Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-06 / 14. szám

•IN Y R V I D Él K.* tói jogosultsághoz megkívántató kellékekkel birnáDak is, az 1874. XXXIII- t.-cz. 10. §-a szeréat a válasz­tók közzé fel nem vehetők. 7. Az, hogy a fölszólaló fél adóval megróva lenne és mindamellett adóját le nem fizette volna, nem állít­tatván : nem tartozik azt igazolni, hogy a mult evról adóhátraléka nincs. 8. Felebbező a temesvári magyar kir. cataszteri igazgatóágnál a járási földadó bizottság által megvá­lasztott járási becslő, mint ilyen, Arad negye alispánja és a temesvári magyar kir catasteri igazgatóság átira­tai értelmében, nem állandó fizetést hoz az államtól, hanem csak havi átalánjban részesül működése idejére; igy tehát nem tekintethetvén köztisztviselőnek: öt, az U74. XXXIII. I. cz. 7. §-a alapján, a választói jog nem illeti. »E részben a mult évi curiai határozat*, amely felebbezőnek akkor, ugyanazon minőségben, a választói jogot megítélte, sem szolgálhat felebbező fél javára azért, uiert annak alapját az e föltevés képezd, hogy fölebbező fél áilami tisztviselő. 9. Habár a választói törvény 38. § a szerint az, aki nem rendes lakása helyén, hanem ingatlan birtoka után, más választó kerületben óhajtja választói jogát gyakorolni, a névjegyzékbe csak saját kivánatár i vétet­hetik fel; ebből nem következik, hogy aki ily alapon van felvéve valamely választó kerület választói közé, ezen kivánatát minden évben tartozzék ismételni; mert a név­jegyzék hivatalból lévén kiigazítandó, abból csak azok hagyandók ki, a 39. §. értelmében, akik meghaltak, vagy idóközileg választói jogosultságukat elvesztették. 10. P. ügyvéd a választók névsorából l.ihagyatni rendeltetik, mert a felmutatott adókönyvecske szerint P. ügyvédi keresménye és háza után lévén adóval meg­terhelve, az összesített adóért még abban az esetben is felelős, ha a ház, amelynek adójával megterheltetett, telekkönyvileg nem az ő, hanein neje nevén áll. P. ügy­véd a reá vetett egész adót törvényes időközben ki nem fizette, és azt sem igazolta, hogy adóelengedésben ré­szesült volna; igaz ugyan, hogy 1882-ben többet fizetett, mint amennyi kereseti adóval mogterhelve vau; úgyde abból még azt sem lehet következtetui, hogy kereseti adóját egészben lefizette volna, miutáu az adóköuyvecske szerént, a fizetés általában s nem csak a kereseti adó törlesztéséül nyugtáztatott, hitvesének ellenkező beis­merése pedig bizonyítékul el nem fogadható. Szabályrendelet a nyíregyházai vásárvám tárgyában. 1-ször. Akik áruczikkeiket Nyíregyháza városa terű létén eladás végett bárhol ki teszik, a szabályszerű hely­pénzt vagy vásárvámot megfizetni kötelesek. 2-szor. Azok, kik a város határában, vagy va­lamely Nyíregyháza városához közigazgatásilag csatolt pusztán laknak, az ezen területen termelt vagy előállí­tott áru-czíkkek után hely pénzt nem fizetnek; a másutt termelt vagy máshonnan szerzett árucziiikek után azon­ban, kivéve a kis ipar köréhez tartozó életszükségleti czikkeket, ha városi területre eladás végett kitétetnek, v a szabályszerű vásárvámot ezek is megfizetni kötelesek 3-szor. Az adásvétel megtörténte után, a városi te­rületre szállított akár a vasútnál beraktározandó, akár a városban magán helyen beraktározott czikkek után, helypénz csak akkor követelhető, ha eladás végett köz­helyre kitételnek. 4-szer. A helypénz fizetésére kötelezettek a szabály­szerű helypénzt a városon kívül, a napokra való tekintet nélkül, mind annyiszor megfizetni tartoznak, valahány­szor áruczikkeikkel a városi területet igénybe veszik. 5-ször. Országos vásár alkalmával, hl az eladó több napig árul is egy helyen, a vásár tartamára a szabályszerű helypénzt csak egyszer köteles megfizetni. 6-szor. A szabályszerű helypénz az eladási hely elfoglalásakor azonnal lefizetendő. 7 szer. Attól, ki a szabályszerű helypénzt le nem fizeti, a tulajdonos város, esetleg ennek a képviseletében a bérlő, kézi zálogot vehet, melyet azonban további el­járás végett, a városi kapitányi hivatalnak azonnal be­szolgáltatni tartozik. 8-szor Ha ezen szabályrendeletnek, a megyei ha­tóság által 1861 márczius 14-én 11 szám alatt kiadott dij-szabályzatnak, mely ezen szabályrendelet 10-ik pont­jában egész terjedelmében foglaltatik, rend lkezéseit akár a helypénz szedésre jogositott, vagy közege, akár a helypénz fizetésére kötelezett megszegné: kihágást kö­vet cl, s első izben 1 frtól 10 frtig, 2-od izben 11 frttól 15 írtig 3 ad izben 16 írttól 20 frtig terjedhető birság­gal sújtható. 9-sier. Ha helypénzfizetésre kötelezett sujtatik bírsággal, ebból a szabályszerű helypénz levonandó s rendeltetési ciéljára csak a íenmaradt öszveg fordítható. A hetivdtiir vdm tarifája Egy kártonos sátortól 34 kr. egy sáfrányos és csipkés íátor 63 kr, egy kalmár sátor 17 «/* kr, egy gyólesos sátor 42 kr, egy hátas gyolcsos 21 kr, egy sip­ka áruló sAtor 31 kr, egy pántlika áruló há'as 8 kr, egy kép áruló hátas 8 kr, egy gyűrűs 8 kr, egy kendőt áru­ló hátán 10 kr, egy vasat áruló szekér 31 kr, egy va­sat áruló gyalog 10 kr, egy béklyót és kést áruló'hátas 4 kr. egy ócska ruhás és vásinas hátas 8 kr, egy mézes kalácsos hátas 10 kr. Egy szappanos és gyertyá, láda SÍ kr, egy debreczeni szappanos sz^k 21 icr, egy kés­mOve. vagy lakatos hátas 8 kr. egy üvegts vagy por­ciellán szekér 31 kr. egy szappanos vagy gyertya áruló gyalog 10 kr, egy cseh üveges hátas 8 kr. egy czinön­tő hátas 8 kr, egy lengyel esztergályos szekér I" "/» kr, egy caerép áruló hátas 4 kr, egy rostás szitás hátas ló kr, egy gubás 21 kr, egy szürszabó 17 '/. kr. egy pe­recz áruló hordó 21 kr, egy fehérkenyeret áruló Szekér 10 kr, egy íehér kenyeret és kalácsot áruló hátas 8 kr egy kalácsot áruló siék I0.kr, egy sót áruló szék 21 kr. Minden marha és lóbőrtöl l«/i kr, minden csikó és bornyu bőrtől 1 kr. Juh bőr darabjától '/» kr, irha és hasi bőrtől 10 j dbig, és alul 1 kr, azon felül 20 dbig 1 '/a kr, és igy tovább minden 10 dbig 1 kr. fizetendő. '"/ioo rész hektoliter pálinkától, ha itt eladatik, 35 kr. Faedényeket áruló szekér 14 kr. Egy szekér üres hordó 42 kr, egy abraucsot áruló szekér 42 kr, egy cserép ed'nyes szekér 14 kr. egy feny őfát és fenyő desz­kát áruló szekér 14 kr. Tiszaháti faragott fás, gyümölcs, szene?, lóczes szekér 10 kr. Egy szekér óldnllal, kerek bődön és gyékénynyel 10 kr. Egy kérges szekér 21 kr, egy hátas fa ed-uyes 4 kr, egy nádas, szalmás, szénás tüzifás, korezvesszős szekér 10 kr, egy szekér keuder, len 10 kr, egy hátas kender vagy len 4 kr. egy hátas tálas 2 kr, egy szekér gyapjú 10 kr, egy szekér élet 10 kr, egy szekér mész 28 kr. "/IOO rész hektoliter vált­sága mészhez 10 kr. »/,oo rész hektoliter váltsága mész­hez 10 kr. Egy marha vagy ló 4 kr, egy db sertés vagy juh 2 kr, egy halas szekér 14 kr, egy bordó esik 10 kr, egy káposztás szekér ha egyéb van is rajta 14 kr, egy pár apró marha 1 kr, egy szekér gömölye vagy egy hordó túró 17 •/, kr, egy hátas gömölye áruló 7 kr, egy gyalog olaj áruló 4 kr. egy tonna olajtól sze­kéren 10 kr, egy dekeczes vagy kulimázos szekér 10 kr. 3'/,(>„ rész hektoliter váltsága 10 kr. "Vioo rész méter váltsága 4 kr. Egy szekér papiros 10 kr. eg) hátas pa­pirost áruló 4 kr, egy kásás, gerslis gesztenyés szekér 21 kr, egy köszörűs egy napra 2 kr. Közügyek (Miniszteri körrendelet.) A kihágási ügyek harmad fokú elbírálása alkaimával. ismételten előfordult, hogy az elbírálás tárgyát képző kihágás, az eljáró hitóságok­nak késedelmes eljárása vagy mulasztása folytán, mint­hogy a kihágás iránt a megindított ügyben hat hónapi időközön belül, semminemű intézkedés nem tétetett, a a kihágásokról szóló büntető törvé'iy 3l-ik szakasza, illetve a most említett törvény 12. §-ából kifolyólag, a b. t. 108. §-ának második pontja alipján, elévültnok volt kimondandó, s vádlottak ellenében a további eijárás, vétkességük kétségtelen volt* daczára, elévüles miatt, a b. t. 105 § ának 3 pontja alapján beszüntetendő. A ha­tósági tisztviselők ilyetén mulasztása által, a törvények, rendeletek és szabályrendeletek büntető határozmánya­inak hatálya, valamint az említett büntető határozmá­nyokba ütköző cselekményeknek törvényszerű megtorol­hatása meghiusittatik. Ily esetek megakadályozása czél­jából, szükségesnek tartom fölhívni a törvényhatóságot, hogy szigorúan intézkedjék az iránt, miszerint hivata­los kötelesség elmulasztása által elévült esetek elő ne forduljanak. Azon esetre nézve padig, ha ez jelen ren­deletem s a törvényhatóságnak e rendelet alapján tett megfelelő intézkedése daczára, a jövőben netalán mégis megtörténnék: ezennel elrendelem, hogy az illető sze­mélyesen felelősségre vonassék, s ellene a fegyelmi el­járás megindittassék, amely eljárásnak eredménye, a ve­vezetésem alatt álló belügyi m. kir. minisztesiumnál mindenkor bejelentendő leend. Elvárom a törvényható­ságtól, hogy ez ügy fontosságát és horderojét kellőleg méltányolva, jelen randiletem pjutosau végrj fog haj­tatni. Budapest, 1884. febr. 9. Tisza s. k. (A szolgabirák és a vásárok.) A fóldmivelési és keresk. miniszter a következő rendeletet intézte a tör­vényhatóságokhoz. »Miután az 1883. évi XV. t. cz. élet­hű léptetése óta, a szolgabirák most már valamenynyi megyében megfelelő fizetéssel és külön uti átalánynyal is javadalmazva vannak ; továbbá miután kétségbe nem vonható, hogy a szolgabírónak a vásári bizottságban va­ló megjelenése, nem kizárólag a vásártartásra jogosult fél érdekében, hanem közrendészeti szempontból is szük­séges : ennél fogva, az 1882 évi február 6-án kiadott rendeletet, a belügyi magy. kir. miniszter úrral egyetér­tőleg, ezennel oda módosítom, hogy a szolgabirák a vásári bizottságokban való közreműködésért, a vásártir­tásra jogosult fél terhére ezen tul. sem napi dijat, sem pedig fuvar-költséget felszámítani jogosítva nincsenek. Erről a törvényhatóságot tudomás és közhírré tétel vé­gett oly megjegyzéssel ertesitem, hogy hivatkozott ren­deletemnek a vásári bizottságokban működő állatorvo­sokra vonatkozó és az 1874. XX. t. cz 21. §-ára álla­pított rendelkezése érintetlenül marad. Kelt Budapesten 1884 márcziushó 23 Széchenyi s. k.* (Marha-állományi statisztika.) Az ország marha­állományának egészségi állapotáról, a fóldmivelési mi­niszter tudomást szerezni óhajtván ; körrendele'ileg hív­ta fel a hatóságokat, hogy az összes létszámot, a téli állásokból a legelőre való kibajtás előtt, lehetőleg állat­orvosiig vizsgáltassák meg, s a vizsgálat eredményét legkésőbb f. é. májushó l-ig hozzá felterjeszsze. IJUO.NSAGOK. — Aki választási jogosultságát érvényben kívánja tartani, és a választók lajstromába be akar jutni, igyekez­zék mult évi adójá' folyó hólöig teljesen lefizetni. Nyír­egyháza város polgárai még azért is igyekezzenek adó tartozü ukat 1-fizetni; mert a városi választások is a küszöbön vannak. (!) Epen midőn mai vezérczikkünket szedés alá ad­tuk. olvastuk a hirt, hogy Nyitra város képviselő tes­tület nek, a vasárnapok ét ünnepek megszentelését tár­gyazó javaslati határozatát, a nyitra negyei állandó vá­lasztmány elfogadandónak véleményezte. Ez eddig ren­dén van. Most jön a java. Az állandó választmány ezen hatarozata villámk-nt futotta be a várost és a városi kereskedők még ugyanaz nap tanácskozást tartottak hogy miként akadályozhatnák meg eme szabályrendelet­nek a törvényhatóság részéről leendő jóváhagyását" és hogy esetleg mit tegyenek a törvényhatóság jóváhagyó határozata ellen. A nyitrai kereskedők e tette, a legfé­nyesebben igazolja a társadalom mai erkölcsi sülyedtsé­gét. Tehát egy városi képviselő testület, egy megyei törvény ható. g csak oly piscu, masculus, hogy azoknak egüdvosebb intézkedése ellen néhány bors-árulú is fel­lephet, s propagandát csinálhat a köz-erkölcstelenedés­nek'? íme ide jut a társadalom: ha annak minden egyes tagja, nem egy és ugyan azon erkölcsi elvek és társadalmi erények kultusza és befolyasa alatt all. (S) A közelebbi honvéd-tiszti kinevezések alkalmával, Nyíregyházáról Kertész Bertalan és Kállay Elek szabad­ságolt állományú altisztek, a 6-dik zászlóaljnál hadna­gyokká neveztettek ki. lEgyszer már egy jó hir is.) A belügyminiszter, f évi márczius hő 21-edikén 6276 szám alatt kelt ren­deletével, meghagyta a törvényhatóságoknak, hogy az elaggott és munkaképtelenné vált tisztviselőkn ek illetőleg azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról gondoskodja­nak ; e tárgyban nyugdíj-szabályzatot alkossanak, s azt, jóváhagyás végett, hozzá mielőbb terjeszszék fel. X Jungmann Géza helybeli ág. evang. segédlelkész, a napokban Felső-Kemeaczére lett megválasztva rendes lelkészül. Kisérje szerencse lépteit ! (§.) A nyíregyházai függetlensögi kör ma délután 4 órakor közgyűlést tart a szabó-társulat áru-csarnoká­ban. E gyűlésen, mint a »Közlöny« irja, Lukács Ödön elnök, Török Péter alelnök, és Maurer Károly jegyző nem csak eddig viselt tiszttükről, de »elvüket íentartva, a mérkőzés teréről is lelépnek, és semleges állást fognak elfoglalni.* Még az illetők le sem mondtak, a közgyű­lés el sem fogadta lemoodásukat: már is uj jelölteket emlegetnek. Biz ez nem igen fényes jele a bizalomnak. * Az állam tulajdonához tartozó javak eladásáról szerkesztett kimutatás, szerkesztőségünkhöz is beküldet­vén; abból, mint megyénket érdeklőt, a következőket közöljük. A kimutatás szerént, ez évben, ismételve eladás alá kerülnek Szabolcsmegyébeu: a timári korcsm. ital­mérésijog 1.090 • öl belsőséggel, 17,373 frt. 60.kr. becs­árban. A rakamazi határban az alsó bereki szántódét,földek, tavak és erek ; a töltések közti rét, ér és árok ; a fel­ső berek, legelő: a felső bereki regáléval kiadott rét, tiszti legelő, tavak, erek, szakadások és iszapolás ; az aranyosi szántóföldek, utak és árkok; az irtás földek, a juhász és a strázsa-domb, a volt ispán kert; a tiszt­tartói volt illetmény, az akáczos és strázsa-domb; az utak tavak sat. ; a rakamazi fél Tisza és aranyosi árok 1888 hold 562 • öl területbun, 328.386 irt 30 kr. becs-értékben. (!) A belügyminisztérium Szabolcsmegye törvény­hatóságához körrendeletet bocsátott ki, amelyben a czeglédi botrányos kihágásokból folyólag, rendeli, hogy : a hatóságok miudonütt a legéberebben ellenőrködjenek a ^felett, hogy megfélemlítések s fenyegetések által, senki véleményének a törvény által megengedett módon való kifejezésétől és követésétől visza ne tartassék; tettleges­ségek, erőszakoskodások elő ne forduljanak. Az a ha­tósági közeg, aki ez irányban mulasztást követ el, fe­gyelmi vizsgálat alá vétetik és komolyabb eseteknél hi­vatalától felfüggesztetik. X A fóldmivelési, ipar és kereskedelmi miniszté­rium a bormérő helyeken a hamis jelzésű, avagy a hi­vatalosau előirt jelzéssel ellátva nem levő boros palncz­kok, és sörös poharak elkobzására, valamint az e te­kintetben szükséges felügyelet és ellenőrzés gyakorlására hivta fel közelebb az illető hatóságokat. Nagyon helyén volt ez intézkedés ; mert hát nálunk is el kelne e tekin­tetben egy kis utánnézés. — Tenyész-juh vásár rendeztetik Budapesten folyó évi áprilhó 19, 20 és 21-én és pedig díjazással egybekötve. Közgazdasági tekintetben igen kivánatos volna, ha a szabolcsmegyei juhtenyésztéssel foglalkozó gazdák nem csak megtekintenék ez állatvásárt; hanem szereznének is a majdau kitüntetendő nemesebb fajú juhokból. (—) Az 1885 dik évi orsz. kiállítás bizottsága az állatok bejelentési idejére nézve, végleges és a gazdákra nézve előnyös határozatot hozott. Gazdáink és marha-tenyésztőink ugyan-is, eddig abban a hit* ben voltak, hogy a bejelentéseket a mult év utol­só napjáig, vagy az ipar-czikkek bejelentési ha­táridejének meghoszabbitásaig kell beadni. Ez azonban a kiállítandó állatokra nem vonatkozik; mert az állat-cso­port szakbizottsága közelebb véglegesen elhatározta, hogy a nagy házi állatok 1884 szeptemberig és októberig, a sertések pedig 1885 áprilhóig jelentendők be. Az állat­kiállítási térdijak és az erre vonatkozó szabályzat, csak később fognak megállapittatni; addig tehát a bejelentések elhalasztandők. • Az agg Táncsics Mihály egészségi állapotábau roszabüulás állott be; ami annál kellemetlenebb reá nézve, mivel eddigi gyámola, neje szintén fekvő beteg. Ismételten felhívjuk olvasóinkat, szíveskedjenek bármily csekély adományaikkal is a derék iró-hazafi nyomorá­nak enyhítéséhez j irulni. Adományokat szerkesztőségünk is elfog-.d és rendeltetési helyére juttat. (Díj leengedés az állami vaspályán.) A magyar államvaspálya igazgatósága értesítette az ötvösmükiál­litás központi bizottságát, hogy a húsvéti ünnepek al­kalmából, áprilishó 11-én, 12-én és a reggeli órákban 13-án bármely személyvonattal (a gyorsvonatokat kivé­ve) II. vagy III osztályú utazók részére, 50%-nyi ár­leeugedést engedélyezett ugy, hogy a fent említett na­pokon váltott menettérti jegyekkel április 14 tői bezá-, rolag 18-ig bármely személyvonattal visszautazhatnak. Beleegyezett továbbá abba is, hogy nagvobb állomásain otvösmákiállüási belépti jegyek 50 kron legyenek kap­. E jegyek mindenkor érvéuyesek ugy este, mint lorintos napokon. Ebhez hozzájárultak még az északkeleti, kassa-oderbergi, alföld-fiumei, budapest-bécsi.és a nyu­goti vasutak. Az osztrák magyar államvaspálya és a déli vasúttársaság igazgatóságaival most folynak a tárgya­lások. A fenemiitett vasutak eddig 5200 belépti jegyet kertek elárusitás végett. + A tartalékos tisztek és katonák, valamint a szabadsagolt állományú honvédtisztek és honvédek fo­lyó evi fegyvergyakorlata tekintetében, a magyar kir. honvédelmi miniszter ur, az eddigi vonatkozatos utasító szabályzatnak némi módosítását tartalmazó körrendele­tet bocsátott ki f. évi februárhó 25-én 7821. XIV. szám alatt, melyben felhívta a törvényhatóságokat, hogy a járási tisztviselőket ezen körrendeletében jelzett hivata­los teendőik végrehajtására, s egyszerrmind a községi

Next

/
Thumbnails
Contents