Szabolcs, Balsa, Zalkod, Kenézlő, Viss és Rakamaz közsegek. Kemecse H A bogdányi járás területén fekvő községek. Nyírbátor » A nyírbátori járásból: Nyírbátor, Lúgos, Nyir-Béltek,Eucsencs, Pilis, Piricse, Bogáth, Kis-Léta, Mária-Pócs, Gyulaj, Pócs-Petri, Magy, Ó-Fejértó, Levelek és Beseuyőd községek. Mada w A nyírbátori járásból: Mada, Nyir-Bakta, Jákó, Eőr, Vaja, Lórántháza, Itohod ós P.-Dobos községek. Uj-Fejértó yi A nagykállói járásból: UjFejértó, Hugyaj, Geszteréd és Bököny községek. Nagy-Kálló V A uagvkállói járásból: NagyKálló, Kis-Kálló, Kálló-Semjén és Apagy községek. Balkány » A nagykállói járásból: Balkány Biri Szakoly, Gelse, Szalmad és Mihálydi községek. Nyir-Acsád A uagykállói járásból: Acsád, Nyir-Adony, Buda-Ábráuy és SzeutGyörgy-Ábráuy községek. Nyíregyháza Nyíregyháza rendezett tanácsü város. 10,760. K. 1885. A szolgabirákuak, Szabolcsmegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elüljáróiuak. Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye alispáni hivatalának f. évi 26,831. számú átiratát másolatban, szabályszerű körözés s jelentés tétel végett, kiküldőm. Kelt Nyíregyházán, 1885. deczember 1. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Peet-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjától. 2688I/ |8G S SZ. Valamennyi törvényhatóságnak. A budapesti rókus kórházban 1884. év második felében ápolás alatt volt Fehér István tartózkodási helye lenne kipuhatolandó. Van szereD:Csém ennél fogva a tekintetes társhatóságot felkérni, miszerint szíveskedjék nevezett ápoltat hatósága területién köröztetni, s feltalálása esetén arra nézve kihallgattatni, hol született, hol tartózkodott az utolsó 5 év alatt leghosszabb ideig, s hol szerzett íl e-, tőséget. A köröwtetés eredményének annak idején kozleI sét kérem. Budapesten, 1885. évi októberhó 26-ikdn. Földváry, alispán. (Fojlytaciis» a mellékleten.)
