Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-29 / 48. szám

Melléklet a „IV Y í R V 1 D É K'« •48-lk számához. 10,654. JK. 1885. (Folytatása a fSlapnak.) Szabolcsmegye alispánjától. A m. kir. belügyminiszter ur Ő Nagyméltósága f. hó 16-ról 60401. számú körrendeletével felhívja a megye közönségét, miszerint a kitűzött beváltási határidőknek közhírré tétele iránt intézkedjék, s egyúttal minden beváltási állomásra egy-egy ezen feladatra alkalmas egyént közigazgatási biztosi minőségben rendeljen ki. Végzés. A megye területén a dohány-beváltási határidők következőleg állapíttattak meg: Nyíregyházán január 4-től márczius 10-ig. Rakaraazon január 4-től inárcziu3 13-ig. Nyir-Bátorbau január 4-től február 28-ig. Kis­Várdán január 4-től február 10-ig. Közigazgatási bizto­sokul kineveztetnek a nyíregyházai beváltó hivatalhoz Zoltán Ferencz, a rakamazihoz ifj. Retsky András, a nyírbátorihoz Vay I'ál, a kisvárdaihoz Vay György. A kinevezett közigazgatási biztosok kötelesek a be­váltásnál folytonosan jelen lenni; részükre három forint napidíj állapíttatott meg, s a beváltási állomásra tnái helyről kiküldött biztosoknak, a szabályszerű úti­költségek is megfognak teríttetni. Az uti számlák érvé­nyesítésére a m. kir. pénzügy igazgatóságok vaunak hivatva, minélfogva a dohánybeváltáshoz kirendelt köz­igazgatási biztosok által kiállítandó utiszámlák, közvet­lenül az illetékes pénzügyigazgatósághoz lesznek bekül­dendők. Miről az összes községi elöljáróságok, illető köz­ségeikben leendő meghirdetés végett, a megye hiva­talos lapjában való közzététel utján, továbbá a debre­czeni in. kir. pénzügyigazgatóság, a debreczeni do­hánybeváltó felügyelőség, a nyíregyházai-, rakamazi-, nyir-bátori és kis-várdai dohánybeváltó hivatalok, Zoltán Ferencz, ifjú Retsky András, Vay Pál, Vay György köz­igazgatási biztosok jelen végzéssel értesitendők. Kelt Nyíregyházán, 1885. novemberhó 28-áu. Zoltán János, alispán. Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. (Szeptemberhó 24. 26.) Főispán ur Őméltósága 10 óra után azonnal meg­nyitván a gyűlést, az alispáni évnegyedes jelentés olvas­tatott fel. Az alispáni jelentésnek érdekes pontját képezte az a rész, amelyben azt jelenti az alispán ur, hogy az erdélyi közművelődési egyletnek a közelebbi közgyűlés által felajáult 100 foriutot már me^küldötte rendeltetése helyére ; a gyűjtés utján bejövendő segélyösszegeket pe­dig anuak idejében egyszerre fogja beküldeni. Fontos tárgyát képezte még az alispáni jelentésnek az a pont, amely a Polgárvárosában folyó hó 11-én megtartott hivatalos vizsgálatnak a Borsodmegyéhez való csatlakozási kísérletre vonatkozó részének eredmé­nyét jelenti be a közgyűlésnek. A megtörtént vizsgálat­ból ugyanis az derült ki, hogy az egész elszakadási moz­galomnak szerzője a T.-Tarjáuból Polgárra hozott és az ottaui főjegyzői állásra helyettesitett Farkas Gerő jegyző és az ez által félre vezetett főbíró volt; akiket is az alispán úr ott a hely színén azonnal lellüggesztett s Farkas Gerő a községnek elhagyására utasíttatott; meghagyatván egyszersmind az illető szolgabírónak, hogy a főjegyzői állást a polgári képviselet közbejöttével he­lyettesítés utjáu mielőbb töltse be. Hangsúlyozza továbbá az alispáni jelentés, hogy az auyamegyétől való elszaka­dási törekvés a lakosság többségénél egyáltalában nem talált kedvező viszhangra. Az eddig e tekintetben tör­tént lépjek is, a helyettes jegyző által félre vezetett s a főbíró pártjáu levő egyesek részvéte mellett, minden törvényes alak nélkül, eszközöltettek. A közgyűlés az alispáni jelentésnek ezt a részét különöseu örvendetes tudomásul vette. Az alispáni jelentés általában helyeslő tudomásul vétetett s utána a sorrend szerén', a kisorsolt Bodnár litván, Borbély Gáspír, Gaál Elek, Gencsy Albert és Kállai L«opold közigazgatási bizottsági tagok helyett más 5 taguak megválasztása következvén: főispán ur ő méltósága felhívja a közgyűlést, hogy a Irányzó 5 közig. A „NYIRVIDÉK* 4 TARCZÁJA Komárom 1848—49-ben. (Naplójegyzetek.) Id. Ssinnyey Józseftől. Szeptember 13. Reggel csak 8 órakor keltünk fel, minthogy a legénység dologra meut, minden századdal egy tiszt; a másodikkal Tóth. — Ismét a kávéházban preferanceoztam délig, ismét vesztettem 3 frtott p. — Délbeu haza mentem ebédelni; Boháry főhiduagytól egy szép kék aranyos gombos főhadnagyi atillát vettem 18 frt pp. jó lesz télre köpeny alá — Ismét beborult, esni kezdett. Délután Beöthy Laczihoz mentem és vele a kávéházba; prefer&nceoztunk, Thaly Móricz volt a har­madik, esti 9-ig játszottunk, vesztettem 3 frtot p. — A »Fekete sas* fogadóbau vacsoráltunk, hol néhány tiszt volt és azon esküdt, ki chevauxlegers öltönyben szokott járni, de ezt csuuyául lefőzte Palóczy kapitány. — Haza meavén a játszókhoz csatlakoztam és prosziccereskedvén, vesztettem 2 frtot p. Szeptember 14. Reggeli 6-tól 8-ig gyakorlatot tar­tottunk. Szép idő volt, csak kissé szeles. — Ma a mi zászlóaljunk adja az őrséget. Délelőtt nem meutem se­hova, hanem pipázgatva naplómat írom és nézem a töb­bit, kik kártyáztak. — Ebéd után bementem a városba, de borzasztóan untam magamat, mert Laczi estig pre­ferauceozgatott, én pedig néztem és járkáltam. Este felé midőn újságért meutem, elől találtam Beöthy sógort, ki Treszkától jött és mondta, hogy kis fia, ki most szüle­tett, meghalt. — Liczival vacsorálni mentünk a »Fekete­sas«-ba. Hallatlan a drágaság, igy egy pár liba 20 frt bizottsági tagot, a törvény értelmében, titkos szavazás utján, válaszsza meg. E pontnál igen élénk és elkeseredett szóvita in­dult meg, amelyben az első szót Szoboszlay Papp József bizottsági tag vette fel, érzékeny szavakbau adván ki­fejezést azon az ő és valamenyi közig, bizottsági tag­társak fájdalmának, amelyet a közigazg itá->i bizottság­nak f. é. novemberhó 12-én hozott határozatának ezeu kifejezése: >A közigazg. bizattság tagjai ellenében pe­dig, amenyiben egyéni kötelesség-érzetük s a megye kö zönsége által személyükbe helyezett bizalom hivatásuk pontos betöltésére, elég ösztönül nem szolgál: az 1876. VI. törv czik 76 77 és 78 §§-aiszigorúan végrehajtatni rendel­tetnek.c okozott. Szóló igen jól tudja, hogy a közig, bizoftsáui gyűlésnek mivel tartozik; azt is tudja, hogy a tör.éuy mire kötelezi, és ha meg is történt hogy hol többen hol kevesebben elm iradtak a közig, bizottsági ülésből ; arai minden esetre nincs rendjén: de azért oly rendkívüli büntetést, mint aminőt a közig, bizottsági határozat ki­szab, amely egyenesen becsületérzetüket támadja meg, egyáltalában nem érdemeltek meg. Azért szóló ünne­pélyesen kijelenti, hogy ily jutalomra nem számított; minél fogva válaszszon a közgyűlés olyanokat, akikhez ez hozzá fér. Főispán ur 0 méltósága figyelmezteti az illetőket, hogy ne a szavakat fontolgassák, banem a dolog lényegét tekintsék. A mulasztás megtörtént a közig, bizottsági tagok részéről. A miniszter szigorú hangú leiratban adott kifejezést roszalásának a felebbvitt árvaügyek körüli hanyag eljárás miatt. A közig, bizottságnak kissé komo­lyan kellett nyilatkozni. Különben is ez a baj nem uj. Felmerült már ez egyszer még pedig szintén komoly alakbau; amikor is a közigazg. bizottság azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy adassék a közigazg. bizottság kül tagjainak uapdij a működési uapokra. Ám de a közgyűlés, a napdij megszavazása helyett, éppen a tagok kötelességérzetére hivatkozott. Pedig már a legkö­zelebbi közig, bizottsági ülésben az erre való hivatkozás elégtelennek bizonyult. Nem tehetett tehát a közig, bizott­ság egyebet, mint amit tett, hogy t. i. jogával élt s az elmaradott tagokat kötalességük teljesítésére figyelmez­tette. Igaz, hogy kissé szigorú hangon, de nem rosz szándékból, uem sértési czélzatból. Liptai Károly felhozza saját elmaradásainak ment­ségéül, hogy ő mindanyiszor bejelentette kimaradását, üt tehát a kérdéses határozatban kifejezett vád nem ter­helheti. A főispán ur ügybuzgalmát méltányolja; de nem ismerheti el a főispán urnák azou jogát, hogy elleuük, kihallgattatásuk nélkül, oly hangú hitározatot hozathas­son, mint a vita tárgyát képező kiméletleu iskolai hangú határozat. 0 tehát óvást tesz ellene és óvását a mai jegyzőkönyvbe felvétetni kéri. Meg uem foghatja, hogy a a megye elsőrendű választott tisztviselői miként nézhették el ezeu iskolai alakú eljárást. Végül kijeleuti, bogy az előzmények által uagyon míg lévén jutalmazva, ezennel lemond bizottsági tagságáról. Zoltán János alispán csodálkozását fajezi ki Liptai Károlynak a megye első tisztviselői ellen emelt vádja felett akkor, amikor ő (az alispán) köztudomás szerént éppen Polgáron volt hivatalosan elfoglalva. E vádat magáról visszautasítja. Miklós László Liptai Károly vádjára válaszolólag előadja, hogy a közig, biíottságnak 22 tagja van, amelyből 11-et a megye választ, de amely számból 9 nem volt jelen. Következéskép a jelen volt főjegyző és árvaszéki elnök 8 szó ellenében nem dönthetvén: a sérelmes hatá­rozat éppen a meg uem jelent 9 tag hibája, vagyis elma­radása miatt ment keresztül; tebát nem egyhangúlag. A tisztviselői kart e szerént nem lehet vádolni. Főispán'. Itt a tények beszéluek. 10 választott közig, bizotts. tag közül csak 1 lévéu jelen: igen termé­szetes, hogy a megye többségben nem lehetett. Dj a me­gyének e tárgyban már határozata is van. A törvéuy értelmében a magokat, illetőleg elmaradásukat nem iga­zoló tagok ellen a kizárást kellett volna alkalmazni. Ez azonban mellőzve lett. Most tehát azzal állani elő, hogy a főispánnak igy nincs joga, ugy nincs joga: igen ta­pintatlan dolog. Mi mindig szelíden jártunk el a meg uem jelenőkkel szemben, sőt diurnumot is kértüuk. java­soltunk számukra. Ne vegyék tehát ama határozatot sér tésnek, mert nem az; de nem is akart az lenni. A tiszt­viselő urakat sem érheti a vád a sérelmesnek látszó határozatért; mert azt én indítványoztam, én akartam; a többség pedig, elfogadta. Zoltán János alispán a határozat inteutiójául s az érzékenykedés eloszlatásául felhozza, hogy az árvák pa­naszt emeltek a miniszternél az el nem intézett árva ü?yek miatt; a miniszter leirt ö méltóságához, hogy adja okát eme mulasztásoknak. Főispán ur tehát csak kötelességét teljesitte, midőn enn határozati indítványát megtette. Szóló megengedi, hogy a jegyzői toll kissé élesebben fogott, mint talán maga a kéz akarta; de az indok tiszteletre méltó, s az érdek legszentebb volt — az árvá"< érdek-). A hatirozat tebát sérteni nem akart senkit. Szóló sziutén érzékeny a megrovásokra, de az árvák éidekeire való tekintetből kéri az illetőket, hogy borítsanak fátyolt eme talán éles tollal fogalmazott ha­tározatra; tartsák meg továbbra is tisztüket; különben is a legtöbbje meg vau áldva vagyonnal; viseljék tehát a bizalom által reájuk ruházott terhet ügyszeretettel. (Altalánós helyeslés.) Kállay Leopold pártolja L ptai Károly indítványát. Liptai Károly nem a tényállás ellen szólal fel, ne a a dolog merituma ellenében meutegetőzik: csak a kifejezést nem helyesli. A közügyek iránti érdeklődését és érzelmeit senki által sem eugedt k'tségbe vonatni. Kéri a jegyzőkönyvből a sértő kifejezést kitörttltetni. (Közbe­szólások : Napi rendre !) Főispán ismételve kijelenti, hogy itt sértésről szó sem lehet; s kéri a gyűlést, higy térjen napi rendre. Fráter Sándor helyesli főispán ur Ö méltóságának a kérdésben forgó ügyben való eljárását és nagyra be­csüli kifejtett üjybuzgalmát. Szóló szerint csak helye­selni való dolog az, ha az állam legfőbb közege a me­gyében, az önkormányzat közegeit kötelességük teljesí­tésére figyelmezteti. Napi rendre tér Liptai indítványa fölött. Szoboszlay Papp József szerént a közigazgat, bi­zottság nem igeu viseli magan az önkormáuyzat színezetét; mert az inkább több ügynek az önkormányzat köréből való elvonására vau irányozva. Kéri a közgyűlést, hogy a nem érdemelt kifejezéseket törölje és hogy választott­jait vegye védelmébe. Gaal Elek a napi rendre térés előtt még szólaDi kiván. Elnöklő főispán úr O méltósága azonban a sza­vazást elrendeli. Gaal Elek ezt a szólásszabadság el­len irányzottnak tekiutvéu; lemoudísát szóval is kijelenti. Ez után a szavazás ejtetik meg ; amelynek ered­ménye az lett, hogy a kilépettek újból megválasztattak ; de akik mandátumukról ismételve ir.isilag lemondanak s azt el nem fogadják mindaddig, amíg a jegyzőkönyv sértő kifejezései ellenökbeu vi«za uem vonatnak. A szavazás lefolyása és néhány ügynek letárgya­lása után, az érzékenykedés tárgyát képező sértő hatá­rozat, illetőleg a közig, bizottság eljárása fölötti vita újból megiudult; ez úttal az elejtett fonalat Szikszay Pál tiszti főügyész ur vévén fel. Tiszti főügyész ur a törvényekből ugy tudja, hogy amelyik közig, bizotts. tag az ülésekeu rendesen ra»g nem jelen, az a közgyűlésnek bejelentetik; aki pedig pg.'sz éven át nem jelent meg az ülésekeu, kilépettnek tekintetik. Itt csak bejelentésről lehet szó. L miondásnak, avagy kizáratásuak tehát helye nem lehet. Csak egy sajnálni való van a dologban. Az tudniillik, hogy a je­lentés kissé erős. Itt tehát csak arról lehet kérdés, bogy a határozatban hallgatag kifejezve levő bizalmatlanságot magáévá teszi-e a közgyűlés vagy nem? E fölött pedig a közgyűl's már határozott; am-inyibeu bizalmával újból megajándékozta a közig, bizottsági határozatban kissé szi­gorú hangon érintett tagokat. — Szóló részéről is kijelenti, hogy ő megbízik az illetőkben jövőre is, és elvárja tőlök, hogy kötelezettségeiknek meg fognak felelni. (Általá­nos helyeslés.) Igen tapintatos és distigvált érvelés utáu azzd zárja be közbeszólását, hogy a közig, bizottság kérdéses határozat t egyszerű jelentésnek veendő a közgyűlés által, ameiyuek egjes kifejezéseit a közgyűlés jogosan kiigazít­hatja aunál is inkább, minthogy a kö/.igazg. bizottság­nak kritikába bocsátkozni nem lehet, mivel a megyo bizalmából kifolyó tény felett bírálatot csak a választó közönség mondhat. A közgyűlés abba a dilemmába esett, bogy ami" a lemondó bizotts. tagok helyreigazító föltételen nyilaUozatuk felett egyszerűen napi reudr) akir térni; addig ujolag megválasztja őket az elhagyott állásra. Ez p. Három porczió szőlőt ettem, mindegyikben volt két kis fej és fizettem 2 frtot váltóban; ezt pedig a magyar bankótól való félelem és a rosz rend okozza. — Beszél­tem egy tiszttel, ki tegnap jött Arad vidékéről; hogy Pétervárad áll, azt hitelesen tudja; a török benn van az országban és a német retirál, ez is áll stb. — Otthon vacsoráltak, azután elővették a kártyát és reggeli 4 óráig játszottak, köztük volt az őrnagy is. Ebéd előtt én is játszottam Szenesyvel és egy másik hadnagygyal pre­ferauceot, azután őrdíszletre mentünk, ebéd u'án pedig folytattuk a játékot 4-ig; ekkor hoztak egy ivet, hogy vegyek számot, egy dupla vadász-fegyvert játszottak ki, Berzsenyi hadnagyé volt, én is tettem reá s meguyertem. Szeptember 15. Reggel 8 órakor keltem fel; szil­vórium rendesen az első és kávé a második reggeli; az­utáu az őrnagy előtt átvévén az ügyeletet, a kártyához hozzá ültek és játszottak mint rendesen, én is bele-bele csaptam, de kevés szerencsével, pénzem lévén, rendesen kisvarczoltak ; a többinek sem ig>n vau pénze, mert itt van a 16-ika — A városba nem mehetvén ki, Németh­tői vettem 2 font török dohányt, ezt vagdostam fel; az­utái Lendvay Benővel a várban sétáltam. — Délben asztal fölött igen jól mulattuk magunkat, az öreg Ber zsenyi-vel elhitettük, hogy csak ő kap szálláepínzt és azok, kik főldöu hálnak; mivel neki ágya volt, kételke­dett, vajon megkapja-e ő is; ezért kérte tőle Szabó szál­láspénzét 5 frtért, már szinte tűnődött: sdja, ne adja? — Gránátosokat állítanak, már tegnap miczuijökben rukkoltak ki; tőlüuk is vettek el 35 öt, de még csak egy­század van. — Ma beszélték mieink, hogy Ácsból, Esz­tergomból és Győrből kivonult az ellenség, de még nem hiteles, én is csak akkor hiszem, ha Győrben leszek. Szeptember 16. Reggel 9 órakor Berzsenyi-nek át­adtam az inspectiót, azután a városba mentem. A kávé­házban délig preferanceoztam, de keveset vesztettem — A sógornál voltam, ki beszélte, hogy Kánzonyi és Janik ezredesek vannak követekül, vagy futárokul felküldve a békepontok felterjesztésére ; de ínég nem mentek el, mert a polgári rendből uinc'enek megválasztva a kötetek. Ma knptara gagét 70 frt. pp. — Vettem szép török esi­bukok 5 frt. p. és taj'pipát 4 frt. p. Kávéházba mentem, hol Laczi már preferanczeozott; én csibukoztam, később hely akadván, én is játszottam ; hozzám állott Cierna is, igen jól mulattunk, mert ott volt a zsidó doctor (Stabs­Arzt) is; vesztettem 3 forint p. — Haza menvén, otthon is pipáztam török dohinyt, de annyira elkábított, hogy ruhástól ledőltem az ágyra s elaludtam, midőn fölébred­tem, már reggel volt. Szeptember 17. A külső s/obában nagy csendesség volt, de a gyertya égett ég egy »schlager« kiáltás tisztába hozta az egészet, mert kártyázták és köztük az őrnagy is, 4 után volt az idő, le sem vetkőztem, hanem néztem 6-ig a kártyázókat. Az őrnagy és Lendvay százados kö­zösen tartottak bankot és el is vesztettek közösen 650 frtot pp. Azután krampampulit csináltunk és gyakorlatra mentünk, mert a mai őrdiszletet Klapka fogja tartani. — Gyakorlás után belekeveredtem a macao-compániába és elve-ztettem 14 frtot pp. Midőn az embereket mentem az Órségre kiállítani, mert én vagyok a hetes, találkoz­tam Beöthy sógorral, nézte embereinket; az őrdiszlet muzsikaszóval ment és a gráuátasok is kirukkoltak, Zichy tartotta. — Ebéd után ismét kártyáztam és visszanyer­tem, mit dél előtt elvesztettem ; azután mentem a kávé­házba, untam magam, mert Laczit sehol se láttam, be lekeveredtem egy uégyes preferanceba, plus-minus 1 kr. p. és oly hallatlan malheuröm volt, hogy 13 frtot p

Next

/
Thumbnails
Contents