Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-25 / 21. szám

V. évfolyam. 21. szám, Nyiregyháza, 1884. május 25. ZABOLCSI HIBLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLOSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenlcint egyszer vasárnapon. Előlizetési feltételek : , , Az elofizetesi penzek, inenrendelesek s n lap postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Félévre 2 » Jóba Elek kiadótulajdonos könyvnyom_ Negyedévre 1 » dijaihoz (nagy - debreczeni - utcza 1551. sz.iin) A községi jegvzö és tanító uraknak egész évre csak két forint. intézendök. A lap szellemi részét képezi! küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beklildetni. Bérmentetlen levelek «'Nak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségén' küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése ö kr többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében,minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajcziir. • Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szán): tovább.,: Goldb> rger A. V. á al Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Comp által Hamburgban. A mi vasutunk. Jelige : „Segíts magadon ! . . A fővárosi lapokból olvassuk, e lapban is közölve volt, hogy Abonyi Emil beregmegyei ország-gyűlési képviselő, egy év tartamára, engedélyt nyert arra, hogy a Nyíregyházától N-Kállón, Nyir-Bátoron, Máté-Szálkán, V.-Naményen s Beregszászon át Munkácsra vezető vici nalis vasút elkészítésére nézve előmunkálatokat tehessen, tétethesen. Ez a tény, amelylyel szemben állunk. Szemben áll Szabolcsmegyének és Beregmegyének egy nagy terjedelmű, világtól elzárt őstermelő, tekintélyes gyárakkal biró s számos nagy birtokos által lakott vidéke. Egész tisztelettel, de őszintén teszem fel a kérdést hogy: nem állana-e érdekében Szabolcsvármegyének és a megye érdekeit képviselő megyei bizottmánynak, hogy ez ügyet, mint amely a megye lakosságának majd nem felét illeti s érdekli és oly mélyen érdekli! magáévá tegye ? Szerény nézetünk szerént egy törvényhatóságnak nem csak az a tiszte, hogy a kegyelmes leiratokat tudomásul vegye vagy vitassa; hanem ha életrevalóság van benne, amint-hogy Szabolcsmegyéről örömmel jelezhetjük, hogy ebben még vau; tehát tiszte a megyei törvényhatóságnak megtenni, erejéhez mértten, amit tenni képes, a vármegye területén lakó polgárság szellemi, erkölcsi és anyagi fejlődése és előhaladása érdekében. E tudattal most, épen alkalmilag, az évnegyedes megyei gyűlés küszöbén, nézzünk szemébe a " kérdésnek, és a felvetett vasúti tervezetuek. Ez meg már tiszte egy öntudatosan s komoly czélokért működő és számba vétetni kivánó megyei hírlapnak. Nem térünk ki a kötelesség elől. Mielőtt a felvetett ügyhöz tüzetesebbben szólanánk vegyük figyelembe az adott viszonyokat, a körülményeket. Az országgyűlési képviselők választásának küszöbén állunk. Abonyi Emil, aki ama tervet felvetette^ a mult országgyűlésen Beregmegyének egy területét, mint kormánypárti képviselő képviselte; még pedig nem épen A „NYlRVíMr TÁBOZÁJA. Egy nőgyűlölő naplójából. Régen történt, midőn egy volt iskolatársam könyvtárában való keresgélés közben, egy már meg sárgult kézirat akadt kezembe ; amely iránt miért-miértnem már a kézbevételnél érdeklődni kezdtem. A kézírás igen szép és olvasható lévén, kívánságom csak fokozódott. Magamhoz vettem tehát a kéziratot és elkezdtem benne lapozgatni. Nem volt benne önálló öszszefüggés csak rövid gondolatok följegyzéséből állott az egész. Amint az első lapra bukkantam, megdöbbenve olvastam a czimet. Egy nőgyűlölő naplója. Különös, gondolám magamban, hát még ilyen is lehet a világon. Nőgyűlölő! Hiszen ez egyenes megtagadása benső életünknek, erkölcsi valóknak. És még az ilyen ember nemcsak gondolkozni, hanem irni is tudhat! Olvasott, müveit ember miként gyűlölheti a nőket, az életnek e kimerithetlen örök szép költészetét?! Kérdeztem magamtól. Később, amint jobban behatoltam a kézirat tartalmába, arra a meggyőződésre jutottam, hogy az illető nőgyülöíőnek fontos okai lehettek eme napló összeállítására; és hogy nem is egészen élvezethetlenek a följegyzett gondolatok. De hogy e lap szives olvasói is meggyőzödjenek nézetem alapos voltáról, ide jegyzek néhány gondolatot ama kéziratból. Minden nő szép — a saját tükre előtt. Az oly embernek, aki szép nőt vesz feleségül, gyorsan megszaporodnak barátai. nyomtalanul működött az országházbau s-'ít előadói tisztet is többször teljesített. A főváros társadalmi életében is jelentékeny állást foglalt. Az után Beregmegyében nagy birtokos, vagyonos ember. Hogy fellépett-e újból, biztosan nem tudjuk. De hogy komoly s a feuforgó ügyben teljesen illetékes emberrel vau dolgunk : az biztos. Azonban a feuforgó körülmények nem zárják ki, hogy a felvetett vasúti terv lehet egy tisztességes kortes fogás. Sőt, ha a legkomolyubj czélzattal vettetett is fel, amit mi őszintén igy hiszünk, az emberek ilyenkor hajlandók, kísértetbe jönnek, hogy higyjék, miszerint a terv épen e körvonalozott viszonyok özt, csak kortes fogás. Mi nem tartjuk annak. És mert komolyan veszsz.uk, szólunk is hozzá még pedig érdemileg. Az érintett vasúti t-Tv reánk, szabolcsiakra nézvo nem is uj, nem is meglepő. Ami uj van benne, csak annyi, hogy a Nyiregyháza- Bátor- Szálkái zsákutezába vezető tervet, a zsákutczából ki akarja vezetni Szálkától Naménynak, Beregszászhoz. És azt is mondhatjuk rá, hog) ami uj van a tervben, nem rosz; sőt szükséges, hasznos határozottan jó. Mert nincs nagyobb baj az efféle ügynél; mint midőn egy zsákutezában v- z el, egy kátyúban fenekük meg. Most ezen is segítve vau. Eddig a »mi vasutunknak« ez volt érdekeltek, vállalkozók s pmzemborek előtt legnagyobb hátránya, megölő gyilkosa. Eddig tisztábán vagyunk. Hogy a megyére, mint testületre, mint törvén) hatóságra nézve, követeli-e valami érdek, valami általános meyyei szempont, hogy e tervezett vasút kiépíttessék ? E kérdésnek megvilágítása végeit elegendő rámutatni a Debreczentől Nánásig már építés alatt lévő s ugyancsak Debreczeatől a Gutnak vezetett s innen Bátor felé vezethető vasúti szárny-vonalakra. Egyik, a n-nási és esetleg onnan tovább építendő vonal, Szabolcsinegyétől való elszakadással fenyegeti a megyének egy egész nagy járását, nyugoti rész°t. A másik a keleti, guti vonal Debreczen felé vezetné el és ki a megyének egy másik. Minden nő megköveteli tőled, hogy sz puek találd A szépség a nő hecsüle'e. Nőkkel bizonyos dolgokról jobb komparativuszban beszélni, mint szuperlativuszban. X nő például, szivesebben hallja, hogy ö szebb Z né asszonynál; mint azt, hogy ő a legszebb a világon. Vannak szép asszonyok, akik meg nem érdemlik szépségüket. A szépség növelésére fordított költségek és áldozatok, rendesen kárba vesznek; mert a szerencsét lehet korrigálni, de a szépséget nem. A nő csak kisebbítheti szépségét; mert ba a világ megtudja róla, hogy szépíti magát, nem tartja löbbé szépnek. A női szépség istenség, amelynek papjai az udvarlók. A szép nő, aki nem kaczér, olyan mint a nagy tehetségű ember, akinek nincs dicsvágya. A rut nő, aki kaczérkodik, hasonlít a tehetség nélküli férfiúhoz, akinek korlátlan az ambicziója. A rút nőben a szép nőknek inindon hibái meg vannak; azon kivül még rút is hozzá. A legtiszteségesebb nőnek is szüksége lehet a szépségre. Ha azt kérdeznék tőlem, hogy milyen nőt óhajtanék magamnak feleségül, szépet-e vagy rútat: nem tudnék rá válaszolni. A szép asszonyok közé nemcsak a szép nők tartoznak, hanem mind azok, akik tetszenek, és mind azok a rút nők, akik tudnak szépek lenni. A legegyügyübb falusi liba, néha jobban tudja felhasználni szépségét, mint sok bölcs államférfiú tehetségét. E képesség a nőkkel együtt születik. ha nem két járását, de egyet: a bátorit mindenesetre. Kombinálni tudó embereknek elég jelezni enyit; épen elég. Hogy a megye székhelyét Nyíregyházát és annak iparát, kereskedelmét menyiben érdekelheti s érintheti e terv: a fentebbiek alapján kiszámítható. Mondhatunk tehát annyit, hogy ez ugy Nyíregyházára mint Szabolcsmegyére nézve életbevágó, nagy horderejű kérdés. Midőn évekkel ez előtt 1878-ban, 1879-ben »a mi vasutunk* terve megpendittetett: a megyében e tárgyban uagy mozgalom indult meg. Egy nagy bizottság alakíttatott. Elnöke volt a boldog emlékezetű gr. Dégenfeld Imre, alelnöke gr. Károlyi Tibor megyei nagy birtokosok. Az után előmunkálatokra pénz gyűjtetett. Az előmunkálatok megejtettek Az e tárgyban készült munkálat kiuyomtattatott és meg is van számos példányban, nyomtatásban. Azóta a mecye egy nagy bizottságot nevezett ki, hogy ez ügyet figyelemmel kisérje és alkalmilag megmer mozgassa. Talán épen a főispán ő méltósága elnöklete alatt. A vasúti választmány elnöke Gr. Dégenfeld Imre úgy ez ügynek is, mint megyénknek nagy sajnálatára: m -ghalt. De jöttek ujabb nagy birtokosok helyette a megyébe s vidékünkre épen az ő nagy tekintélyű s nagy befolyású és különben is nagy birtokú és a jelzett vonalon érdekelt vejei: Br. Podmaniczky Géza (Baktán), Tisza Kálmán kormáuyelnök (Máté Szalka-vidékén). Nem lehetne ezeket mind bevonni az érdekeltségbe ?! íme ez a helyzet képe! Következik a megyei gyűlés ! Valyon nem lenne-e tanácsos, szükséges nekünk szabolcsiaknak, törvényhatósági gyűlésünkben megbeszélni ezt az ügyet? Valyon nem volna-e ideje, hogy miután a vasúti bizottság elnöke Gr. Dégenfeld Imre meghalt, talán az alelnök Gr. Károlyi Tibor ő méltósága kéretnék fel a választmány összehívás ia, hogy e mi választmányunk Abonyi Emil úrral tenné magát érintkezésbe. Ez esetben azt is megtudnók, hogy miben áll a dolog; mi benA leggazdagabb ember nem olyan boldogtalan, ha megfosztják vagyonától, mint a nő, ha elveszti szépségét. Az államok ig n nagy igazságtalanságot követnek el, hogy a szép nőket meg nem adóztatják. Hiszen ez épen oly örökségi tőke, mint akármely gazdag hagyaték. Minden matróna szép volt valamikor. Legalább ők azt mondják és azt hiszik. És ez igaz lehet; mert minden öreg hölgy fiatal volt valamikor. Az ifjúság pedig a legnagyobb szépség. Talán az ördög maga is szép volt fiatal korában. Egy kevésbé szép uri hölgy megpillantván egy feltűnően szép pórleányt, igy kiálltott fel: »Istenem! ha én ily szép volnék,- mit-nem tennék én ennyi szépséggel !« »Ugyan mit tenne asszonyom !« jegyzé meg a szép pórleány, — biztosítom önt, hogy nagyon kevés jót és okosat. Ismerek egy nőgyülölőt, akinek egész gyűlölete abban áll, hogy nem szereti a rút nőket. A női szépség egy nagy összeget képviselő értékpapír, amelyuek semmi hasznát sem lehet venni — r«álizálás nőikül. A női szépség értéke egészen ellentéten áll a börzei papírokéval. Ezeknek értékét emeli, amazét pedig lenyomja — a kereslet élénksége. A szép asszonyokat az isten is talán azért teremtette, hogy figyelmeztesse a férfi világot — a bün szépségére. A szépség elmúlik, a nőiség megmarad. Azért a szép asszonyoknak inkább kellene nőiségüket ápolni, mint szépségüket. A nőiség még akkor is hódit, amikor a szépségnek híre is elenyészett. (yyy»)