Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-01 / 44. szám

„IV Y í K V I D É K" megállapított díjazás mellet hitelesített másolatok és kivonatok adhatók ki. 169 §. A kiadott másolatokról és kivonatokról, a mellékelt XIII számú minta szerént, megrendelési könyv vezetendő. Ezen megrendelési könyv az ellenőrzés szempontjából két példányban vezetendő; és pedig az egyik példány a kir. adófelügyelő, vagy h'lyettese, a másik példány pedig a levéltár kezelésével megbízott irattári tiszt által. 170 §. A megrendelt és kiadott másolatokért és kivonatokért a megrendelő által, a felhasznált nyomtatványok ivenkint 2 krajczárban megállapított áráu felül, minden lemásolt ivért 30 kr. fizetendő; mely öszeg fele részben a kincstárt, fele részben pedig a másolat vagy kivonat elkészítőjét illeti A másolás kizárólag cnk a leveltár kezelésével megbízott irattári tiszt által végezhető. A kiszolgáltatott másolatokért és kivonatokért befolyt s a kincstárt illető összegek pedig, a kir. adófelügjelő által nyugta és ellennyugta mellett, a kir. adóhivatalhoz havonként beszolgáltatandók és a földadó-nyilvántartási alap javára bevételezendők. (A megyei beteg-ápolási alapok) csakis a nyilvá nos beteg-ápolási gyógy- és szülházi költségek fedezésére lévén lordithatók: ez alapokból sem körorv03Í, sem állatorvosi állomások rendszeresítésének költségei nem fedezhetők. (Belügyminiszter 14,868/885. sz. határozata.) (Abban az esetben, ha valamely községben az álatti takony és bőrféreg betegség) nagyobb mértékben ur-ilgott, a földraivelébi miniszternek f. é. 35,597 számú rendelete szerént, ott a betegséget csak akkor szabad megszűntnek nyilvánítani: ha az utol-ó felgyógvulási vagy elhullási esettől számítva, 60 nap alatt, ujabb betegülés elő nem fordult, a végszemlénél gyanús kórjelenség egy lovon sein mutatkozott és valamennyi gyanús istálló fertőtlenítése befejeztetett. (A fjldmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter) a bélyegtelen marhalevél űrlapok beszerzése körüli eljárás egyszerűsítése czéljából, 5ü06

6/s5 sz a. elrendelte, hogy f. é. novemberhó 1-től kezdve, a bélyegtelen m irh ilevél űrlapokra vanatkozó megrendelések, közvetlenül a m. egyetemi nyomda igazgatóságához (Bu dap

nsten, I. ker. vár.) intézendök, mely nyomda-vállalat, a vele létrejött egyezkedés értelmében, a megrendelése kot 48 óra alatt teljesíteni, és az űrlapokat darabonkint 1 krért kiszolgáltatni tartozik; megjegyeztetik azonban, hogy a nyomda csakis a megyei és városi törvényhatóságok megrendeléseit fogja teljesíteni; a törvényhatóságok fogják ugyanis ezentúl i«. a rendezett tanácsú városok, ueinkülönben a kis és nagy községek e tekintetbeui szükségleteit kielégíteni. A megrendelt űrlapok ara, a megrendelő törvényhatóság által egyszerre teljesen (részletfizetés uein fogadtatik el), közvetlenül az emiitett nyomdaczégnek küldendő be és pedig az űrlapok kiszolgáltatásától számitandó legfölebb hatvan (60) nap alatt; de a megrendelés, a megrendelt űrlapok árának előleges beküldése, esetleg utánvétel mellett is történhetik, mely körülmény a megrendelésben kifejezendő-. (Ha valamely hagyaték az örökhagyó hitelezője) által perrel támsdtati'i meg), s a hitelezőknek a perben bíróilag megítélt követeléseik által a hagyaték részben vagy egészben kimerittetik: ily esetben örökösöknek az illeték törléséért beadott kérvénye határidőhöz kötve nincs. Általában az illeték kiszabás tárgyának niegszü nése esetében, az illeték törlése iránti kérvények beadása, a bélyeg-és illetékszabályok 148 § ában megszabott törvényes batáridőhöz kötötteknek uem tekintketők. (Magy. kir. pénzügyi igazg. bíróság '27/885 sz. határozatai Mgy. Közig. (Nyereség vágyból elkövetelt bűntettért) jogérvé nyes bírói Ítélettel elmarasztalt egyén, megbízhatónak nem tekinthetvén, közsésjegvzői pályázatra nem bocsátható. (Belügyminiszter 37769/885 sz. rendelet) ÚJDONSÁGOK. f A halottak napja itt van. A sirok ragyognak a rájok rakott lámpionok és koszorúk fényétől. Gazdag és szegény egyaránt felékesíti kedveseinek sirbalmát e napon, uem kímélve költséget és fáradságot. Menyi része vau mindezekben az igazi kegyeletes érzésnek : azt bajos ki tudja ejteni akor igen természete'!, hogy a problematikus kiejtéshez vagyis jobbau mondva a hangzáshoz való ragaszkodás a helyesírásnál, uem csak szükségtelen, desőt ugyeuesen helytelen. Márpedig Szarvas Gr. inaga is be ismeri, hogy : »Az idegen ajkú ifjak — pedig mi (talán: mily? Hiszen a mi: nos ?) nagy hazánkban ezeknek a száma (a haza uagy, vagy a szám ?) — teruiészet»seu úgy ej'ik ki a szókat, inert nagyobb részt úgy is tanulják kiejteni, a mint írva vannak.* Ha tehát még az idegen is ki tudja ejteui a szavakat úgy, mint irva varnak: menyivel inkább ki tudja ejteni azt a született magyar!? Több összehasonlítási müvelet utáu, végre a helyesírásnak a szófejtésen alapuló rendszere mellet még a következőket h >zza fel szerzőnk Maklári és Szarvas G. nézetük ellenébeu. »Azt hiszem bogy Maklári ur ezekből is meggyőződhetett arról, hogy a szófejtésre fektetett helyesírásnál észlelhető el-térések a szavak tévétől, egyáltalábau nem mutatnak korcsosulásra; uiert azok az eltérések nem a ,, kihangoztatáson," mint a kiejtés elvének hívei tartják, hanem nyelvtani törvényeken alapúin ik ; amely törvények épp oly következetesek önmagokhoz,mintatermészettaui törvények. Ellenben a kiejtés által előálló el-térések a szavak tövétől, egyenesen a halló és beszélő szervek csalódásán, hogy ugy mondjam meg vesztegetésén, épülnek. Át látta ezt már Gelei Katona István is aki, épp miut én, a nyelv belső természetéből indulván ki ; a nyelvtani alakokat a szók elemeiből igyekezett leszármaztatni. 1845-ben, tehát majd harmad-fél századdal ez előtt, meg-jelent magyar grammatikájában erőseu ki kel a tapasztalásra és gyakorlatra alapilott elv ellen, s az írás és szólás helyes alapjául a szók gyökerét eredetét és természetét ismeri el, nem.pedig a közbeszéd hangzását. A hingoztatási elvvel lassankint oda jutnánk, bogy a szavak tőjét sem lenuénk képesek meg határo

ZDÍ ; volna meghatározni. Az a természetes virágból font koszorú, avval a néhány pislogó fagyu gyrrtyácskával, kétségtelenül inkább viseli uiágán a szeretetnek és kegyeletnek benső érzését; mint azok a külföldről importált, drágán fizetetett csinált virágokkal, lampiouokkal és mecsekkel díszített- siroszlopok. De hát ezt ugy kivánja a divat, az élők hiúsága és a feltűuési vágy. Ezekre mindig kerül forint; de a jótékony c.élokra, a közművelődési egyletekre, az irodalom pártolására, a szegények Regélj ezésére: nem jut egy krajezár sem ! Mikor érik meg már az emberiség anyira, hogy a hiúságot és versenyzést nem viszi be a szent és kegyeletes helyekre is!? (§) Polgár mezővárosáról, amely még ma Szabolcsmegyének egyik jelentékeny pontját kép°zi, azt a furcsa hírt olvassuk az »Egyetértésc-ből, hog> képviselőtestülete elhatározta volua lépéseket tenni Po gárnak Borsodmegye területéhez való csato'.tatása iráut; azzal indokolván lépésüket, hogy azt a haladás és fejlődés érdekei különösen közigazgatási és igazságszolgáltatási szempontból, követelik. Az átkebelezés iránt való kérvényt 15 tagu küldöttség fogná, a delegácziók működésének befejezése utáu, a belügy minisztfi uek átuyujtini, Vadnay Károly Miskolczváros déli kerületének országos képviselőjével élén. Ez átkebelezési törekvés nem uj ksletii. Már évekkel ez előtt is volt róla szó. Azonban »addig jár a korsó a kútra, mig eltörik*, mondja a példabeszéd. Megengedjük, hogy a szándék komoly ; és ha való az, hogy Polgár független érzelmű és szabadság után vágyó közönsége éppeu Borsodmugye egyik kormánypárti képviselőjének vezetése alatt akarja kikebtlezési kérvényét átadni a belügyminiszternek: az elválás igeu könyen bekövetkezhetik; kivált ha Szabolcsmegye réseu nem all s ősi jogainak megvédése érdekében minden törvényes eszközt mozgásba uem hoz. Borsodtnegyének fájhat a foga Polgárra. Ezt tudjuk. De Polgár városának sem szabad feledni azt, lngy mivel tartozik Szabolcsmegyéuek. Főleg pedig uem szabad felednie azt, hogy bármelyik szomszédos megyéhez csatlakozzék is; földrajzi fekvésénél fogva mindenütt végpont marad. A ti:za-löki kir. járásbíróság sokat segített ugyan a polgári igazságszolgáltatás nehézségein; de ha Szt.-Mihályra tetetik L. k be.yett, Polgár város átkebelezési iudokán nagyon sokat gyö igiteue ma. Ez rosz politika volt az illetők részéről. Azért az elszakadásba nem egy könnyen egyezünk. Nem fog tehát ártani, ha Szabolcsmegye idejében megteszi a szükséges ellen-lépéseket. %* A tegnapra behívott kózésgjegyzói rendkívüli közgyűlés, a bekövetkezett rosz idő miatt, nem lévén megtartható: az folyó évi uovemberbó 15-ödikére halasztatott el; amikorra a községi jegyző urak ez uton is meghívatnak. A tanácskozás tárgya, tudvalevőleg, a községi jegyzők által teljesíttetni szokott irományok elkészítési dijainak maghatározása tárgyában, a választmány által elkészített javaslat leend. = Báji Patay András csendőr őrnagy, a magy. kir. I. s/.áinu cseudőr kerület parancsnoka, megyénk egykori alispánja, a f. é. novemberi kinevezések alkalmával, raugjáuak utólagos meghatározása mellett, alezredessé neveztetett ki. (§) Dankó István magy. kir. álla ni állatorvost, várusunk szülöttét, az országos kiállítás alkalmából, igen szép kitüntetés érte, A földmivelési, ipar- és keres<edel mi miniszter ugyanis, folyó évi október 20-ról a következő szövegű elism-rő leiratot küldötte meg részére: »A folyó évben az országos általános kiállítás alkalmából rendezett nemzetközi tenyész s/.arvasm rha kiállításon Ön, miut szolgálattételre berendelt állami állatorvos, buzgó tevekenységet fejtett ki, és ez által az állategészs'gi ügynek jó szolgálatot tett. Örömmel használom fel az alkalmat, hogy Önnek, ezen hasznos működéséért elismerésemet fejezzem ki. Budapest, 1885. október 20. Széchenyi.« A magyar kir. 5 honvéd huszárezred lóillomiiiyának kiegészítése czéljából, az ezen ezred pótlovazó bizottsága f. é. november hó 18 án és 19-én, továbbá deeztmber hó 2-án és 3-áu, Nyíregyházán, uovember hó 30-áu pedig Doaibrádou lovakat fog vásárolni. A lov.iivuak tökéletesen egészségeseknek, jól táplllttaku <k és hibátlauoknak kell lenuiök. Magasságuk 155 — 166 c euamintbogy néhányét már csakugyan nem ismerjük. Ilyenek : a lapta labda, az igtatni iktatni sat. Igy is sok szót már csak a hallás után íruuk. Azt kérdem éu Maklári uréktól, hogy melyik művelt nemzet ir ugy, ahogyan beszél? Egyetlen egy müveit német ember sem ugy ejti ki a német szót, mint ahogyan leirja. De azért valamenyi nemzetnek van nyelvtana, írásának meg van rendszere, mit sem figyelve a kiejtésre amely auyi féle, ahány a vidék. Sőt a német sok tompabetüt ki sem tud mondani; de az ortographiai szabályokat azért megtartja az irásbau. Pl. ezt: »Es gibt zweyerley 6, hartes und weichas,* igy mondja ki: »Es kipt tzvajerlaj p, hartesz und vajchesz.c Igy kell lenni nálunk is. Nekünk is kell helyesírási rendszerünknek lenni, a kiejtésekre való tekintetek mellőzésével. Ejtse bár ki egyik másik vidéki magyar ugyanazt a szót igy vagy úgy; a helyesírás rendszerét azért meg kell határozni: hogy legyen egy müveit irási rendszerünk, amelyet követni minden művelt ember hazafiúi kötelességének ismerjen Ámde »z után ez a rendszer kötelező legyen minden könyv-íróra és tanintézetre nézve. Csak igy érhetjük el az egy öntetűséget. Van még Kmethy Csevegéseiben, több oly fontos nyelvi kérdés megfejtve, aminőt eddig egyetlen nyelvtanban sem találtunk. Ez képezi legfőbb érdemét füzetének. Azonban valamennyit e helyütt be nem mutathatom. Aki megszerzi e füzetet, minden bizonynyal élvezettel fogja olvasni azt. Ezzel befejeztem Kmethy Csevegéseinek ismertetését. Mint olvasóim észrevehették ismertetésemben saját nézeteimuekalig adtam kifejezést; beszéltettem Kmethytbírálóival. E kivonatok eléggé mutatják a munka szellemét, irányát, Kmethy szilárd álláspontját, uyelvkészült ségét; nem tarthatom tehát szükségesnek hangos reálammal dicsérni müvét; a jó magában hordja a dicséretet. timeter, koruk 5 és 8 év körül lehet. Az árak, a ló minősegéhez képest 200 forinttól 300 forintig terjedhetnek. A vétel ár, a lólevél előmutatása utáu, a hely szinén azonnal kifizettetik. Figyelmeztetjük a lótenyésztő gazdákat és lótulajdonosokat eme pót lóvásárodra. Műkedvelői előadás. A helybeli »Nőegyesület« a nyíregyházai uö-ipartaninűbely javára rendezendő műkedvelői szini-előadásait a nagyvendéglő termében szombatou I. é. novemberhó 7-én kezdi meg két érdekes víg. játékkal. Az eddig ismert szereplők : tieosei Kov&ch Etel úrnő. Kele neu Ann i és Fedor Zsuzsika kisasszonyuk; továbbá: Bogár Lajo«, dr. Józsa András, Kálnay László, dr. Konthy Gyula, dr. Trajtler Soma urak. A uóegyesület, tekmtettel a czel nemes jellegére s a szereplők sokat igéró s vonzó ststusára, a legszebb reményekre lehet jogosult, amelyek hogy valósuljanak: szívüukból kívánjuk! • A közös hadseregnel ós a honvédségnél a hadnagyok és főhadnagyok, valamim a másod osztályú századosok fizetés-, 1886-tól hivi 10 foriut javítással emeltetik A szállás dijak, az illető vidékek lakás viszonyaihoz képest, szintén emeltetni foguak. X Kremser Sándor budapesti lovarda tulajdonos uak Nyiregyháza város tauácsa 20 napra engedélyt adott az itteni működésre. Az előadások a nyári színkörben fognak tartatni. Mint tudjuk, a tüzrendóri intézkedések már megtélettek. Az eddigi kijáratokon kivül, a czirkuszi előadások tartamára, a selyem térre még két, az udvarra pedig egy kijárat készítése rendeltetett el -+- A kiállítás bezárása. Az orsz. kiállítás debreczen kerületi bizottsága az országos bizottság következő körlevelének közlésére kérte föl lapunkat: »Értesítem a czimet, hogy az orsz. általános kiállítás 1'. évi novemberhó első napjaiban záratik be. A kiállítás általános szabályzata értelmében (19. §.) a kiállított tárgyak a kiállítás bezárta után 14 nap alatt el lévén távolitaudók, fölhívom a czimet, bogy kiállított tárgyait folyó évi no»ember 5—20-ika közt személyesen vagy megbízottja által szállíttassa el. Minthogy pedig az általános szabályzat 10 in §-áu: k végső bekezdése szerint a kiállító által fizeten1 dő költségek utolsó részlete a tárgyak elszállítása előtt okvetlenül megfizetendő : fölhívom a czimet, hogy a részére már megküldött 'Leszámolási-Jegyzéke szerint az | orsz. bizottság javára mutatkozó egyenleget, a menynyiben azt eddig meg uem fi .ette volna, a magyar orsz. banknál, mint a kiállítás pénzkezelésével megbízott intézetnél, a szabályszerű nyilvántartás eszközölbetése végett, legkósőbb folyó évi október hó végéig fizesse meg. A tárgyak elvitele csakis a kiállítási számvevőség által aláirt s az összes költségek megfi/.etésére nézve kiadott igazolvány alapján lévén eszközölhető, lölhivom, hogy ezen igazolványnak kiváltása iráut, az orsz. baukuál teljesített fizetést követő napokon, az igazgatósági épületben Ebersz Károly főszámvevő úrnál, I. emelet 11. sz a., f. évi október hó 25-től kezdve (d. e. 9—12 és d. u. 3—5 óráig) jelentkezzék^ — A tárgyak átvételénél, ezen igazolváuyon kivül, még az illető eredeii bejeleutő ív is fölmutatandó; mely utóbbi az utáu, mint a tárgyak átvételét igazoló okmány, a kiállítási igazgUóságnál visszatartatik. Amennyiben a kiállított tárgyak a kiállítás bezárása után 14 nappal a kiállítási területről el nem szállíttatnának, ezen tárgyak további kezelésére a következő eljárást rendelem el: a) azon el nem szállított tárgyakat, amelyek utáu a 'Leszámolási Jegyzék* szerinti összes költségek az orsz. baukuál kiegyenlitlettek, az orsz. bizottság által ez iránt megbízott szállítók a kiállító költségén és veszélyére fogják elszállíttatni; az orsz. bizottság károk esetén azonban sem a hiáDyos csomagolás, sem egyéb tekintetekben felelősséget nem vállal; b) azon tárgyak, melyek után az összes költségek f. évi november 20-áig ki nem egyenlittettek, nyilvános árverésen, esetleg a becsértékeu alól is, el fognak árverez tetni. A befolyt vételár első sorban a kiállító tartozása és az árverés költségeinek fedezésére fordíttatik, a fölösleg p3dig a kiállító költségén részére megküldetik Am-muyibeu a befolyt vételár az összes költségeket nem födözué, az or*z. bizottság fönutartja magának a hátralékos tartozásra nézve a további lépéseket Matlekovits, elnök.* Ezen ismertetéssel tartoztam Kmethynek, Nyiregyháza városának s e lap olvasóinak. íme elóukbe tárva a zür-zavar, mely nem engedi hogy nyelvünk h-itározott, megdönthetetlen szabályokra állíttassák. E zavarok tisztítása czélja Kmethynek, Irigy «z által öszhaugot létesítsen nyelvünk helyesírásához. Mi használjuk a nyelvet úgy a bogy; uem törődve azzal, hogy helyos-e kiejtésünk s Írásunk, vagy nem. Mig mi élvezzük szabadidőnket, jövedelmünket, addig Nyíregyházának egy szerény irodalmi napszámosa ott görny ed kicsinyke szobájában, talán éppeu pislogó gyertya mellett. 15 év óta lapozgatja a mások által eldobott, figyelemre sem méltatott, talán épen a lomtárból felszedett könyveket; gyűjt, kutat, összehasonlításokat tesz. A hosszis faradságos kutatás s áldozatkészségének egyik eredménye e 63 lapra terjedő könyvecske is, melynek minden sora a kutató nyelvész lelkének fényes lángja: mely megtisztítani, önállósítani, széppé tenni akarja nyelvünket, melyet mi! édesnek mondunk. Magasztos czél, szent érzelem az, mi a nyelvészt s a köböt e fáradságos munkábau lankadni nem hagyja. Egyik elúineri míltáuyolja. a másik a sirgaföldig tiporja fáradságáért; de a magasztos czél, a szent érzelem felemeli lelkét; erős bittel, szilárd megyőződésiel újra és újra hirdeti az igét! Ilyen Kmethy is! Magasztos czél hálátlan kenyér! A ki nyelvünket műveli, kincsünket teszi értékesebbé; aki nyelvünket szebbé, zengzetesebbé s egységessé akarja tenni: megérdemli elismerésünket. Mint tudom, Kmethyt szép mértékbeu éri az elismerés, mert Csevegéseinek több mint 200 példánya forog közkézen - csak Nyíregyházán. Adja a mindenható, hogy fáradságának meg legyeu gyümölcse ugy erkölcsileg, mint anyagilag! Nyíregyháza 1885 okt. 30. Simkó Endre.