Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-18 / 20. szám

V. évfolyam, 20. szam. Nyireírvhflza, 1884. mfijus 18. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haa.sensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. l)orn & Comp által Uauiburgban. (SZABOLCSI HIBLAP.) TÁRSAI )A 1 ..MI HETILAPA SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HI7ATA.LÜS KÖZLÖNYE. If* Megjelenik lietenltint egyszer vasárnapon. T® Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 1 frt.. Félévre 'i » Negvedévre .... 1 » A községi jegyző es tauitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s u lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások .Jóba 101 elí kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - (lehreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő cziiue alatt keretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében i kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden efe_.es hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Egy társadalmi betegség.*) VIII. A mai társadalom egyik legveszélyesebb betegségének, az öngyilkosságnak nem megvetendő ok-forrása még a családi élet és kötelekék lazultsága. Szomoajian kell naponkint tapasztalnunk, hogy a családi élet kötelékei mindinkább lazulnak. Az uj kor, uj igényeivel, uj küzdelmeivel és nagy válságaival alapjában renditette meg a családi élet szentélyét. A kávéházi, a vendéglői, és a külső fényűzést hajhászó köznapi élet mellett, egészen háttérbe szorult a család. A családi tűzhely a társadalom nagy részében nem az az oltár többé, amely előtt az igaz és önzetlen szerelem s a kölcsönös becsülés mulatják be áldozataikat. Pedig a természet ugy akarta, hogy a társadalom anyagi és szellemi boldogulása, a közművelődés és a nemesülés egyedüli alapja, az igazi szeretet legyen. Ez alapon nyugszik maga a keresztény vallás is, amelyet oly igazáu és találón a szeretet vallásának neveznek. A házas élet ma már többé nem szentség. Igen sok, talán a legtöbb esetben csak üzletnek tekintetik. Ezért tépik el sokan oly könnyen emez isteni törvényeken alapuló s a házasfelekre nézve, oly nagy és szent kötelezettséggel járó frigyet, amelyet szereteten, hűségen alapulónak hazudtak volt, az urnák felszentelt szolgája és az oltár előtt. Nem ritka eset ma már, hogy a férj elhagyja a nőt s a nő férjét; megtagadják kölcsönösen a gyermekeket; azoknak neveltetéséről nem gondoskodnak; akik az után magukra hagyatva, vadon nőnek fel, és lesznek a társadalmi rendnek felbontói s az erkölcstelenségnek terjesztői. Akik pedig, egy vagy más oknál fogva, külsőleg nem szakithatnak egymással, együtt maradnak ugyan saját maguk és gyermekeik vesztére. Az ily apa és férj napi fáradalma után, elhagyva foglalkozási helyét, szórakozást nagyon természetesen nem családja körében, hanem másutt keres és talál. A nő szintén nem ülhet mindig otthon. Szórakozást keres ő is ott, ahol talál. És a gyermekek ? Azok ott pajzánkodnak és romlanak a cselédek közt. Vannak házas felek, akik szerelemből léptek házasságra. Pár évig békés egyetértésben élnek. De a folytonos fényűzés, a nagy lábon élés, ami legtöbb esetbeu a nő hiúságának kifolyása, végre is feldúlja a családi bé két, s a szivek nyugalmát. Még jó, ha az ily szerencsétlen házasságokat a váló per egyszer-mindenkorra szét bontja. De hányszor megtörténik, hogy vagy a férj, vagy a nő öngyilkossága vet véget a kinos viszonynak?! A család- élet lazulása mellett szólnak azok a törvényszékeknél folyamatban levő váló perek, amelyeknek alapja 100 eset közzül 99 esetben az elhanyagolt nevelés, a divat- és fényűzési mánia, a családi élet fontosságát és nemes voltát nem kellően, vagy legalább nem helyesen ismerő házas felek könyü-vérüségében keresendő. A franczia erkölcstelen és üres regények olvasásával át lett plántálva hozzánk, a magyar családi életbe is a franczia hideg, udvarias házas élet. A contineusen sehol sem áll oly rosz lábon a családi élet, mint Francziaországban. Ezért oly meddők ma a franczia családok. A németség öntudata és nagyság-érzete ellenben, uj lendületet adott a családi életnek; amely különben is mindig példányszerü volt. A föld kerekségén a német nők a legháziaaabbak. Valóbau irigylendő állapot. Ezért is fejlődik a német faj oly hatalmasan. *) Lásd a 18-adik számot. A családi élet Magyarországon is szebb és tisztább volt hajdan, mint ma. Még jelenleg is élnek néhányan azok közzül a mintaszerű csa'ádanyák közzül, akik az 1848/9-diki nagy nemzedéket felnevelték, amely az utóisó félszázad alatt a magyar történelem legragyogóbb csudáit művelte; azt a nemzedéket, amely tudott lelkesedni, dolgozni, a lángész müveit exequálni, harezolui és meghalni a hazáért; azt a nemzedéket, amelynek voltak eszményei! E nemzedéknek még voltak családi példányképei. Ezek lelkesítették, ezek kölcsönöztek rugékonyságot szellemének. E nemzedék csuda tetteiben a régi családanyák szelleme nyilvánult. Ezek a nagyszabású anyák nem az utczáknak, nem a tuinden czifraságot és újdonságot megbámuló utczai közönségnek : hanem a családnak, a hazának és az emberiségnek nevelték gyermekeiket. Nem a családok kiszivatyuzását czélzó divatlapok után rendelték meg saját és gyermekeik öltözetét: hanem kiszabták a régi után és megvarrták maguk. Szó- I val nem hajhászták a külső fényűzést; nem éltek a látszatnak és látszatért; nem csak a mára, hanem a holnapra is gondoltak ; nem dobtak ki egy éjszakai hivalkodás és bámultatás kedvéért, két-háromszáz forintot, mint ma. Nem is volt annyi öngyilkossági eset az ő korukban, mint ma. Igaza volt annak a német tudósnak, aki azt mondja egy társadalmi müvében: Ha valamely nép politikai és erkölcsi állását akarjuk ismerni: keressük fel az apákat és anyákat, a férjeket és nőket családi körükben. Társadalmi reformjaink között tehát, első a családi reform. A családba kell tömöríteni a magyar társadalmat; különben szétbomlik, elzüllik az. Ezt azonban a közszellemnek kell eszközölni. Szükséges azért, hogy a mai közszellem teljesen megváltozzék ; azaz, hogy a társadalom egy része leszokjék azokról a hibákról, amelyek a családi életet megmételyezik, feldúlják ós tönkre teszik : t. i. a túlságos költekezésről, a gazdagabbak szokásainak és élvezeteinek utánzásáról, a szükségtelen és epbemer életű divat majmolásáról, a dőzsölésről, a kártyázásról sat. A család az, ahol a társadalmak és népek megifjodnak, ujjá alakulnak. E forrásból buzognak elő egymás után a nemzedékek. E forrást kell megtisztítani : hogy tiszta italt nyerhessünk belőle. Vasúti összeköttetés Nyíregyháza és Budapest közt, és viszont. Olvasóink emlékezni fognak a nyíregyházai termény-csarnok elnöksége által, a magyar kir. állam-vasutak igazgatóságához intézett s általunk akkor közzé tett beadványára; amelyben a termény-csarnok a vonatok csatlakozásának lehetőleg Nyíregyháza ós vidéke kereskedelmi és közlekedési érdekeinek figyelembe vételével való eszközlését kérelmezte. A termény csarnoknak emiitett beadványára, az államvasutak igazgatósága f. hó 12-ről a legnagyobb udvariassággal válaszolt. Amenyiben e válasz Nyíregyházára és vidékére nézve igen érdekes tudni valókat tartalmaz; a termény-csarnok elnökségének szívességéből, sietünk azt köztudomásra juttatni. »A termény-csarnok tekintetes elnökségének Nyíregyházán. F. é. februárhó 12-én kelt beadványára van szerencsónk a t. elnökséget következőkről értesíteni, 1) A kilátásba vett uj menetrend életbe léptetésével a debfeczen-miskolczi vonalon közlekedendő vonatainkhoz a magyar észak-keleti vasút egy-egy vonata, Szerencsen mind a két irányban közvetlenül fog csatlakozni, és ez által Nyíregyháza vidékének Szerencsen át, a magy. észak-keleti vasúttal való közvetlen összekötetése el fog éretni. 2) Ezen csatlakozás létesítése által, ha ugyan a magyar-gácsországi vasút szükségesnek fogja tartani, a debreczen-szereucsi vonal-résznek Gácsországgal való további összeköttetése is el leend érhető. 3) A szerencs-debreczeni vonal-részen közlekedő vonataink menetrendének megállapításánál, a fővonalainkon közlekedő vonataink csatlakozására kell a fősúlyt fektetnünk; míg Debreczentől M.-Sziget felé, a további csatlakozást a magyar-északkeleti vasút állapítja meg, s igy a t. elnökség azon óhajának, hogy a szerencsdebreczeni vonal-rész, Szatmáron át, M.-Szigettel is közvetlen összeköttetésbe hozzassék, részünkről sajnálattal eleget nem tehetünk. 4) Hogy Nyíregyházának Budapesttel is kedvezőtleu összeköttetése lenne, ezt már el nem ismerhetjük; mert annak ellenében, hogy a Budapestről este 6-óra 55 perczkor induló vegyes vonatnak Debreczenből nincs közvetlen folytatása Nyíregyházáig, arra kell utalnunk, miszerint az, aki éjjel akar Budapestről Nyíregyházára menni, a Budapestről este 10 óra 50 pereikor induló gyors vonatunkat használhatja, melylyel Miskolczon át reggel 8 óra 28 perczkor már Nyíregyházán lehet. Ezen összeköttetésen kivül pedig, nappal ugy Debreczenen, mint Miskolczon át közvetlen vonttokkal lehet Budapestről Nyíregyházára utazni. Még előnyösebb az összekötetés az ellenkező irányban, t. i. Nyíregyházáról Budapestre; amennyiben nappal ugy Debreczenen, mint Miskolczon át, éjjel pedig szintén mind a két irányban, közvetlen összeköttetéssel lehet Budapestre utazni. Fentebb jelzett uj menet-rendünkkel következő közvetlen összeköttetések lesznek Budapest és Nyíregyháza között. Budapestről indulás reggel 7 óra 45 perczkor, este 8 óra 15 perczkor; érkezés Miskolczon át Nyíregyházára délután 4 óra 19, illetőleg reggel 7 óra 29 perczkor. Ellenkező irányban Nyíregyházáról indulás dél után 12 óra 16 perczkor és este 7 óra 57 perczkor; érkezés Miskolczon át Budapestre este 9 óra illetőleg reggel 7 óra 10 perczkor ; továbbá iudulás Nyíregyházáról dél előtt 9 óra 20 perczkor, érkezés Budapestre Debreczenen át este 7 óra 44 perczkor. Hogy azonb in, mindezek daczára, menetrendünk a t. elnökség óhajtásainak minden tekintetben nem is felel meg, e körülmény egy részt a csatlakozó idegen vasutaknak, más részt pedig a szerencs-debreczeni vonalrész beékelt fekvésének tulajdonítandó; mely beékelésnél fogva, valamenyi irányban, két vonat által, közvetlen összeköttetést elérni lehetetlen; több vonatot pedig gazdálkodási szempontból, tekintettel azon vidék forgalmára, egyelőre nem közlekedtethetünk. Megjegyezzük még, hogy a nyiregyháza-kassai forgalom, kizárólag a magyar-északkeleti vasúton át irányítván, a mogfelelő 58.20 forintnyi dijtétel is ezen vasút helyi dijszabásábau foglaltatik ; s hogy ha a t. elnökség az említett vasút igazgatóságához azon kérelemmel fordul, hogy a nyiregyháza-kassai vonalra, a mi pályánk kilométer távolsága alapján számított 54.80 frtuyi olcsóbb kocsi rakományi díjtételt engedélyezze, nem kétkedüuk, hogy kérelmének hely fog adatni. Végül még megjegyezzük, hogy a t. elnökség beadványára azért válaszoltuuk csak most; mivel űj menetrendünk csak most lett megállapítva. Budapest, 1884. május 12. Az Igazgatóság.* Közügyek. (A képviselő-ház kérvényi bizottságának) május 13-iki ülésén tárgyalás alá került kérvények között kiváló fontossággal bírt a felső szabolcsi tisza-szabályozó társaság által épített ugy nevezett »nyirviz-gyűjtő csatomat munkálatainál elkövetett hibák és mulasztások megvizsgálása czéljából kiküldendő parlamenti bizottság tárgyában beérkezett 4 kérvény. A bizottság e kérvényekre vonatkozólag Székely Elek előadó véleményét fogadta el, amely szerént a parlameuti bizottság kiküldésének szüksége fen nem forog; mindazon által, hogy a társulat és társulati tagok érdekei továbbra is figyelemmel kísértethessenek: elhatározta a bizottság, hogy a kérvények, összes mellékleteikkel, a közmunka és közlekedési miniszternek adandók ki.