Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-04-20 / 16. szám
N Y t K V I U É K". befejezte után, minden év juliushó 15-ig a kir. tanfelügyelőhöz múlhatatlanul beterjeszszék A nagy mérvű illetékhátralékok sürgős behajtására vonatkozó pénzügyminiszteri leirat, s az ennek folytán előterjesztett adófelügyelői határozati javaslat alapján, a közigazgatási bizottság kimondta, hogy az e tekintetben tapasztalt mulasztások, az illető kozsegek részéről annál inkább helyrepótolandók; mert azon községek elttljárói és szolgabirák irányában, akik a juliushavi bizottsági ülésben, a kir. adó felügyelő által újólag beterjesztendő kimutatásban, mint kevés, nagyou kevés, vagy épen semmi igyekezetet nem tanisitók lesznek feltüntetve, ellenükben a felelősség kimoudatni, s a kir. adófelügyelő utasíttatni fog, hogy a mulasztó közege.': költségére állami végrehajtókat alkalmazzon. A tetemes összegre menő közpénzhátralékok tárgyában beterjesztett alispáni jelentésből az tűnvén ki, hogy az e tekintetben több izben kiadott bizottsági, fő és alispáni rendeletek nem kellő erélylyel és buzgalommal hajtatnak végre: Nyiregyháza város polgármestere s a járási szolgabirák komolyan felhivatnak, hogy a hátralékban levő közpénzek behajtását a legnagyobb szigorral, ügybuzgalommal és gyorsasággal akként eszközöljék, hogy a legközelebbi májushavi bizottsági ülésig ezennel beadni rendelt jelentétükben, eljárásukról teljesen kielégítő eredményt legyenek képesek bemutatni. Uta sittatnak továbbá, hogy a fedezettel biró hátralékoknak azonnali behajtása iránt intézkedjenek; a fedezetlenül maradó összegekre nézve pedig közegeiket pótköltségvetés készítésére és azok sürgős beterjesztésére utasitsáS. Olvastatott a nyíregyházai kir. udófelügyelőségnek abeli jelentése, mely szerént Lipsicz Jónás gávai lakos, a becsatolt jegyzőkönyvek tanúsága szerént, a községben rendszeresen uzsoráskodik és hogy a nép elszegényedése méltán eme köiülménynek tulajdonítható; miért is az 1883. XXV. t. cz. 10 §-a értelmében fel- hívja a közigazg. bizottság ügyeimét e körülményre. A beterjesztett vizsgálati jegyzőkönyvek Jármy Jenő szolgabírónak oly felhívással küdetnek ki, miszerint azoknak alapján szigorú vizsgálatot tartson s a vizsgálatról felvett jegyzőkönyveket, jelentése kíséretében, mielőbb beterjeszsze. Martinyi József kisvárdai rom. kath. elemi néptanító nyugdíjaztatására vonatkozó iratokat, a kir. tanfelügyelő első fokú határozat hozatal végett beterjesztvén: a közigazg. bizottság az összes iratokat a vallás és közokt. ügyi minisztériumhoz határozta felterjesztetui azon kérdis eldöntése végett, hogy az állami nyugdíjra nem jogosult elemi néptanítók nyugdíjaztatása iránt benyújtott kérvények érdemi elintézésére a közigazgatási bizottság-e, vagy a törvényhatósági közgyülés-e az illetékes ? Közügyek(Hagyatéki kimutatások készítése.) A gyámhatósági intézkedés alá tartozó s birói beavatkozást igénylő örökösödési ügyekben, a hagyatéki kimutatások készítése felöli nézeteltérések igen gyakran hatóságköri összeütközésre adnak alkalmat. Ez ügyben közeiebről a belügyi és igazságügyi minisztériumok közt tárgyalások folytak, s a létrejött megállapodás szerint, a kérdéses ügyben követendő eljárásra, ugy a gyámhatóságok, mint a kir. bíróságok felettes hatóságaik által körreudeletileg fognak utasíttatni. (Kisbirtokosok országos földhitelintézete.) Az igazságügyminiszteriumban törvényjavaslat készül, mely az osztrák-magyar bank jelzálog hitelosztálya alapszabályaiban foglalt külön jogoknak (1878- XXV. t. cz.) a kisbirtokosok országos földhitelintézetére leendő kiterjesztése iránt fog intézkedni E törvényjavaslat szerént a kisbirtokosok országos földhitelintézetének záloglevelei, a községek, testületek, alapítványok, nyilvános feügyelet alatt álló intézetek pénzei, ugysziut»n gyám és árvahatósági, hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsöző elhelyezésére lesznek használhatók s tőzsdei árfolyam szerént szolgálati és üzleti biztositékokra is fordíthatók. A törvényjavaslat szövegének vérleges megállapítása után, az országgyűléshez be fog terjesztetni. (A köz-alapok terhére rendelt gyógyszerekről) szóló számlákat, az eredeti vényekkel, legfeljebb egy év leforgása, alatt okvetloüül fel kel terjeszteni, érvényesítés végett, a belügyminisztériumhoz : amenyiben az államilag megszavazott hitel csak egy évre terjed. Érdekes tudni, hogy egy megye, amely csak a minap terjesztette fel az 1881—1882 év vényekről szóló, s mintegy 10,000 frt. értékű számlákat, ez utóbbiakat érvényesítés nélkül kapta vissza. (Szállítási kedvezmények.) A magyar kir. államvasutak, szab. osztrák-magyar államvasut-társaság és a déli vasút, elfogadva egy, a »Magyar Lovaregyesülett által ez irányban tett indítványt, a budapesti lóversenyekben tényleg résztvevő mezei gazdák utazására és azok lovainak az illető vasúti vonalakon leendő szállítására vonatkozóién 50°/ o százaléknyi díjkedvezményt engedélyeztek. E kedvezmény ugy alkalmaUatik. hogy az illető mezei gazdák Budapestre való utazásuknál és a lovaknak ods szállításánál a rendes dijszabásszerü egész menet- és szállítási dijat fizetik, a visszautazás, illetőleg szállítás ellenben díjmentesen történik, ha a »Maeyar Lovaregyesület* versenytitkársága a lónak Budapestre történt szállítására vonatkozó fuvarlevelen igazolja, hogy az illető mezei gazda a lóversenyen tényleg résztvett és lova nem adatott el. A visszautazásnak, illetőleg szállításnak azouban, ugyanazon állomáson s ugyanazon irányon át kell történnie, mint a melyből, illetőleg melyen át az utazás és szállítás eredetileg történt. A ímdapest-bécsi vasút e tárgyban csak 33 százaléknyi díjkedvezményt engedélyezett, szintén a fentérintett módozatok mellett; de e kedvezményt csupán a mezei gazdák személyére korlátozta a lovakat nem részesítve semmiféle szállítási előnyben. Figyelmeztetnek t'-hát a lóversenyekben résztvenni szándékozó mezei gazdák, hogy ha eme most körülirt kedvezménynyel élni akarnak, a lószállitásról kiállított eredeti fuvarlevelet verseny után mutassák fel alólirt lovaregyleti versenytitkárságnál a czélból, hygy az rávezethesse az említett (ingyenes hazautazásra, illetőleg szállításra jogosító) igazolást. A mezei gazdákat eme szállítási kedvezményre ezennel figyelmeztetjük. Az idén a következő versenynapokou lesz mezei gazdák versenye: május 4. és 11-én, aug. 20 án, okt 12. és 19-én. Budapest, 1884. márcz. 25-én. A »Magyar Lovaregyesülett verseny titkársága: M»sjon Vilmos, verseny-titkár. ÚJDONSÁGOK. (!) A föltámadás magasztos ünnepet még szebbé tette a tavaszi kedvező időjárás. Boldog-boldogtalan sietett az utczára és a templomokba, amelyek ez úttal egészen tömve voltak. Ami Nyíregyházán nem igen gyakori jelenség: egész nap tarka néptömegek hullámzása lepte el az utczákat. Az idei keresztény húsvét össze esvén a zsidók húsvétjával, az üzleti helyiségek, különösen az első napon kivétel nélkül zárva voltak. E körülmény szintén emelőleg hatott az ünnep komolyságára és fenségére. (Időjárás.) Márcziushóban az időjárás teljesen tavaszi volt; derült és borult napot váltakozva követték egymást. 9 nap volt derült, 16 derült-borult, 6 borult. A légköri csapadék csak a hó második felében jelentkezett közép mennyiségben A azelek iránya tuluyomólag keleti, a hó második felében déli és délkeleti volt. A hőmérséki minimum e hó 1-ső napján volt—4— a maximum 20—21-én 4- 12- a középhőmérsók -+- 3. 7. volt. A légsulymérő 28.3 és 28.8 között ingadozott. Daczára a kedvező időjárásnak, a halálozás nagyobb volt, miut februárban. (§) A nyíregyházai függetlenségi pártnak általunk is jelzett nagy gyűlése ünnep második napján délután a csizmadia társulat árucsarnokábau, középszerű érdeklődés mellett, tartatott meg. Lukács Ödön elnök saját és tisztviselő-társai nevébeu, mandátumáról lemondván, telhivta a közgyűlést a tiszti karnak megválasztására; amely is következőleg alakult meg. Tiszteletbeli elnök Lukács Ödön. Elnök: Bencs László, alelnök: Török Péter, jegyző: dr. Meskó László, pénztárnok : Kovács Ferencz. Ez után a 200-at bizottság névsora állíttatott össze; a 15 tagból álló állandó végrehajtó bizottság megválasztása a 200-as bizottságnak tartatván fen. A követjelölt kikiáltásáról csak anyiban volt szó, hogy az a Vidliczkay József képviselői beszámoló beszédje után, vagy is pünköst első napján,délután fog megtörténni. Ha csakugyan való az, hogy az országgyűlési képviselő választások már juniushó végén, vagy legkésőbb juliushó elején meg fognak ejtetni: a korteskedésre alig 4—5 hét marad. Ez pedig nagyon kevés idő; ha csak az ellenpártiak (a szabad-elvüek és antiszemiták) titokban, kéz alatt nem működnek. Hogy is szokták mondani ? Az ördög nem alszik! (Adóügyi statisztika.) Februárhó végével hátralékban maradt Szabolcsmegyében 345.607 frt. 67 kr. Utólagos előírás volt 170 frt 69 kr. Összesen 345.778 frt. 36 kr. Ebből befizettetett márcziusban készpénzben : 44.472 frt. 46V 2 kr. Töröltetett 16.090 frt. 18'/a kr. Összesen 60.562 frt. 65 kr. Maradt tartozásban márcziushó végével: 285.215 frt. 71 kr. Ide számítva a hadmentességi dijt 38.927 frt. 36 kr. a jog és bélyegilletéket 237.277 frt 84'/a kr. Lett az adótartozás márcziushó végével: 561.420 frt. 91'/ 2 kr. V A közmunka hátralékok erélyes behajtását rendelte el a közmunka és köziekügyi miniszter ; utasítván Szabolcsmegye közönségét egyúttal az eljárás eredményének bejelentésére is. Igen helyesen cselekesznek tehát azok, akik a végrehajtást nem várják be; hanem mielőbb igyekezni fognak közmunka tartozásaikat befizetni, (Megyei árvaügy.) Mult 1883. év utolsó negyedében hátrányban maradt 14 db. Ehhez beérkezett az 1884. évi első negyedben 3970 db. Elintézendő volt tehát 5436. Ebből feldolgozott Péchy Gyula ülnök 1035, Okolicsányi Géza ülnök 1335, Böszörményi Kornél ülnök 985, Nóvák Gyula jegyző 1017. Palaticz Lajos tiszt, jegyző 108 darabot. Elintéztetett tehát összesen 4680 darab. Elintézetlenül átment ápril hóra 756 ügydarab. A kiadó hivatalban márcziushó végével kiadmányozatlanul maradt 685 db. A számvevői hivatalhoz beérkezett 1884 januárhó 1—-tői márcziushó végéig 52 db. Elintéztetett 50, hátrányban maradt 2. A gyámolttak és gondnokoltak száma volt mult 1883. deczember végén 16566. Ez év első negyedében töröltetett 177. Maradt 16489. Az árvák vagyona f. é. márcziushó végével volt 519.723 frt. 66 3/ 6 kr. Ebből takarékpénztárilag kezeltetik 399.880 frt. 80'/« kr. Kötvényekben és haszonbéri szerződésekben van 118,431 frt 10 kr. Értékpapírokban 1028 frt. Ékszerekben 383 frt 76 kr. Vagyis összesen: 519.723 frt. 66% kr. (—) Egy szédelgő Schwarz-künsztler mutatta be kezdetleges ügyességét húsvét második napján este* a színkörben, szerencsére, csekély számú közönség előtt; de csekély számú közönségnek is neai csekély boszuságára; kimondhatatlan éktelen németséggel tartott csevegéssel töltvén be a szüneteket. Még ez magában nem lett volna Dagy baj; mert egyik bűvész kevésbé ügyes, mint a másik. De ez a szédelgő német fráter oly előleges programmot küldött szét a városban amely méltán felcsigázhatta a közönség kíváncsiságát; de amely programra oly messze járt az előadási mutatványoktól, mint Makó Jérazsálemtől. Igazi néven nevezve a gyermeket, biz &z nem volt más, mint a legarczátlanabb felültetése a jó hiszemü közönségnek, vagyis még jobban mondva, csalás. Az ilv szép madarakat nem ártana kissé móreare tanítani, és az előadás után azonnal kiutasítani a városból. Sőt nem ártana az ily germanizálóktól, mindjárt a bejelentéskor, megtagadni az előadási engedélyt. i Bűnügyi statisztika.) A nyíregyházai kir. törvényszéki fogházban f. é. márcziushóban le volt tartóztatva 203 egyén. Ezek köz jogérvényesen elitélt volt 132, fölebbezés alatti 45, vizsgálati 56. Nemre nézve 191 férfi 12 nő. A kosár kötési üzletből befolyt az államkincstárba márcziusban 158 frt. 29 kr. A kisváidai járásbíróság fogházában le volt tartóztatva 43 egyén, köztük 39 férfi 4 nő. A nagy-kállói jár. bíróságnál le volt tartóztatva 79 egyén, köztök 67 férfi, 12 nő. A nyírbátori kir. jár. bíróságnál 21 férfi, 7 nő. (—) Besztereczen hólyagos himlő-járvány uralkodik. Márcziushó 26 tói, mint a járvány fellépésétől áprilhó l-ig 10 egyén betegedett meg, akik ma is ápolás alatt vaunak. Halász község határában, az Eggert és Gencsy tanyán szintén kiütött a hólyagos himlő. A két tanyán 33 himlő eset fordult elő. Meggyógyult 14, meghalt 12, ápolás alatt van 7. Buj községben és a hozzá tartozó tanyákon 64 hólyagos himlő beteg volt 3 hó alatt, kik közül meghalt 17. Mutatkozott e járvány még szórványosan Nagyfalubau, K-jnézlőu, kedvező lefolyással. 0 A nyíregyházai árvaszéknél a városi ' árva ügyi beadványok száma volt 1883. deczemberhó 31-ón 1401. darab. 1884. január, február és márczius havakban beadatott 8 db. Lett összesen 1409 db. Ezekből, a mult évi 31 db. hátránynyal együtt feldolgozott Majerszky Béla árvaszéki ülnök 439-et, Nikelszky Lajos ülnök, a mult évi 4 db. hátránynyal elintézett 354-et, Sáry Pál jegyző 7 db. hátrányával együtt 14-et. Hátralékban maradt Májerszky Bélánál 29, Nikelszky Lajosnál 6, Sáry Pál jegjzőnél 5 db. Az árvák vagyona volt áprilhó 1-én tőkébéu 205.369 Irt. 54 V2 kr. készpénzben 2517 frt. 07 kr. Összesen: 207.886 frt. Bl'/j kr. Az árvák létszáma volt márcziushó 31-én 1409. Nagykorúvá lett 17. Maradt 1392. Vagyontalan árva van jelenleg 333. Városi köz-segélyben részesül 51. Özvegyen maradt szülőknél, és magán jóltevőknél el van helyezve 282. — A kisvárdai választó kerületben Farkas Balázs ' jelenlegi képviselő ismét jelöltül kiáltatott ki folyó hó 16-án Kisvárdán. Farkas megköszönvén a bizalmat, a jelöltséget elfogadta. +Mennyit nő a nap áprilisben ? Április 1-én a nap 5 óra 39 perczkor kel, és 6 óra 30 perczkor nyugszik, tehát a nap hossza 12 óra 51 perez; mig az éj 11 óra 9 perczig tart. Ápril 30-án a nap 4 óra 45 perczkor kel s 7 óra 9 perczkor nyugszik, tehát a nap hossza 14 óra 24 perez; ellenben az éj csak 8 óra 36 perez. E szerint a nap hossza áprilisben 2 óra 33 perczczel nő 8 ugyanannyival természetesen az éj rövidül. )( Weiszman Jakab kálló-semlyéui illetőségű, jelenleg aradi lakos, vezetéknevét Setényire változtatta. A „Képes Csáládi Lapok" 29-ik számának tartalma: A »Kő Úristene; elbeszélés, irta Majthényi Flóra, (folyt, köv.) — Az ördög; költemény Várady Ferencztől. — A fehér rózsacsokor ; elbeszélés, irta Borostyáni Irma. (folyt, köv.) — Egy kis babona: beszély, irta Bignió Emília, (vége köv.) — A falszekrény rejtelme; elbeszélés, irta Lithvay Viktória, (folyt, köv.) — Heti tárcza ; A legszebb évszak; irta Charles Triste. — Az utczai énekesnő angolbol. — A paraszt téns-ur: elbeszélés, irta: Madgits Károly, (folyt, köv.) — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képek ; Ázsiai kép: Falu Merw vidékén, — A szudáni harcztérről: Az el-.ebi csatát követő est.— Ez ő. Melléklet; A »Hellen vagy egy év« czimü regény 33—48 oldala. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 Irt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A »Kiállítási Lapok* 8-ik száma a következő változatos tartalommal jelent meg: Az 1885. évi országos kiállítás nemzotközi osztályai. Magvak, takarmányfélék, trágyaszerek. Kisipari erő- és munkagépek, lényegesen javított mezőgazdasági gépek, uj találmányok. — Az iparos-ifjusági egyletek a kiállításon. A munkakiállitás szabályzata. — Ipartörvény: Az 1871. és 1884. évi bizottság. A kényszertársulás kérdéséhez. — Kiállítási Krónika. — Kiállítások 1884-ben. — Száz kérvény. A fegyencz-ipar szabályozása. — Bejelentések a temesvári kerületi bizottságnál. — Bejelentések a soproni ker. bizottságnál — Képek az ötvösmükiállitásból; az iparcsarnok térbeosztása csoportok szerint. Előfizetési ár aprilhótól deczemberhó végéig 3/« évre 3 frt. (—) Uj zenemű Menner és Scbleuning zenemű kereskedésében Szegeden megjelent: »Komámasszony* Makróczi János eredeti uj népszínművének összes dalai, Somló Vadnai Vilma urnő arczképével. 1. Mikor az oltárnál.. 2. Hej nem oly sok .. . 3. Barna legény ... 4. Beh szomorú a tiliakóm ... 5. Kereszt anyám ... 6. Édes anyám .. . (Palócz dal) 7. Azért sem fogsz ... 8. A cserháti csárda ... 9. Barna kis lány ... 10. Húzzad czigány még a húrod ... 11. Neki adom magamat . . . 12. Miért ragyog ... 13. Dinom-dánom . . . Zongorára és énekre alkalmazta Moor Manó Ára 1 frt 50 kr. Közönség köréből *) Nyilvános számadás. A nyíregyházai nőegyletnél 1876 év novemb. havától, a f. 1884 évi márczius 27 napjáig viselt pénztárnoknői, állásomról felszaporodott családi teendőim miatt, leköszönvén, a nevezett egyletet nagylelkűen segélyező'közönség s magam iránti erkölcsi kötelességnek ismerem évenkint megvizsgált számadásaim eredményét s az egylet vagyoni állását nyilvánosságra hozni. A „Szabolcsmegyei Közlöny" 1881-ik évi 54 számában az 1876 évi november havától, az 1881 év végéig közzé tett számadásom s megvizsgált számadási könyvem igazolása szerént az 1876. novemb. havától az 1877 decz. 31-ig tett á nőegylet bevétele 1297 frt. 41 krt, kiadása 904 frt 81 krt Pénztári maradvány 392 frt. 60 krt. Összes vagyona pedig: 1283 frt. 26 kr. ' W Az 1878 jun. 1-től az 1878 végéig volt bevétel 8I 9 r 4 k, r' *í iadás 854 frt 15 k r> P® n ztári maradvauy 25 frt. 49 kr, egyleti vagyon 1243 frt. 26 kr. - _ , Az 1879 jan. 6-tól decz 31-ig bevétel 68e' frt. 55 kr, kiadas G44 frt. 92 kr, pénztári maradvány 41 frt. 63 kr, egyleti vagyon 1118 frt. 64 kr. Az 1880 jan. 1-töl decz. 3l-ig bevétel volt 2081 frt. 9 kr, kiadás 1920 frt. 47 kr, pénztári maradvány 161 frt. 44 kr, egyleti vagyon 2672 frt. 77 kr. *) Az e rovat alatt közlöttekért uem felelős a Szerk.
