Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-04 / 18. szám

V. évfolyam. 18. szfitn. Nyíregyháza, 1884. május 4. (S Z A B O L C SI HÍRLAP.) TÁ RS AD ALMI HETILA P. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W IMLegjelenilí lietenliint egyszer •vasár-napon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Elek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szánig intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziine alatt kéretnek bekUldetni. Bérmentetlen levelek csak isiuertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s íz illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri lvözlése'5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyeydij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint lá krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szára): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Egy társadalmi betegség. VII. A gyermek-nevelésen általában, különösen pedig a leánynevelésen okvetlen változtatni kell: hogy ugy a társadalomban, mint a családban ujabb, czélszerübb élet-nézetek verhessenek gyökeret.' A mai társadalom reális iránya megkívánja a nőtől, hogy a nemzetgazdaság-tan értelmében átalakult társadalomnak munkás tagja legyen. A magasabb műveltség elsajátításához több nevelő intézetek állanak fenn. Még is szomorúan kell tapasztalnunk, hogy rohamosan apad az oly nők száma, akik a háztartást s a gazdasági ismereteket a családi körben sajátítván el, azt bölcsen intézik és érvényesitik. Valóban elszomorító dolog, hogy a közoktatásügyi miniszter is kénytelen beismerni, hogy a felső leányiskolák tantárgyakkal túlterhelt növendékei, a legfontosabb tudományt, amelyre az életben legnagyobb szükségük volna: az ország gazdasági állapota iránti értelmet és érzéket, amely pedig minden egyes család pénzügyi állapotával szoros kapcsolatban áll, nem vihetik az iskolából magukkal az életbe. Ezzel a miniszter nem akar mást mondani, mint azt, hogy az a magas műveltség utáni kapkodás, a mai nőket teljesen kiforgatja háziasságukból. s a valódi czélnak épen ellenkezője éretik el. A mostani felső leányiskolák aduak ugyan bizonyos fokú ismereteket a leányoknak; de egyszersmind kiragadják őket abból a bűvkörből, amelyben az előtt a nők oly tisztelitek és becsülttek voltak. A női emanczipáczió barátai hangosan követelték, hogy a nők emeltessenek ki az ideálizmus világából; hogy ők is vegyék ki részüket a közös munkából; hogy ők is hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak. Hivatkoztak Belgiumra, Svajczra, ahol csakis a munka által érték el azt a boldogságot, amely szerént ma, minta államoknak tekintetnek. A társadalom és az állam engedtek a nagy hangú tiltakozásoknak, s minden lehetőt elkövettek a nők munkaképesitése érdekében. Felállították a felső leányiskolákat, a tauitónő-képezdéket, a postai és távsürgönyi női tanfolyamokat. És mit értünk el általuk? Azt, hogy a uő munkaképesitése folytán, előállott a női proletáriátus; továbbá azt, hogy a felsőbb leány iskolákat végzett növendékek tudják ugyan, hogy a kenyérben, a húsban, a főzelékben hány rész éleny és légeny van; de a gazdasági ismeretekhez s a háztartáshoz alig értenek valamit, vagy épen semmit. A régibb korban a kitűnő gazdaszonyok nagy mérvben befolytak a család és közvetve a haza anyagi boldogságára az által, hogy a háztartást tapintatosan vezették; a gazdasszonykodás minden neméhez értettek s szakértelmüket nagy haszonnal érvényesítették. A házi szükséglet a legnagyobb részben a család tagjai által állíttatott elő. Nem kellett akkor, a házi ipar felkarolása végett, egyesületeket alakítani. Nem kellett anyi hamisított ruha- és élelmi eszközökkel kínlódni, mint ma. Valóban nehéz dolog „satyrát nem irni!" A női munkakör kiszélesbitéséről beszélnek az emanczipáczió barátai. És éppen a női munkák hanyagoltatnak el e törekvések által. A nők munkaképesitésével oda jutottunk, hogy ma már nent egy oly gazdálkodó család is van városunkban, ahol a kenyérsütést is megszüntették. A búzát eladják s a kenyeret a piaczon szerzik be. Ez az egy eset is kétségbe ejtő módon illusztrálja, hogy hova jutottak az emanczipátorok a női kérdéssel. Hagyjuk a nőket a családban. Van ott elég munka, csak annak feleljenek meg. Amit az állam és a társadalom e tekintetben elhibázott, a családnak kell helyrehozni. Mindenek előtt a családapának ügyelni kell, hogy a gyermek már csecsemő korában oly ápolásban részesüljön, amely biztosítja a test és lélek épségben maradását. Sok családnál szokásban van a szoptatós dajka tartása, amely szükséges is ott, ahol e kötelesség teljesítése által az anyának egészsége, sőt élete is veszélyeztetve van; de nem kevés azoknak száma sem, akik csupa kényelem-szeretetből bizzák gyermekeik táplálását sokszor egészségtelen nőkre, akikből az után a tiszta vérű gyermek oly anyagokat sziv magába a tejjel, amelyek nem csak a test fejlődésére, de a lélek erőinek fölébresztésére is káros befolyással vannak. Továbbá nem kell a gyermekeket az úgynevezett gyermek-szobában feledni, s egészeu a cselédek gondjára bízni A gyermekekkel jókor meg kell kedveltetni a foglalkozást. E tekintetben hasznos szolgálatot tehetnek a jó és czélirányos berendezésű gyermek óvodák. Az óvodai gondos felügyelet mellett, aszivnemesitts, az értelem fejlesztés lassú, de biztos munkája, napról-napra erősiti azon alapot, amelyre a későbbi nevelés biztosan építhet. Amely városban a rendszeres óvoda hiányzik, ott a gyermeknevelés alap nélkül marad. Az óvodákból kikerült gyermekekkel, még egyszer annyira lehet menni, mint akik annak jótéteményeiben nem részesülnek. De menjünk tovább. Az óvoda után következik az elemi iskola. Ha ezt is bevégezte a gyermek, már ekkor kell, hogy vágy és hajlam nvilat| kőzzék a gy ermek lelkében valamely életpálya felé. Az apa kötelessége e hajlamot és vágyat tovább fejleszteni, nem pedig elfojtani azt. Akadnak szigorú apák, akik maguk tűznek ki pályát, életmódot gyermekeiknek. Ez végeredményében soha sem lehet üdvös. Hány ifjú élet züllött már cl, az életpályának hibás megválasztása következtében?! Nem szabad tehát a szülőknek megfeledkezniük gyermekeik tehetségének és saját erejüknek számbavételéről. Ezek alapján oly pályára kell előkészíteni őket, amelyen majd később becsülettel megállhatnak: hogy igy mind maguknak, mind a társadalomnak hasznára fordíthassák képességüket és nemes akaratukat. Különösen ügyelni kell az anyáknak, hogy a gyermek idejében megszokja az engedelmességet, a rendet, a tisztaságot, a munkát. Ha fényit, szeretettel fenyítsen; de szeretetével el ne kényeztesse gyermekét. A leány-gyermekeknél a súlyt főleg arra kell fektetni, hogy a nagyra-vágyás és a hiúság ördöge be ne fészkelje magát a fogékony kebelbe; mert akkor egész jövöje meg van mérgezve, semmivé vau téve. Minden édesanya saját társadalmi köréhez mért nevelésben részesítse leánygyermekét s ne igyekezzék belőle nagyvilági hölgyet nevelni. A legszükségesebb ismeretek és tudni valók mellett, tanítsa meg jó, ízletes, egészséges ételt főzni; jó kenyeret sütni; mosni, vasalni és varrni. Mert nem az úgynevezett előkelő nevelés, hanem a házi teendők ismerete képezi a boldog családi élet alapját. Nyíregyháza város képviseletének közgyűléséből. {Áprilhó 22). (Vége) Polgármester előterjeszti a tanács jelentését az erdészeti körök megalakítása és a szakértő erdőtiszt felfogadása tárgyában. Ez előterjesztés szerint bejelentetik a képviselő testületnek, miszerint az erdőtulajdonos községekkel való csoportosulás megkiséreltetvéu, az erdész fizetése katasztrális holdanként 30 krajczárban állapíttatott meg. E megállapodás a városra nézve anyiban előnyös, hogy az erdő tiszt Nyíregyházán fog lakni. A tanácsi jelentés helyeslőleg elfogadtatott. Polgármester felhívja a közgyűlést, hogy az e folyó májushó 8-án megkezdendő jövedelmi adó összeírásához szükséges két bizalmi férfiút válaszsza meg, és az összeírásához küldje ki. Amenyiben pedig a tavalyi összeírásnál Andráscsik József és Sexty G-yula voltak alkalmazva, javasolja azoknak ez úttal való kiküldését is. Minthogy azonbau Andráscsik József ez idén a kormány által mint póttag van kinevezve '• ő a megbízást el nem fogadhatja. Helyette tehát Deák József bízatott meg. Az építkezési bizottságnak a lovas laktanya építése tárgyában tett azon előleges jelentése, mely szerént Sopron, Kassa és Miskolcz városok, mint amely hatóságok már ily laktanyát részbea építettek, részben építenek, megkerestettek, hogy szíveskedjenek az építkezési tervezetet, a feltételeket és az épitési költségeket, tájékozás végett, közölni, örvendetes tudomásul vétetett. Andráscsi. Józsefnek azon felszólalását, hogy a laktanya épitési ügye óriási lassúsággal megy előre, Mesko László tiszti ügyész komolyan visszautasítja, s a felszólalás folytán kötelességének tartja kijelenteni, hogy az e felszólalás által megtámadott szakosztály eljárása egyátalában nem eshetik megrovás alá. Felemlíti a többi közt, hogy Miskolczon sokkal előbb kezdődött a laktanyaépitési mozgalom, és még is csaknem ott van, ahol Nyíregyháza. Az után meg azt is figyelembe kéri vétetni szóló, hogy 1000 ember és 1000 ló elhelyezésének kérdése, mindig nagy nehézséggel járó dolog. Tiszti ügyésznek eme helyreigazító felszólalása általáuos helyesléssel fogadtatott. Atalában a jelentés helyeslő tudomással vétetett. Az 1881 dik évi gyámi számadás felülvizsgálata, minthogy a munkálat még nem fejeztethetett be, a napi rendről levétetetett s a legközelebb megtartandó közgyűlésre tétetett át. A város tulajdonához tartozó malom telkeknek eladására vonatkozó tanácsi véleméuy előterjesztetvén, a szent-míhály utczai telek kivételével, amelyet Horváth Gyula városi mérnök 1235 forintért vásárolt meg, a többi telkek eladása, a tanács érvelése alapjan, nem hagyatott helyben. A szent-mihályi telek is csak ugy hagyatik helyben, ha az érkertekbe vezető ut részére 7 öl hagy atik fel. A buzatéri telekre nézve pedig kimondatott, hogy amenyiben az szabad tért képez, semmi körülmények közt sem adatik el. A. malom telkek értéke síthetése érdekében Haas Mór azt a javaslatot terjeszti elő, miszerént kerittesse be a város ama telkeket s adja bérbe mint kerteket addig is, amig kedvező idők beálltával, örök áron eladathatnának. Ez indítvány azonban, mint nem gyakorlati, el. ejtetett. Török Péter képviseleti tag a Feldheim féle olajmalom melllett levő 1000 • ölnyi üres tér értékesítésére hívja fel a képviselet figyelmét, amely tért most Feldheim illetéktelenül és jogtalanul használ. E tér az eladandó telkek közzé felvetetni határoztatott. Előterjesztetett a felvidéki magyar közművelődési egyesület átirata, amelyben értesiti Nyíregyháza város hatóságát, hogy az alapító tagsági dij legkevesebb 100 forint lehet. Amenyiben pedig e czélra és minőségben, a képviselet csak ÖO forintot szavazott meg, a hiányzó 50 forint pótlólag szintén megszavaztatott s az alapító levél ez értelemben határoztatott elkészíttetni.