Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-16 / 33. szám

Y í K V I E> E K" amelyben mindenféle fűszerárú kapható krajczártól fel forintokig. Ugy hallom, hogy e fióküzletre iparengedélye van az illető tulajdonosnak. Jó. E/. ellen senkinek sem lehet kifogása, mert a törvény megengedi. Nem engedi meg ellenben azt, hogy raktár feliratú helyiségben fűszerneműeket áruljon valaki, kivált ha még az a valaki nem is kereskedő. Valóban kíváncsi vagyok, hogy eme fióküzlet czégbejegyzése hogyan hangzik. És már az ily szédelgések ellen van hozva az 1885. XVII. t. cz. 58-ik szakasza. Itt a czég csakugyan nem felel meg a valóságnak ; tehát a törvény értelmében bírságolás alá eső cselekménynyel állanak szemben a hatóságok és a fogyasztó közönség. Jeleztem e visszaélést, vajha akadna aki tanulságot merítene belőle. A kézi munka-tanfolyammal kiegészített városi felsőbb leányiskola. I. Örömmel ragadom meg a tollat, hogy e lap hasábjain is értesülhessen városunk minden polgára azon nevezetes és fontos intézkedésről, mely a legközelebbi napokban nyerte befejezését, s várja a képviselő testületnek biztosra vehető beleegyezését. Nagyságos Jágócsi Péterffy József miniszteri biztos ur kezdeményezése, városunkban tartott felolvasási helyesebben előadása azóta is több izben tanúsított érdeklődése, ügybuzgó utánjárása, tanácsai, s a helybeli nő"gy let nemes gondolkozása, városunkkal tett közös áldozatkészsége folytán, a városi felsőbb leány iskola mellett, annak czélszerüen átalakítandó helyiségeiben már az 1885/ti tanév elején a női ipariskola első évi tanfolyama megnyílik. Lássuk közelebbről ezen fontos intézményt ésczéljat. A női ipariskola legfőbb tan-tárgyát a soknemű kézi munka tanitása, kezdve a legelemiebbektől fokozatosan fölfelé, különösen a szabás, varrás és a felső ruhák önálló készítése képezi. Az elméleti ismeretek tárgyalása, értve az általános műveltséghez megkívántató tárgyakat, teljesen elmarad íme! teljesült a szülék rég óhajtott kívánsága; különösen azon szülőké, kik nem gondolkozva a felsőbb leányiskola tulajdonképeui czéljáról, ezt is tauuiühely lyé szerették volna változtatni. A női ipariskola 11-11 hóig tartó 2 évi tanfolyamból áll. A tandíj igen csekély leend. A felveendő növendékektől bizonyos fokú képzettség, érettebb kor kívántatik meg, melyben az év megnyitása előtt e czélra választott nőegyleti bizottság fog határozni. Azok, kik eme 2 évi tanfolyamot lelkiismeretes szorgalommal járják végig, a háziasszony ilynemű működése körébe vágó mindenfajú munkában teljes jártassággal fognak bírni. Ha a szükség ugy bozza magával, eme képzettségük alapján, létfentartásuk is biztosítva van. Mily áldás! A szüle, ki leánykáját kiakarja képeztetni, nem lesz rákényszerítve, hogy gyermekét tanulmányai végeztével, méregdrágán zug varróhely eken képeztesse ; oly helyeken, melyek többnyire egészségtelen szűk helyiségekben tengődnek, melyekben a tanítás megállapított rendszer nélküli s mindig egyoldalú; oly helyeken, (számos helyre mutathatnék), hol a fejlődés legfontosabb szakában élő leányok varróasztal sőt varrógép mellett, naponként 10 s több óráu s kivételesen éjeken át is bénítják testük fejlődését, többnyire — tisztelet a fájdalom kevés számú kivételeknek — a tulajdonosnő önző czéljaira. Ha ily egyesülést nem hozhatuak létre, pedig fájdalom még ma aligha hozhatnak ; akkor jobb lesz, ha másként és másutt kezdik a magyar hírlapirodalom átalakításának nagy munkáját. Vagy ha már bele mentek, amit különben igen helyesen cselekedtek, ne félmunkát végezzenek; hanem mondják hí bátran és félelem nélkül, hogy: csak azokkal akarnak egy erkölcsi testilletté tömörülni, akiknek egy istenük, egy hazájuk, egy moráljuk van; akik előtt drágább a közöz haza becsülete, felvirágzása, boldogulása és fenállása, mint saját hitvány életük. Oiy elmekkel, mint a *Pikáns Lapok« CZÍUJŰ szemét lap alapitói, egyetlen nemes iziéoü és tiszta erkölcsöknek hódoló tes tület sem azonosulhat, a köz szemérem és erkölcsi érzet arczulcsapása nélkül. Ezt ne feledjék a gyülésezők ! Ha ily egyesülést sikerül teremteni a magyar hírlapíróknak, ugy talán sikerülni fog a mai magyar hírlap irodalom Augias istálójának kitisztítása is. De ekkor is ki kell mondani, hogy tényleges szerkesztő és fö belmunkatárs csak is oly egyén lehet, aki legalább valamely egyetemi tudományt hallgatott, vagy legalább érettséget tett legyen. Mert aki az egyetemből vagy csak az érettségi bizonyitványnyal zsebében is, a hírlapírói pályára lép: okvetlen hivatással, kedvvel és képességgel kell birnia ; különben inkább menne má9, kedvezőbb anyagi kilátá't nyújtó pályára. Ekkor azután kétségen kívül kevesebb, de avatottabb és képzettebb capacitások lépvén a hírlapírói pályára; a kereslet nagyobb, tehít a megélhetés biztosabb és gondtalanabb lenne; de meg maga az irodalom, a nyelv, a közművelődés és a tudományok is töb bet nyernének, mint a mai nyomorult állapotokkal. A felsőbb népiskoláknak szakiskolákkal való öszszeköttetése égetően szükséges: a) a nevezett iskolák sajátlagos czéljainak tökéletes elérése érdekében, b) az erők szétforgácsolásáuak megakadályozása végett oly helyeken, hol fejlődésre hivatott és határozott jellegű iparos élet uralkodik, niely mindamellet az ilynemű didaktikai támogatást határozottan megkívánja. Nyíregyháza termő talaj, ipari élete fejlődésre bi vatott; csak hogy eddig határozott iránynélküü volt! A jelen meghozta mindkét nembeli ifjúság számára a helyes irányt; és ba az önzetlen vezc'rek vasmarokkal s kitartóan tartjuk továbbra is kezükben a kibontott zászlókat: a siker nem m radhat el! Köz ügyek. (A sütő-ipar által előállított sütemények szabályozása.) A sütőipar rendezézésével a legtöbb törvényha tóság éppen most foglalkozik. Időszerűnek tartjuk tehát Nagy-Várad városának e tárgyban alkotott szabályrendeleti tervezetét a » Magyar Közigazgatás* után közölni. E javaslat, amely nézetünk szerént, a pékmesterek által készített süteményeknél előforduló visszaéléseket lehetőleg meggátolni fogja, helyes alapelvekre van fektetve. Fel hivjnk e közleményre Szabolcsmegye törvényhatóságának figyelmét. Szabályrendelet. A péksütemények nagysága, minősége, súlya és elárusitása tárgyában. 1. §. Minden pék- vagy sütőiparos köteleztetik : minden tekintetben a tisztaságot és rendet, ugy az ezeu szabályrendeletben foglalt határozmányokat pontosan és szigorúan megtartani. 2. §. Ugy kisebb, valamint nagyobb eladásoknál a sütemények darabonkint friss állapotbfiu csakis ő kraj czárjával árusíthatók el a pékek és azok bevásárlói által. Nauyobb mennyiségű bevásárlás esetén, a pékek fel vannak jogosítva süteményeiket a szatócsok, kereskedők, vendéglősök, kávéház- és kávémérés-tulajdonosok, szóval a uyilt üzlettel bírók részére, közösen meghatározandó százalékos árban kiszolgáltatni. 3. Zsemlyesüteményekhez ti-os számú lisztnél barnább vagy gyöngébb minőségű nem használható; ha a lisztáraknál, szokásos árhullámzásoknál fogva, 15%-nyi áremelkedés állana be, jogukban áll az összes pék-iparosoknak a városi kapitányi hivatalnál, mint I. fokú iparhatóságnál, az árszabály megváltoztatása végett kérelmezni; viszont a lisztárak csökkenésénél, a szükséges intézkedések megtétele végett, a hatóság bivja össze a pékiparosokat. Egy-egy zsemlye átlagos és minimai súlya 8 dekagrammban állapittatik meg. A kifli sütemény darabonkénti minimál súlya 5 dekagrammban állapittatik meg; a kifli-siiteinéuyhez 4-es számú lisztnél barnább vagy gyengébb minőségű nem használható. A kifli sütemény hez legalább is l°/„ vajat és 2®/o tejet kell használni, vizet haszuálui tilos. 4. §. A reggeli sütemény, t. i. a zs mlye és kifli, előre megrendelés folytán, a házboz is vihető és szállítható ; a házalás szerű elárusitás azonban általánosan szigorúan tiltatik. Minden pékiparos fel vau jogosítva az üzlet helyiségében alkalmazottakon felül, a süteményeknek a helybeli kis vagy uagy piczon leendő elárusitására általában egy, heti és országos vásárokban két elárusítót, de csakis meghatározott és a városi kapitányi hivatal által kijelölendő állandó helyen tartani. 5. §. A helybeli nagy és kis piaczon, a 2. § ban megállapított árszabályzat megtartása mellett, az elárusitás csakis áruasztalon gyakorolható ; a pékiparos nevét vagy czégét jelző tábla ezen áiuasztaluál inulbatlanul . kifüggesztendő. A megbízott elárusító megmosakodva, tisztán, csinosan, szóval kifogástalanul felöltözve tartozik lenni. 6. §. Az illető pékiparos, ba a 3. §-ban előirt minőségnek megfelel, az egyszer már eladott süteményt vissza venni nem köteles. 7. §. Jelen szabályrendelet áthágói a városi szegény alap javara fordítandó, behajth atlanság esetén ni3gfelelő elzárásra átváltoztatandó 2—50 frtig terjedő pénzbüntetéssel sújtatnak.« (A mezei rendőrség.) A kereskedelmi minisztériumban a mezőrendőri törvényjavaslat kidolgozására vonatkozó előkészületek már annyira haladtak, hogy az erre vonatkozó tervezet épp részletes kidolgozás alatt van. A miniszter, mint halljuk, legközelebb fel fogja szólítani a gazdasági egyesületeket és kereskedelmi kamarákat, hogy e törvényjavaslat főbb elveire vonatkozó nézeteiket, egy számukra beküldendő kérdő íven, terjeszszék be. A nagy terjedelmű törvényjavaslat valószínűleg már ez ősz folyamán a képviselőház elé fog terjesztetni. (Az országos" czimer használatáéi) benyújtott kér vények fölterjesztése körüli eljárásra vonatkozólag, a m. kir. belügyminiszter a következő körrendeletet intézte a megyék alispánjaihoz. »Az országos czimer használhatásáért fólterjesztett folyamodványok elbírálása alkalmával, több ízben tapasztaltam, hogy a törvényhatóságok első tisztviselőinek a folyamodványokat kisérő jelentései anuak megbirálhatására, ha valyon az illetők a czimer-eugedélyben foglalt kitüntetésre valóban érdemesek-e ? nem mindig uyujtanak eléggé biztos adatokat, miből ujabb hoszadalmas tárgyalásak Bzüksége következik. Ennek elkerülése Gzéljából, szükségesnek láttam utasítani tekintetes urasa godat, hogy a czimer engedélyért folyamodó czégek megbízhatósága, továbbá azok üzleti viszonyai, vállalatuk terjedelme, gyái-tmányaik minősége iránt bekiváut jelentéseiben a folyamodók által kérelmezett kitüntetés megadhatáBát csak azon esetre hozza javaslatba, ha megelőző gondos, és a szükséghez képest esetleg — az 1883. évi XVIII. t.-cz. 2. §-a értelmében szakértők meghallgatása mellett eszközlendő nyomozások után, az illetők erre csakugyan érdemeseknek bizonyultak; általában pedig szükségesnek láttam a felmerült eset alkalmából tekiut. Uraságod figyelmét az e tárgyban 1883. szeptember-10-én 50422. s-z. a. kelt rendeletben foglalttakra ujabban is felhívni. — Beniczkj államtitkár.* ÚJDONSÁGOK. (§) Szabolcsmegye törvényhatóságának évnegyedes rendes közgyűlése, f. é. szeptemberhó 22 éu és következő napjain, fog megtartatni a Bzokott helyiségben. *** Zoltán János Szabolcsmegye alispánja a legközelebb megtartandó törvényhatósági rendes közgyűlés alkalmából a következő hivatalos meghívót küldötte meg a megye-bizottmáuyi tagoknak. »Szabolcs vármegye közönsége f. é. l

3%o9i Bgy- k. szám alatt kelt határozatában, kifejezést adváu azon meggyőződésének, misztnui ugy a méltányosság, mint a helyes közigazgatás szempontjából szükséges, hogy a megyei tisztviselők, a segéd, kezelő és szolga személyzet tagjai s azok özvegyei és árvái nyugdíjazása tekintetéből minél elébb intézkedés történjék: a szabály rendeleti javaslat elkészítése s a nyugdijalap létesítése tekintetéből szükséges intézkidé sekre nézve előterjesztés tételével küldöttséget bízott meg és kötelességemmé tette, hogy azon esetre, ha a küldöttség a nyngd jintézet létesítése tekintetéből pótadó kivetését hozuá javaslatba, akkor, az 1883-ik évi XV-ik t. cz. rendelkezésének figyelembe vételével, akként intézkedjem, hogy a pótadó kivetése feletti szavazás, szintén a legközelebbi közgyűlésen foganatosítható legyen. — A küldöttség munkálatával elkészülvén, a szabályreudeleti javaslat a megye központján megjelenő »Nyírvidék« és ^Szabolcsi Szabadsajtó« czimü heti lapokban közzététetett, s ezen felül az alispáni hivatalnál, megyei központi iktató, kiadó, polgármesteri és a szolgabírói hivataloknál, bárki által d. e. 9 — 12 is d. u. 3—5 óráig megtekinthető. — A szabályrendeleti javaslat 3-ik §-a f) pontja szerint »a megye közönsége a nyugdij alaphoz 1886. januárlió 1-ső napjától kezdve négy egymást követő éven át, az 1883-ik évi XV-il; t. cz. 9., illetve 13 ik §§-ai alapján, az egyenes allainadókra kivetendő 2% pútadóval hozzá járul*. — Miről a bizottsági tag urat azon megjegyzéssel értesítem, hogy ezen javaslat a f. évi szeptemberhó 16-án d. e. 10 órakor tartandó ülésen, az állandó választmány által fog tárgyaltatni s az állandó választmány véleményes jelentésével együtt a f. évi szeptemberhó 22 én és a következő napokon tartandó évnegyedes bizottsági közgyűlés elé terjesztetvén ; a közgyűlés első napján fog az 1886-ik évi költségelőirányzat után elővétetni és tárgyaltatni s a szabályrendeleti javaslat 3-ik §-ának f) pontja felett a közgyűlés, az 1883ik évi XV-ik t. cz. 10-ik §-a értelmében, névszerinti szavazással és a szavazatoknak jegyzőkönyvbe vétele mellett fog határozni. — Felkérem a bizottsági tag urat, hogy a jelzett bizottmányi közgyűlésen megjelenni szíveskedjék. — Nyíregyházin, 1885- év augusztus 8-án. Zoltán János, alispán. (§§.) Az e folyó hó 22-etlikére összehívott reudkivüli országos tisztújító honvédgyülés, több országos fontosságú gyülekezésekre való figyelemből, folyó évi októberhó 22-edikére halas/ tatván ; a s/.abolosmegyei honvéd egylet eluöksége, tisztelettel felhívja a kebeléből e folyó hó 2-án tartolt közgyűlés alkalmával megbízott küldötteinek figyelmét, az országos központi választmánynak ez elhalasztó intézkedésére és az ahhoz való magok-alkalmazására. X A leégett honvéd kaszárnya fölépítése tárgyában, amiről közelebbi számunkban megrovás képp, mi is megemlékeztüuk, végre le rkezett a miniszteri ultimátum. A miniszter tehát áteugedi a városnak a biztosítási összeget, hogy a laktanyát felépítse. Az építkezés megkezdése elő't azonban, még egy szakembert küld le a miniszter, az építkezés terv- és czélszerü módjának végleges megállapítása végett. (!) A honvéd kaszárnyáról eszünkbe jut az evvel oly igen szoros összefüggésben levő katona-beszállásolás kérdése; amelyuek méltányos rs igazságos megoldásának eszközlést' czéljából, Nyíregyháza város tanácsa, egy régibb keletű kép iseleti határozat folytán, igen életre való és dicséretes intézkedést tett. A tanács ugyanis megkereste azokat a hazai városokat, abol a katonaság, főleg a lovas katonaság beszállásolása állandó jelleget öltött; hogy szíveskednének az ottani katonatartási teher igazságos felosztására; úgyszintén a lakások és istállók használatából aránytalanul kisajátittatui szokott lovaskatona tartó lakosok egymás közötti községi kártalanítására; nemkülönben az ezen, megyénként csak egy-két községre nehezülő, de a világítás árát is alig fedező 1 '/a krujczáros szállás pénzekkel mostohán jutalmazott különben igen helyes szolgálmánynak, megyei vagy állami aránylagos kártalanítására \onatkozó adataikat s netalán létező helyi szabályrendeleiüket: Nyíregyháza város közönségének megküldeni. Ez időig 3 ily megkeresett ha tóságtól erkezett válasz. Egy Kőszegről (Vasinegye), egy Jászberényből és egy Békés-Gyuláról. A kőszegi katoua elszállásoláshoz Vasm^gye közönsége évenkint 48-50ezer forinttal járul. Jászberényben a régi hármas kerület háza szolgál laktanyául; de ezt nem találják méltányosnak, hanem szinten más módozatokról goudoskoduak. Békés Gyulán a lovas katonákat a földbirtokosokhoz, a gyalogságot a a ik házzal biró lakossághoz szállásolják, 18 kr. szállás dij mellett. E három válaszból is látszik, liogy a tanács eljáiásáuak- okvetlen üdvös eredménye leend, a katonatartás terh'nek méltányos megosztásit illetve. j Andrási Sámuel helybeli tanító nővére Róza lassú hervadás következtében, folyó évi augusztus hó 10-én tüdővészbeu elhalván; temetése augusztusbó 12-éu szép számú közönség részvétele mellett rneut végbe. Béke és áldás hamvaira ! (1) Az itteni színtársulat egyik feltűnően sok oldalú tagjának Gyöngy Izsónak jutalom játékára, amely a legközelebbi szerdán vagyis augusztushó 19-éu lesz, szívesen figyelmeztetjük a színház látogató közönségei. Az előadás nagyon változatosnak és élvezetesnek ígérkezik lenni. Előadatik a » Varázs fátyol,* látványos tündéries mü, számos és szép vándorképekkel és ballettel. A fátyol táuczot több helybeli leányka fogja lejteni. — A milliomodik látogatót értékes ajándékkal fogja-meglepni az országos kiállítási bizottság. Azou a napon ugyauis, amikor a látogatók száma oly magas lesz, hogy bizton lehet számítani a milliomodik eljövetelére, a kiállítási terület összes kapuit, kivéve a főkaput, bezár-