Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-01 / 5. szám
Y. évfolyam. 11. szám. Nyíregyháza, 1885. márczius 1. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TARSAÜALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. "fK Előfizetési feltételek : ípostán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre i frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Elelí kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségéri; küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden uégyszer has&bzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyilttéri közlemények dija soroukint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger Á. V. által Budapesten. Haaseusteiu és fogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Born & Comp által Hamburgban. Ki a bűnös? Az 1885. év januárhó 23-adika örökre emlékezetes marad Nyíregyháza város történetében. Az e napon tartott képviseleti köz gyűlésben ugyanis, oly súlyos vádak emeltettek a város legelső tisztviselője ellen, amelyek nem csak arra borítanak árnyat, aki ellen emeltettek, hanem az összes tisztviselői karra, a számonkérő székre, sőt magára a képviselői testületre is. Somogyi Gyula városi képviseleti tag és társai, amenyiben azonban a beadott kérvényt csak Somogyi Gyula maga irta alá, tehát ő maga egy személyben, f. é. januárhó 22-edikén egy kérvényt nyújtott be, amelyet másnap januárhó 23-án ismét egy másik pót-kérvénynyel toldott meg, amelyekben Krasznay Gábor volt polgármester ellen (mert hivataloskodása ideje 1885. január elején lejárván, a polgármesteri hivatalt csak is a képviselet felkérése következtében ideiglenesen viszi) a fegyelmi vizsgálatot elrendeltetni kéri. A vádak, amelyeket Somogyi Gyula képviseleti tag fel hoz, tagadhatatlanul fontosak és terhelők úgyannyira, hogy ha azok valóknak bizonyulnának s kizárólag a vád alá helyeztetni kért polgármester vállaira nehezednének: az 1876. V. t. cz. alkalmazásának kétségkívül helye volna. Tegyük fel, hogy a felhozott vádak alaposak; hogy a polgármesteri állítólagos kötelesség-mulasztások olyanok, hogy azok valóban büntetésre méltók, mint Somogyi Gyula képviseleti tag vádlevelébeu állítja: hogyan lehetséges az, hogy ez óriási mulasztásokat csak is Somogyi Gyula látja és tudja ; hogy csak ő egy-maga merte aláírni azt az ominosus vádlevelet? Ez mindenesetre figyelemre méltó körülmény. De tegyük fel, mert fel lehet tenni azt is, hogy a városi képviselet nem rendeli el a fegyelmi vizsgálatot; vagy ha elrendelné is, a felsőbb forumok megsemmisítik azt: gondolt-e Somogyi Gyula képviseleti tag ur arra, hogy ez esetben módjában lesz-e kitörülni a méltatlanul meghurczolt férfiú lelkéből azokat a fájdalmakat, amelyeket eme fellépésével annak okozott; s hogy valyon nem teszi-e koczkára saját reputátióját épen ugy, mint czélba vett áldozatáét ? Tehát nagy Nyíregyháza városában csak egyetlen egy világosan látó s a város és polgárság érdekeit szivén viselő egyén van ? ! Ezt talán maga Somogyi Gyula képviseleti tag sem hiszi el. Fellépéséből pedig egyenesen ezt lehet következtetni. Valóban nagy lelki bátorság, túlságos önbecsülés és páratlan fedhetlen magán és nyilvános élet, vagy pedig iszonyú személyes ellenszenv kell hozzá; hogy egyetlen ember oly vádakkal merjen fel lépni egy köz tiszteletben megőszült, a közügyek érdekében oly fényes munkásságot kifejtő, annyi magán és nyilvános erkölcsi testületnek részben vezér-,részben köz tagja ellen, mint aminőkkel Somogyi Gyula lép fel Krasznay Gábor ellen! Én részemről egyiket sem vonom kétségbe Somogyi Gyula úrban. Annyi bizonyos, hogy az ily bátor fellépés ha egyebet nem is, de bámulatot mindenesetre kelt maga iránt. Ki van tehát mondva a vád, a bűnös mulasztás vádja, amely megtorlást követel. Én tisztelem minden ember magán meggyőződését és nézetét. Lehet, hogy Somogyi Gyula képviseleti tag urat a legönzetlenebb jóakarat ösztönözte arra, amit tett. De mit ér egyese k jóhiszemű föltevése, vagy akár legjobb meggyőződése is ott, ahol a látszat a körülmények, a viszonyok ellenkező meggyőződésre vezetik a figyelmes észlelőt ? De ue beszéljünk a föllépés indokairól. Legyenek a/.ok kinek-kinek hite szerént: tiszták, nemesek és önzetlenek; vagy kevésbé nemesek és ellenségesek. Azt ez úttal nem feszegetem. Hanem igen is szólok a fegyelmi vizsgálat elrendelése iránt beadott vádlevél alaki és tárgyi mivoltáról; s általában a vád alapját képező polgármesteri kötelesség-mulasztások természetéről. Lássuk először is a vádlevél alaki és tárgyi mivoltát. A vádlevelet tudva levőleg, 200 képviseleti tag közül, csak egyetlen egy egyén: maga Somogyi Gyula, a szerző irta alá. Már maga ez a körülmény igen sokat levon a vád erejéből. Másodszor a vád éle csak is a polgármester személye ellen van irányozva. Tehát egy eillber egy ember ellen! Egy ember biró akar lenni, hogy egy másik embernek tettei fölött Ítéljen; még pedig oly időpontban, ^amikor egyes emberek hibáit és érdemeit a közönségesnél kissé nagyitóbb üvegen át nézik az emberek, — a városi tisztújítás küszöbén. Tehát nem minden időpont alkalmas: az erkölcsi doktrínák terjesztéséhez. De nézzük magát a vádképpen felhozott kötelességmulasztás természetét. A vádlevél csupán és egyedül a polgármestert tartja hanyagnak és bűnösnek: egyes képviseleti határozatok végre nem hajtása, az egyes hivatalok meg nem vizsgálása, a köteles jelentések be nem terjesztése, általában az ellenőrzés elhanyagolása sat. miatt. Azt kérdezem én Somogyi Gyula úrtól és az e sorokat olvasó t. közönségtől, hogy lehet-e az ellenőrzést gyakorolni, akár a polgármesternek, akár a tanácsnak oly módon, hogy abba, az egymástól elválaszthatlan önkormányzati és állami érdekek szempontjából, minden részről bele lehessen nyugodni; mert hiszen ezeknek hatáskörébe oly nagy fontosságú feladatok teljesítése van utalva, amelyek felett az ellenőrzést saját maguk, a dolog természetéből kifolyólag, nem gyakorolhatják. Átlátta ezt az 1878-adiki városi képviselet is, és ezért szervezte a városi számonkérő széket, a megyei köztőrvényhatóságokat szabályozó 1873. 15,546 és az 1876. 48,403 számú belügyminiszteri rendeletek szellemében. A küldöttség által 1878-ban megállapított s a képviselet által elfogadott szabályrendeletnek a számonkérő székre vonatkozó része következőleg hangzik: »A számonkérő szék feladatát képezi: a városi összes hivataloknál előfordult ügyek állása, feldolgozása, eeyes hivataloknak adott megbízások teljesítése iránt, időről-időre vizsgálatot tartani s ennek ered nényéről a közgyűléshez évnegyedenkint kimerítő, lelkiismeretes jelentést tennie. Mint privátim, de meg a mult 1884. deczemberhó 31-én tartott megyei rendkívüli közgyűlésből is tudom, amikor az állandó választmánynak a városi „Számonkérő szék" eltörlésére vonatkozó javaslata elvettetett, eme városi számonkérő szék soha sem volt complet, és hogy működésének semmi nyoma sincs. Lukács Ödön megyebizottsági tagnak felszólalásából legalább ezt lehetett kivenni. (Lásd „Nyirvidék" f. évi 1-ső sázmát.) Kérdezem azért, hogy: ha csak ugyan vannak vétkes és káros következményű hivatali mulasztások a városi ügyek vitelében, kit lehet első helyen jogosan kérdőre vonni ? Nem-e a számonkérő széket; s amenyiben pedig a számon kérő szék csakugyan nem lett volna complet, magát a képviseletet, miut amely a számonkérő széket nem egészítvén ki; lehetetlenné tette, hogy a képviseleti határozatok végrehajtása, az egyes tisztviselők működése, általában a városi ügyek vezetése — ellenőrizve legyen. Elvárja tehát minden tisztán, nemesen és méltányosan érző és gondolkozó polgára Nyíregyháza városának, hogy aljban az esetben, ha Somogyi Gyula beadott vádlevelét vissza nem vonja, a képviselői testület egyszerűen félre veti Somogyi Gyula beadványát, mint amely ugy az igazsággal, mint a méltányossággal és a törvényességgel homlokegyenest ellenkezik. (—m—s) A. szabolcsmegyei tankerület népoktatási állapotának kimutatása. (Folytatás.) IX. Az iskolák fentartásáról. A) Bevétel. Az iskolák bevételét képezte készpénzben: 62827 frt, termény, szolgálmány, lakás stb. pénzértékben : 70542 frt. Összesen: 133369 frt. Ez összeg szár mázott ingatlanok után, melynek becsértéke tett: 588923 frtot, átlagos jövedelme pedig tett 30117 frtot. 118687 frt tőkepénzből, melynek kamat jövedelme 6355 frt tett, tandíjból mely 22429 frt tett, állami segélyből mely 4800 frt községi segélyből, mely 7563 frt egyházi segélyből, mely 61546 frt és egyéb vegyes forrásokból 559 frt volt. Összesen: 133369 frt. Az ingatlan vagyonban az iskolai, tanítói (kántortanitói) rétek, legelők, erdőkre átlag 405584 frt értők ; a tanítói lakás, tanterem értékére pedig 183339 frt esik. Az ingatlanok átlagos jövedelme közzé felvétetett a nem bérelt tantermek és tanítói lakások béregyenértéke is. A tandijak közzé számíttatott, a pénzbelin kivül, a terménybeli tandíj is. A községi segélyek, a pénzbelieken kivül, tartalmazzák a terménybeliek ériékét is. Az egyházi segélyek czimén, az összes kántorális járulék előfordul. Egyéb vegyes forrású jövedelembe, a büntetési pénzek s egyes adakozások számíttattak. X. B) Kiadás. Az iskolák kiadása a következőleg oszlott meg. Rendes tanitók fizetésére fordíttatott: 122282 frt, segédtanítók fizetésére 1975 frt, fűtés, s tisztogatásra 6983 frt, taneszközökre 644 frt, javításokra 488 frt, szegény tanulók segélyezésére 317 frt, vegyes kiadásokra 680 frt. Összesen 133369 frt. A tanitók fizetési rovatában előfordul mind az, amit a tanitó (esetleg kántortanító) mint ilyen pénzbenlakásban, földekben, rétekben, legelőben, tüzelő anyagban, tandíj czimen, segélyjutalomban stb. élvezett. A tanitók fizetése a tanítói dijlevelek alapján vétetett fel. A zárdabeli, szerzeteseknél a lakás, ruházat, elelmezés átlagos értéke vétetett fel. A fűtés, tisztogatási kiadásban hely adatott a pénz, termény és szolgálmánybeli értéknek is. Jelen kimutatást a megelező évhez mérve, a midőn a tankötelesek száma: 29394 volt, a tankötelesek száma emelkedettrl315-tel. Ezen emelkedés valószínűleg a községek által teljesített helyesebb öszszeirás folytán állott elő. Az előző évben a tényleg iskolába járók száma volt: 24183, s igy azok száma is emelkedett: 1 086-ta l. Mai számunkhoz negyed-ív melléklet van csatolva.
