Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-18 / 42. szám

Y I lt V 1) K' teket s magát a trónt. Nem történhetett másként. Egy földbirtokkal biró, állami hatalom gyanánt konstituált papság jó lehetett ugyan a középkor társadalmi rendje számára, és hasznossá válhatott ama korban a polgáriasodásra nézve; de nem volt helyén a XVIII. században. Az alkotniányozó gyűlés igen helyesen cselekedett tehát, hogy véget vetett neki s helyére oly papságot tett, mely egyedül az istentiszteletnek volt szánva; távol maradt az állami ügyek fölött folyó tanácskozásoktól, s fizetést kapott a helyett hogy javadalmak birtokban lett volna!" Majd nem száz éve már annak, hogy az alkotniányozó gyűlés véget vetett Francziaországban a feudális korból fen marad papi uralomnak. A franczia forradalom által diadalra emelt népsza badság eszméi az óta eges/. Európát bejárták és mindenütt megdöntötték a feudalismuj elkorhadt s az uj világba egyáltalában nem illő intézményeit. Felépültek a jogegyenlőségen és a népképviseleti rendszeren nyugvó modern államok; és kivették a papság kezéből befolyásuk és hatalmuk legerősebb támaszát, a földbirtokot és fejedelmi vagyont. Csak Magyarországon maradt még fen érintetlenül a papság eme hatalma. A magyar főpapság teljes birtokában és élvezetében van ma is a középkori származású egyházi vagyonoknak, amelyek minden más tényezőnél inkább biztosítják számára az alkotmányos, és a nem katholikus vallású felekezeteket is számi ló állam közös érdekeivel összeegyezhetlen befolyást. II. József korának legkitűnőbb és legfelvilágosultabb uralkodója szintén alapjában támadta meg a papi uralmat; mert trónra lépte után azonnal tapasztalnia kellett a hierarchia kihívó daczát. II. József lángesze csakhamar fölismerte az egyháznak veszélyes befolyását az államra és a közművelődésre, amely minden felvilágosodásnak ellensége volt. Erre vall Choiseul herczeghez Francziaország akkori első miniszteréhez írott levele; amelyben a többek között ezeket mondja: „A papság politikai befő lyása egyike lett azon tárgyaknak, amelyekkel reformjaim foglalkozni fognak Nem szeretem azokat az embereket, akiknek föladatuk, hogy egy más világ számára készitsék elő üdvünket, s akik mégis annyit fáradoznak, hogy ügyeinket e világban ve zessék." Ezen felvilágosult koronás fő volt az, aki a birodalmában fenállott 2163 zárda közzől, amelyekben körül-belül 70,000 szerzetes és apáczatalalt kényelmes gondtalan életet, egymásután 680 at törölt el, azok ingó és ingatlan javait az állam rendelkezése alá bocsátván. II. József e tényéből tisztán látható, hogy a legkatholikusabb dynasztiák egyikéhez tartozó monarchának éppeu oly fogalmai voltak a papoknak az állami kormányzatra való befolyásáról s az egyházi javak természetéről, mint Francziaország alkotniányozó gyűlésének egy év-tizeddel később. E felfogásból állott elő az után az a jogi vélelem, hogy az egyház, illetőleg annak tagjai, nem tulajdonosai csak haszonélvezői az egyházi javaknak. Ezt látszik igazolni az az -1791-ben 896. sz. a. kelt fejedelmi leirat is, amelyben a fejedelem tudósítja az illető dicasteriumot, hogy „elhatározta eltörlését birodalmában mindazon szerzetes rendeknek, amelyeknek tagjai nem foglalkoznak tanítással, betegápolással, predikálással, gyóntatással vagy általában tudományokkal," Utasítja a kanczelláriát a leirat, hogy e szerzetes rendek vagyonát, jövedelmeit írassa össze, mint annak idejében a jezsuitákra nézve történt. Az összeírandó vagyon pedig a vallás előmozdítására és felebaráti cselekményekre fordítandó. Majd egy későbbi rendeletben meghagyja, hogy az eltörölt szerzetes rendeknek minden ingó és ingatlan javai, a magyar királyi udvari kamara által a tanulmányi alap módjára kezeltessenek. Sőt egy 1782. októberhó 7-én kelt rendeletében kimondja, hogy azon elvből indul ki, inikép az öszszes egyházi javak a hivők üdvösségének előmozdítására rendelt törzsvagyon, amelynek az illető egyházi férfiak illő fentartásulcnak erejéig csak haszonélvezői. E vagyon fölöslegéről, az ország fejedelmének, mint az egyházi legfőbb gyámjának, joga van rendelkezni a fönebbi czélra. Azt talán mondanom sem kell, hogy az egyház vagyis a papság e jogot nem ismerte el ; ami miatt ez után nagy feszültség állott be a pápai és a császári udvar közt. A felvilágosodás és az igazság végre is győzött. 1789-ben a franczia birodalmi rendek gyűlése minden hatalmat magihoz ragadván; rohamosan haladt a reformok terén előre ugy, hogy a papság sem tarthatta meg régi álláspontját. Az egyházat függővé kellet tenni az államtól. A papi tized megszűnt. Az 1789. deczemb. 2-án kelt decretnin az egyházi javakat végre is a nemzet rendelkezése alá bocsátotta. Es ennek igy kell lenni Magyarországon is. Előbb azonban, mint az indító okokat el mondanám, szükséges hogy megismerkedjünk a magyar egyházi javak jogi természetével. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Októberhó JUJ A mult évi szeptem'cerh ívi jegyzőkönyv íelol-asása és hitelesítése után, az üresedésben levő házi pénztári ellenőri és esetleg más alsóbb hivatali állásnak betöltése következett. Minthogy azonbau a képviseleti tagok feltűnően cs kély sLámban jelentek meg, addi? is mig többen bejönnének, első helyen a Spányi Lajos á'tal kérelmezett 4-ik gyógyszertár felállítása targyábau hozott megyei elutasító batarozat olvastatott fel és vétetett tudomásul. Majd a »Szegény beteg gyermekeket segélyező egylet* megkeresvénye olvastatott fel. Lukács Ödön meleg hangon tartott párioló beszéde, illetőleg véleménye folytán, a kérelem kiadatni batároztatott a nevelési szakosz'álycak, az intézmény al.pszabályainak tanulmányozása és j-lentés tétel végett. El ügygyel kapcsolatosan előterjeszti polgármester a megyei közgyűlésnek, a város által a Közművelődési egyletek javára rendezett gyűjtés tárgyában ho/.otc s a gyűjtés eredményét kevesellő* h itározuiat. Bencs László tauácsuok iiditványa folytán megbizitott a tanács, hogy a gyűjtés eszközlése czéljából, ő jelölje ki az illető k pviselőket akik, a szegedi árvizve szély alkalmából foganatosított sikerdús gyűjtés példa jára, a gyűjtésbe személyesen folyjanak be; az eljárás eredményéről a tanács jeleutése elváratváo. A városi tanácsúak a városi malmok bérbeadásáról szóló jelentése előterjesztetvén; amenyiben kedvezőbb eredméuy nem remélhető, az eljárás hely eseltetik, Bencs László tanácsnok által tett azon megjegyzés mellett azonban, hogy a bérlet csak egy évre erősíttetik meg abból a tekintetből, hogy a jövő évbeu az italmérési joggtl adat hassanak ki a milmok is. Ez alatt a képviselet tekintélyes számra nővén ki magát; a tárgysorozat szerént polgármester az ellenőri állásnak választos utján leendő betöltését tűzi ki, s ameunyiben az illető állásra két egyén, úgymint Fedor Ágoston és Marsalkó Gusztáv ajáultatnak: a szavazatsze.léshez, Gruden Ernő elnöklete alatt, Lukács Ödön, Szikszay Pál képviseleti tagokat és a főjegyzőt küldi ki. Eí titán a szavazás megejtetvén, s a b 'adott 58 szavazatból Marsalkó Grús/.távri 40, Fedor Ádostoura 18 esvén, ellenőrül Marsalkó Gusztáv megválasztása jelentetett ki. A Marsalkó Gusztáv megválasztatása következtében üresed'sbe jött írnoki állás betöltésére kerülvén a sor; az ez állásra ajánlatba hozott Fábry Bda, Bodnár Ferencz Kriston Gábor és Sipjs L íjos közzől Fábry Béla választatott meg 30 szóval, tebát absolut szótöbbséggel. A megválasztott ellenőr és irnok a hivatalos esküt a/.onnal letették. Az 1884-dik évi árvapénztári számadásokra vonatkozó jelentése a képviseleti küldöttséguek és az árvaszéknek, helyesléssel fogad'atott s a fölmeatvény kiad itn i határoztatott. A nyíregyháza-mátészalkai vasút tárgyában beadott pénzügy i szak isztály nak azon javaslata, amely szerént a Nyíregyházáról való kiindulásnak biztosítása czéljából, a fenforgó vasút létesítéséhez való járulást 20,000 foriut m'gszavazásával ajánlja, hosszas vita és érvelés után, jimelybe Somogyi Gyula, Hudák Károly és Vidliczkay József folytak be, a képviselet köz telkiáltás utján elfogadta. Ugyancsak ez alk doniból és evvel kapcsolatodul, a pénzügyi szakosztálynak a törlesztési kölcsönre vonatkozó javaslata elfogadtatván, Somogyi Gyula módositványának figyelembe vételével, utasíttatott a küldöttség, hogy a város által már koráb ban tervezett vendéglő, gőzfürdő, börtön, houvéd-kaszáruya és vasút letesitéséhez szükséges pénzerőuek számbavételével, dolgozzék ki egy kölcsön-terve/.etet s azt legfpljebb (jO nap alatt terjeszsze a képviselet elé. A felső-tiszavidéki gazdasági egy.et használatában levő, tulajdonjogilag azonban a várost i.leto, úgynevezett gazdisági mintakertre vonatkozó jogügyi és gazdászati szakosztály javaslata;— amely azt ajanlja, hogy mnonyibeu a gazdasági mintákért kezelése nem felel m g azon czéloknak, amelyeknek kikötése mellett engedtetett volt át eme terület a gazdasagi egyletuek, uj szerződés készíttessék az egylettel; — előterjesztetvén, a javaslatnak a gazdasági egylettel való ujabb egyezkedésre vouatkozó része ellenében Mikccz József egy határozati javaslatot ad be, amelyben a gazdasági kertet rövid utou visszavétetni s azok ellen pedig, akik az e mintákért visszavételében ez előtt 8 evvel hozott határozatot annak idejében végre iiem hajtották, a fegyelmi vizsgálat elrendelését javaso.ja. A szakosztályok javaslata mellett leiszólaltak és egyszersmind Mikecz József javaslatának elejtését sürgették : Somogyi Gyula, Lukács Ödön, Vidliczkay József és Hudák Kiíróig. Hosszas és éles szóváltások után szavazatra kerülvén a dolog; a szako'ztályof véleményéuek elfogad ísa mellett. 21-eu, Mikecz József kettős javaslata mellett 6-au szavazván, a szakosztályok javaslata fogadtatott el. Olvastatott a helybeli ip irtestületuek azou kérvénye, amelyben iparoktatási czélokra 300 forintot kér az iparengedélyek és bíróságok utján befolyó díjakból. A közgyűlés a kért 300 frtot a megjelölt oktatás Czélokra megszavazz?, de csak egy évre s azon föltétel alatt, ho^y az arról szóló részletes számsdást annak idejében terjeszsze he az ipartestület. Polgármester bejelenti, hogy Czupra Endre nljegyző 10, esetleg több napi szabadságidőt kér. A kért szabadságidő megadatott részére. Özv. Textorisz Lnjosné segély iránti kérvénye előterjesztetvén, polgármester 60 forintot hoz javaslatba. Dilluberger Lajos ajánlata folytán azoiib m a közgyűlés, tekiutve az elhaltnak bec.ületes szolgálatát és munkásságát a városuál, és a minden anyagi segély nélkül 3 ueveletleu gyermekkel elmaradt özvegy anya kiints helyzetét, 100 frtot szavazott meg. (100.) A nemzetközi gazda-kongresszus. Az országos magyar gazdasági egyesület és a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek által rendezett gazdasági ko igresszus október 3-ikán nyilt meg. Ama válság folytan, melyet a terményárak csökkeuése okozott, különösen hazánkra, mint még mindig par excellence mezőgazdasági államra, különös fontossággal bírnak a kongresszus tanácskozásai s minthogy azokban hazánk legszakavatottabb gazdái és nemzetgazdászai s hírneves külföldi szakértők vettek részt, bizton reméljük, hogy e kongresszus lefolyásának ismertetésével hasznos szolgálatot teszünk gazda-közönségünknek. A megnyitáson a mi kitűnőségeinken kivül Ausztria, Bukovina, Csehország, Galiczia, Karinthia s Franczia-, Német-, Olasz- és Svédország volt képviselve. Elnökökké ur. Károlyi Sándor, gróf D issewffy Aurél, gróf Zedwitz Miksa, Wedell Malchow és gr. Fucher de Cireil, jegyzőkké Ordődy Lajos és dr. Pribyl Leo választattak m-'g. A kongresszus tagjait Ráth Károly a főváros. Szé cheuy i Pál gról', fjldunivelés , ipar- és kereskedelemügyi miniszter a kormány nevében üdvözölvén; Károlyi Sándor gr. nagyhat su megnyitó beszédet tartott. A termény árak csökkenése az amerikai és orosz verseny kifolyás , mely egyaránt sújtja a nagy és kis birtokost. Hangsúlyozza, hogy a kisbirtok egész Európában a mivelés alatti terület nagyobb tömegét foglalja magában s nálunk a 30 holdnál kisebb bir ok a mivehs alatt álló földnek 65 °/

0át teszi; tehát a bajon első sorban a kisbirtokosok érdekében kell segíteni. Ilyen segítségnek tartja az állatte nyésztést, a szövetkf zetexet. a földek elaprózásának megakadályozását, iparnövények termelését, földmives iskolák felállítását, a hitel-viszonyok rendezését. Ugy a kis, mint a nagybirtokosok érdekében pedig szükségesnek tartja, az amerikai és orosz verseny ellen, a védvámokat. Németés Francziaország már kezdtek ily rendszert, de helyteI len irányban. Védvámjuk inkább minket sujt, mint az idegen világrészt. Ez,ért az orvosságot csakis egy »Közép-Európ i államainak v.imszövetségében* keresi és találj-. Az előadó Gaál Jenő terjedelmes indokolással az einöki meguyitó beszédben foglalt eszméket határozati javaslatként. terjeszti elő. Gróf Zedvitz Miksa a csehországi országos közgazdasági tanács n'vében a kö^épeuróp ú váus övetség eszméjét elfogadja. Dr. Jicinsky Károly csehországi jószágigazgató arra figyelmeztet, hogy Francziaország helyes irány t követ, midőn az amerikai terményekre magasabb vámot vet, mint az európaira. Zichy Jenő gróf a nagy hadsereg káros következményeit fejtegeti. Tisserand I. franczáa államtauácsos a szakoktatás s az egyesülés-szükségét hangsulyo za. Fraucziaorsz igbau tízezer bortermelő alakult iddig egyesületté, hogy szőlőiket közösen mixeljék A gazdik közösen vásárolj.k be a vetőmagot, a trágyát, a un nagy haszonnal jár. Beszéltek mé„' dr. Petz A., Tisserand G., dr. Dorn Sándor. Október 4-ikéu első szónok Neustadtl Zsigmond bécsi kereskedelmi tanácsos volt, akt előadta, hogy az amerikai verseny következtében nemcsak a buza, de a gyapjú, kender, vas, olaj, szén, selyem, réz és ezüst értéke is csökkent. A magyar országos kiállításról nagy elismeréssel nyilatkozik. Dr. Luigó Breutanó strassburgt tanát beszéde nagy hatást tett, aki hely esen jegyezte meg, hogy a magyar birtokos osztály tőnkremenésében a magyar állameszme is tönkremegy; tehát arról van szó, hogy a magyar uemzetiség a gazdaság terén megóvassék. Tóvölgyi Titusz, jivaslatot terjeszt elő, hogy külön földmivelési minisztérium állittassék fel. Br. Steniugk svéd birtokos arr i figyelmeztet, hogv az orosz verseny még nagyobbodni fog, ha az Obot a jesziuei vasúttal összekötik, s a szibériai gabouáuak utat nyitnak. Beszéltek még dr. Wolf Gyula zürichi tanár. Fáy Bda s Knau r halb'i földbirtokos, aki erősen megleczkéztette dr. Dornt, aki előző napon a szabad kereskedelem mellett nyilatkozott. Okt. 5-én a magyar nemzetgaszdászok beszéltek. Appouyi Albert gróf indítványozta, hegy a kormány a v

amuoió lehetőségének tanulmányozására szóllittassék fel, s ugyané czélból a kongresszus elnöksége egy nemzetközi bizottság alakítására felbatalmaztassék. Kautz Gyula és Kegb-vich István gróf nagyhatású beszédeket tartottak, tv/.ekeii kivül a tárgyhoz hozzá szóltak még Geisz Vapitáuy, bíró Cettő, gr. Sparre Ericb, Vic^mándy Ödön, Feuyvessy Adolf, Dorn S mdor és Gaal Jenő előadó. A kongresszus végül egyhariguiag elfogad'a Gaal Jenő előadó és gróf Apponyi Albert határozati javaslatait. A 4 ik uapou októberhó 6-án, Ucssewffy Aurél gróf elnöklete alatt, „A kisiártoki hitelszer vezet hiányai" kérdésének megvitatása került tárgyalás alá. Dessewjfy Aurél elnök rövid megnyitó beszéde után György Endre előadó remek beszédbea fejtegette a kisbirtoki hitel szervezet hiányait. Előadó javaslata 3 főelvet és iráuyt érint. 1. A jelen hitel szervezet, a kis birtokosok igényei szempontjából nem kielégítő, mert a kisbirtokos nehezen, drágán és a termelési viszonyoknak meg nem felelő módon, gyakrau uzsora árán jut csak s akkor is nem elegendő hitelhez. 2. A jelen szervezet hiányain a reálhitel fejlesztése által nem lehet segíteni. Bár menyire megfelelő is a reálhitel jelen rendszere a földbirtok hiteligényeinek, a kisbirtokosnak más nemű vállalkozói és inunká» minőségéből folyó igényei is vannak; e mellet, kisbirtoknál a reálbitel aránylag felettébb korlátolt s a formalitások miatt aránytalanul drága is. A személyes hitelt ajánlja. Ezeknek alapján ajánlja a javaslat hogy: 3. A személyi hitel terén olcsó, a mezőgazdasági üzemnek megfelelő hitel szervezendő A közvetítés mostani módja, a magán és részvéuytársulati közvetítés helyett, leghelyesebb volna közvetlen hitelszerzés; amenyiben ez uem lehetséges, szövetkezeti közvetítés a mezőgazdasági üzemnek megfelelő formákban állami támogatás mellett, de minden kényszer alkalmazása nélkül. Zalli Tiziano a lódii népbank igazgatója (Olaszországból) a népbankok befolyását fejtegeti, a személyes hitel terjedésére kiváló tekintettel a mezőgazdákra. Fel-