Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-25 / 43. szám

„IN Y f lí v I U I<: K" 9542. sz. Ssabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. Körre ii dele t. Hivatkozva a folyó évi 9402. számú körrendeletemre, értesítem a czimzetteket hogy amennyiben a lasvárdai járás szolgabirájának 2347. s/.ámu jelentése sze rint, a f.-litkei körjegyző választás csak folyó évi novemlierhó 17-én lesz megtartható : a pályázati kérvények beadására a határidő novemberhó 17-ig meghosszabittatik. Nyíregyháza, 1885. októberhó 21. Zoltán János, alispán. A magyar közművelődési egyletek és a magyar nyelv. IV. Az egyházi vagyon tulajdonképen a hűbéri államtól veszi eredetét; amely a főpapságnak abban a korban, amidőn a fekvő birtok kepezte a hatalom és befolyás egyedüli forrását, nagy kiterjedésű fekvő javakat juttatott Abban az időben ugyanis, amidőn a keresztény vallás a magyar nemzet által, habár erős és véres küzdelmek után, elfogadtatván állami-vallásá emeltetett: sem az államnak tett szolgálatok nem jutalmaztattak készpénzzel,.sem az állam érdekében szükséges intézmények uetn voltak fektethetők az azon korban felettébb kevés meuyiségben létező pénzalapra. Pénz helyett tehát ingatlan javakkal dotálta időnkint az állani vagyis a korona a papságot, azon világosan kijelentett czélból és föltétel alatt, hogy az egyház könyebben megfelelhessen úgy vallás-erkölcsi és polgárosító küldetésének hivatásának, valamint az állam iránti kötelezetségeínek, a kormányzati és honvédelmi téren. Ez volt az egyházi vagyonnak eredete minden keresztény államban. Ez volt Magyarországban is. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a keresztem vallás bevételének kezdetén az állam-kormányzat a honvédelmi rendszerről, t. i.az általános védkötelezetségről mitsem tudott. A szükséges fegyveres erőt a fő és köznemesség, s a főpapság állította elő esetenkiiit oly számban, amint azt az országgyűlés, amely ugyancsak eme 3 rendből állott, meghatározta. Sőt nem csak a kellő fegyveres erőt állította ki a főpapság a haza védelmére, hanem egyes tagjai személyesen is részt vettek a csatákban, sőt vezer-szerepet is vittek; uiint Tomori a szerencsétlen mohácsi csatában. Továbbá a főpapság tagjai világi természetű hivatalokat is viseltek: miut a canczellárság, főispánság sat.; amelyekel a nyert javak haszonélvezetéért voltak kötelesek viselni. Idő jártával azonban ugy az európai államviszonyok, mint hazánk belviszonyai is megváltoz ván; a nemesség előjogai kiváltságai és szabadalmi eltörültettek, s a haza összes polgárainak jogegyenlősége és az általános védkötelezettség lett törvényesítve. Megfigyelendő körülmény továbbá az is, hogy akkor, amiden az egyházi javadalmak részére, királyaink által, az állami javakból a legtöbb alapítvány tétetett: az ország összes lakossága ugyanazon egy vallást, a rom. kath. vallást követte. Azok az alapítványok tehát csakugyan az ország összes lakossága javára tétettek; kizárva abból senki nem volt, de nem is lehetett. A „NYÍliVIDElC TARUZÁJa. Egy helyi uj irodalmi tennék. (Folytatás.) De menjünk tovább. Nézziik Imre Sándor szófüzését. Emiitett mouda'.-tauának (1875-ki kiadás) sRivid útmutatás« c.zimű bevezetésében a többi köz itt ezeket mondja: íNézetem szerént — és ugy hiszem, hogy e tokintetben a jobb részt választottam — ha valaminek, az anyai uyelv tanításának uem szabad elszigetelt tantárgynak lenni, bauem minden más tantárgy altal eszközlött hatást, fejlődést nem csak tekintetbe veuui, hanem ve zetni, kiegészíteni, sőt tökéletessé tenni; ugy hogy ba egyéb tautárgyak feladata esmeretek, nézetek, érzelmek, eszmék birtolába juttatni s ekkép fejleszteni: az .anyai uyelv tanítási feladata lesz az anyai nyelvet ama fejlődés alkalmas, vagyis minden eszmének kifejezésére üa|lékony közegévé tenni, s irindeut amit amazok adnak, elsajátítani, a nyelv öutudatos használata, ügyes és müveit beszéd által.* Szabad-e iskolai könyvben ily mondat-fűzéssel élni; amelyet biában próbálnánk, a világ bármely nyelv könyve szerént is, moudattanilag meg határozni.?! Simonyi Zs. pedig „A Magyar Kötőszók" czimü jutáim izott pályamunkájának előszavában igy ír: -Azért czelszerünek láttam, hogy munkámnak egészben mondattani keretet adjak, s a tartalomjegyzékre csak egy pillantást kell vetni, hogy a mondattani csoportosítást maga előtt lássa az olvasó.* E moudat hibás voltának kí mutatása előtt, nézzük mit mond Simonyi »z és és a s kötőszavak használatáról. Azt, amit. e tekintetben szabáhnl fel hoz. nem ő mondja ugyau; hanem Halász Ignácz (Nyelvőr. VI. 253—255 I.) Da az mindegy. De azóta sok minden megváltozott A rom. kath. vallás mellett egyénjogositva lettek az egyesült és nem egyesült gör., az ágostai evang., a belvét evang., az unitárius, vallásfelekezetek. Tehát ma már az országnak igen nagy része nem tartozik többé a rom. katli. hitfelekezethez. Következéskép azok az alapítványok jövedelmei, az igazság, a méltányosság es jogosság elévülhetlen elveinél fogva és szellemében, most már nem csupán a rom. kath. főpapságot illetik. A közművelődést és vallás-erkölcsi életet ma már nem csak a rom. kath. papság és tanintézetek, hanem a protestáns papság és protestáns tanintézetek is fejlesztik és terjesztik. A honvédelmi kötelezettség az ország minden tagjára ki van terjesztve. Tehát megegyezhetik az igazsággal és méltányossággal az, hogy mig a róm kaili főpapság tejben-vajban úszik, kényelemben él; addig a protestáns, a gör. kath., sőt még a róm. kath, alpapság is nyomorral küzd ? ! Amely államban a közművelődési és valláserkölcsi élet fejlesztésevel járó terhek közösek ugyan; de az eredetileg eme czélokra adományozott közös állami javakat csak a róm. kath. érsekek, püspökök, káptalanok, apátságok, prépostságok élve zik: ott általános művelődésről, egészséges állami fejlődésről szó sem lehet. Nem mondom, hogy ama több mint kétmillió hold kiterjedésű földbirtok, s azok jngtarlozékainak Összes jövedelmét a róm. kath. főpapság egymaga emészti fel. Köztudomású dolog, hogy azok jövedelméből évenkint szép rész jut nevelési és egyházi czélokra is. I)e ne feledjük, hogy csakis és kizárólag róni. kath. tanintézetekre és egyházakra történnek emez adományozások és alapítványok. A hazai többi kereszt, vallásfelekezetei tanintézetek és egyházak az illető vallás felekezetek egyes tagjainak áldozatkészségéből, a saját és hozzátartozóinak mondhatni szájától es testétől elvont fillérekből állanak fenn. Ezeket a gazdag rom. katli főpapság egyetlen fillérei sem segélyezi. Magyarországon még ma is 2000-nel több oly község van, amelynek semmi féle iskolája nincs. Ez nem igazság és nem méltányosság érsek és püspök urak! Milliók tudatlansága és mondhatni butasága kiállt az égre, vádolva önöket bíboros urakat! De mint minden rósz tett magában hordja a bűnhődés csiráját csalc az alkalomra vár, hogy ki keljen és megkezdje a visszatorlás munkáját; ugy a rom. kath. főpipság eme hazafiatlansága s a ina í gyar kormány iniuősitlietleii késlekedése és tartóz- ; kodás.i is lassan-lassan megérleli a büntetést Ott vannak a nemzetiségi mozgalmak, a felekezeti elégedetlenségek, mondhatni fanatikus gyűlölködések. Mindezek átkos kifolyásai azou igaztalanságnak és méltánytalanságnak, amit az állam jogos tulajdonát tehát az ország lakosságának öszszeségét illető papi javak monopolizálásával, a rum. kath. főpapság oly régóta tanúsít, a közös liaza jólétének, a lukuaság együttes művelődésének es erkölcsi fejlődésének nagy hátrányára. Ei állapotokon segíteni kell, még pedig idejében; nehogy elkéssünk. Hiszen épen a róm. I.ath. klérusnak kell legjobban tudnia: „Principiis obsta sat." , Az és els''l sorban, — mondja II íbisz idézi Simányi, — olyan mondatokat kapcsol egybe, melyeket a t irtalom közössége köt össze." Biz' ez kissé ruganyos meg-határozás; de a fel-bozott példik eléggé világosan ki j 'íölik a határt. Pl. ,,A te néped az én népem és a te istened az én istenem'' E moi dalban a tartalo n tel jesea kö.-ös. Annál uagyobt) a hiba tehát, ha a szabály ellen legelőször is mtga a szerző vét. Az előző sorokbau szó szerént idézett szövegben, bár az öszekötű s o t szerepel, nincs meg teljeseu a tartalmi közösség; mert a S után következő mondatrészben, amely inkább önálló mondat, egészen n.ás körülményről vau szó. Teh:t nincs meg hene a szigorú tartalmi közösség. De meg, miut mondat sem egészséges amenyiben még a pontozás is hely telen. Íme ezek az urak 30 — 40-fele moudatot is fel állítanak kézi köuyveikben ; holott ők m igok sem képesek mesterkélt szabályaikhoz alkalmazkodni. Nyelvtan-íróink valóságos mondat-'.elégségben szenvednek. Azt hs/ik, vagy legalább tan-tételeikből az tűnik ki, bog. az eszméket és gondul ltokat egyenesen a mondatok határozzák meg; hogy mouda

: nélkül gondolkozni sem lehet. A szófűzési és irálytani szabályokat ösze zavarják a mondat alkotásával; holott mindhárom külön önálló részét k<pezi az irás-tudómánycal. Az ily nyelvtanítók okai stz után annak, hogy az iskolákból az életbe ki-lépő ifjúból lett biró oly végzéseket hoz, mint az alább olvasható; amelynek hiteles másolatát bárki meg tekintheti nálam. »M isolat. 261/1884. P. sz. Tárgyalási jegyzőkönyv. M. A. t pénztári (takarékpénztári) gondnoknak Sz. Gy. elleni perében. Végzés. Előre bocsátásával annak hogy alperes k pviseieiében B L. iigyv.d által 244/74. p. sz. alatt beadott tárgyalást, meg előzőleg napon érkezett iratokhoz csatolt n'peres személ^-s idéztetés czélzó kérvény k.-rvényező ügyvd által 559/83. p. sz. felebbezéshez csatolt általános megbízással szemben az ügyvédi r-ndtarFelhivás.*) A „Szegény beteg gyermek-egyesület" érdekében. A népszám és tníveltségi állapot képezik a nemzetek erejét. A felejthetetlen emlékű gróf S échényi István, — kinek nevet, minden hazáját szerető magyar kegyelettel említi és dicsőíti, de fájdalom, gyakorlati elveit és pMdáját ez ideig vajmi kevesen követték, — uem egyszer jajdult fel azért, hogy kevesen vagyunk és hogy nincs uieg köztünk a kellő egyetértés; ő tanított meg az egyesülésre, mely mód által vagyunk képesek nagy esz mékuek életet adni. Nemzetünk a statisztika i.datai szerént nem tartozik ugyau még a kihaló félben lévő n pek közé, — d • szaporodása épen nem a legkedvezőbb, és ennek fő okat a gyermekek nagy mérvű halandóságában találjuk, ugy a fővárosban mint még inkább a vidéken. A lővárosbau az utóbbi évek kimutatásai sztrint 1000 halálesetnél 541 a gyermekekre esik, másutt (főkép — hol a gyermek elűzés úgyszólván gyakorlattá vált, m iy tény az ország több megyéinek alispáni jelentései által szomorú valóságként van kitüntetve) még sokkal kedvezőtlenebb. Ezen baj épan azért, mert a társadalmi élet hiányaiból ered, hozzá a hatalom keze legtöbb esetben el nem ér, csak társadalmi uton és ennek egyesült ereje által orvosolható. ínség és az ez által táplált és burjáuzó erkölcstelenség fő okai e társadalmi betegségnek; a szegény nő kiuek sokszor nincs meg a betévő falat kenyere, még kevésbé bir gyermekeit éltető erő és képességgel, számtalanszor büoös kézre tevés nélkül is a családi áldás átokká válik; még elszomorítóbb azon szerencsétlen nők belyze te, Kik a városokban szolgálva anyákká lesznek, s ez által ugy maguk, mint csecsemőjük a pusztulás Örkényébe sodortatnak. Hány szerencsétlenné lett nő lesz évről-évre munkaképtelenné? hány a társadalomnak talán hasznossá válaudoti de minden esetre fajutiknak létszámát szaponlaudutt gyermekről szólhatnának a rendőrség és fenyítő h róságnk bünkróuikái ? a korházak, tébolydák és temetők érlői ? és hány szomorú esetről hallgatnak a folyók néma hu'lámai ? Mentől több az ily szerenc-.étlen Családtag, annál többet szenved az ország anyagi jólét, szellemi és közművelőd isi fejlődésében. Ezen országos baj Komoly megfigyelése mellett alakult meg, az apostolok napján f. évi juniushó 29-én az orsz ág szivében fővárosunkban, a »Szegény beteg gyerm -k egyesület,* mely a magyar faj megerőabitésére törekvő országos áramlatnak ki nem térve akkor, midőn a küllöldön lakó hazánkli.i betelepítéséről nagy országos áldozatokkal is goudosko lünk, midőn a hazafiúi kegyelet által indíttatva, a holtakat sírjaik! ól is hazánk földjébe k váujuk szállítani uem .etünk és fajunk erősbitésére: hazafiúi kötelmeink legelsőjének tartottuk arról gondos odni, hogy a hazánk földjén szü'öttek és azok szülőuői életben a hazának megtartassanak. B hazafias de egyszersmind nagy áldozatokat igénylő egyesületünk czélja a következő: a) Praevmtive elhárítani az emberi létszám vesztesegét az által, hogy egészséges anyatej és gyógykezelés hiányából vesztüknek indult kisdedeknek ingyen egészséges dajkát és gyóg. szert ad; b) a szegény erkölcsileg elzülleudett szőlőnőket, mig munkaképesekké válnak, ingyen is táplálni és arravalóságuí esetén mint dajkáknak elhelyezéséről gondos:odui; megmeutvén őket a jövőnek. Hogy b.izafias és jótékouy egyletünk polgártársaink mindegyik ui k nemes törekvésünk elérésében nekünk segédkezet nyújtani alkalmat adjon, a Nagyméltóságú Belügvminisztérium által jóváhagyott alapszabályaink 4-ik § ával gondoskodtunk arról, hogy nemcsak a 20U Irtot tíz itő alapító és 50 frtot fizető rendes tagnak jogában áll beteg gyermekeket és szülőuőket ingyen tiplálás gyógyítás és támogatásra ajánlani, miáltal jótékony-ágit nemcsak a gazdag de a legszegényebb is, •) Ajánljuk <• »Felhívás l* Szaliulesmegye müveit I özcinségének, a járási szolgabiraknak, kiilünosen pedig a nyiregyházai nevelési szakoszsálynalc, amely éppen e hó 16-án küldetett ki it városi i.éjiviselut általa .Szegény lieteg gyermek-egyesület" czéljainak, és alapszabályainak tanulmányozására. Szerk. ás 41. §-ra tekintettel ezúttal a szabályszerű idézésre tigyelemmil tekintetbe nem vehető alperes a f. é. január 25-iki tárgyalásra szabályszerüleg idézettnek tekintetvén, ezúttal még miudig törvényszerű képviselője utján és ez.en felül sajátlag értesíttetik, miszerént B. L ügyvéd ur (!) bejelentésével hivatolt törvény figyelembeui lartása mellett esetleges to'ábbi jogképviseletéről go idoskodnia jogában áll. Stb Ny. . . . kir jbiróságnál (járásbíróságnál) 1884. Január 30. (olvashatlan aláírás) kir. j. biró. (P. H.)« Ez csak egy csepp a tengerből. Fájdh'ommal kell be vallanunk hogy; nem tudunk helyesen és értelmesen sem fogalmazni, sem irni. Miéri ? Meri nincsenek egységes, világos, egyszerű nyelvtanaink és szólü/.ési szabályaink; amelyekből uiba igazítást meríthetnénk. Az iskolában fejébe verik a tanulóuak a sok tengernyi szabályt; midin pedig ki Ir'p az életbe, egy levelet nem képes h bátlanul fogalmazni. Fel fogják, meg tanulják és az életb n érvényesitik ifjaink a legueb zebb és Körmön fontabb tudományokat; lesz előlök Kitűnő ügyvéd, keresett orvos, jeles mérnök, igazságos biró, híres szónok, tanár és t: de magyarul helyesen fogalmazni és írni egyik sem tud. Pedig e nyomoruságúkon igen köuyen lehetne segíteni. Moudassék ki hogy a mondatokat nem a kötőszavak és nem a mondatban ki-fejezve levő ezer meg ezerf le eszme- és goudolatraj értelmi minősége, hanem a gondolatoknak rendszeres beosztása, a nyelv- és mondatelemeknek több vagy Kevesebb száma vagyis a mondatnak alkatrészei minősiuk; amely beosztásúak az után szemmel is látható alakot a mondatjelek (a kommatizálá-) adnak. amelyek szintén gyökeres reformra várnak. Hiszeu ha Imre Sándor mondattani szabályai álla nának. ugy anyi mondatnak kellene lenni ahány eszme I és gondolat csak van az ember lelki * iligaban ! Mert h i