Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-23 / 12. szám

Mindkét főorvosi javaslat másolata oly felhívassál küldetik ki Szabolcsmegye közegészségügyi bizottságának elnökéhez, hogy azonnal egészségügyi bizottsági ulest tartson, s a két határozati javaslatot tárgyalas ala ve.en, e határozati javaslatokra vc natkozólag, Szabolomegyc egészségügyi bizottságának véleményét, ezeu hatarozat kéz beeitéK számítandó négy nap alatt, Szabolcsmegye alispánjához beterjeszsze, a«i az egészségügy érdekeböi utasittatik. hogy ha a határozati javaslatok, az egészségügyi bizottság által, elfogadandóknak véleményeztetnek, akkor azokat, hatáskörében mint közigazgatási bizottsági határozatokat, azonnal foganatosítsa. Pteherer József közgazdasági előadó előterjeszti Sxabolcsmegye tenyész szarvas marha- és tehénállományának kimutatását, s egy úttal 39 községbe felülvizsgáló bizottságot indítványoz kiküldetni. A közigazgatási bizottság, a 167/b.gy. »záu,u megyei szabályrendelet alapján, a községek és közbirtokosságok által turtott apa-állatok megvizsgálására megválasztott bizottságok kiküldését szükségesnek találván: utasítja a szolgabirákat, hogy e bizottságok működéstervét, az illető küldöttségi eluőkökkel egyetértóleg elké szitsék, s a bizottságokat a közgazdasági előadó által kijelölt községek meglátogatására, és az idézett szabályrendelet szigorú és pontos alkal mazására felhívják. Utasíttatnak továbbá Jármi Jenő és Kállay Zoitán szolgabirák, hogy az e tárgyú jélentéseikkel ez ideig hátrányban levő Viss, Zalkod .'s Szalmad községek elül járóit, a szarvas marha- és sertés- állományról BZÓIÓ kimu tatás elkészítésére, és 8 nap alatt leendő beterjesztésére utasítván, a jelzett községek elöljárói ellenében, az érintett kimutatások beterjesztése körül általuk tanúsított mulasztásért, felelősségre vonják, s ellenükben a foganatosítandó vizsgálat eredményének mtgfelelőleg járjanak el. Vidéki levelezés. B.-Sz.-Mihály. 1884. márcz. 18. Hogy régen nem tudósítottam már Tekintetes Szerkesztő urat községünkből egyről-másról, annak oka abban keresendő egy oldalról, hogy én nem tévesztem szemem elől soha ama jelszót: „a rendetlen levelezőnek is jó néha-néha hallgatni* ; más oldalról pedig abban, hogy azok az elhallgatott dolgok, ha papírra letéve megörökíttettek volna, csak társadalmi betegségünk megszokott állapotáról tanúskodnának, s lehet hogy a kedélyeket is elkeserítették volna. De térjünk a dologra. Márczius 15 megünnepléséről akarok elsőben is MÓlani. Helységünkben az Elöljáróság, különösen pedig az önvédelmi barczban részt vett Sándor András derék közBégi biró igen czélszerü felhívására, már az előző napokban a készületek e nap hiéltó megünnepléséhez megtétettek. Márczius 15 én reggel a »nagy harang* szokatlan hangja fejezte ki elsőben is azt, hogy e nap nagyeseményeknek napja; hogy e napon minden honfi elsőben is az Ur házába menjen, s ott kérjen hazájára, áldást és minden jót az egek urától. Nem is volt ez pusztában elhangzó szózat. A reform, templom 15 perez alatt zsufulásig megtelt áhítatos honszerető polgárokkal, minden rang és vallás különbség nélkül. Az előéneklés után nagytiszt. Tóth Miklós érdemekben megőszült lelkipásztor lépett fel a szószékre, s buzgó imában hálát adva a népek és nemietek sorsát bölcsen vezérlő isteni gondviselésnek, áldást s jobb jövőt kért amaz égi atyától, aki segített beunünket mindenkor annyi vészszel teljes századokon keresztül. Isteni tisztelet után a lakosság nagy része a piaezon gyttlvSn össze, ott Sándor András helység bírája röviden, érthetően megmagyarázta : mi az a márczius 15. Utánna //. Pethe Károly fejtegette szintén a nagynap jelentőségét, s ez után a körmenet megkezdődött. Estve H. Pethe Gábor vendégszerető házánál banqüette tartatott, amelyre a helység magyar érzelmű férfiai meghivattak, ahol is toaszt közben közakarattal elhatároztatott, hogy hazánk nagy < s dicső fiához Kossuth Lajoshoz távirat küldettessék a polgárság nevében ; majd ifjú Dobó Sándor helybeli reform, tanitó hazafiúi szeretettől áthatva: felhívta a megjelent polgárok figyelmét Táncsics Mihály hazánkfiára, s kérte, hogy tőlük telhetőleg e nyomor fiáuak felsegélésére áldozzauak. Táncsics Mihálynak másnap 14 forint 95 krajezár küldetett el. íme igy üuuepelte meg Szent-Mihály hazafias érzel mü polgársága márczius tizenötöt; igy tette emlékezetessé eme nagy napot Szabolcsmegyében az a nép, amely egykor valóban érezte és hordta a jobb jövő rdméuyében a jobbágyság nehéz terheit. Másnap a helységházánál a választó polgárság közül miután többen összegyűltek, kinyilatkoztatták, hogy ők a majdan következendő képviselő választásnál: ellenzéki, még pedig a függetlenségi párthoz csatlakoznak, s képviselő-jelöltnek csakis függetlenségi elveket valló hazafit óhajtanak felléptetui. De térjünk át most már a községünkben alakulni akaró takarékpénztárra is. A »Bűd- szent-mihályi segélyző népbank*, ez évi februárhó 25-én tartott rendes évi gyűlése jegyzőkönyvének 6-ik sz. a. hozott egyhangú határozatával kimondotta: hogy ezen pénzintézetet, 600 darab 100 forintos névértékű részvényekre való emelése által, tikarék pénztárrá óhajtja átalakítani, e bejegyzett czég alatt: »Büdszent-mihUyi segélyző népbank és Takarékpénztár * A részvényekre való aláírási ivek, a bank részéről, már vidékre is elküldettek. 600 drb. 100 forintos értékű részvény bocsáttatik ki a pénzintézet részéről, 60 forint előleges részenkénti befizetéssel. A részvények kelendőségnek örvendenek; többen aláirtak már a felhívási ivuek. E takarékpénztár a jövö évvel fogja megkezdeni működését. Adja isten, hogy ez egylet minél előbb elérhesse cgéljfct I Sórés János. Tanügy. A szabolcsmegyei általános ta .itó-egylet központi választmánya f. é. márcziushó 15-én tartotta gyűlését Nyíregyházin Leftíer Sámuel elnöklete alatt. Jelen voltak: Pazár István, Szabó Endre, Orsovszki Gyula, Varga Antal, Stoffan Lajos. Rúzsa Endre, Ruhuian Endre, Ses. tai János helybeli—, D- lexeg Sándor Ligethy György, Kuthi Zsigmond vidéki tanítók. L effler Sámuel alelnök szívélyesen üdvözölvén az egj'begjült tagoktt, lelkes felhívást intézett a szellemi munkára való részvételre; az után röviden indokolta, hogy ezen gyűlést, melynek ugyau még január 1-én kellett volna megtartatnia, leginkább a márczius 1-ére beérkezeudő pályaművek miatt halasztotta mostanra. A inult választmányi gyűlés jegyzőkönyvének felöl vaHása utiu, annak következő pzntjaira vonatkozólag tétettek jelentések : a.) A közgyűlésekre meneudő vidéki tanítók utazási átalánya és napidíja tárgyában jelenti az alelnök, hogy, kedvező viszonyok hiánya miatt, még eddig nem sikerült kieszközölni a vidéki tanítók utazási átalányát és napidíját; habár már érintkezésbe tette magát ugy az egyházi, mint a közigazgatási közegekkel; azonban reményli, hogy ezt még keresztül fogja vinni. b.) A portómentesség a bizottság újbóli intézkedésére bizatik, s utasításul adatik a jövő 111-ik országos tauitói képviseleti gyűlésre kiküldeudő képviselőnek, hogy ezen ügyet az illető helyen kérelmezze, s k-resztül vigye. c.) A pályázatokra nézve jeleuti az alelnök, hogy mind a két pályázatra érkeztek hozzá pályaművek. Az egyik pályamű: »Szabolcsmegye földrajza,* »Hass alkoss gyarapits, a haza fényre derül,* jeligés levél kíséretében; a másik pálymű : »A földrajz tauitásáuak módszere és tananyaga osztályonként megállapítva osztatlau népiskolában,* »ülóbusz« jeligés levél kíséretében küldetett be. Ezen pályaművek megbirálasa egy hat tagból álló bizottságra bízatott. d) A Il-ik országos képviseleti tanítói gyűlés álta' kitűzött pontok közül, a választmányi tagok között, a következő pontok osztattak ki kidolgozás végett: 1. »A terméuyrajz tanításának anyaga és módszere a népiskolában*. 2. >Milyen legyen az ismétlő iskolások tankönyve falun, s milyen a városokban?* 3. A törtek tanítása a népiskolában.* Ezen pouto.ra a munkálatok a jövő nagy gyűlést megelőző választmányi gyűlésre fognak baváratui. Hogy a nagy gyűlés vonzza a vidéki tanítókat) ahol tapasztalást szerezzenek és gyakorlati eredményre jussanak, e végett módszertani előadások tartására több kartárs ájánlkozott, kik előadásuk tárgyát a jövő választmányi gyűlésig az alelnöknek tartoznak bejelenteni. Jelentés tétetett arról, hogy az Eötvös-alap központi bizottsága, az 1884 ik évre is ösztöndijakat tűz ki az egyetemet hallgató, valamely felsőbb intézetbe járó kitűnő tanulók között, akik oly tanítóknak fiai, akik az Eötvös-alap gyarapításához évenként 1 frt tagsági dijjal rendesen járulnak. A központi választmány készséggel használja fel a a kedvező alkalmat, s ezen ösztöndíjra Szabolcsmegyéből Pazár István helybeli ügybuzgó és lelkiismeretes tanítónak Budapesten az egyetemet hallgató kitűnő fia, Zoltán fog pártolólag a központi gyűjtő bizottság elé felterjesztetni. Pazár István a szabolcsmegyei Eötvös-alap gyűjtőbizottság elnöke, aki egyszersmiud az »Országos tanítói árvaház* alaptőkéjének gyarapítására kinevezett gyűjtőbizottságnak is elnöke, jelentést tesz, miszerint az Eötvös-alap központi bizottságától egy gyűjtő-ivet kapott, mulyeu eddig az »Országos tanítói árvaház* javára a helybeli pénzintézeteknél és az egyes tanítóktól összesen 40 frt 35 krt gyűjtött. Még ezeken kivül több kisebb egyleti folyó ügy intéztetett el, s azután a gyűlés befejeztetett. Habzsuda Dáuiel, t. e. főjegyző. ÚJDONSÁGOK. (!) Márczius I5-Ödikét a nyíregyházai hazafias polgárság, alkalmas terem hiányában, több csoportra oszolva ünnepelte uieg; amenyiben több helyütt rendezett közvacsorát. A szónoklatokkal, dallal és szavalattal öszekotött üuuepély azonban együttesen tartatott meg a szabó ípartársulat áru-helyiségében. Az ünnepélyt nt. Lukács Ödön függetlenségi párt-elnök nyitotta meg magvas és hazafias szellemben tartott alkalmi beszéddel. Majd dr. Mesko László ismertette az 1848-iki márcziusi napok történetét. Vass Mihály helybeli ref.-segédlelkész pedig Lukács Ödön »Márczius 15.* czimü költeményét szavalta el a jeleu voltak lelkes éljenzései közt. A »Komló-hoz C/.imzett vendéglőben öszejött polgárság lakomáján az első ielköszöutót Lukács Ödön ref. lelkész és esperes mondta Kossuth Lajos hazánk nagy fiára, amelyet a hallgatóság felállva halig itott. Vidliczkai József országgyűlési képviselő a függetlenségi elvekért, dr. Trajtler Soma a 48 -as honvédek jelen volt tagjaira, Kálnay L'íszló ügyvéd a hazáért emeltek poh irat. Kossuth Lajoshoz táviratot intéztek a lakomából. A »Huszár* czimü vend'giőbeu reudezett lakomában s/intén számosan vettek 'őszt, leginkább polgárok. Ez alkalomból és helyből a koveúező távirat intéztetett Kossuth Lajoshoz: »Megilletődve azon mély érdeklődés által, melyet ha/ánk nagy na az elmúlt évben, megyénk alispánjához intézett, mely hazafias sorai által, ugy megyénk, mint hazánk jóléte iránt kifejezett: a inai napon öszegyült függetlenségi elvet \alló polgártársak, Önnek tartós boldogságot, hazánk szebb jÖTÓj-nek megérhetését szívből kívánjuk, és őszinte JÓ érzelmeinket e nagv nap emlékéből tolmcsolni óhajtjuk. « (Időjárás.) Februárhóban, mint a főorvosi havi jelen us jelzi, derült tiszta napok, borulttakkal váltakoztak s i.mában oly enyhék voltak, hogy a tavaszi időj.irásuak teleiteK meg. Tj

z nap verő fényes, 10 derült-borult 8 P*'dig borult volt. Az egész hóban mind ösze 18 nap volt állandóan esős; 2 napon csak mutatkozott; 2 napon hó is szállingózott. (Egészség-ügy.) Daczára a derült és enyhe időjárásnak, februárhóban a hurutos bántalmak általában nagyobb menyiségbeu fordultak eh', mint januárhóban. Különösen a légzö szervek hurutos bántalmai tüdőlob mutatkozott nagyobb számban. Ellealnn a rheumatikus bántalmak és a váltóláz kevesbedtek, N.-Kálló kivételével, ahol a váltó láz inkább növekedett. Skarlat járvány csupán T - Dobon fordult elő; ahol is 24 megbetegült egyen kozzől meghalt 5, meggyógyult l, kezelés alatt maradt 18 A nyíregyházai vörheny járvány teljesen megszűnt. Fertőző kórok előfordultak még szórványosan: skarlat NyírBátorban 3 eset, Bogdánybau 2 eset. — „A közjogi alap bukása" czim alatt, egy 328 lapra terjedő politikai röpirat, ha-yta el a sajtót a hét folyamán. Ara 2 frt 40 kr. Kapható: Pinnger M. könyvkereskedésében Nyíregyházán. v Adóügyi statisztika. Folyó évi januárhó végével hátralékban maradt 462,470 frt. 37 kr. Ehhez utólagosan előiratott 183, frt. 83 kr. Lett az adótartozás462,654 Irt 20 kr. Befizettetett februárhó folyama alatt a) készpénzben 115,502 frt. 41 kr. b) törlésekben 1,544 frt. 12 kr. őszesen 117,046 frt. 67 kr. Maradt februárhó végén tartozás: 345,607 frt. 67 kr. (—) Büd-Szent-Mihályon, mint levelezőnk írja, folyó hó 12-én tanügyi czélokra tánczvigalmat rendeztek, amely 40 forint tiszta hasznot eredményezett. A rendezőség 5 forintot az »Országos tanitó-árvaház* alapjának nevelésére azonnal felküldött; 5 forintot két betegségben sinlödő tan férfi segélyezésére fordított. A megmaradt 30 forint pedig az ottani izraelita iskola hiáuyos felszerelésének pótlására fog fordíttatni. (Halálozási esetek.) A nagy-kállói járásban Bököny, Acsád, Fehértó és Balkány községekből öszeállitott főorvosi táblázat szerint, 14,707 s lélek közül meghalt 47 egyén, és pedig 1 hónapos kong 10, tehát 22%-ja az őszesnek; 1 hótól 5 éves korig 8, tehát 17% "í- Ezekből gyógy kezeltetett 8, nem kezeltetett 39. A kisvárdai járásban Kisvárda, Kárász, Komoró, Jéke, Papp, Thass, Litke, Dögbe, Pátroha, Petneháza és Kékese községekben 16799 lélek kozzől elhalt 56. Ebből 1 hónapos koráig 15. 1 hőtől 5 évig 13. Az összesből 7 éven alul nem orvosoltatott 24, 7 éven felül 14. Ebből az tűnik ki, hogy épen abban a korban vétetik legkevésbé igénybe az orvosi segély, amidőn arra, tekintve a gyermekek gyámoltalanságát, legnagyobb szükség lenne. Kitüuik továbbá az, hogy a nép még manapság sem fordul szakavatott egyénekhez, hanem vagy egy átalában nem, vagy padig, mint tudjuk, kurozsolókoz folyamodik. Az egy éves méncsikó vásár f. é. márcziushó 19-én, a délelőtti órákban tartatott meg Nyíregyházán a város háza udvarában. A minisztérium részéről Tanfy Gusztáv miniszteri osztály-tanácsos ur, Kelemen János mezőhegyesi állatorvossal, volt vásárló biztosul kiküldve. A megyét Miklóss László főjegyző, a várost Bencs László tanácsos képviselte. Összesen 6 darab csikó vásároltatatott meg. Magáu mén-tulajdonosok részéről 12 tenyész ló mutatót be a küldöttségnek. A miniszteri biztos teljes megelégedését nyilvánította ki a magán mén-lovakra nézve. (Biinügyi Statisztika.) A nyíregyházai kir. törvényszék börtönébeu februárhóban le volt tartóztatva 192 egyén.Ebből elitélt volt 118,fölebbezés alatti 37, vizsgálati 37. A jnagy-kállói kir. járásbíróságnál letartoztatva volt 74 i'egyencz. A kisvárdai kir. jár. bíróságnál 39. A nyirbáthori kir. jár. bíróságnál 13. (§) Szabolcsmegye árvaszékénél f. é. janunrhó végével eliutézetlen ügydarab volt 955. Ehhez februárhóban beérkezett 1356. Ebből februárhóban elintéztetett 1487 darab. Elintézetlenül át ment márczius hóra 824 darab. Az elintézett 1487 darabból előterjesztett: Péchy Gyula ülnök 351,— Okolicsányi Géza 469,— Böszörményi Kornél 345,— Nóvák Gyula jegyző 322 darabot. Az irodában mult januárhóban kiadmáuyozatlanul maradt 925 darab. Ehhez beérkezett februárhóban 1487 drb. Ezekből februárhóban levéltárba adatott 1496 darab. Feldolgozatlanul maradt 916 db. Az árvák követelése február hóban 524,723 frt. 25

5/e kr. volt. • Az >Amerikai Nemzetőr* cámü magyar nyelvű lap nem igen vonzó hangou ir a magyarok kivándorlásáról. »Az Ameribába érkező hajó, írja a nemzet lap, tele van magyar emberrel; tehát a magyar emigráczió napról-napra nő. Pedig a kivándorlás nem igen sok rózsát terem. A kivándorlónak nélkülözőnek, vas akaratúnak és szorgalmas embernek kell lennie. Szükséges továbbá, hogy becsületes, munkás és ne here legyen. A talpra esett paraszt jobban boldogul, mint a müveit ember. A tudomány és művészet embereinek is van ugyan tere; de megjegyzendő, hogy az álmüveltségnek hamar nyomára jőiiek Amerikában. Ami az anyagi sikert illeti, sem mind arany, ami fénylik. A fizetés nagyobb, mint Magyarországon ; de nehezebb is a muuka és drágább az élet. így ir az » A meri kai nemzetőr* a magyarok kivándorlásáról. (!!) Midőn a Sack-féle szántó ekékre vonatkozó hirdetésre, a t. cz. olvasó közönség figyelmét felhívjuk, nem hallgathatjuk el ama szép és jelentőségteljes méltatást, amelyben ez ekéit, Ordódy Lajos kitűnő gazászati irónk Utal, a »Fóldmivelési érdekeink* czimü lap hasábjain részesülnek. Ordódy ez ekének előnyeit a következő 6 pontban öszegezi.* 1) A von-erő iránya alig van meg törve, az eke-gerendély közepére erősített vonó láncz által; aminek mechanikai következménye az, hogy az eketest talpán jár, bármily szokásos mélységre igazítás mellett is, s a von-erő ennek folytán nagy mértékben megtakarittatik s a munka-eredmény viszonylag a legnagyobb. 2) A szántás mélységének tetszés szerinti könyü es biztos szabályozása, a far-sróf teljes mellőzésével a nélkül, hogy az elébbi pontban említett talpon járás áltila álteráltatnék. 3) A gerendély egyszerű szerkezete, mely az eketestek válthátását és a csoroszlya czé'szerü megerősítését teszi lehetővé; ami hazai ekéinknél nem igen sikerült. 4) A rendkívül lelemenyesen szerkesztett önvezető lánczok, amelyek az eke Járását biztossá teszik, hogy a szántónak tartani is alig szukseges az eke szarvát. 5) A könyü közép kötöttségű es uezéz talajokra külön szerkesztett eke-testek jelenléte, melyeket az igények szerint lehet a gerendélyhez alkalmazni. 6) Az ek -taligának a szántás, a talaj felszín alakzati és szállithatás igényeinek egyaránt megfelelő szellem dus szerkezete.* (') Brázai Kálmán sósborszesz-hirdetésót különös figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak. Ez a legsikeresebb gyógyhatású hazai készítmény szembaj, fej-és gjomorgorcs, valamint rheumatikus bántalmak ellen ; mit számtalan elismerő s hála-nyilatkozatok bebizonyítanak Kos-