Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-28 / 26. szám

„N Y í R, V I I) É K" A vidéki magyar lapszerkesztők országos congressusa Budapesten. Roboz Istvánt a »Somogy czimü heti lap szerkesz tőjét felszólították a vidéki magyar lapszerkesztők, hogy hívja össze a vidéki lapszerkesztőket Budapestre egy bizonyos időre; amikor az egyesülés ténye is foganatba menne s kijelöltetnék a czél, amely felé az egyesület tevékenységének irányulnia kell; ha t. i.egy compact erkölcsi testületté kíván tömörülni. Roboz István, mint legidősebb vidéki lapszerkesztő, készséggel engedett a felszólításnak, s folyó bó 12-én aláirta az alább olvasható kellő tájékozást nyújtó felhívást, a vidéki magyar lapszerkesztőkhöz intézve. Az, hogy a felhívás csak a lapszerkesztőkhöz intéztetett és nem egyszersmind a vidéki hírlapírókhoz is, nem sokat változtat a dolgon ; bár alaUi tekintetben mindenesetre hiba. Ama congreszus tehát, az én felfogásom szerént, valószínűleg a vidéki magyar hírlapírók congreszusa lesz, nemcsupán a szerkesztőké. Ezt pedig annálinkább helyre lehet hozni, mert az öszejövetel ideje, csakis a szerkesztő urak nyilatkozása után lesz megállapítható; ha t. i. az egyesülés és a congresszus eszméje ország-szerte tárt keblekre talál. A »Nyirvidék« örömmel fogadja az egyesülés, tehát a congressu8 eszméjét, és készséggel csatlakozik azokhoz a kollegákhoz, akik azt osztják annálisinkább ; mert épp a «Nyirvidék» már többször hangsúlyozta ez egyesülésnek égetően szükséges voltát, de nem anyira a lapszerkesztők, illetőleg a ki»dók anyagi érdekében; mint inkább a vidéki hírlap irodalom emelésére és a vidékihirlapirók és szerkesztők erkölcsi érdekeire való tekintetből. A felhíváshoz magához, mint amely mindazt magában foglalja ami fölött a congressusnak első helyen tanácskoznia kell, ez utíal nem szólunk. Közöljük azt szórul-szóra már C3sk azért is, hogy lapunk olvasó kö zőnsége meggyőződhessék a «Nyirvidék» eddigi magatartásának és irányának helyes voltáról; amely szerint ugyanis ha megemlékeztünk olykor-olykor a vidéki hírlapirodalom elhagyatottságárol és siralmas állapotárol: korántsem helybeli laptársaink ellen irányoztuk támadásunkat, hanem a szomorú valót kívántuk mindannyiszor constatálni s az érdeklődést felkölteni ugy a nagy közöDség, mint az illető vidéki hirlapszerkesztők körében. Hála égnek óhajtásunk teljesülő-félben van! Ami magát a congressus összehívását 8 a határidőt illeti, arra nézve a «Nyirvidék» csatlakozik a «Komárom ésVidéke« czimü hetilap szerkesztőjének Csorba Gézának indítványához ; hogy t. i. >Bizassék meg Roboz István kartársunk a maga közzé egy, a közel vidéki kollegákból választandó rendezöbizottságot alakítani; e bizottság tegye magát a budapesti irói körrel érintkezésbe; tűzze ki a kongresszus megtartásának napját; állapítsa meg a napirend tárgysorozatát; fogadja a beérkezendő inditványokat sat.<t Minthogy pedig e congressus az olvasó közönséget csak ugy érdekli, mipt- magokat a hírlap-szerkesztőket; közöljük Roboz István felhívását, amint következik. »Az omág vidéki magyar lapszerkesztőinek még nem volt alkalmuk, hogy találkozva, egymással kezet szorítva megbeszélhették volna azon fontos okokat, melyek bénitólag, sőt anyagi tekintetben nyomasztólag hatnak a vidéki lapirodalom vezetőire. Az országnak számos testülete, egylete, inté/.ete talál alkalmat, hogy megbeszélje mindazon tényezőket, orvosolja azon bajokat, melyek erkölcsi s anyagi fejlődése, haladására irányadók; csak a vidéki journalistika élén állóknak nem jutott még eszökbe: hogy sebjeiket gyógyítsák, nyűgeiktől szabaduljanak 8 lerázzák magokról azon kényszer helyzetet, mellyel nyerészkedő vállalkozók hátráltatják anyagi erősbülésük s haatlmi állásuk megizmosodását Ha többet nem említenénk, maga elég volna azon elszomorító tény: hogy a hirdetési irodák a hirdető házak és magánosoktól összehalásszák, kunyorálják jó árért a hirdetéseket 8 odadobják — mint kegyelem kenyeret — a szerkesztői irodákba, melyek csak lehulló morzsák a gazdagon teritett, halmozott asztalokról. Pedig ha egy lap magából hirdetéseiből nem fedezi legalább is nyomdai, pspir, bélyeg kiadásait, — ez már intőjel annak anyagi hanyatlása s rövid életére!! Ezért buknak halomra a vidéki lapok, melyekben ha jól vannak vezetve — a közmívelődésnek egy-egy oszlopa döl romba; mindig a haza kárára. Sem tehetség, seu. irodalmi készültséggel nem birok tanyát ütnek a parnasuson, felcsapnak szerkesztőknek és sárral dobálják az ünnepelteket; czégért tűznek ember-szólásból; a közügyeket deresre fektetik, s ilyenekre — fájdalom mindig akad olvasó, aztán rövid idő alatt irodalmi csődött mondanak a többi lapok tekintélyének rovására! Több lap pedig magas politikát üz, s elhanyagolja miatta a társadalom, közgazdaság és művelődés terén szükséges teendőket. Magas politikát üz biztosíték nélkül, mint nem politikai lap. íme a vérző sebek, a sok közül csak néhány, melyeket leginkább az össze nem tartás, az egymást meg nem értés ütnek rajtunk! A vidéki lapirodalomnak majd minden hóban van halottja; a temetés folyvást tart, s nincs rájok feltámadás?! Ma már a vidéki lapirodalom fontos tényező a nemzet életében. Mi fogjuk fel — különösen a határszéli pontokon — a nemzetiségek első támadásait. Mi vagyunk az őrszemek, kik jelt adunk a központra, hogy az ellenfél szellemi fegyverekkel támadóban! Hogy hol van a bajok forrása ? hol az öröm és megelégedés tanyája ? Hogy állnak a cultura, a mezőgazdaság? az intézetek, az iskolák ? Mint a vihar és jó időre egyformán kitett hőmérő. jelezzük a hideg közönyt, a lelkesedés és tettek hőfokát, a vihar és szélcsendet; folytonos izgalomban mozgás és harozokban ott állunk az események közt, hogy igaz és ozorgalmas munkásokat lásson bennünk a központi sajtó 8 meghuaza a nagy harangot, ha baj van figyelmeztetni, tanácsolni, orvosolni fel és lefelé. Lapjaink kis folyók bár a vidéken, de hireik, eseményeik forrásával mind beleömlenek a nagy tengerbe, a közpoati sajtóba, hogy az erős, hatalmas legyen s elbírja a nemzet nagy gályáit: a közvélemény ítéletét. A vidéki sajtó utat egyenget; éleszti a lelkesedést, apostola a könyvek, lapok, folyóiratoknak, hogy a nap után a legnagyobb fény, a betűk világossága behasson még a szegény viskók küszöbén is. Előfizetőket gyűjt a becses irodalmi termékekre; jótékony czélok oltárán meggyújtja az áldozatok tömjénét; a művészet előharczosa, az intézetek támogatója, a nagy eszméknek talajt készit, hogy magjai dús kalászokat hajtsanak; hü tükör, melyben a fővárosi sajtó az ország képét nézi. Szóval: hivatásunk nagy, ha be akarjuk tölteni. Épen ezért gyengék nem lehetünk s csak az egyesülésben van erőnk. Fontosnak találom tehát a vidéki magyar lapszerkesztők országos congressusát: megbeszélni bajainkat, sérelmeinket. Megmutatni a sokféle országos tanácskozás közt, hogy mi is élünk. Habár a congressus összehívására felkértek is, még is sokáig gondolkodtam, megtegyem-e? Hiszen vannak sokkal illetékesebbek, mint én; a c ak egyben találtam tisztelt kedves Collegáim elnézésére biztatást: hogy 21 év óta szerkesztem a »Somogy< politikai lapot, tehát az egy lap melletti folytonosságot s időt tekintve — tudtomra — a magyar hírlapirodalomnak legrégibb szetkeaztője vagyok az országban. Ez ad némi megnyugvást, hogy érdemes társaim nem veszik szerénytelenségnek, ha bajaink orvoslására én adom meg — szives támogatásukkal — az első alkalmat. Tiszteletteljesen kérem tehát érdemes Oollegámat, hogy a kiállítás időszaka alatt B.-Pesten tartandó vidéki lapszerkesztők országos congresszusát elvben elfogadni, annak keresztülvitelét és sikerét ismert befolyásával támogatni; ezen felhívásomat pedig becses lapjában közzétenni szíves leg)en. Kérem továbbá, hogy elhatározásáról engemtt mielőbb tudósítani ne legyen terhére, hogy a kellő részvételt látva — a határidőt is megszabhassuk. Marad,án collegiális tisztelet és nagybec=ülésem mellett, Tisztelt hazámfiáuak szerkesztőtársa : Kaposvárott junius 12-én 1885. Roboz István a »Somogy» politikai lap szerkesztője és tulajdonosa.. Köz ügyek. (Az elvesztett jegyzőképességi bizonyítvány másodlata), a belügyminiszternek f. é. 18700 szám alatt Veszprém megye közönségéhez iutézett utasítása értelmében, csak oly föltétel alatt adható ki; ha az ez iránt folyamodó az elvesztés tényét valamint azt is igazolja, hogy bizonyítványának elvesztését, a másodlat kiállítás iránti kérvény beadása előtt legalább 30 nappal, a hivatalos • Rendőri Közlöny»-ben közzé tette. (A községek gyűléseiről szóló jegyzőkönyveknek) felsőbb helyre való fölterjesztése iránti kérdésre, a m. kir. nm. belügyminiszterrium azt a határozatot hozta, hogy a községek, gyűlési jegyzőkönyveinek hiteles másolatát nem kötelesek a azolgabiróaághoz beterjeszteni; mert a 8zolgabirák hatáskörébe caakis az tartozik, hogy utazásaik alkalmával a gyűlések felett vezetett jegzőköuyveket megtekinthetik. A rendezett tanácsú városoktól pedig, a megye alispánja csak esetről-esetre követelheti be a gyűlési jegyzőkönyveket. (Vasárnapi szünet.) A posta-szolgálat vasárnapi korlátozáaa tárgyábau a közmunka éa közlekedésügyi miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki: «Hogy a postahivatalbeliek vasárnapokon lehetőleg munkaszünetben részesüljenek, f. évi juliús hó 1-tŐl kezdve a kir. stabil postahivatalok szolgálata vasárnapokon, a szolgálati és helyi viszonykhoz képest a következő módozatok szerint korlátozandó: 1, A hivataloa órák a hétköznapiaknak legfeljebb felét tegyék s a posták érkezése s indítására való tekintettel szabaasauak meg. A hivatali íoiiökök a szolgálatot akkép oazs<ák be, hogy a közegek íelváltva részesülhessenek a vasárnapi munkaszünetben. 2. A poatai küldeményeknek eliamervény mellett való felvétele rendszerint délelőtt, éa csak kivételesen (ha a pósták eate vagy reggel indulnak) bizonyos korlátolt időtartam alatt délután is, eszközöltessék. 3. A leadási szolgálat a posták érkezéséhez képest oly módon rendeztessék be, hogy az érkezett küldeményeknek kézbesítése a czimzettek lakásáu a levél postánál legfeljebb kétszer, (Budapesten háromszor) és a kocsipostánál csak egyszera fiókbérlők részére érkezett, valamint a »poste restante« levelek, hírlapok és az avizált kocsipostai küldemények kiadása padig a megszorított hivataloa órák ideje alatt történjék. 4. Csupán felvételi szolgálattal foglalkozó postahivatalok vasárnap délután az egész éven át, vagy legalább áprilishó 1-étől szeptemherhó 30 ig zárva tarthatók. Magától értetik, hogy emez intézkebésekből kifolyólag a rendes helyi postajáratok száma megfelelően leszállítandó. 5. Rendkívüli viszonyok közt nevezetesen: karácsony, újév alkalmával (ha emez ünnepek vasárnapra esnek), húsvétkor; továbbá hófúvás-, árvis stb. által okozott közlekedési akadályok felmerültével, a muukát korlátozó fentebbi határozatok hatályon kivül helyezendők. 6. A felvételi és leadási szolgálatnak az 1—4. pontok alatt jelzett korlátozása azonban, a rendes postaközlekedést ugy közönséges, mint vasutakon, hajón, — a beérkező posták átvételét, az inditandók továbbítását, az átmenő küldméuyok átrovatoláaát, a mozgó postahivatalok működését, a távirdával egyesitett postahivataloknál a táviratok felvételét és kézbesitéaét,—az arra meghatározott szolgálati órák alatt nem érinti. Csakis táviratok felvételével megbízott fiókpostahivataloknál szünetel vasárnap a felvétél amaz idő alatt, mig a hivatal zárva van. A kir. postaigazgatóságok e szerint állapítsák meg, minden egyes kerületükbeli hivatal számára a vasárnapi hivatalos órákat, s értesítsék erről a közönséget hírlapok utján, valamint a postahivatalóknál szembetűnő helyen kifüggesztendő szolgálati átnézet által. Kelt Budapesten, 1885. junius 11 én. B. Kemény, s, k.« (Az árva pénzek elhelyezésére vonatkozólag) a m. kir. belügyminiszter a következő rendeletet bocsátott ki 27483/885 sz. alatt. »A gyámsági éa gondnoksági ügyek rendezéaéről szóló 1877 : XX. tcz. némely intézkedéseinek módoaitását és pótlását tárgyazó 1885; VI. tcz 13-ik §. 4-ik pontja szerint egyénenkénti rendszernél az egyes gyámoltak vagy gondnokoltak pénzei elkülönítve a hazai intézetet oly zálog-leveleibe is fektethetők, melyek a kormány által e czélra elfogadhatóknak jelentetnek ki. A hivatolt törvény ezen intészkedése alpján, a magyar kirminisztérium f. évi májushó 12-én tartott tanácsában elhatározta, hogy az emiitett czélra elfogadható zálogleveleknek, a magyar földhitelintézet záloglevelein kivül, melyeket a törvény maga is kijelöl (13. §. 2. pont), a következők tekintendők: a magyar kisbirokosok országos földhitelintézetének, az osztrák magyar banknak, a magyar jelzálogbanknak, a pesti kereskedelmi banknak és a pesti hazai első takarékpénztár -egyesületnek záloglevelei. Miről a törvényhatóságot a megyei (városi) árvaszéknek, esetleg a megyében létező rendezett tanácsú városok árvaszékeinek, továbbá az 1877: XX. t.-cz. 174.-ik §-a alapján gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községek árvaszékeinek, és az 1877. XX. t.-cz. 285. § 2-ik bekezdése alapján árvapénzek kezelésére engedélyt nyert köségeknek értesítése végett tudósítom. Kelt Budapesten, 1885 évi májushó 20-áu Tisza, s. k. ÚJDONSÁGOK. + A megyei jegyzői nyugdíjintézet! választmány f. é. juliushó 1-én és 2-6n, a megyeház termében gyűlést tart. — A nyíregyházai jótékony nőegylet zártkörű nyári tánczvigalmat rendez folyó évi juliuahó 4-én a caainó egylet nyári helyiségében a régi kuglizó caarnokban. Személyjegy 1 frt. Családi jegy 3 forint. Jegyek előre válthatók: Kálnay Sándor, Tahy Miksa és Teszter Lajos urak üzletében. Ha Nyíregyháza vátos közönsége érdeklődött valaha nőegyletünk jótékonyaági műveletei iránt; ha nem zárkózott el ez egylet által rendezett társas öszejövetelek elől, hanem időnkint meghozta a szeretet és réazvét adóját: ugy valóban e tánczvigalomnál fokozott érdeklődést kel], hogy tauuaitson. Tudva levő dolog ugyanis, hogy derék nőegyletünk lelkes vezérhölgyei mily szép és nemes czél előtt állanak: a nyíregyházai nőipariakola megteremtésének küszöbén. Mozdítsák tehát elő e kiszáuiithatlau előnyökkel járó intézmény felállítását az illetők avval is, hogy e különben is igen élvezetesnek kínálkozó tánczvigalomból, a meghivattak közzül, egyetlen család és egyén se maradjon ki. (!) Időjárásunkkal már hetek óta foglalkozik a közönség, amelynek rosz hatását ember, állat és növény egyaránt érezte. Hetekig vártuk az esőt hiában. Végre a mult hét elején a levegő hűvösödni kezdett s az erős légáramlat kevés eaőt ia hozott a szomjúságtól epedő vidékre. A azél azonban erősebb volt, mint az eső anyira, hogy nem csak az esernyők, hanem a téli felöltők is előkerültek. A gyümölcsfákban, tehát a gyümölcsben is jelentékeny kárt okozott a nem közönséges szél. f Zsillé László horvátországi származású gépészt folyó hó 21-én reggel 6 órakor,a* úgynevezett alsó temetőben felakasztva találták. Öngyilkosságának okául, ismerői vallomása alapián, elmezavart konstatált a hullavizsgálat. (§) A kolera hirek ismét szállingóznak. Az óvintézkedésekről miudenfelé komolyan gondolkodnak. Bár tőlünk még nagyon távol vaa a veszély; a védeszközök után való járás azonban soha sem korai. Különben már maga a kánikulai forróság is elegendő, hogy a közegészségre kártékonyán hasson. Kívánatos tehát, hogy a közegészség fentartására szükséges rendszabályoknak végrehajtása a legnagyobb szigorral ellenőriztessék. Különösen szükséges ez nálunk, ahol az utczákra egé9z kényelemmel öntözgetik ki a konyhai folyadékokat. A csatornák tisztítása sem volna fölösleges. Oly homokos talajú városban, mint Nyíregyháza, rendkívül hamar összetorlódik a kanálisi szemét. Azt mondják, hogy az uj seprű jól seper. Elvárjuk tehát az uj tisztikartól, illetőleg a a rend és tisztaság fentartására hivatott városi közegektől, hogy e közmondást valahogy meg ne hazudtolják. -f- Egy a Debreczeni vásártéri állomásból kiinduló s Bilmaz-Újvárost érintve Ciegeíg vezetendő helyi érdekű vasútvonalra, mint a »D.-N.-V.-É.c-ből olvassuk, Csávolszky Lijos ós társai az előmunkálati engedélyt egy évre megkapták. X Az osztrák uj ipartörvény, amely a többek közt a vasárnapi munkaszünetet s a normál munka-napot is szabályozza, f. é. juniushó 11-én lépett életbe. E szerént a vasárnapi munkaszünet vasárnap reggel 6 órakor kezdődik s teljes 24 óráig tart; vagyis csak hétfőn reggel 6 órakor végződik. A törvény e vonatkozatú rendelete, a munkaszüuetet ez időben minden mesterségre és iparágra kiterjeszti; kivételével azoknak, amelyeknél a muuka megszakítása nagy bajjal jár, vagy a fogyasztás érdekeit sérti, vagy amelyek a közlekedés szolgálatában állanak. Mi is kaptunk uj ipartörvényt, debiz' az a vasárnapi munkaszünetről megfeledkezett. Ha már nem akarta a magyar törvényhozás megelőzni az osztrák szomszédokat, legalább kbvesae őket a jó éa szép térre! V A csendőrség létszámának csekély voltán, mint a Dunán-tuli hírlapokból olvassuk, n kormány ugy segit, hogy mindegyik csendőr mellé egy-egy honvédet rendel azolgálattételre. E tényből a kormány azt a tanulságot vonhatja le, hogy a csendőraégi kenyér nagyon keserű nem csak a túlságos szigorú katonai fegyelem miatt, hanem azért is, mert rendkívül csekély az a napi dij, amelyért életét minden perezben koczkáztatnia kell annak a szegény csendőrnek. Tisztességes fizetés, emberies bánásmód: ekkor az után akaduak jóra-való legények, és nem kell a honvédeket béke idején is a fegyver golyójának kitenni; ami mindenesetre rosz és kárhoztatandó eljárás. (!) A magyar-franczia biztosító társulat, az cz évi közgyűlés határozata értelmében, közművelődési éa jótékony czélokra, 1000 forintot bocaátott a vallás éa közokt. ügyi minisztérium rendelkezésére. Szép és követésre méltó példa. (Folytatás a mellékleten.)