Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-25 / 4. szám

,NYÍBTIDÉ K". Fokozat szerint elemi iskola volt 292. E számban foglaltatik a nyíregyházai ipar iskola és felső népiskola is. A 293 iskola között fiu iskola volt 33, leány 33, és vegyes 227. VI. Az iskola tanítási nyelvéről. A megyében levő összes iskolák tanítási nyelve a magyar. VII. A tanítókról. A tanítók között állami iskolai tanító volt 8, nem szerint: 4 férfi, 4 nő. Községi iskolai tanitó volt: 11, nem szerint 9 férfi, 2 nő; rom. kath. felekezetű tanitó volt 81, 77 férfi, 4 nő; g. kat. 49, 49 férfi; ág. ev. 23, 23 férfi; helv, hitv. 131. 130 férfi, 1 nő; mózes hitti 12. 11 férfi 1 nő; magán engedélyezett 7, 6 férfi és 1 nő. Ezek szerint tanitó volt összesen; 322, kik között férfi volt 309, nő volt 13. A tanitók között képesített volt 288, s nem képesített 34. Rendes tanitó rolt 300, segéd 22; lelkésztanító 16. Az 1879 évi XVIII. t. cz. szempontjából véve, a magyar nyelvet szóban és Írásban mind a 322 tanitó bírta. VIII. A tanhelyiségek és azok felszereléséről. A tantermek száma volt összesen : 332. Saját házban volt: 276, s bérelt házban volt 17 iskola, természetbeni lakást kapott 303, s lakbért kapott 19 tanitó. Faiskola volt 176. Iskolakert 229. Tornatér 161. A taneszközök közül, iskolai író tábla 410, szemléltető képek 12, fali olvasó tábla 289, számoló gép, 281. Magyarország térképe 339, oszt. magyar monarchia 103. Európa térképe 298, föld ötrésze térképe 58, földgömb 288, természetrajzi fali táblák 276, természettani fali táblák 225. Szépirás és rajz minták 28, tanítói 13, iskolai könyvtár gyűjtemény 17, népkönyvtár 32, test-gyakorló eszközök 32, ezen eszközök 15 torna téren találtattak. (Vége következik.) ÚJDONSÁGOK. V* A közmunka ós közlekedési miniszter által közelebb felállított közlekedés-ügyi tanács tagjául, az országos gazdasági egyesület ajánlatára, megyénkből gr. Dessewffy Aurél ő méltósága neveztetett ki még p-dig első helyen. E tanácsnak föladata lesz a közmunka és közlekedési minisztérium ügyköréhez tartozó közlekedési ügy minden ágára vonatkozólag véleményt adni. Szabolcsmegye méltán iiüszke lehet a derék grófra, mint szülöttjére, akinek a nemzet-gazdaság terén szerzett érdemei naponkint szélesebb körben nyernek elismerést és kitüutetést. * A nyíregyházai iparhatósági bizottság vagy (amint a törvény nevezi) megbízottak, folyó bó 17-edikén választattak meg. Az 1884. XIV. t. cz.'VII. fej. 169 §. értelmében, összesen 20 tag választatott be. E megbízottaknak feladata: az első fokú iparhatóságot működésében lámogatni. Különösen köteles az iparhatóság meghallgatni, sőt kikérni véleményét eme megbízottaknak: a) iparügyi szabályrendelet hozatalánál, b) iparüzletek kisajátításánál, c) ipartestületek alkotásánál. Kötelessége a megbízottnak : a) az ipar hatóság által minden hozzájuk intézett ügyben véleményt adni, b) felügyelni az iparhatóság által vezetett lajstromokra, c) meglátogatni időnként a tanoncz iskolákat, d) ellenőrizni a, tanonczokat a műhelyekben, e) megszemlélni a gyárakat f) jelentést tenni az üzleti ügyek állásáról és bajairól. Beválasztattak: Andráscsik József, Csapkay Jenő, Deák József, Gyurcsán Ferencz, Király Sándor, Kálnay Sándor, Kovács P. Pál, Kerekes Lajos, Mnjerszky Barna, ifj. Maurer Károly, Pivnyik István, Palicz Lajos, Palicz János, Szamuely Arél, Schatz János, ifj. Nádassy Lajos, Stern Jenő, Sinkó József, Vojtovics Bertalan és Zieger Ede. (§) Szabolcsmegye tanfelügyelője a közelebb megtartott közigazgatási bizottság 1128/884. kb. számú végzésével utasíttatva lett, hogy az Ujfehértón engedélyezett izrael. iskola ellen felmerült panasz tárgyában, vizsgálatot tartson, annak eredményéhez képest intézkedjék s eljárásáról jelentést tegyen. (m) A szemcsés köt-hártyalob, vagy is az ugy nevezett egyiptomi szembetegségnek az ország némely vidékén történt fölmerüléséről a belügyminiszter körrendeletben értesiti a törvényhatóságokat; egyszersmind nyomtatott utasításokat is küld a hatóságok, lelkészek, tanitók, nem különben az orvosok számára. Ez utóbbi a kérdéses kórt tisztán szakügyi szempontból tüzetesen ismerteti, amely mint ilyen, csupán orvosok közt fog kiosztatni. Ama pedig a hatósági közegek, illetőleg a községi lelkészek, jegyzők, tanitók, elüljárók s más értelmesebb egyének részére készült: hogy azok az abban foglaltakról ne csak tudomást nyerjenek, hanem hogy a népet alkalmas módon és uton felvilágosítsák, a betegség fontos és veszélyes voltára figyelmessé tegyék és az óvszabályok, valamint a hatósági intézkedések megtartására buzdítsák. Ez utasítások megyénk törvényhatóságához is megküldettek s rövid időn szét fognak osztatni a megyében. Az ide vonatkozó körrendeletből szükségesnek találtuk annak a foganatosításra vonatkozó részét szórólszóra közölni. Azt mondja ugyan is a hivatkozott miniszteri rendelet, hogy: *a) Azok, akik az ezen utasításban foglalt határozmányok ellen vétenek vagy cselekesznek, kihágást követnek el; s amenyiben nem az 1879 évi XL. t. cz. 99 §-a alapján büntetendők, 5 forinttól 100 forintig terjedő pénzbirsággal, bebajthatlanság esetében 1 naptól 10 napig terjedhető elzárással büntettetnek. Hatósági közegek mint ilyenek ellenében pedig, hanyagság vagy mulasztás esetén, a törvény szerű fegyelmi eljárás indítandó meg. b) Az 1879. XL. t. cz. 99 § a alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek, a hivatkozott törvény csikk 12 §-a értelmében, az 1878. V. t. cz. 27 §-ában jelzett czélokra; az ezen rendelet alapján kiszabottak ellenben az 1876. XIV. t. cz. 7 íjának utolsó bekezdése értelmében, közegészségügyi czélokra lesznek fordítandók.* Ezen szembetegségről azt jegyzi meg a körrendelet, hogy a »felettébb ragályos és elhanyagolás mellett a látó tehetséget végkép is elpusztíthatja : sőt egész családokat községeket is ellephet, s a lakosságot ugy közegészségi, mint nemzetgazdasági szempontból a legkomolyabban fenyegeti: amenyiben számos munkás egyén válhatik általa munkaképtelenné*. (!) Az Iparosok az uj ipar törvény értelmében, csak is azokat az iparágakat gyakorolhatják, amelyre iparigazolványuk van. Abban az esetben, hogy ha valaki, külön bejelentés nélkül, más ipart is űzne; vagy más helyiségben hasouló iparágat folytatna, nyílt ajtók mellett, az iparhatóság által érzékeny pénzbirságban lesz elmarasztalandó. Ez utóbbi esethez hasonló már fordult elő Nyíregyházán ; sőt ma is fenn áll egy ilyen dnpla üzlet. Nem tudjuk, ha van-e az iparhatóságnak tudomása róla. -+- Utczáink világítása ellen általános a panasz ugy az utasok, mint a helybeli lakosok részéről. A panaszt mi is jogosnak találjuk. Bizony még náluuk a világítás nagyon kezdetleges. Nem csak hogy nagy távolságban vannak egymástól felállítva a lámpák; de még hozzá sötétek is anyira, hogy inkább füstölnek mint világítanak; vagy legjobb esetben hamar kiégnek. Ez utóbbi körülménynek azoaban az is lehet oka, hogy még világossal gyújtogatják fel a lámpákat. Nagyon természetet tehát, hogy 10—11 órakor már sok helyütt el fogy az égő anyag. Nem volna czélszerübb több láinpagyujtót alkalmazni kevesebb fizetés mellett? Ekkor az után a kecske is jól laknék, a káposzta is megmaradna ! • Városunkban a siputczában folyó hó 20 adikán délután 3 óra tájban egy nádfedelu ház kigyuladt; de a helybeli derék tűzoltók a dühös elemet csakhamar megfékezték ugy, hogy tulajdonképen még a kigyuladt ház sem éghetett le teljesen. Tüz oltóink létezésük üdvös voltát, esetről-esetremind fényesebben igazolják.Ez esetnél dicséretre tette magát méltóvá az ev. ref. toronyőr, aki első és pedig igen jókor vette észre és jelezte a vészt. Másnap, azaz januárhó 21-edikén 12 órakor ismét tüzlárma riasztá fel a lakosokat. Ez úttal azonbau, egy kisdebreczni utczai háznál csak a kályha csöve gyuladt ki, minden nagyobb baj nélkül. (Törvényszéki ügyforgalom.) A nyíregyházai kir. törvénjszéknél 1884-ben beiktattatott összesen: polgári beadvány 7.737, telekkönyvi 8.411, bűnügyi 4.499 darab. A kir. járás bíróságnál benyujtatott polgári ügy 12.011, bűnügy 6.359, hagyatéki iigy 433, sommás per 1.028 szám. + A nyiregyházai általános ipartársulat folyó évi feliruárhó I-én dél után 2 órakor tartja meg rendes lési képviselő választásoknál oly éles összeütközésekre alkalmat szolgáltató pártoskodás, amely valóban ritkítja párját a hazában, és amelynek utolsó habgyürűji a városi tisztujitásnál még egyszer aligha meg nem zavarják társas életünk csendes tavának tükrét. A szabolcsmegyei tankerület népoktatási állapotának 1883 —4-ik évi kimutatása. I. A tankötelesekről. A tankötelesek száma volt összesen 30.709. Ezek között volt kor és nem szerint 6—12 éves fiu 10667, lány 10451. 13 — 15 éves fiu 4881, leány 4710. Ezek közül vallás szerint elkülönítve volt r. k. 7696, g. k. 5021, helv. hitv. 11969, ág. ev. 2445, mózes hitv. 3578. Együttesen: 30709. Nyelv szerint volt: 30049 magyar, és 660 tót. A tankötelesek összeírását a községek elöljárói a megyei közig, bizottság utasítása folytán házanként teljesítették, mely összeírás a lelkészektől kitett anyakönyvvel összehasonlittatván, az előforduld hiányok helyre hozattak. A tankötelesek korosztálya a 6 évtől kezdődött, s a 15 év betöltésével végződött. II. A tényleg iskolába járókról. Az elemi, mindennapi és ismétlő (ipar) felső nép, és polgári, magán elemi és közép iskolába járt együttesen : 25269 tanköteles.. Ebből elemi népiskolába járt fiu 9611, leány 8894. Összesen: 18505. (Ismétlő iskolába, ide értve az iparos tanulókat is, fiu 3322, leány 2730. Őszesen : 6052.) Felső népiskolába, leány: .39. Összesen 39. Magán intézetbe fiu 177, leány 226. Öszszesen: 403. Közép iskolába fiu 270 Összesen: 270. Az iskolába járók között vallás szerint volt: rom. k. 6539, g. k. 3980, helv. hitv. 10203, ág. ev. 1959, mózes 2288. Anyanyelvük szerint: magyar volt 24729, tót 540. Ezek szerint iskolába nem járt: fiu 2840, leány 2600. Összesen: 5440. III. Az iskolázás egyéb viszonyairól. Tényleg iskolába járt összesen: 25269 tanköteles. Ezek közzül legalább nyolcz hónapig feljárt: 18949, nyolcz hónapnál kevesebb ideig járt : 6320. A tanuláshoz szükséges könyvvel birt: 23238, tankönyvekkel nem birt: 2031. Elkövetett '/J napi mulasztás volt összeseu : 147993. Abból felmentetett: 147760 eset, pénzbirsággal büntettetett: 233 eset. Összesen mulasztott: 5,345 tanuló. Az iskola malasztásokból befolyt 280 frt 50 kr. Ebből iskolai vagy népkönyvtárra fordíttatott 25 frt; szegény tanulók segélyezésére 86 frt, taneszközök beszerzésére pedig 169 frt 50 kr. IV. A községek iskolai viszonyairól. Saját helyi elöljáróval birt: 137 község. Az önálló polgári községek közül számszerint 135 községben volt egy vagy több iskola; két község pedig a szomszéd községgel együtt tart iskolát, miut például: ÖntelekDombráddal, K.-JBáka N.-Bákával, továbbá 10 puszta és 10 tanya birt rendes, rendszeres iskolával. V. Az iskolákról. A megyében volt állami elemi népiskola 3, ezek között volt 1 fiu, 1 leáuy és 1 vegyes iskola. Községi iskola volt 10, melyek között volt 1 fiu, 1 leány és 7 vegyes iskola. Rom. kat. volt 73, ezek között volt 8 fiu 7 leány 8 58 vegyes; g. kat. volt 47, melyek között 5 fiu, 5 leány s 37 vegyes volt; helv. hitv. volt 124. ezek között volt 12 fiu, 12 leány és 100 vegyes ; ág. ev. volt 18, melyek között 2 fiu, 2 leány s 14 vegyes volt; mózet, hitű volt 10. Ezek között volt: magán engedélyezett 7, melyek között 1 fiu, 2 leány és 4 vegyes iskola volt. Egyesületi volt: 1. Összesen 293 iskola. kék tarlatánban kék atlasz derék és virág diszszel ; Azary Róza (Tokajból) fehér atlasz ruhában, kék nefelejcsekkel; Korányi Anna fehér tarlatánban, fehér brocart derék, fehér atlaszszal; Bóhm Adél fehér atlasz derékban, fehér tarlatán ruha vadrózsákkal; Paraszkay Anna (Szabolcsról) fehér casimir ruhában virágdísszel ; Sztárelc Jolán rózsaszín ruhában, kárpáti rózsákkal díszítve ; Kralovánszky Ida, fekete selyem kivágott ruhában, scotisch virágokkal; Szeszich Ida fehér crépe ruhában, fehér atlasz szalagokkal s szekfüvirágokkal ; Kovács Etelka rózsaszínű atlasz ruhában, créme csipkével, fodrokkal és tuniquel s gazdag virágdiszszel; Peöczné fekete selyem ruhában, Sütő Józsefné kék, selyem uszályos ruhában, ugyanolyan szinü csipkével; Keresztessy Istvánné nehéz, bordeaux uszályos selyem ruhában, két oldalt bordeaux bársony betét, elől brocart betéttel, vállán bordeaux bársony virágok; dr. Treitler Sománé fekete selyem ruhában, virágokkal diszitve, dr. Rósenbergné fehér atlasz ruhában, roppant nagy uszálylyal. Jaj! csakhogy vége van már! egész bele kábultam, édes angyalom, ebbe a sok czifra toilette leírásába. De ügy e, milyen nagy tudós lettem én ? Nem csodálkozol, hogy igy le tudtam neked írni azt a sok czifra ruhát ? mert hát jól tudod, hogy mennyire ellenszenvezem velők. Látod, aranyos kis rózsabimbóm, mikre rá nem adom én a fejemet te éretted! . . . Tanulom, mi az a créme, crépe, brokart, tarlatán, illusión, casimir stb. csakhogy alapos tudósítást küldhessek neked, ügy-e már jól tudom ? Azonban mégis csak megsúgom neked, hogy ebben a fő érdem a tanitó mesteremé, aki egy olyan kedves kis tündér, mint aminő te vagy, életem csillaga. Remélem kitalaltad, hogy kicsoda? Kívüle angyaljóságu mamájának is nagy köszönettel tartozom. Bizony rajtad kívül senki nem tudná e veszedelmes ruhaneveket ugy a fejembe verni, mintahogy az nekik sikerült! A tánczrend igen elegáns volt. Nyíregyházán ritkán látható ilyen. Ovál alakú kék és rózsaszín selyemlap, rajta egy picziny kis aranykosár, telve virágokkal. Hanem vissza is adták a kölcsönt a tánczosnők; nem voltak szűk markuak a kosárosztogatásban. A bál tehát, a mint e leírásból láthatod, (pedig ez olyan hü, mint én vagyok !) nagyon elegáns, fényes bál volt és kedélytelen, mint ahogy a fényes bálok feszességük miatt sikerülni szoktak. Dehát ugyan micsoda gondolat is ez! vidéken fényes bált rendezni s épen jótékony czélra! Hiszen itt még olyan ember sem akad, aki a női hiúságoknak hízelegve zsebapasztó czifra ruháikata világ előtt kidicsérje! Nem jó nekünk minden tekintetben a nagy városokat, vagy épeu a fővárost majmolni. Itt a báloknak, tánczmulatságoknak egészen más a rendeltetésük. Nagyon kevés ember az, aki igy vidéken nem az élet nehéz gondjával küzdve éli életét, amiből kijut a fiatal lányoknak is épugy, mint a mamáknak meg az apáknak. Egy kedélyes este, egy tánczmulatság, megfűszerezi, felfrissíti az élet bajai közt kifáradt lelkeket; mint a harmat a napleforrázta virágot. Ilyen kedélyes, fesztelen, búölő, gondűző tánczmulatságokra van szükségünk nekünk, nem méregdrága piperekiállitásokra, melyeket később az egész családnak keservesen kell megkoplalnia. A mi piperénk, egyedül a hamisítatlan, vidám jó kedvtől ragyogó arcz és örömtől sugárzó szem legyen. Nem versenyezhet ezzel a legcsillogóbb ékszer; kedvesebbekké kellemesebbekké tesznek ezek titeket, mint a selyem, atlasz és bársony. A nagyvárosi nők egyedüli gondja az öltözködés, az utolsó divat; természetes azért, hogy nyilvános, sőt házi mulatságaik is csak fény, tetszelgés, toilettefifogtatás; amitől Isten mentsen minket! De annak a jó kedvnek, amit mi itt ismerünk, ottan híre hamva sincsen. A nőegylet is, azt hiszem, tanult ebből az alkalomból, mert bizony bármelyik egyszerű reuniója is sokkal kedvesebb emlékű miut ez a czifra bál, 8 ilyet rendezni többet nem fog. Tudod-e, kedvesem, hogy több mint 300 frt volt a kiadás? Szerencse, hogy voltak tekintélyes felülfizetések, (229 frt!) mert bizony lett volna mit helyre pótolni a megtakarított fillérekből ami, szerintem nagy lelketlenség lett volna. Különben egyáltalában nem helyeslem azt sem, hogy a felülfizetéseket, melyek bizonyára a jótékony czélra s nem a báli költségek fedezésére adattak, ilyenmódon fecsérelik el. Szinte bámulatos, hogy daczára a kedélytelenségnek a mulatozók 5 óra felé hagyták el a termet. Különben maga a házi asszony is 3 óra után ment el; pedig azt hiszem, hogy agyonra unta magát, mert bizony a rendezőség nagyon figyelmetlen volt ugy őiránta, mint az ott levő úrnők nagyobbrésze iránt; elmulasztván megtenni a szükséges bemutatásokat, minek folytán ismert kedves és megnyerő modorának kifejezést sem adhatott. Hanem ugy-e, elég is lesz már ez alkalommal a fecsegésből ? Nem is untatlak tovább édesem; csak arra kérlek: irj mielőbb! tudod hogy egészen boldog vagyok, ha a te drága soraidat olvashatom ! . . . Isten veled, édes kis gyöngyvirágom! Téged örökké gondolatomban tartva vagyok Nyíregyházán, 1885. január 18. a sírig hü Gézád.