Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-07-26 / 30. szám
VI. évfolyam. 16. szám. Nyiregyháza, 1885. április 26. IDEK. (SZABOLCSI HIRLAP.) T A RS A L) A LM I 11ETIL AP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W iVlegjelenilt hetenkint egyszer- vasárnapon. A lap szellemi részét képező küldemények, a Hirdetési dijak : szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri Bérmentetlen levelek csak i.mertt kezektől fo1 k" zl <' su ó kr ; t° b b«° ri k*" l é« e«tében 4 kr. Kincstári bélyendii lejében, minden egyet hirdc gadtatnak el. . , , . ., * ; tes után Ht> kr hzettetik. A kéziratok csak világos kívánatra s az i-lletö A „yjittéri kózlemeiiyek dija soronkint 1b költségére küldetnek vissza. I krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk riszéro a kiadó hivatalban (uagy-debrtíczeci-utcza 1551. szám): továbbá : Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában líécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. l)orn & Comp által Hamburgban. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben háahoz hordva: Egész évre 4 /i-t. Félévre t » Negyedévre .... 1 » A községi jegyző és tanitó ura.'inuk egész évre csuk két Ibi*iiif Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások •Jóba Klek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendök. A nyíregyháza-mátészalkai vasút. Alig van megye az országban, amelynek területén nem terveznének, a fővonalak kiágazásaként, helyi érdekű vasutakat. És midőn mindenfelől olvassuk a lapokbaii a nyomjelzésekre adott engedélyeket; az itt és amott, városi és megyei gyűléseken megindított tárgyalásokat, aláírásokra való felhívásokat, egyes városok, megyék és birtokosok által már tett nagyobb mérvű aláírásokat; sőt midőn képzeletünkben már összevissza behálózva látjuk hazánk földjét helyi érdekű vasutakkal: nem csoda, ha Kalló, Bátor és Szalka vidékén immár az idegességig menő türelmetlenséggel kérdik, hogy hát a mi vasutunkból már mi lesz? Pedig ha elmegyünk a szomszéd és távolabb eső megyékbe és tájékozzuk magunkat a vasútépítés iránt ott történtekről, elmondhatjuk: „c' est tous comine clier nous." Ott is es mindenütt ugyanoly és ugyanannyi nehézségek mint nálunk, ugyanolyan lassú lefolyás mint nálunk, és ugyanazon remények mint nálunk; különösen pedig abban is teljesen hasonlít más vidékek helyzete a mi helyzetünkhöz, hogy ott is mint nálunk a vasút létrejöttének egyetlen feltéte lét a saját érdekeért Önmaga munkálkodó egészséges közszellem képezi. A Nyírbátorban ez évi február 15-én tartott érdekeltségi közgyűlésen teljes sorozata lett előterjesztve és a „Nyírvidék" ez évi 8-ik számában közölve, az eddig kiépített helyi érdekű vasutaknak. Mindegyiknél, ha csak valami kiváló állami érdek nem játszott közbe, a helyi érdekeltség a maga erejéből teremtette elő a szükséges pénzt; részintés többnyire kétötödreszben törzs-részvények jegyzésével, részint pedig elsőbbségi részvények kibocsátásával. Ahol pedig a helyi érdekeltség a kétötödrész összeget jegyezni nem bírja, ott bizony egyelőre nem lesz vasút. Utóbbi időben Pest megyében indult meg moz galom, egy Kőbányáról Lajos-Mizsére vezetendő 55 kilometer hosszú vonai végett. A vidék, talaj és földrajzi viszonyaira nézve, hasonlít a mi vidékünkhöz. A mi vonalunk 57 kilometer hosszú. A helyi érdekeltségtől ott 400,000 írt. kívántatik, tőlünk 425,000 írt. Miután pedig az előmunkálatok ná lünk már meg vannak téve, és a központi végrehajtó bizottság a maga részéről mindent, ami az elsőbbségi részvények elhelyezése, az állami hozzájárulás kieszközlése és a bizottság hatáskörébe eső egyébb teendőkre nézve kívántatik, elkövetni kész; ennél fogva most im a közvetlenül érdekelteken múlik már csak. hogy megteremtsék jövö boldogulásuk, megélhetésük nélkülözhetlen feltételét, a nyíregyháza-mátészalkai vasutat. Az aláírások beszerzésénél a központi végrehajtó bizottság a következő sorrendet állapította meg. Első sorban kieszközölni kérte a megyék és községek aláírását, az után a magánosokét, és végül fog a kormányhoz folyamodni a posta- és dohány-kincstár érdekeihez mért hozzájárulás végett. A megyék és községek aláírásait következőkben ismertetjük: Szabolcs megye aláirt 50,000 frtot, Szatmár megye tiz év alatt lefizetendő 50,000 frtot, Nagy-Kálló 12,000 frtot, Kálló-Semjén 1,500 frtot, Napkor 500 frtot, Biri 300 frtot, Nyírbátor 25,000 frtot, Bogát 1000 frtot, Kis-Léta 500 frtot, Piricse 500 frtot, Pilis 500* frtot, Nyirbéltek 1000 frtot, M.-Pócs 1000 frtot, Mátészalka 10,000 frtot, Jármi 1000 frtot, Szamosszeg 1000 frtot, Ó-Pályi 600 frtot, Kocsord 600 frtot, Nagy-Dobos 500 frtot, Vitka 500 frtot, K.-Jánosi 500 frtot, Hodász 500 frtot, Tunyog 400 frtot, György-Telek 400 frtot, Ó-Apáti 400 irtot, Kéér 300 frtot, Gebe 300 frtot, Olcsva 200 frtot, IIk 200 frtot, Parasznya 100 frtot. A megyék és községek eddig tett jegyzései tehát (Nyíregyháza város még nem hozott határozatot, indítványozva lett 50,000 frt.) 161,300 frtra rúgnak. Ha a posta- és dohány-kincstár hozzájárulását, egyes nyilatkozatok után hozzávetőleg ítélve, 125,000 frtra teszszük és számba veszszük Nyíregyháza város remélhető jegyzését, körülbelül tisztában lehetünk azon összegre nézve, melyet a magáno soknak aláirniok kell, hogy a vállalat létesüljön. Ez aláírásoknál hazaíiságról csak közvetve le het szó, ameuyiben mindnyájan saját értékeink emelése által a közvagyonosodást is előmozdítjuk. A közvetlen czél: saját magunk anyagi érdekeinek előmozdítása. Elég tehát, ha az aláírásnál mindenki csakis a maga saját előnyet veszi számításba, melyet a vasút által elér; de ezt ám vegye komolyan számításba mindenki és jegyezzen hiven saját vagyoni érdekének mérve szerint. Itt az aláírónak nincs más zsinórmérteke, mint a saját haszna A lehető legnagyobb hiba lenne tehát és szűkkeblűség, elrejtőzve azt várni, hogy hadd irjon alá más, majd kitelik a más aláírásából. A vállalat rászorul mindenkire, mindenki erejére, ha még oly csekélynek látszik is; csak feleljen meg az összeg az aláíró érdekeinek. E szempontból a kis Parasznya 100 frtos jegyzése épen oly becses, mint a gazdag Nyírbátor 25,000 fitos jegyzése. Szintúgy hiba az aláírást elhalasztani azért, mert más még nem irt alá. Nem a másik aláírása, hanem mindenkinek saját érdeke, a vasút által elért valóságos előnye, legyen egyedül mérvadó az aláírásnál. Es igyekezzék mindenki a mielőbbi aláírással inkább serkenteni az érdektársakat; mint a másokra való várakozás által, a vállalatot késleltetni, sőt talán kérdésessé is tenni. A vidékünköu lévő pénzintézetek, kiváltképen a nyíregyháziak mint központon lévők, nagy mérvben érdekelvék e vasútnál. Kinlevőségeik javulnának, betéteik gyarapodnának, forgalmuk növekednék általa. A nyírbátori takarékpénztár már is közgyűlést hirdetett, az aláírási ősszeg meghatározása végett. Veniat sequens! Ezekben kívántam a helyzetet ismertetni. Vidékünk birtokosai és mások, kik e vasútnál érdekelvék, ám lássák hogy egyedül rajtuk múlik elérni azt, amit más vidékekről a lapokban olvasunk és kiki ne kérdezze a másiktól: „hát a íui vasutunkból már mi lesz?" hanem önmagától kérdezze: „a vasutért már mit tett?" Dr. Maudel Pál. A népnevelés őszinte barátaihoz!*) Általános a panasz, hogy a népnevelési törvény, a nép szegénysége miatt, végre nem hajtható; e miatt számos eyenuek nő fel tudatlanul, az egyetemes fejlődés, a közboldogulás, az erkölcsiség rovására. E bajon minden becsületes törekvésű embernek segiteni, a nevelés s ez által a közboldogulás templomát minél látogatottabbá, s járatosabbá tenni elengedhetlen kötelessége. Dehát ha egyesek szegények: szegény maga a társadalom is ; az áldozatkészségre többé számítani nem lehet.' Igy sóhajt fel a közönség. És még is segiteni kell! segiteni egyesületi, társulati uton. Még pedig oly egylet utján, melybe tagsági *) Keretnek a helyilapok ezen közlemények szíves á tvételére I Mai számunkhoz fél íTmelléklet van csatolva dijnélkül lehet belépni, melybe nem kell fizetni, s mégis szép, igen szép eredményt lehet e téren elérni. Ez úttal még nevem aláírása nélkül kijelentem, hogy e tekintetben városuukbau és azonkívül mozgalmat óhajtok indítani, s ha 30—40 igaz uevelés-ügybarát akad vá rosunkban, ki e tekintetben velem kezetfogni hajlandó; a fizetés nélküli egyletet mégis teremtjük, s nem sokára áldásosán müködendüuk ! A ki kiváucsi ama titokra, hogy miként lehet fizetés nélkül pénzt teremteni: forduljon a »Nyirvidék* szerkesztőségéhez, ki hozzám a tudakozódó leveleket eljuttatni fogja, s ha városunkban az ily ér deklődők szama a 3ü-at megközelíti ; azokat annak idejében tauácskozásra hivandom össze, s megteszszük a kezdeményező lépéseket, majd közgyűlést tartandunk s az egyletet hova-elébb létre is hozzuk. Ajánlom jelen (elhívásomat minden a népneveiéi iránt melegen buzgolkodó bonpolgár figyelmébe! Nyiregyháza jul. hó. 1885. hazafias tisztelettel: Egy nép-barát. Mit tehet a népiskola az egészség-ügy érdekében l Az 1883. évi augusztushóbau megtartott második országos tanítói képviseleti közgyűlésnek előkészítő bizottsága, az összeülendő országos tanitói képviseleti közgjülés számára, a több nemű és irányú tételek között mogvitataudó tárgyul az emberi társadalom életére nézve eme nagy fontosságú és mielőbb megoldásra váró társad ihni kérdést is kitűzte: Mit tehett a népiskola az egészség-ügy érdekében ? Az előkészítő bizottság tétel-kijelölő albizottságának egészség-ügyi szakosztálya, egy javaslat-tételt dolgozott is ki. E lavaslat-tétel azonban, mivel a gyakorlat helyett a száraz elmélet körében mozgott és az egészség-tannak a népiskolákban való tanítására vonatkozólag a kiválóan alkalmas tan-anyagokat meg nem állapította, sem pedig az egészség-tan tanításának módjára kellő tájékozást nem nyújtott; az augusztus 24-én tartott tanitói képviseleti köz gyűlésben, Groo Vilmos gömórmegyei, Tóth József pest pilis-solt-kiskuumegyei tanfelügyelő, dr. Kiss Áron bud ipesti állami tanitó'képezdei tanár urak által beadott külön vélemény folytán, a napi rendről levétetvén ; a következő országos tanitói képviseleti közgyűlés egyik tételéül tüzetett ki, és pedig azon czélból, bogy a jövő tanitói képviseleti köz gyűlés idejéig, a Magyarországban levő egyes tanitói egyletek, e valóban fontos kérdés fölött behatóan tanácskozhassanak, és különösen az egészség ügy előmozdítását czélzó tan auyagra s ennek tauitás-módjára nézve véleményüket szabadon nyilváníthassák. Én örömmel üdvözlöm a fentebb megnevezett tanférfiakat ezen föllépésükért, mert ez által meg lett mentve amaz igeu fontos társadalmi kérdés feletti tanácskozás a viüámgyorsaságu felületesség bélyegétől, és alkalom lett nyújtva az egyes tanitói testületeknek, hogy részint tankönyvek olvasása s ezek feletti gondolkodás, részint élettapasztalatokon épített egybehangzó vélemények öszeegyeztetése által, oly megállapodásra jöjjenek, melyek eszközül szolgálnak a mindnyájónk előtt oly nagy fontosságú egészség-ügy előmozdítására nézve. Az egészség-ügy nagy fontosságának biztos tudatában, ezen ügy előmozdítása szükséges voltának érzetétől áthatva, kevés szakképzettséggel bár, de annál több jó akarattal fogtam a munkához én is, midőn jelen soraimat pnpirra teszem. Nem kecsegtetem magamat azon reménynyel, bogy a bölcsek kövét, az élet-hoszabbitó elixirt fogom feltalálni; hanem örvendenék azon, ha csekély munkammal némileg szolgálatot tethenék az egészség-ügy előmozdítására uézve. Az ember a teremtés koronája, hiteWewk szerént, Isten képére és hasonlatosságára teremtett valóság, lényegére nézve testből vagyis természeti anyagoknak természeti törvények szerint való vegyi össze-tételeiből, köttetéséből előállott szervek együtt létéből származott s érzékeink által észre vehető gépezetből és lélekből, vagyis a testet alkotó részecskékben levő erőknek szinte határozott természeti törvények szerint való nyilatkozataiból áll. Test és lélek egymásra ható kölcsönös nyilatkozata
