Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-15 / 24. szám

földbirtokosokra nézve is, a le nem foglalható holdsz-mi­menyiséget. Ezt hozza magával az osztó igazság. A mü­veit osztályok nem tartják fenn az állomot és a nem­zetiséget , ha a neuizet magvát képező s egyedül a hazá­ban és hazának élő földmives és birtokos osztály, a hamis eskük, * váltóvali csalások, és a torvények mos­tohasága következtében, el vész és megsemmisül. Van még egy és a fel hozottaknál talán sokkal veszélyesebb körülmény társadalmunkban, amelyről a törvényhozás, ugy látszik egészen megfeledkezett. P.dig ez a legtöbb ongyilko.sági esetnek okforrása volt a múlt­ban, az a jelenben, és lesz a jövőben is mind-addig; amig a törvényhozás komolyabb figyelmére nem méltatja. E veszélyes körülmény, a törvényhozásnak abban a mulasztásában található fel, amely szerént az elcsá bitott, elhagyott, s ennek következtében erkölcsileg elve­szett nőket, nem veszi köteles védelme alá; sőt, ha az ily boldogtalan teremtés, a szégyen és a boszu érzetétől zaklattatva, magzata vagy csábitója ellen bűnös me­rényletet kisérel meg, vagy követ el: csaknem hasonlóan sújtja, mint bármely közönséges bűnöst. Vagy ha eny­hébben bünteti is; de a főbüuöst, a csábitót — futni hagyja. Ha Francziaországban az elcsábított nő csábitó­jára lő, vagy vitriollal önti le arczát, avagy megöli: a jury egyszerűen fölmenti. Nálunk 3—4 évi börtönre itéli a törvény. Ez nem igazság. Va,7 sújtsa a törvény a csábitót érdeme szerént; vagy ne büntesse a csábítás következményeiből ki folyó bűnös cselekményekért az ugy is eléggé bűnhődő, szégyenében magára hagyatott nőt. Ha a közönséges kodifikált bűntényeknél, az orgazdát és értelmi bün-szerzöt elitéli a törvény : sújtsa a csábitót is, mint aki a legtöbb esetben bűnösebb, mint gyenge áldozata. Ha a törvény ekként járna el, bizonynyal több erény és élet mentetnék meg, és több házasság köttetnék sze­rencsétlen hazánkban. A törvény-hozásnak nem szabad oly törvényekei alkotni, amelyek mig az állam-polgárság egyik részének nagyon is sok és könnyű alkalmat nyújt saját érdekeinek előmozdításához; addig az állampolgárság másik részét, martalékul engedi a gonoszabbak és hatalmasabbak lel­ketlenségének. Szabolcsiucgye évnegyedes közgyűléséből. (Májushó 27.) Olvastatott a belügyminiszternek, az 1883-ban tel­jesített fősorozások alkalnuv.il fel merült költségre vonat­kozó leirata. E leiratban a miniszter a fősorozásnál működött polgári ülnökök napdijai és költségei czimén kiadott 171 frt, 60 krtijczárnak, :iz 1883-dik évi házi pénztári hiány fedezése czéljából kéreiin jzett kiutalását megtagadván ; azt a Szoboszlai Pap József és Pschérer József volt polgári elnö­kök által illetéktelenül felvett 5 frt. 76krajczári behajtatni n udeli, és tüzetes felvilágosítást kiván annak felderítése végett, hogy mily alapon lett az uti átalánynyal ellátott főjegyzőnek 36 frt napdij kiutalványozva és kifizetve ? Végül figyelmezteti a miniszter a megye közönségét, hogy miután az uti számlákon a kiküldetés szükségességét és megtörténtét; valamint az eltöltött napok számát bizo njitó alispáni igazolás ifi okvetlenül megkívántatik : kel­lő ügyelettel legyen arra, hogy jövőben, a bzáravevőség által, csak is oly költségjegyzékek érvényesíttessenek, amelyek a fenjelzett igazolással el vannak látva. Minthogy a megyei 1883-ik évi pénztári zárszá­modásbau, a hiány gyanánt feltüntetett 556 frt. 21 kraj­czár fedezésére kijelölt tételekből (lásd a mult számban a zárszámadásról szóló tudósítást), a házi péuztár teljes fedezetet uyerend, a belügyminiszternek a 171 irt. 60 krajczár kiutalását megtagadó intézkedése tudomásul Tétetik. Zoltán János alispán uíasittatik, hogy a minisz­tori intézvénybeu jel.ett 5 frt. 76 krajczári Szoboszlai Papp József és Pscherer József polgári elnököktől vegye be, h megyei pénztárba fizesse be s a miniszterhez eljárá­rásáról tegyen jelentést. Utasittatik továbbá az alispán és számvevőség, hogy jövőre a költségjegyzékek érvényesítésénél, a belügy miniszteri intézvény rendelkezéséhez alkalmazkodjanak. Végül a belügyminiszterhez felvilágosító jelentés határoztatott iutéztetni annak igazolásául, hogy 1883-ban a megyei főjegyző a sorozásokra, a honvédelmi minisz­ter beleegyezésével, a megye közönsége által lett kiküldve; rendkívüli kiküldetéseknél pedig a megjeifő jegyzőoek Szabolcsmegye közönsége által, szabálj rende­letileg 4 frt. napdi) lett rendszeresítve: tehát Bégányi Ferenci megyei főjegyzőnek napdij-számlája a szabály­rendeletnek megfelelólrg lett kiállítva s napdija kiutal­ványozva és kifizetve. Olvastatott a p'-nzügyminiszternek 22003/834 számú leirata, amelyben értesiti a megye közöuségét, hogy a meleg ágyakban találtató dohány plánták körüli eljá­rást szabályozó miuiszteri rendeletnek oly módon való kiegyenlítését, miszerint a növény ágyakat csak is két községi elüljáró közbejöttével lehessen megvizsgálni, föl­kutatni. * ezek belátásához képest a további eljárást megindítani, el uem rendelheti. Gróf Dezsewffy Aurél javaslata alapján, a minisz­teri leirat máiolata, ujabb orvoslati mód és ut alkalma zásba vétele végett, áttétetett a Tiszavidéki gazdasági egyesület elnökségébe:. A földművelési miniszternek az a leirata, amely ben értesiti a megye közönségét, hogy a marhasónak lehető olcsó áron való árulása tárgyában hozzá intézett felterjesztése, nem vehető tekintethe mindaddig, ami,? nem találtatik fel mód a sót emberi használatra alkalmat­lanná tenni ugy, hogy azt az állatok még is élvezhes­Uessék, tudomásul vétetett. Olvastatott az állandó választmánynak, az 1883 XV. törv. czikk alapjáu a megyei pótadó kivetése, kezelése és behajtása tárgyában alkotott szabályrendeleti javaslata. A javaslat következőleg hangzik. 1 §. Szabolcsvármegye, a már fenáiió törvények alapján kiveihetö póstadón kivül, közigazgatási, közleke­dési, közgazdasági, közművelődési és jótékonysági ezé­lókra 3%-tóiit meg nem haladó pótadót vethet ki. Ezen pótadó a földadó, házandó, kereset adó, nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, tőkekainat és járadék adó czimen fize'.ett egyenes állan­adók ntán százalékban vettetik ki (1883. XV. t, cz. 9. §.) 2. §. A'. 1. §-ban, illetőleg az 1883. évi VX t. cz. 9 §-ban kórvonalozutt 3% » s póudón kivül, az ott jel­zett czélokra, a tne^ye közönsége még 2% ot vethet ki a belügyi és pénzügyi miniszt rek előleges engedelye mel­lett (1883. XV. t cz. 13 §). 3 §. A pótadó igénybe vétele és mérve iránt, a törvényhatósági bizottsági közgjülés, rendszerént tlöre, a költségvetés megállapítása alkalmával, határoz. Ezen közgyűlésnek határnapjá' 15 nappal megelőzőleg, a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjához külön meghívó intézendő, amelyben azon kivül, hogy a köz­gyűlés első tárgya a költségvetés megállapítása lesz, az is kiteendő, hogy pót .dó kivetése szándékoltatik-e, s ha igen, minő c/.élra (1883. XV. t. cz. 10 S ) A pótadó kivetése iránt, ha elemi csapások, vagy más előre nem látott események ezt igénylik, a megye, a belügyminiszter jóváhagyásával, az év folyama alatt is hatátozhat; az eljárásnál, ez esetben is, e szabályrende­letben foglalt intézkedések az irányadók. (1883. XV. 11 §) Azon esetben, midőj pótadó kivetése határoztatik, érvényes határozat hozatalára, a közgyűlésen jelen levő tagok kétharmadának névsztrénti szavazás utján, és a szavazatoknak jegyzőkönyvbe vétele melletti hozzájáru­lása szükséges. (1883. XV. t. cz. 10§ ). 4 §. A pótadó azou időre, melyre annak igénybe vétele elhatároztatott s azon mérvben, melyet a közgyű­lés elrendelt, Szabolcsmegye fő számvevője által, mint rendes kiadási czim, Nyíregyháza város és a községek költségvetésébe felveendő. A községenként való kivetés alapján, az egyéni kivetést, Nyíregyház i város polgármestere s a községi elöl­járók foganatosítják. 5 §. Az egyéni kivetés községenkint előre ihirde­tendő, s 8 napon át, köz szemlére kiteendő; e kitétel után 8 nap alatt a magát tul-terheltnek vélt fél, a köz­igazgatási bizottságnál felszólalhat, mely ezen felszóla­lások felett, az 1883. XV. t. cz. 12 §.-nak megfelelőin alakított küldöttségében, végérvényesen hitároz. 6 § Nyíregyháza város polgármestere és minden községi elöljáróság, illetőleg főbíró és jegyző, az egy évre kivetett pótadónak első felét, minden év juliushó 1-ső napjáig, a második felét pedig minden év október 1-ső napjáig behajtani s az alispáni hivatalhoz befizetni tartozik. Minden egyes péuzküldeméni ről, a községi elül­járóság egyideüleg a járási szolgabírónak is jelentést tesz, aki e pótadó behajtását és szabályszerű befizetését ellen­őrizni köteles. A szolgabirók azon alapról, amelyre pótadó vette­tett ki, a m. kir. belügyminiszter által a számvitel és pénzkezelés tárgyában kiadott szb.íiyzat 102. §-nak meg­felelően. külön nyilvántartást tartoznak vezetni. 7 §. A megyei pénztárban, 'azon alap, melyre pót­adó vettetik ki, elkülönítve kezelendő s ezen alapról, ugy a pénztárban, mint a számvevőség által, külön főkönyv vezetendő. A szolgabirák és Nyiregjháza város polgármestere felhivatnak, hogy ezen szabályrendeletet járásuk és a váro9 területén azon megjegyzéssel tegyék közhíré, hogy az ellen 30 nap alatt bárki felfolyamodással élhet s fel folyamodását közvetlenül az alispáni hivatalnál benyújt­hatja Olvastatott az országos magyar vadászati védegylet igazgatóságának megkeresése, amely szerént az orv va­dászat és tiltott vadárulás ellen ellensúlyozására vonat­kozó 1883. XX. t. cz. 38 §-nak végrehajtását illetőleg, a végrehajtás feletti szigorú felügyelet gyakorlását foganatosítani kéri. A szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere utasíttatnak, hogy az orv-vadászatot és tiltott vad-árulást, minden rendelkezésiikre álló eszközökkel, megakadályoz­zák s az 1883. XX. és XXIII. t. cz. ellen vetőket I szigorúan megbüntessék. — y — Tanügy. Értesítés. A nyíregyházai alsó t'oku ipariskola nyilvános zár­vizsgái f. é. jun ushó 28 és 29 én fognak megtartatni a következő rendben: Juninshó 28 án, esti 7 órától 9 óráig az előkészí­tő osztályé; juniushó 29-én d. e. 9 órától 12-ig az első osztályé; délután 3-órától 6-ig a uásodik osztályé. Ezen ipariskolai zárvizsgákr.i a nevelésügy párt­fogói és barátai tUxtelettel meghivatnak. Pazár István, ipariskolai igazgató. ÚJDONSÁGOK. (§.) A képviselő választás alkai .iából, felmerült az a kérdés, ha vájjon a politikai j ^ok gyakorlatának felfüggesztésére ítélt, de vagy tévédé bői a választók névjegyzékébe fölvétettek, vagy politikai joguk gyakor­latától, a névjegyzék összeállítása után függesztettek fel, bocsáthatók-e szavazásra vagy sem? E kerdésre vonat­kozólag, a m. kir. belügyminiszter annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy akik jogerőre emelkedett Íté­lettel, politikai joguk gya orlatának felfüggesztésére Ítél­tettek, ez ítélet hatályának tartama alatt, az 1878. V. t. cz. 56 §-a értelmébeu, -e-umi nemű pol.űkai jogot nem gyakorolhatnak. %* A helybeli nőegylet által rendezett tavaszi mulatság, folyó hó 7- dikén szép érd klődés és siker ! mellett tartatott meg, a »kuglizó« helyiségéDen. A mulat­ság anyira látogatott, tehát népes volt, hogy a tánezolók alig tudtak mozogni. Ez azonban egy-általában nem feszélyezte a mulatókat; ugy anyira nem, hogy a kedé­lyesen hangolt közönség csak hajnali 3 óra után oszlott szét. Benczy Gyula és zenekara nem CBak játszott, de a figyelmes szemlélőnek és hallgatónak arról kellett meg­győződnie, hogy mulatott is; illetőleg együtt vigadott a közönséggel, amelyet bűbájos zenejével egészen átva­rázsolt. A mulatság sikeréhez nem kis mérvben járult a kitűnő és párját mesze földön ritkitó konyha is, amely nek mestere Karabélyos Péterné volt. Szóval a juniális minden tekintetben kitűnően sikerült. Reméljük, hogy az anyagi siker is méltó hozzá. Végül nem hagyhatjuk említés nélkül a nőegylet elnökségének azt a buzgalmát és fáradhatlau erélyót, amelyet e mulatság rendezése és sikerdus volta körül anyi figyelemmel, előzékenységgel és kedve-séggel kiíejtett. (!) A nyíregyházai műkedvelő társulat által folyó hó 5 ödikére hirdetett szini előadás, egyik közreműködő hölgy családját ért gyász-eset miatt, f. hó 6-odikán tartatott meg oly tele-ház és tetszés nyilvánulás között, aminőhöz hasonlót csak Prielle Kornélia nagy szabású művészetének sikerült előidézni. A tele házat megérde­melte a czél, t. i. a nőegylet és a gimnázium alap-tőké ­jének gyarapítása; a ritka alakban nyilváuult tetszést és koszorú-záport, a közreműködők elegáns megjelenése, szabatos játéka és példás buzgalma. A közreműködők névsorát ide iktatjuk a jótékony művelet megörökítéséül ós másoknak buzdításául. Közreműködtek ugyan is: A »Fiatal kereszt-anyában* Kovács Etelka urnő, Szeszich Ida kisasszony, Kálnai Sándor, Maurer Károly és Péchy Gyula urak; az »Elet-mentőben« Andráscsik Anna, Korányi Anna kisasszonyok, Hndák Károly, Maurer Károly, Polyák Lajos és Trajtler Soma urak. (*) A debreczeni ág. ev. Egyház által saját c/.él­jaira rendezett sorsolás, folyó hó 20-adikán fog megtar­tatni a hatóság jelenlétében. A nyeremények, a húzás után 10 nappal, az eredeti sorsjegyek felmutatása és visszahagyása mellett, az ág. ev. Egyház felügyelője ál­tal fognak a szerencsés nyerőkvek kiszolgáltatni. Ha valaki a nyereményeket maga át nem vehetné, vagy át nem vétethetné; a sorsjegyet bérmentve az ág. ev. Egy­ház felügyelőjéhez beküldhet , aki a sorsjegy valódisá­gáról meggyőz ídvén, a nyeremény-tárgyat a beküldőnek kellő óvatosság mellett, azonban minden további fele­lősség nélkül, postán küldendi meg. A húzás megtörténte után, a kihúzott sorsjegyek és nyeremények jegyzéke hír­lapok utján fog közöltetni Azok a nyeremények, amelyek a húzás után három hó alatt bár mily okból át nem vétetnének az e vállalat által kitűzött jótékony czélra fog fordíttatni. Szükségesnek találtuk olvasóinkat e sorso­lásról értesíteni annál inkább; minthogy Nyíregyházán számos ily sorsjegy árusiitatott el. (*) A helybeli Tel só leány iskolában az ez évi zá­ró vizsga, folyó hó 27-én a dél előtti és dél utáni órák­ban fog megtartatni az iskola helyiségébeL (—) Özvegy Latinák Jánosné helybeli leánynövel­déjében, az év-záró vi zsga folyó hó 28-adikán fog megtartatni. (b) A balkányi olvasó egylet folyó hó 25-dikén, a Balkány és Szakoly közti erdőben, zárt körű táuczvigal­mat rendez saját pénztára javára. Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete dél után 4 órakor. Jegyek előre , válthatók Balkányban : Szilágyi és Kádár urak üzletében. (§) Ismételve figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a régi keletű bankjegyek közül az 1 forintosak, f. éviszep­temberhó 30-ig csak kicserélés végett fogadtatnak el az állami hivatalokban. A 5 forintosokkal még jövő 1885 évi deczemberhó 31-ig, az 50 forintosokkal pedig egész 1885 évi májushó 31-ig lehet fizetéseket teljesíteni. E határnapokon túl, egy egész évig azonban, csak is csere­képen fogadtatnak el. -+- Liszkay Ferencz okleveles gyógyszerész Nyir Acsádon gyóg)tárt szándékozik felállítani. Az engedély kieszközlése iráuti kérvényét, Szabolcsmegye közgyűlése, ajáujólag terjesztette fel a belügyminisztériumhoz. Nyir Acsád tehát valószínűleg gyógytárt nyer, ami arra a vidékre nézve, valóságos áldás lesz. A Hackel József által Karászon, Thasson, esetleg Putrohán berendezendő gyógytár engedélyezését azonbi-.u, a közgyűlés elejten­dőnek véleményezte. — Ujfehértó közönsége egy községi állatorvosi állomást rendszerjsitett. Ujfehértó község csak saját érdekében cselekedett, amidőn ez állomás rendszereaité sét elhatározta. Vajha több népesebb község is követné e dicséretes példát! (— »A Magyar háziasszony* czim alatt Buda­pesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, amely a magyar gazdasszonyok országos egyle'éuek hivatalos közlönye, előfizetési ára egy évre 6 irt, fél évre 3 frt, negyed évre egy frt, 50 kr. Elő­fizethetni legczélszerübben posta utalvány által, a » Magyar Házia szony< kiadóhivatalánál (Budapesten Váczi-körui 20.) Mutatványszámok ingyen küldetuek miudazoknak, akik ez iránt a kiadóhivatalhoz fordulnak. A legujabbi szám következő változatos tartalommal jelent meg: A fürdők és a nők, dr. Télűtől. A szob* nyáron, ifj. Varga Istvánnétól. Háztartás, Németh Dezsőnétől. Divat, Guil­lomette kisasszonytól. Konyhászat. Hasznos tudu vaólk Külön-félék. Irodalom és művészet. Színház és zene sat. Tárcza : Her.adj sietv. .... (vers) Petrikás Mórtól. Bécsi levél, Szalma, Aruoldtól. A krinolin Története. (— A Szabolcsmegyei Takarékpénztár-egylet 1884 évi május havi forgalmának kimutatása. Bevétel. Át­hozott készpénz 1884 april 30 ról 11812 frt. 35 kr. Betét 10146 frt. 19 kr. Visszafizetett váltók 160789 frt. Leszá­mítolási kamat 4425 frt, 77 kr. Késedelmi kamat 303 frt, 96 kr. Könvvecske-dij 2 frt, 60 kr. Bélyeg 84 frt, 52 kr. '/ 2 évi lejáratú ingatlan kölcsön 100 frt. Ha­zai pénzint elb. tőke. 9000 frt. Hazai pénzint elh. ka­mata 32 frt, 02 kr. Összesen 186696 frt, 41 kr. Kiadás. Visszafizetett betét 13874 frt, 66 kr. Folyó kamat 110 frt, 08 kr. Váltó 160891 frt. Tisztfizetés 524 frt, 9á kr. Költség 216 frt, 38 kr. Napibiztosi dij 52 frt. Osztalék 105 frt. Adó 750 frt. '/ 2 évi lejáratú ingatlan

Next

/
Thumbnails
Contents