Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-15 / 46. szám

NYÍRVIDÉ ív" Igen szükséges tehát, hogy az italmérési jog, a közerkölcsiség és közegészség érdekében, mielőbb tör­vényhozásilag rendeztessék. Mig ez nem történik, addig népünk eme rákfenéje — az iszákosság kérdésében sem a társadalom és sajtó nagy hangü predikácziói, sem a kormány palliativ intézkedései javulást előidézni nem fognak. Addig is azonban mig e bekövetkeznék, a közigaz­gatási hatóság méltóságának megóvása követeli, hogy közigazgatási hatóságaink, az italmérési jogok tulajdo­nosainak és bérlőinek nem csak hogy túlkapásokat ne engedjenek meg, desőt őket jogkörüknek lehető legkisebb területére szorítsák. (B. D.) A megyei közigazgatási bizottság üléséből. (Novemberhó 12.) Az e napon főispán ur Őméltósága elnöklete alatt tartott ülésben, a következő ügyek terjesztettek elő. A m. kir. adófelügyelő előterjeszti az általa kép­viselt közigazgatási ágról októberhóban észlelt állapotokat. Jeleseu előadja, hogy a f. é. szeptemberhó végével fenmaradt 358,724 frt 45 kr. hátralék, ebhez számítva az utólagos előírásokat (1215 frt 62'/j kr.), afolyó4-ik évuegyedi részletet 251.7ul fri 20'/ 2 krt., lett az ös-zes adótartozás 611,659 frt 2* kr. Ebből befizettetett kész­pénzben 75,390 irt 36'/ 2 kr, törlésekben 6555 frt 73 '/a kr. (81946 frt 10 kr.) Maradt hátralék 529,683 Irt 18 kr. Ehhez s/.áuntva az ez évi októberhó végével hátralékban maradt hadrm;ntességi (50275 frt 39 kr.), a jog és bélyeg valamint egyeuértéki illeték 228,478 frt 20 kr, szőlő dézma váltság 9534..frt 53 kr., tiszai és nyíri ártér 198,270 frt 15 kr. Összes hátralék októberhó végével. 1.015,241 frt 45 kr. A közvetlen fizetők, valamint erkölcsi testületek által fizetendő és a járási s/olgabirák által behajtandó, de mindeddig hátralékban mutatkozó kincstári követelé­sek a f. é. III. évnegyed végéig pedig a következők. Egyenes adó 98055 frt 55kr, jog- és bélyegilleték 34,249 irt 37 kr, egyenértéki illeték 5074 frt 78 '/ 2 kr. téritméuyek 15627 frt 71 kr., ínség kölcsön 505 frt 70 kr., tiszai ártér 82,138 frt 05 >/ 2 kr., fogyasztási adó 5108 frt 05V2 kr. nyirviz-ártér 55,076 frt 65V2 kr.,.. tanitói uyugdij illeték 12359 forint 91 krajczár. Összesen 308,215 frt 79'/ 2 krajczár, melyhez még a folyó évi IV. évnegyedre eső egyenes adór észlet is hozzá járul és körülbelül 115—120,000 forintnyi összeget foglal magában. A főorvosi egészségügyi jelentés szeréut, folyó évi októberbóban, a közegészség kedvező alakban tünt fel ; amenyibeu fertőző betegségek járványosán sem fordultak elő. A vérhas betegség csak Nyíregyházán, a felső-dadai és a kisvárdai járásokban fordult elő szórványosan. A ma­lária a megye több részében számosabb esetben észlel­tetett, mint a mult hóban. Alhártyai toroklob a dadai felső járásban 4 eset közzől egyben halállal végződött. Hólyagos himlő Nyíregyházán és az alsó dadai járásban pár esetben mutatkozott. Tüdőlob csakis a bátori és a kisvárdai járásban jelentkezett néhány esetben. A htlott­kémi jelentések kedvező halálozási százalékot tüntetnek fel. Az alsó és telső dadai járásból a halottkémi jelen tések nem érkeztek be. Á 7 éven alól elhalt és neui gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási köuyv nek kivonatát hónapok óta csakis a felső dadai és n.­kállói szolgabirák küldik be rendesen. Az állategészség­ügy hasonlóképen kedvezőnek mondható, amenyibeu fer­tőző betegségek járványosán nem fordultak elő. Gyanús orrfolyás miatt Csobajon egy ló helyeztetett zár alá; T.-Ladányban pedig egy ló kiirtatott. A megyei árvaszéki elnöi által beterjesztett októ­berhavi tevékenységi kimutatás szerént szeptemberlióról októberhóra elintézetlenül átjött : 2120 darab. Ebhez októberhóban érkezett 1445 drb. Ezekből elintéztetett 1344 drb. Elintézetlenül átmegy novemberhóra 2221 drb. Az elintézett 1344 ügy darabból feldolgozott Péchy Gyula ülnök 342, O ol.csáuyi Géza 391, Bös :örméuyi Kornél 311. Nóvák Gyula jegvző 300 drbot. Ülésen kivül elő adatott: Péchy G ula által 22, Okolicsányi Géza által 41, Böszörményi Kornél által 29, Nóvák Gyula által 43, összesen 135 drb., melv összeg ha levonatik az 1344 da­rabból, érdemleges intézkedés tétetett 1209 drbban. Árva­péuztári állás: Készpén ben 2350 frt 74 4/e kr. Betét­könyvért^ p'pirókban 457,214 frt 83% kr. Adós leve­lekben 233,401 frt. Arany ezüst és drágaságokban 103 írt 60 kr. A kir. ügyész havi jelentése éneimében, a központi törvényszéki és járasbirósági fogházban, 1885. október­hóban, le volt tartóztatva : jogérvényeser, elité.t egyén 133, fölebbezés alatt álló 43. vizsgálati 38, összesen 214 egyén, kik közzől 194 fi, 20 nőnemű. Az egészségi állapot kielégítő, halál-set neiu fordult elő. Ribmuuka keresmény czimen a kosárkótési iparágból az államkincstár részére befolyt 99 frt 81 kr. Fegyelmi eset a raboknál kettő fordult elő. — A nagy-kállói kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva jogérvéuyesen elitélt 10, vizsgálat alatti 17; nem szerént 23 fi, 4 női egyén. A kisvárdai kir. járás­bíróságnál le volt tartóztatva elitéit 2b, vizsgálati 8 egyén, vagyis 25 fi, 8 nő. A nyírbátori kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva, a fentebb jelzett időben jogérvéuyesen elitélt 8, vizsgálati 6 egyéu, vagyis 13 fi és 1 nő. A m. kir adófelügyelő beterjeszti a m. kir.pénzügy­minisztériumnak f. é. novemberhó 10-ről 63475. szám alatt, az 1886-ik évi egyenes adókivetés megindítása tárgyában, hozzá érkezett s általa a községi és körjegyzők­höz, valamint Nyiregyháza város polgármesteréhez má­solatban megküldött rendeletet. Az előterjesztés tudomásul vétetett. Előterjesztetvén Nyíregyháza város polgármesteré nek fölebbezése azon adófelügyelü végzés ellen, amely az ínséges kölcsöu elleni föllebb»zések ellintézését, a me­gyei közig, bizottság köréhez nem tartozónak uiondia ki : ameny il en az 1883. 44. törv. cz. csakis az egyenes adó kezeléséről szól; és mert a m. kir. pénzügyminiszter 44555. sz. a. már határozott is a fölebbezett ügy érde mében, az adófelügyelő eljárása h"lyeeelte ,ilí. A kir. adófelügyelőuek javaslata folytán, behajt­batlanság czim alatt T.-Dob közs>g ailókátralékából 281 frt 46V2 kr., Halász község adóhátralékából 137 frt 78V» kr., Kis Ferencz besztereczi lakos adójából 2 frt 47 kr., Tisza-Eszlár község adóhátralékából 895 Irt Oó V2 kr., Taidos község tartozásából 28 frt 05 kr. leí­ratni határoztatott. Főispán ur Ő méltósága tudomására hozza a közig, bizottságnak, hogy a in. kir. belügyminiszter Ő nagy­méltósága 58157/IX. számú rendeletével, sürgős intéz­kedés és a késedelem indokolására vonatkozó jelentés tétel végett, leküldótte hozzá Okolicsányi Lajosné laskodí lakosnak azou kérvényét, melyben elmebeteg fivére Oko­licsányi Istvánt illető vagyonkezelési ügyben beadott árvaügyi fölebbezésének mindez ideig elintézetlenül hi­gyását panaszolja. E tűrhetetlen késedelem indokául főispán ur Őméltósága részben a megyei árvaszékhez beadott fölebbezés huzamos időig»elmaradt felterjesztései, különösen pedig az árvaügyi fölebbviteli küldöttség tag­jainak a gyűlésekről való rendszeres távollétét, s igy a kiildöttségi felülvizsgálat nein eszközölhetését tüntetvéu fel: a közig, bizottság rendeltetését meghiusitó, erkölcsi tekintélyét veszélyeztethető s a magán felek és közszol­gálat érdekeit sértő ezen szabálytalanság sürgős meg­szüntetése végett inditványi t-sz. Főispán ur őméltóságának indítványa egész terjedel­mében elfogadtatván, a megyei árvaszék utasittatik, hogy a hozzá benyújtott fölebbezések elfogadja, fölterjesztése, vagy visszautasítása iránt mindig soron kivül és azonual intézkedjék. A kozigazg. bizot ság tagjai ellenében pedig, amenyiben egyéni kötelesség-érzetük s a megye közöusege által személyükbe helyezett bizalom h vatásuk pontos betöltésére, elég ösziönül nem szolgál: az 1876. VI. t. cz. 76. 77. és 78 §§-ai szigorúan végrehajtatni rendeltetnek. Jövőre uézve figy elmeztetnek a közig, bizottság tag jai, hogy a bizottság miudan gyűlésén megjelenjenek, vagy távol maradásuk törvény szerént elfogadható indokait esetről-esetre és előre bejeleutsék ; mert kiilöubeu elleuók az 1876. VI. t. cz. 76. 77 és 78. §§ aibau körvonalazott eljárás szigorúan alkalmaztatni fog annyival inkább, mert az árvaügyi felebbviteli küldöttség és fegyelmi választ­mány ülései is, éppeu a tagok kényelmére való tekintet­ből, a bízottság gyűléseinek határnapjain szoktak m g­tartatni, s annyival inkább, miutbogy a közig, bizottság fontos feladatainak megoldását gátló közönyt megszüu­tetni, a bizottsági közgyűlésnek e tárgyra vonatkozó 191/84 b. gy. sz. alatt hozott határozata is, elégtelennek bizonyult. Józsa Audrás bizottsági tagnak azon indítványa, hogy kerestetnék meg az állami vasutak igazgatósága az iránt, miképp intézkednek az irányban, bogy a Debreczer és Szerencs közti vasúti vonalon fűtött kocsik is közle­kedjenek, egyhangúlag elfogadtatott. Koczok László kir. mérnök bejelenti, hogy Nyir­Lúgoson és Ptrügyön postahivatal felállítása engedélyez­tetett. Tudomásul vétetett. Koczok LVszló kir mérnöknek azon előterjesztése folytáu, hogy Moinár Ágoston besseuyődi birtokos lakos­nak, Besenyőd községnek a leveleki postátol az ófejértói újabban engedélyezett postamesteri hivatalhoz történt beosztása elleni kérvényét, a közlek. miniszter vélemény adás végett leküldi, határozatott hogy : ainenyiotía Bessenyőd közelebo esik (Jiejértóhoz, mint Levelekhez; és mart egyesek érdekei a közérde­meknek alá nem rendelhetők: folyamodó kérelme uem teljesíthető. Köz ügyek. (A in. kir. pénzügyminiszter a tőkekaji.it- és jára­dékadó alá eső kuni.- és jiradii-éUeztnények bevallása iránti felhívásnak igazolása tekintetéből követendő elja rás tárgyában), 1885. évi. 29,408. sz. a., valamennyi tör. vényhatósági közigazgatási bizottsághoz, lur. adól'elügyelő­höz és kir. adóhivatalhoz a következő körread -let 't bocsá­totta ki: »A tokekamat- és jár.tdékadó alá 1 ső kam it- és járadékelvezmények bevallása iráuti felhívásnak igazolása tekintetéből követendő eljárásra uézve, a folyó évi feb­ruár hó 26 áu 4876. alatt kelt körrendelet (L. a »Pénz­ügyi Közlöny* 1885. évi folyam 9. sz.) kipcsán, követ­kezők rendeltetnek : Az 1883. évi XL1V. törvé.iycz.kk 15. §-a értei­mében a tőke-kamat- és- járadékadóra vouatkozó beval­lások a pénzügyminiszter altat kitűzött határidőben a községi elöljáróságnál (városi polgármesternő.) lévéu be­nyújtandók, általa azon bevallások a kir. • dó felügyelőhöz küldendők be. Azok, Li. bevallásaikat a pénzügyminiszter által kitűzött határidőben be nem adt'il<, a bevallás b'adására 8 napi határidő kitűzése m°!lett, oly megjegyzéssel hivat­nak fel, hogy ezen ujabb határ:d)uek meg nem tarUsa esetén adójuk hivatalból fog megállapittaini. Az adókezelési törvéuyuek most idézett, az adó­köteles jövedelmek bevallása iráuti felhívás körül köve­tendő eljárásra vonatkozó szabványa, a tőkekamat- és járadékadót illetőleg, mely adónemek fizetésére kötele­zettek a bevallások beadása előtt, vagy azok hiányában nagyrészben nem is ismeretesek, s igy egyénenként a be­vallás megtételére fel sem bivaih tuak, helyesen c ak akként értelmezhető s fogauatosith itó, bogy általában mindazon tőkekamat- és járadékadó fizetésére kötelezet tek, kik bevallásaikat a pénzügyminiszter által kitűzött határidőben be nem adták, a községi elöljáróság (városi polgármester) által a bevallás beadásar.i 8 napi záros batáridő alatt az il'ető községben vagy városban szokásos módoD, tehát hirdetmény vagy dobsző utján bivandók lel. A községi elöljáróságoknak (városi polgáruiesterekni i) pedig kötelességükben állaud h most említett bevallásra való felhívás megtörténtét igazoló bizonyitváuyt, az illető adólajsttromhoz leendő csatolás végett, a kir. adófelügye­lőhöz beküldeni. Önként is értetik azonban továbbá, begy oly töke­kamat- és járadékadó fizetésére kötelezett felek, kiknek adókötelezettsége a kir. adófelügyelőnek telekkönyvi be­kebelezési végzések által, v:igy más uton tudomására jutott, a kir. adófelügyelő által az idézett törvényszakasz értelmében a bevallás megtételére, a péuziigyminiszter ál­tal kitűzött hitáridőben, illetőleg 8 napi határidő kitűzése mellett, egyénenként felhi*audók, s mindenesetre ezen egyéueukinti, az illető adókivetési irathoz csatolandó vét­bizonyítvány által igazolandó felhívás megtörténte után, illetőleg a tett bavallás alapján vonai'dók megfelelő tőke­kamat- és járadékadó alá. Budapesten 1885. évi októ­berhó 2-áu.« (A fö/ségbirói hivatal el nem vállalása miatt) az 1871. evi XVIII. t. cz. 71. §-a értelmében lefizetett 100 frt büntetés nem esik a fegyelmi bírságpénzek ke­zeléséről és hovafordításáról alkotott szabályzat rendel­kezései alá. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Mosouajegye közigazgatási bizottságához 1882. évi 36,037. sz. a. iutézett alábbi rendeletében: »A megye közigazgatási bizottsága által, Pouo..y község képviselő testületének a 3373/882. számú alispáni határozat ellen beadott felfolyamodás folytán, f. é. május 15-éu 188. sz. alatt hozott másodfokú határozatnak a megyei tiszti ügyész által, az 1870. évi XLII. t. cz. 60-ik §-a alapján, felebbezett azou része, mely szeriut a Pomogy kisköz­ségben törtéut tisztújítás alkalmával a községi bíróvá megválasztott Bauer József pom igyi lakos által, a bírói hivatalnak el nem vállalása miatt, az 1881. XVIII. t. cz. 71 ik szakasza értelmében lefizetett 100 frt büi.tetés a község szegényalapja javára esőnek mondatik ki, ezennel helybenhagyatván, a megyei tiszti ügyész az ellen köz­bevetett felfoly aunodáeávaí elutasittatik ; mert a szób. n levő büutetésp uz, miut az utóbb idézett t. cz. és §. h i­t iro/.manya éneimében, csupán a kisközségek öukoruiáuy zatának lehetitésére, tehát csakis a község érdekeinek szemmeltartásával megállapított, sem a fegyelmi uton kiszabandó bírságpénzek hova fordítása iráDt alkotott s az 1879. november 3 ról 49,131. sz. a. kelt reudelettel jóváhagyott szabály reudeletbeu, sem az 1871. deczember 5-ről 30,937. sz. a. kelt rendeletiel megerősített megye­szervezési munkálatban felsorolt büntetés a bírságpénzek közé nem sorozh >tó. ÚJDONSÁGOK. + Szabolcsmegye alispáni hivatala szigorúan utasította a járási szolgabirákat és a községek elüljáróit, hogy az 1886-dik évi költség-előirányzatokat, szigorú felelősségre való vonatás terhe alatt, azonnal terjeszszék be. -f- Minthogy a folyó év utolsó negyedének máso­dik havába léptünk, figyelmeztetjük az adó.ó közön­séget, hogy valamint állami, úgy községi adójának is utolsó negyed rész t folyó novemberhó 15-ig igyekez­zék befizetni; mert már 16-áu af. évi adók után is szá­míttatni fognak a késedelmi kamatok. Szükségesuek tart­juk továbbá megemlíteni azt is, hogy a folyamatbau lé­vő adóösszeirások alkalmából, a háztulajdonosok által az oly adózási viszonyok, amelyek befolyással vannak az adókivetésre, mint pl. az uj üzletnyitás, jalzálogos tarto­zások, sat. az összeírás alkalmával bejelentendők ; mert a kamat fizetések a törvéuy rendelkezéséhez képest, az adóból leezámittatnak. 0 A nyíregyházai nőegylet által folyó Ló 8-án a nagy vendéglő tátioziermében rendezett műkedvelői előadás minden tekiut'tbeu sz< p sikert eredményezett. Az anyagi eredménv az egylet elnöke és titkára által jelen szá­munkban köüzé tett »elszámolás*-ból kitűnik; az er­kölcsi eredmény számbavehetósége mellett pedig elég előnyösen bizonyít az a körülmény is, bogy a szereplő egyének komolyau óhajtják, hogy a ré^i műkedvelői tár­sulat rövid időn újból alakuljon. Ez óhajtás valósítását rr.i is szivünkből kívánjuk. A szervezkedés uem fog sok munkába kerülni; mert a régi műk dvelői társulat, amely tudtuukkal egyáltalában nem oszlott fel, bauem a vá­lasztmány elnökébeu, pénztárnokában, az egylet könyv­és ruhatárában, díszleteiben és ruhatárában folyvást fenn áll és él; habár tény leg alszik is. Azért igen haszuos szolgálatot tesznek a nyíregyházai társaséletnek az ille­tők, ha emez egyletet felébresztik hosszú álmából és tevékenységre buzdítják. A nyíregyházai társas élet, az utóbbi évtized alatt, sok és kitűnő elemekkel gazdago­dott. A dicséretes eszme raegtestesitése tehát biztosan sikerülni fog. E tárgyra meg visszatérünk. •+- Érdekes esküvő ment végbe folyó hó 10-én városunkban a rom. kath. imaházban. Dr. Ferlicska Kál mán társadalmi életüuk egyik kitűnő egyénisége, kiváló lag pedig a helybeli ipiros ifjúság szellemi és anyagi érdekeinek láug lelkű barátja vezette oltárhoz az em­iitett napon Andráscsik Anna kisasszonyt, a nyíregyhá­zai műkedvelónők egyik finagasló alalakját. M:dőn két ily emelkedett leKü egyén köt egymással szeut frigyet, hogy együtt haladjanak a kölcsönös boldogitás utain : csak a megillető néveu nevezzük egybekelési ünnepélyüket, am :dőn azt érdekes esküvőnek jelezzük Hosszú és zavar­talan boldogságot kiváuunlt emez önzetlen szereleui-kó­tötie él -t-frigyhez I — (Hymen.) Kálnay Sándor helybeli jónevü keres­kedő folyó hó 10 én kelt össze Kéken az ottani községi jegy ző Hajnal Mihály kedves leányával Erzsike kis ­asszonynyal. Áldás frigyükre I (!) Gyönyörű őszi időnk jár. Mig hazánk több vi­dékéről havazást, jelentenek; addig nálunk Szabolcsban és a szomszédos Zemplén megyében vidáman mosolyog a derült ég. A napsugárnak vau ugyan némi éle, de azért kellemesen hat az emberi egészségre ós kedélyre. Szatmár megyében pláne második körte és szőlőtermés mutatkozik a házi kertekben. Mindazáltal uem lesz fö­lösleges dolog, ba a téli kab htokról és a fütő fáról jókor gondoskodunk. •j- Vályi István sátoralja-ujhelyi kereskedő, aki váró j suukból Déri Dániel polgártársunk családjából alig egy éve nősült, f. hó 5-éu, hosszas szenvedés után, fiatal kedves nejének s ujdon született gyermekének kiuiondhatlH.11 fájdalmára, jobb létre szenderült. Derék szorgalmas férfiú

Next

/
Thumbnails
Contents