Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-27 / 39. szám

„N Y í R V I ü E K". Köz ügyek. (A kihágások felett itélő közigazgatási hatóságok) a kihilgatott tanukat vallomásaikra m

jghiieltethetik-e ? Ezen kijelentést a belügyminiszternek Torontálmegye közönségéhez 1885. évi 1091. kihigási szám alatt kibocsátott rendeletének következőleg haugzó első része tar talmazza : »A megye alispánja 1883. évi november hó 24-én 489. sz. alatt kelt jelentésében az iránt kért felvilágosítást, valyon a közigazgatási hatóságok hatáskö rébe utalt kihágási ügyekben az eskü, az eljárásra hivatott első fokú közigazgatási hatóságok előtt, letehető-a. Ezen jelentésre, tudomás vétel és miheztartás végett, a következőkben kívántam a megye közönségének válaszolni. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás szaoályozása tárgyában, az igazságügyminiszterrel egyetértőleg kibocsátott 38,547. ex 1880. szánni belügyminiszteri rendele: 66. §-áuák szövegezéséből kétségtelen, hogy az 1880 XXXVII. I. cz. által a közigazgatási hatóságok hatáskörebe utalt kihágási ügyekben a tárgyaló hatósági személy a fe lektől, tanuktól és szakértőktől az c-küt kiveheti. Az. eljáró közigazgatási hatóság által kivett eskünél a bíróságok állal használt esküininta alkalmazandó. Ugyan ezen rendelet második részeben pedig azon kijelentés foglaltatik hogy: a vadászati i£i hágások eseteiben követendő eljárásra nézve és a fentebb hivatkozott 38,547, ex 1880. sz a. belügyminiszteri rendelet az iráuyadó ; —megjegyeztetvéu, hogy a vadászterület felvigyázatával megbízott személyeknek, csakis hit alatt teendő vallomása addig bir bizonyító erővel, mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik. (A házalási ügyben a földmivelés, ipar és kereskedeleaiügyi m. kir. miuiszter 45343. szám. a. Baranyamegy3 közönségét felvilágositásképeu értesité, hogy általában a házalók nem részesülnek azon kedvezményben, amely a felső magyarországi házalóknak bizonyos czik keikre nézve megudott: s igy a hetivásárokon iparczikkeikkel ki nem rakodhatnak; az országos vásárokon azouban megjelenhetnek, s ha árúikat ki akarják rakni, ép azon helypéuzek fizetésére vannak kötelezve, melyeket mások hasonló árúikért tartoznak fizetni. Tudatja továbbá, hogy azon közigazgatási kerületi hatóság alatt, melyhez, a fenálló házalási szabályok 9. § a értelmében más korona országbeli házalók okmáuyaiknak megerősítendő látomozása és az engedély megadása végett for dúlni tartoznak, magától érthítóleg, és tekintettel különösen a házalási szabályok 5. §-ára, a melyben a 9. §-ban is említett Kreisbehörda szó mellett, zárjel közt a vár.negyo említtetik, nem a járási szolgabíró, hauem megyékben az alispán, törvényhatósági joggal felruhizoot városokban pedig a városi tauács értetik. Végre megjegyzi a leirat, hogy a fenálló házalási szabályok II. §-bau foglalt azon intézkedés, hogy a »határszéii« járásokban csak is ugyanazon járásbeli lakosokuak engedtetik meg a házalás, a siklósi járásra nem vonatkozik, mivel a határkerület alatt csak is a határvámvonal hosszában fekvő térség értendő. Budipest 1884. deczemberhó 12-éu. A miniszter helyett : Matlekovics s. k. Tanügy. Könyvismertetés. „Szabolcsmegye Földrajza". A népiskolák harmadik osztálya számára, a miniszteri tanterv utasítása szeréiit, a sznbolcsinegyei általános tauitóegylet által negyven frank aranynyal koszorúzott „Szabolcsmegye Földrajzának Módszere" czimtl s Csicsö Zsigmonddal együttesen szerkesztett pályamunka alapján, a hivatalos bírálat megjegyzéseire való figyelemmel. írta Simkó Endre, felsőbb leányiskolái tanitó." Ez teljes czime ama műnek, melyet e becses lap hasábjain ismertetek. Tisztán a tanügynek, s kartársaimnak vélek szolgálatot tenni, midőn e közérdekű régen s nagyon érzett hiányt pótló művecskót részletesebben ismertetem s kartársaim figyelmébe melegen ajánlom. Elolvastam a pályadíjjal koszorúzott módszertant, annak hivatalos bírálatát. s magát a kézi könyvet is. Lássuk közelebbről. I. A mű tananyagának feldolgozása, a tananyag mennyisége, tanmenete, minden tekintetben megfelel a miniszteri tantervnek, s igy teljesen megtelel a földrajztanítás iutentiójának és czéljáuak a népiskolák Ill-ik osztályában. II. A mű tartalma 5 részből áll : a) Előismeretek czimen röviden és velősen a szerző oly fogalmakat ismertet meg növendékeivel, melyek saját előszava szerént: „ép oly szükségesek az alapos földrajz tauitáshoz, mint a beszéd-értelemgyakorlatok előzetes tanítása a helyes irva-olvasáshoz." Azt hiszem, ezen nevelési elv helyessége felett senki sem kótelkedhetik; mert hiszen akinek nincs fogalma hegyről vagv barlangról stb. nevetséges volna az előtt valamely város barlangját, valamely megye hegyeit mint nevezetességet említeni. b) Első részbeu a/, iskola-telek, helyiség, annak határai fokozatos ismertetése vétetik elő. c) Második részbeu Nyíregyházának miut a megye góczpoutjáuak, az első, második, harmadik órakör minden helységének a 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11-ik órakor .íevezetesebb helységeinek ismertetése tárgyaltatik. A helységek óratávolság, égtájfekvés illető nevezetességek szerént ismertetnek. d) Negyedik részben a megye politikai beosztása, vétetik elő, tekintettel az egyes járások talaj- s termény viszonyaira e) Melléklet czimen Magyarország s társországai vannak röviden leírva. E rész nem tartozik Szabolcs megye földrajzához. E zen mellékletért, elismerést érdemel a szerző; mert czélja az, hogy a harmadik osztályban nem kell még klllöu könyvet is venni a növendékeknek Magyarország tanulásához. III. A tartalomból kitűnik, hogy a szerző szemelőtt tartotta, a módszertani elveket; közelebbiről távolabbira, a könnyebbről nehezebbre, isinerttről ismeretlenre. Teljesen beleéli magát a gyermeki felfogás kezdetlegességébe; rövid, sikerült definitiokkai szereztet tiszta fogalmakat. A mű minden részében ugy a methodika, mint a didactika a legelismeróbbeu nyilvánul. Rajzoltatómódszer szerénti kezelése, állandóvá maradandó becsüvé teszi a tauultakat. Nyelvezete gördülékeny, nem mesterkélt, hanem a gyermek értelméhez s felfogásához alkalmazott egyszerű s tiszta kiejtésű. E müvecske egyedüli hibájául hozható fel, ha ugyan hiba az, hogy falusi iskolákban ahol gyakran hat osztályt is kell vezetuie egy tanítónak, kissé terjedelmes, de nem kivihetetlen. A tanitó ügyessége e részben nem fog zátonyra találni. Az ötödik órakör helységei közt Bűd Szent-Mihálv falunak vau feivéve. Én ugy tudom, hogy ez mezóváros. Vásárokat is tart. No de ezek alig figyelemre inéltó hibák. A szerző czélját érte; inert hiszen régen érzett hiányt pótolt, mit az is bizonyít, hogy Szibolcsmegye nagyobb városai s községeinek iskoláiban — mint Nyíregyháza, Kisvárda, Bátor stb. a tanítók örömmel fogadták be tankönyvül. A megyét egy becses művecskável ajándékozta meg A nevelésügy ezáltal csak nyert, a kartársak bizonyára örömmel veendik e könyvecskét s a szerzővel vállvetve iparkodnak növendékeiket a megye megismerésére vezetni. Ismerjük meg helységünket, megyénket, hazánkat s igy tovább. Hányan vaunak, kik még saját megyéjüket sem ismerik ! Kezeinkben van letéve a jeleu, érdekünkben áll, hogy ;i jövő nemzedék tudatlansága ne nyomja lelkiismeretünket ! Megemlítem ínég a kiállítás csinos voltát, amely Jóba Elek nyomdájának becsületére válik. A füzetke ára 18 kr. kapható szerzőnél Nyíregyházán. Nyíregyházán. ls>85. szepteinberhó 24. Audrnsy Sámuel, oki. néptauitó. ÚJDONSÁGOK. » i A gyászos emlékezetű októberhó 6-ának évfordulója, a szabolcsinegvei 184

8A>-ki honvédegylet választmányának kezdeményezése foly tan, ez idén a helybeli ev. reform, templomban fog inegüiiiiepeltetni. A gyász emlékbeszédet n. t. Lukács Ödön esperes ur tartja f. é. októberhó 6-án dél-előtt 10 órakor. A 48-as honvédek a városházánál jönnek össze s onnan fognak testületileg a ref. templomba vonulni a rendkívül fájdalmas alkalomhoz illő egyszerűségben és rendben. Menjünk el minél többen eme gyászünnepélyre és boruljunk le képzeletben ama közös su-halonira, amelyet a hazaszeretet és a martyr halál szentté avattak ; s amelynél könvre méltóbb sirhalom alicrha domborul e föld széles területén ! + Jágócsi Péterffy József miniszteri biztos ur őnagysága ígéretéhez képest, folyó hó-22 én megjelenvén városunkban; az értekezés tárgyául kitűzött kendertermelés előnyeit miuden kétséget kizáró bizonyossággal fejtegette, az értekezés megtartatásának közzétételéhez megkívántató idő rövidségéhez képest, valóban szép számban megjelent érdekeltség előtt. Minthogy a miniszteri biztos ur előadása nem anyira a szakszerű értekezés, mint inkább csak a barátságos megbeszélés színezetét viselte magán; a rögtönözve elmondott, különben felettébb vonzó és érdekes dolgok részletes ismer tetését egy külön önálló cíikkben szándékozván adni: ez úttal csak annyit jelzünk, hogy a miuiszteri biztos ur kegyes volt megígérni, hogy néhány nap múlva, a kender helyes termelése, beváltása és annak iparozikké való teldolgozása tárgyában, egy külóu e»szpózét fog küldeni Zoltán János alispán urnák szét küldés és az eszme terjesztése végett; és ha az után Szabolcsmegye és Nyíregyháza közönsége a dolgot komolyan veendi:ő bár.nikor íendelkezésére áll. A mín szteri biztos ur meggyőződvén a hallgatóság érdeklődéséről és az általa ismertetett eszmének szives felkarolásáról; az elért sikerről egyelőre meg volt elégedve, s azon reményének adott kifejezést, hogy amit elkezdett, kellő támogatás mellett, keresztül is fogja vinni. A kozöuség nevében Kállay Jeuő ur ö méltósága meleg szavakban köszönte meg a miniszteri biztos uruak kegyességét és felajánlt közbeujárását. Végül Farbaky József ág. ev. lelkész ur mondott kö szöuetet Nyíregyháza város közönségének nevében ama rokonszenvért és érdeklőd-sért, amelyet biztos ur o nagyság i értekezése közben szives volt kijelenteni. (!) A szabolcsmegyei pénzintézetek, hír szerént, sziutéu be ak írnak lépui az »Erdélyi Közművelődési Egyletébe. Szép és hazafias tény lenne tőlök. amiben mi részünkről egy pereiig sem tudunk kételkedni. Lapunk bezártakor értesültünk az illető helyről, hogy a nyíregyházai »Takarékpénztár« még f. é. májushó 30-áu belépett mint alapító 100 frttal az erdélyi kultur-egyletbe. Tehát megyénkben ez intézet lépett be elsőül emez egyletbe. (?) A városi adóhivatal, f. é. Szentmihály uapjátó), az Egjház utczában levő Márföldi-féle házba helyeztetik át. A tanácsnak ez intézkedését a közönség miuden esetre köszönettel veszi. t!) Dr. Pápay Imre ügyvéd s a debreczeni főiskola jogakadémiáján helyetes tanár és lapunk volt munkatársa, aki a nyíregyházai társas életűek néhány éwel ez előtt igen szellemesalakja volt, mint a »Debr. Nagyvár. Ertesítőc-ből olvassuk, a mult héten kelt egybe Debreczenben Lengyel Imre kir. törvényszéki biró müveit és kedves leányával lila kisasszonynyal. (!) A fogatokkal való sebes hajtás ellen már nem egyezer szólaltuuk fel; és bár a rendőrség, különösen heti vásárok alkalmával, kellő erélylyel felügyel: általános kedvező eredményt még sem tapasztalunk e tekintetben. Nagyon természetes, hogy az a neveletlen népség, amely a maga életét sem becsüli, a máséval még anyit 6em gondol. Isten csodája, hogy nap-nap mellett elgázolás nem törtéuik, különösen az utcza sarkaknál. Felhívjuk tehát ismételve a rendőrséget, hogy azokat a kocsisokat, akik egyik utczából a másikba esze-veszett sebességgel fordulnak be, esetről-esetre jelentse be az illető hatóságnak, amelytől az után elvárja a nagy közönség, hogy szigorú birsággal fogja megtorolni a sebes hajlóknak emez épp oly istentelen, mint vakmerő szokását. X Figyelmeztetjük a hatoságokat a külföldi sajtóttrményekkel (naptárokkal, regényekkel) házaló egyéuekre; akikre nézve a belügyminisztérium aképp intézkedett, hogy a külföldi sajtóterményekkel való házalást csakis belügyminiszteri engedélylyel >iró egyének űzhetik. -+- A kiállítás látogatóinak a közuiuuka és közlekedési iniszterium ujabb kedvezményt nyújtott. Elrendelte ugyanis, hogy tömeges felrándulásoknál, a magyar kir. állami vasutak vonalain, ha 200 résztvevő jelentkezik, a III. osztályon 60%-i leengedéssel mérsékelt meuet-térti jegyek adassanak ki. Az ily utazó csoportok külön vonatokkal utaznak, és fel vaunak meutve ugy a kiállításra való belépti jegyűek, mint a sors-jegynek megvételi kötelezettségétől. *% Azt is jó tudni, (sőt még tanulni is lehet belőle), hogy Budapest 400,000 I iko~a között 191 milliomos van, akik közzől néhányan több millióval is bírnak. E 191 milliomos közt 111 keresztény és 80 izraelita van. Megl"gyzendő, hogy e milliomosok legtöbbje a kereskedők és iparosok közzől kerül ki; uem pedig a hivatalnokok és tudósok körzői. Mégis miuden szüle hivataluokot és tudóst akarna faragni fiából! 4- Az iskolás gyermekek rövid látásának egyik fontos okát, a bécsi közegészségi tauács, a koczka-vonalzatu iró rajz-és számoló füzetek haszuálatában találta és azonnal megtette a szükséges lépéseket arra nézve, hogy a tanügyi hatóság az ily füzetek használatát tiltsa be az iskolákban. Nem ártana ha a mi egészségi felügyelőiuk is ki terjesztenék e tárgyra figyelmüket. Ajánljuk e fontos lölfedezést az illető iskolai igazgatóságok figyelmébe! O A napokban hagyta el a sajtót Upank kiadótulajdonosának nyomdájában Quttmann József helybeli izrael. bitoktatónak »Izraelita Vallástanc a középiskolák számára több kutforrás után irt munkája. Kapható szerzőnél és Ferenczy H. helybeli könyvkereskedésében — A „Vasárnapi lljság

1

4 azept. 13-iki száma a kővetkező tartalommal jelent meg : Szentgyörgyi Imre igazságügyi államtitkár — Budapest. (Költemény.) Reviczky Gyulától. — Homokból font kötelek (Regény.) — A tatár kán ilulcsászája. Tórtéueti adoma. 1' Szatlimáry Károlytól — A kiállítás krónikájából. — Sándor Mátyás. Verne Gyula regénye. — Egyveleg. - Pozsega. — A magyar kikötőváros. — A Karoliua szigetek. — Lengyel vendégek. — Az országos kiállításról — Irodalom es művészet - Közintézetek és egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Sakkjáték. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti uaptár. — Képek: Szentgyörgyi Imre. Koller Károly fényképe után. — Képek Fiúméból. (11 kép.) — Sándor Mátyás. — Homokból Iont kötelek. — A Karolina-szigetek. — Pozsega. A 'Vasárnapi Ujságc előfizetési ára negyedévre 2 frt, a .Politikai Ujdouságok« kai együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-uteza 4. sz.) megrendelhető a .Képes Néplap€ legolcsóbb újság a magyar nép számára, felévre 1 frt. =•= Magas jutalék mellet, rövid próbaidő után pedig fizetéssel egy jó bizonyítványokkal ellátott szorgalmas férfi, szükséges házieszköz elárusitása czéljából, mint városi ügynök azonnal kaphat állást. Bővebben e lap kiadóhivatalában. Hivatalos rész. 28,69(1 szám. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. Minthogy az iskolák és tanintézetek egészségügye az általános közegészségi állapotokra való felügyelésnek nevezetes és fontos tárgya, s azt az 1876 évi XIV. t. cz. részletesen szabályozza is: a belügyminiszter ur f. é. juliushó 19-én 37.569 sz. a. kelt átirata szerént, az általa közelebb kinevezett közegészségi felügyelőket utasította, hogy kiküldetéseik s az egyes törvényhatóságokban a közegészségi törvény végrehajtására s az általános közegészségi viszonyokra vonatkozó megfigyeléseik alkalmával, mindeukor terjeszszék ki figyelmüket az azon törvényhatóság területén levő iskolák s tanintézetek öszszes egészségügyi viszonyaira is, s a kiküldetéseik folytán teeodő jelentéseikben, az ez ügyre vonatkozó észrevételeiket és javaslataikat tegyék meg. Miről a bizottságot oly felhívással értesítem, hogy a közegészségügyi felügyelőknek ezen eljárásukban, segédkezésére és támogatására legyen. Budapest, 1885. aug. 10. A miniszter megbízásából: Gönczy Pál miuiszt. tanácsos. Közönség koréból. — A/, e rovat alatt közlöttekéri a felelősség beküldőt illeti. — Nyilvános köszönet. Az örökké valóságba elköltözött, feledhetetlen fiam illetőleg öcsém, néhai Somogyi Dezsőnek mindazon igaz jó barátai, akik a folyó 1885-ik évi augusztushó 26 áu, ezen holta utáu is szivünkben élő kedvesünknek sírján, a mindenben eszményire törekvő ifjúság lángoló hevével az örök életet képviselő szeretet melegével és a nemes tettekben nyilvánuló igaz barátság ragaszkodásával, a kegyeletes emlékezetuek oly lélek emelőleg áldoztak: fogadják mindanyian együtt és egyenként szivüuk mélyébeu megőrzendő hálánknak s őszinte köszönetünknek kifejezését. Isten áldja meg mindnyájokat önmagok, övéik, barátaik és a haza valódi boldogitására hosszú és boldog élettel I Nyíregyháza 1885. szeptember 23. Zsiska Júlia és fla Somogyi Gynla. GABONA CSARNOK. Nyíregyháza, 1885. snptemberhó 26-án A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 6.20 fi.6J Rozs » » 5— 5.40 Árpa uj . » 4 20 5.— » "4.90 5.10 Zab Kukoricza » —.— —-— Köles » —. .— Paszuly 8.50 9.— Szesz litk. 26— 27.— Piaczi árak. Borsó 1 liter 18 kr. Lencse 1 liter 18 kr. Muudl.lOO kl. —.— 18.— Zsemly* » . —.— 16-— Buza » » —.— 14.— Barna k. 100 kl. -.— 8.— Burgonya 100 kl. uj 1.60 Marba' hús 1 kl. 48 Borjú hús 1 kl. 48 Sertés » » » 44 Disznózsír . » » 62 Szalonna > > > 56 Faggyú (nyeri) » » 33 Zöldség » » 6 Paprika » » 60 Írós vaj 1 liter 60 Kezet » » 10 Széna 100 kl. 3.30 Szlm.(tak). » 1.10 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Tölgyfa » » 2.90