Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-09 / 10. szám

„IN Y I R V I I) ÉJ K.' 4. Minden szerződés. mely bárhol idegen ugysziu te honos megyei aratókkal köttetik, az illetékes községi elöljáróságnak még az aratás megkezdése előtt bemutatandó és általa láttamozandó. Ezen szerződésbeu világosan ki kell hogy írva legyen : a) hány hold vetés van learatni való? b) hány embert szándékozik a birtokos reá fogadni ? c) menyi időre biztosíttatik munka az aratóknak? Ezeu biztosított időtartamúak egy fél héttel többel különbőzül uem szabad ; köteles lévén különben a birtokos aratóit a még hiányzó napokra, az eddigi kerese ti arányban, kártalanítani. 5. Az elöljáróság köteles a szerződés tartalmát az aratók előtt felolvasni, azt megmagyarázni és felügyelni arra, hogy a szerződés megegyező hiteles másolata az arató csapat fejének kiadassek. Ezen szerződést.; b lyegnieutesek és megiratási költségei mind nkor g' da által visalendök. 6. Ezen szabályrendelet ellen vétők kihágást követnek el és 10-100 frtig terj-dő p nzbirsággal, vagy behajthatlanság esetébm 1 — 10 napig terjedő elzárással büntetendők. 7. A kihágások elbírálásánál első fokban az illető járás szolgabirája, másodfokban a megye alispán a. harmad fokban a m. k. belügyminisztérium bíráskodik. Egyebekben a fennálló törvéuyek szolgálnak zsinórmértékül. Az egyesületnek ezen említett gyűlésén még a következő érdekesebb tárgyak kerültek szőnyegre. Belátván az egyesület, hogy a nagyobb mérvű tevékenység s fokozottabb érdekeltség kifejthetése végett, mulhatla nul szükséges egy önálló egyesületi közlöny kiadása, a melynek feladata lenne népszerű nyelven irt, s a gyakorlati életből kimentett tárgyakról írni s a gazdai értelmiséget a nép alsó rétegei körében is terjeszteni. Ezen eszme előkészítése s a foganatosítás mikéntjének megállapítása végett, egy bizottság lett kiküldve, azon utasítással, hogy tervezotét már a legközelebbi választmányi üléshez nyújtsa be. Az egyesület a uemeg vetőmagok terjesztése érdekében ez évben az eddiginél sokkal nagyobb buzgalmat fejt ki s ré-zint gazdaságában, részint vidéki köreihez és tagjaihoz díjtalanul a következő magvakat adja termelési kísérletre : Detiance tavaszbuza 50 kgr. Champl une 50 kgr. Jurenák-féle tav. buza 500 kgr- Chevalicc árpa 1000 kgr. több faj tavaszi rozs 120 kgr. Kubai zab 800 kgr. Cinquautiuó t-jngeri 200 kgr. Pignolettó 50 kgr. Oberndorfi sárga répa 3o0 kgr. 8 féle burgonyából ltíOO kgr. Két kaszás baltaczimből. 100 kgr. Takarmány borsóból 100 kgr. Poterium sanquisorba takarmányból 50 kgr. Lallemantia Iberika takarmány magból 20 klgrammot oszt ki. Ezeken kívül olcsó áron el .dva tavaszszal és öszszel uiiutegy 100 métermázsa jó niiuőhtgü magvat bo cxát a közönség rendelkezésére. A növendék állat díjazást ezen év tavaszán Nyíregyházán, K.-Várdán, Nyír-Bátorban, Szt-Mihályon és Kakamazou fogj i megtartani, amely helyekeu elismerés és buzdításul 9000 arany frank fog kio.-ztatni. A választmány még sok olyan tárgyakkal foglalkozott, amelyek megyénk közgazdasági helyzetére kiválóan. loutosak. s különösen a gyümölcsfák szaporítása. olcsón eladasa, valamint a homokos és gazdasági miveli t utján már nem jövedelmező területeknek szőlővel beplántásitását elömozditaui vaunak hivatva sa mely intézkedéseket annak idejében nem mulasztjuk el a tisztelt közönségünk tudomására hozni. SzabolosincKje évnegyedes közgyűléséből. (1884. februárhó 26.) (Folyta tis.) Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek, a Szabolosmegye közöusége által a »Szlávia« biztosító bank ügyében 255/882 sz. a hozott határoz itára vonatkozó leirata; amelybeu a miniszter azon nézetének ad kifejezést, miszerént a megyének arra nézve, hogy ki hol biztosítson, joga intézkedni nem lehet; felvilágosítást, il1-tőleg tájékozást adni azonban emberbaráti kötelessége. Ar. állandó választmány a leiratot tudomásul vét»tnt a a szulg tbirákat azonban értesitendőknek javasolNoui, de Pad máé . . . lénye megsokasodott, Padma hármas aiakbau jött vissza, mint Bribrna, Vishnu és Shtva alakjaiban, az örökké egy. — Kinin ! közötted és Padma között egy sérthetetlen mzent törvény áll. Egy árja sem fogadhatja vissza a nőt, ki idegen gyermekekkel érkezik hozzá v -sza. — E gyermek az én vérem — sóhajtá Padma — de léte'.öket az erószak adta, szivem sirt akkor. — E.kor ártatlan va<y ugyan és tiszta a bűntől, de a törvény naialina alá jutottál. Most pihenje'ek, s holnap menjetek el a Jadghernaati isten s/ékéhez, ott a Bramanja megmondja nektek, mit kellessék cselekedni, hogy ki*uge«ztel<e legyen az istenek akarata. Nagy fital":n szállta IU^Í az egymást fc.találó szeretek szivét, de a szerelem soha sem mond le a reményről, valami oly isteni, mely biztosnak érzi insgát az i»teuek támogatása felöl A reménvhez c-ak a gonosznak nincs joga csak annak homlokara van írva a kárhozat eme szavakka Itt uincs helye a reménynek. Az ártatlanság érezvén kapcsít az Istennel, ezen egység szent fúr ásából mindig ment fentartó táplálékot. A remóuy élő valláatétel az Isten igazságos sága felől. A remény a megnyilatkozott ég az elhagyott ember felett A reményben együtt élnek: Isten 4« az ember. Soha sincs egyedül, elhagyatva, aki még re mélni képes. Csak az halt meg igazán, csak az száműzött valóban : kinek szemei a remény előtt is becsukódtak (Folyt k<lv.) ja abban az irányban, melyszerént igyekezzenek oda hatni, hogy a köz-égi vagyonon a Szláviánál ne biztositassanak; mert a biztosítás folytán, a községre háramló minden kárért az anyagi felősség az elüljárókat ílletendi Olvastatott a belügyminiszter múlt évi 35128/III. b. Síkmu intézvénye, amelyben felhívja a megye közönségét, hogy miután az 1878. évben a t. slügy eszűek kiszolgáltatott 200 frt előleg az árvaszéki ügyekben foly tátott perek alkalmával felmerült költségek fedezésére lett a megyei pénztárból kiszolgáltatva: ezen összeget, amennyiben auuak a fel által leendő visszatérítésére ínég hoszabb ideig nem volna kilátás, a gjámpéuztár által, a házi pénztárnak téríthesse meg. Ezen 200 frt. előleg, a u.egyei házi pénztár részére a gyámhatósági tartalék l.pbói kiutaltatta. Az árva• iék azonban utasittaiik, hogy ezen összeg a gyámhatósági tartalékalapnak, ama perek befejezése alkalmával a bíróilag megállapítandó perköltségekből megtéríttessék, amely perek folytatására ezeu elóieg kiszolgáltatott, a l.géberebb ellenőrzést gyakorolja A m. kir. belügyminiszter 299./III. b. száu,u rendeletével felhívja a megye közönségét, hogy a megyei személyzet által kért fizetés; előlegek kiszolgáltatása körül követendő eljárást a megyék háztartásáról alkotott 1883. XV. t. cz. szellemének megfeleld szabályrendeletben állapítsa meg; utasítja egyszersmind, bogy a házi pénztári javadalmazás költségvetés szeréuti kezeleséneit kitüntetésére, az eddig beküideri szokott két havi napló kivonatok helyett, ezentúl évnegyedi napló-kivonatokat terjeszszen fel. A megyei személyzet fizetési előlegeinek kiszolgáltatása körül követendő eljárás megállapítása végett, egy ily czélu szabályrendelet kidolgozása és beterjesztése küldöttségre bizatik. melynek tagjaiul: Zoltáu János alispán elnöklete alatt, Szikszay Pál főügyész, Kállay Ferencz számvevő, Megyery Gábor pénztárnok, Kerekrótliy Miklós és Meskó László biz. agok és Mikec/ János aljegyző megválasztatnak. A m. kir. belügyminiszter az árvapénzeknek magyar földhitelintézeti záloglevelekben leendő gyümölcsöző elhelyezésének föltételeit, a megye közönségének tudomására hozván azt felhívja, hogy ameuyiben pénzkezelési rendszere megengedi, vagy a kezolése alatt álló gyámpénztári összegek elhelyezéséről, az 1877. XX. t. cz. 291 §-ában előirt módon még nem intézkedett: a gyámpénztári pénzkészletnek gyümölcsöző elhelyezése végett a magyar földhitelintézetet keresse meg. Minthogy a megye közönsége rendszeréül a májushavi tavaszi rendes közgyűlésben szokott az árvapénzek mikénti elhelyezése iránt intézkedni: ezen miniszteri leirat érdemi tárgyalása ez úttal mellőztetik s Zoltán János alispán utasittatik, hogy azt a f. é. májusi rendes közgyűlés elé terjeszsze be. A Nyíregyházán átvonuló megyei kőutakon s a Nyíregyháza városa által készített vagy kiépítendő városi utakon eugedélyezendő vámsorompók felállítási módozataira vonatkozó egyezség megkísérlése végett 235/883. bgy. sz. a. kinevezett küldötség, a tanácskozásairól s egyezségi kísérleteiről felvett jegyzőkönyvet, valamint a Nyíregyháza város kepviselő testülete által megválasztott városi mogbizottak riszéről benyújtott egyezségi ajánlatokat azon jelentés mellett terjeszti be, hogy az egyezséget létrehoznia, nem sikerült; bemutatja egyszersmind azon általa megállapított föltételeket, melyek mellett Ny iregyháza városa részére a kövezeti vámszedési és vámsorompó fellállitási jog engedélyezése véleményezendő leend. Ezen küldöttségi jelentéssel szemben az állandó választmány sem a megyei, sem a városi küldöttek által előterjesztett egyezségi ajánlatokat elfogadhatóknak nem véleményezi ; hanem a bizottsági közgyűlés 98/882. bgy, sz. a. hozott határozatát ajánlja a következő hozzáadásokkal : 1. Nyíregyháza városa a vámsorouipókon belül levő őszes megyei kőutakat jókarbau és saját költségén fentartani, s a vasúti indóházba vezető ut azon részét, mely a »Huszárc vendéglőtől a dohány beváltó hivatalnál fel állítandó vámsorompóig terjed, beszámítás nélkül felépíteni legyen köteles. 2. Bármely vám sorompónál váltott jegy a vasúti indóháztól való egyszeri díjtalan bejövetelre jogosítson. 3. A vasúthoz vezető uton felállítandó >Huszár* vendéglő melletti sorompó csak az indóházhoz vezető ütat zárja el. 4. A vasúthoz vezető ut folytatásán a vám9orompó, < dohánybeváltó hivatal telkinek észak-nyugati sarkánál állittassék fel. A küldöttségi jelentésben megállapított és az állandó választmány által véleményezett egyezségi föltéplek hoszas tanácskozás tárgya* tétetvén, főispán ur Ő méltósága által, törvényes szátnu bizottsági tag írásban benyújtott kérelmére, a névszerinti szavazás elrendeltetett s szavazatszedó küldöttség kineveztetvén, a kérdés következőleg tétetett fel: »az állandó választmány véleménye elfogsdtitik-e ? igen vagy- nem ?* A szavazatfzedő küldöttség jelentése szerént 65 bizottsági tag igennel 86 biz. tag pedig nemmel szavazván ; s ekként az állandó választmány véleménye el nem fo_'*dtatván : főispán ur ó méltósága a küldöttségi jelentésben részletezett főtételek elfogadása felletti nvillatko zat tételre hivta M a közgyűlést, amely azt el is fogadta. E s^erént tehát : Siabolcsmegye közönsége a Nyíregyháza városa iltal kérelmezett kövezeti vámszedés, és vámstrompó felállítási jog engedélyezését következő feltételek mellet; véleményezi. 1. A Nyíregyháza város kö;önsfge által épített vagy építendő kőutakon szedendő vámjövedelmek hói Szabolrsraegye közönsége osztalékot nem követel. Ellenben 2. A tokaji utcza. a n-kállói utcza ét a vasúthoz vezetó u uak a megye által épített kőutam a vámsorompók lelállitását, csak azon esetben véleményezi engedélyezhetnek, ha o) a vámsorompók kötve'len a város végén, vagyis a kallói utczán a váro9Í malomnál, a tokaji utczán a kórháznál, a vasúthoz vezető uton közvetlen a »Huszár* vendéglőnél állitatnak fel; b) a vámszedési jog nyilvános árveresen haszonbérbe adatik, tehát nem házilag kezeltetik; c) a haszonbéri árverést, a város értesitese mellett a alispáni hivatal tartja meg; d) v h .szonb-ri jövedelmeket a város kezelt; a vámszedési jog gyakorlatához szükséges kiadások és utfentartási költségek levonása és tényleges kihzetese után tiszta jövedelemként fenmaradó összegből azonban /

6 rész. a megyei kzömunka pénztárt, Vs rész pedig Nyíregyháza városát illeti; ... e) Nyíregyháza városa a megyével közös vamjovedelmekről külön szám&dástt vezet s azt januárhóban az előző évről a törvényhatosághoz beterjeszteni köteles; f) a vámszedési jog gyakorlatára s az utfeutart;W kötelezettség teljesítésére vonatkozólag, a törvényhatóság elenőrzési és felügyeleti joga épségbeu hagyatik. Olvastatott a felső tiszavidéki gazdasági egylet sza bályrendeieti javaslata, az idegen megyei aratók felfogad isa tárgyában. A szabályrendelet olvasható lapunk mai s/Amában'megjelent gazdasági egyleti közleményben. Tanügy. Értesítés. A szabolcsmegy ei általános tanitó egyesület központi választmánya, az egyleti alapszabályok 9-dik §-a értelmében, f. évi márcziushó 15-én d. e. 10 órakor Nyíregyházán a városi tauácsteromben értekezletet tart, melyre a helybeli és vidéki választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat : 1. Mult gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése s az abból folyó intézkedések. 2. A kiirt pályázató:, eredménye, biráló bizottság meg-alakitása. 3. A III dik országos képviseleti közgyűlés által kiirt tételekre vonatkozó előterjesztések. 4. Pénztárnok jelentése. 5. Intézkedések az általános közgyűlés megtartása iránt. 6. Indítványok és az addií* felmerült ügyek tárgyalása. Nyíregyházán 1884. márczius hó 5-éti hazafiúi üdvözletel Leffler Sámuel, t. egyleti alelnök. Közügyek (A véderő-törvény.) A nagyméltóságú m. kir, honvédelmi minisztérium mult évi deczember 31-ről kelt 60300/1883. sz. körrendeletében a következőkről értesiti a tői v.hatóságokat. A véderőről szóló 1868. évi 40. törvényczikk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás módo^itása és kiegészítése tekintetében, a császári és királyi közös hadügyminiszterrel egyetértőleg — a következő megállapodások jöttek 1 we : u. m. 1. A régibb védtörvényi utasítás 132. szakaszának 1-ső pontja akként egészíttetik ki, hogy egy évi önkénteseknek, akár saját költségükre, akár az állam költségére való felvételére, a hadsereg ujabb szervezése alkalmával alakított vasúti és távirdai ezred paraucsuoksága is fel van jogosítva. Az ezeu ez • redhez f> l .vatott egy évi önkéntesek pedit;, a kik a taraiékos tiszti állást ezeu ezredben kívánják elnyerni, azon tudom anyós képzettséget tartoznak igazolni, amely a régibb védtörvényi utasítás 140 ik szakaszának 1-ső pontja alatt, a hadmérnöki és utász csapatokbeli tartalékos tisztekre nézve van megszabva 2. hadsereg és haditengerészet különleges fegyvernemeinek és intézeteinek, a hadkiegészítési kerületek szerint való rendes kiegészítését előtüntető kimutatásnak helyébe, a mely a régibb védtörvényi utasításnak helyébe II. számú mellékletet képezett, az oda csatolt kimutatás lép hatályba. Eme módosításuk és kiegészítések tehát kellőleg közhírré leendők, az összes tisztviselők is ezekhes képest utasitandók. (A telekkönyvek ujjáalkotása tárgyában) tanácsko zó kormány-enquétte abban állapodott meg, hogy a közjegyzői hitelesítési kéuyszer alá csupán azon telekkönyvi bekebelezést igénylő okmányok tartozzanak, ha a kikötött érték 1000 forintot meghalad. Az 1000 frtig terjedő értékről kiállított okmányok, ugy mint eddig, ezentúl se tartozzanak a közjegyző hitelesítési kényszere alá. A belügyminiszter ur körrendelet utján felhívta a törvényhatóságokat hogy ;; kevésbé ismeretes helységekhez menesztendő hivatalos leveleken, ne csak a helység neve, de inindeuesetbi n az utolsó posta helye is kitétessék. (A Tiszavölgyi társulat központi bizottsága) azotik'relen.mel fordult a belügyminiszterhez, hogy a Tisza mellékfolyói által érdekelt törvényhatóságokat utasítaná a részben, hogy a törvény által az alispáni hatáskörbe utalt vízi ügyek gyorsabb éa pontosabb elintézéaére mint az már egy-két megyénél tényleg meg is történt, ad boc alispánokat h .yettesitsenek. Ezeu kérelemre válazolva, a belügyminiszter közelebb értesítette a Tiszavölgy. .ársulat központi bizottságát, hogy habár teljesen méltányolja is a kérelem támogatá-ára felhozott indokokat, s az ellen hogy azon törvényhatóságokban, melyekben arra valol •> szükség van, kizárólag a vizi ügyek íntezesév-1 foglalkozandó alispánok helyettesittessenek, elvi e-zrev tele f,nn uem forog; mindazonáltal, minthogy a koz-zo galat. erdekek által igényelt alispán, helyettesítések kérdesenek szőnyegre hozatala, illetőleg az e részben. kezdemenyezés a törvényhatóságok önkormányzati j gkörc-be tartozik: azon kérelmet, hogv a törvényhatóságok a jelzet- irányban utasíttassanak, nem teljesítheti, s ,

a Ul(

,gkc-ri-ső társulatot, hogy azon törvén,hks gokkal szemben, melyeknél ilyetén helyettesítéseknek kerülhetetlen szük.egessége forog fenn, részéről közveatse azt, hogy azok e részben megállapodásra jussanak s a helyette*,tés iránti határozatukat a belügy min.-zter jovahagyása elé terjeszsze