Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-24 / 8. szám

V. évfolyam. 8. szám. Nyiregyháza, 1884. február 24. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedérre 1 , A községi jegyző és tanító uraknak ei»(í

8

z ,<y

ru csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések a a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Piriiiger János és Jóba. Klek kiadótulajdonosok könyvnyomdáj;íhoz(nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziine alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ism-u-tt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Mindon négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint I: Itrajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk rószére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám): továbbá: tíoldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yo<-ler iro

dájá

ban líécsben, Prágában és Biulapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban Szabolcsmegye közgazdasági előadójának jelentése a közigazgatási bizottsághoz. Tekintetes közig, bizottság ! Mult évi májushó 10-edikén 387 szám alatt kegyes volt indítványomra elreudelni, hogy : tekintve az aratás idejekor évente előálló nagy munkás-szükséget; tekintve továbbá, hogy idegen megyékből nagy-számu arató özönlik megyénkbe, puhatoltassék ki minden egjes községben, hogy hány idegen arató működött, minő feltételek mellett dolgozott és menynyit kerestek az illetők fejenkint. Ezen határozata által a tek. közig, bizottság azon elvnek hódolt, hogy csakis visszonyaink tüzetes ismerete által juthatunk azon helyzetbe, hogy mélyen beható közgazdasági bajainkat orvosoljuk, népünket felvilágosítsuk és ez által nagyobb munkásságra buzdítsuk. Megdöbbentők ezen statisztikai adatok, melyeket ezennel a t. közig, bizottság elé terjesztek. Páratlanul áll megyénk e részben egész országban, és nem csuda ezeket ismerve, ha népünk évről-évre jobban elszegényedik, Mindenek előtt meg kell jegyezne n, a közigazgatási intézkedések iránti bizalom, és a törvény sérthetetlenségének tudata, még mindig oly kevéssé van kifejlődve, hogy előítéletesen vonakodik oly intézkedéshez hozzá járulni, mely közgazdasági viszonyaink kipuhatolására irányul; mert abban részint a tulajdon és magán jog szentségének megsértését, részint nagyobb adóval való megterheltetésének szándékát látja. Innen van az, hogy ezen statisztikai adatok, meggyőződésem szerént, a valóságnál lényegesen csekélyebbek, és igy az azokból kivont összegek és eredmények is sokkal kisebbek, mint azt egy minden tekintetben pontos és lelkiismeretes öszeirás kimutatta volna. Nem gondolom, hogy csalódnám) ha az itt kimutatott öszegekhez még legalább 20%-ot vélek hozzá számitandónak; bár ez összegek igy is elég szomorú képét nyújtják sajátságos közgazdasági viszszonyainknak. Egy másik szembe ötlő tény, községi elüljáróiuknak, — tisztelet a kivételeknek, — erélytelenség és közönyössége, melylyel az ily ügyeket felkarolják; valamint azon kevés tekintélye, melyet községeinkben gyakorolni képesek. Avagy nem jellemző-e, hogy fél éven által való többszörös sürgetés után, elvégre egyiköjö'. azt vallja be, hogy nem sikerült a közig, bizottság ren deletének kellőleg eleget tenni; mert csak 4 gazda mutatta be az aratásra vonatkozó adatait; és igy mindössze 14 aratóval számol be; holott 10-fzer annyi, de még sokkal több arató működött nagy terje.delmü határábanMások azt adják elő, hogy községükben egyesek nyiltan megtagadtak minden felvilágosítást; mások ismét azt mondják, hogy amenyire sikerült kipuhatolnunk, vagy azok után akiktől megkaptuk az adatokat: jelentjük sat. Szerény véleményem szerént, az ily nyilatkozatok még elégtelenek az elöljárói tekintély megóvására, és a felsőbb hatóságok által kiadott rendelet érvényesítésére. Ezek után tek. közig, bizottság! áttérek az adatok előadására, ugy csoportosítva azokat, hogy kellő áttekintést nyújtsak rriind az egészre, mind részleteire nézve. Ide csatoltam minden egyes község adatainak részletes kimutatását külön iven, amelyből kitűnik, hogy Szabolcsvármegye 138 községe közül, csak 34 község volt képes részint saját lakása, részint szomszéd, de sziutén szabolcsmegyei aratókkal végezni munkáit. 104 község idegen aratóra szorult. Ezen 104 községben a kimutatás szerént, mely azonban, mint emlitém megyőződésem szerént, a tényállásnak alatta áll, 11,094 idegen megyei arató működött. Ezen aratók 11 megyéből sorakoztak; névszerént: Zemplénből, mely megye a legnagyobb kontigenst szolgáltatja 5250, Abaujból 243, Beregből 325, Borsod ból 370, Galicziából 111, Gömörből 126, Hajdú.negyéből 144, Sárosból 1489, Szatraárból 811, Ungból 2027, összeseu 11 094 egyén. Ezen aratók összes keresménye volt 20,285 métermázsa legnagyobb részoen rozs és buza, kisrészben árpa és zab. A jelenlegi árakat felvéve, átlag mázsánként 7'/

2 forintjával számítva ki az értéket, 152,137 forintra rug azon összeg, amely 1883-ban, az élelmezési költségeken kivül, idegen megyei aratóknak fizettetett. Ha ezen öszegbez, mint feutebb emlitém, kiegészítésül még 20%-it hozzá számítunk, ugy bátran 24—25 ezer métermázsára tehetjük azon menyiséget, melyet megyénk földmives népe évente másoknak enged át. És ez méltán gondolkozóba ejthetué a megye lakosságát, ha .igazán szükség van-e arra a nagy számú bevándorló idegen aratóra, és nem inkább maguk kereshetnék meg ezen nagy menyiségü életet, mely auyi családnak adhatna tápot és ellátást, s mely nagy mérvben elősegíthetné jólétüket és vagyonosodásukat. És itt nyiltan kimondom abeli meggyőződésemet, hogy a hiba, talajunknak aratógép-müvelésre leguagyobb részt alkalmatlan volta, kiválólag népünk munkásságának hiányában, kényelmességében és rosz szokásaiban rejlik. Nem látni azt, csak minálunk, hogy a nép burgonyának és tengerinek még májushó végén, vagy junius hóban szántana, midőn már az eke alig járja a megkeményedett, téli nedveíségéb3l kiszáradt földet. Mi természetesebb azután mint az, hogy eltekintve a silány terméstől, mely még sokszor be sem érik, a kapálás épen az aratási idő alatt foglalja el a népet legjob ban; és igy nemcsak hogy másnak nem mehet aratni, de a magáét is csak elkésve tulszárazon aratja. Nem becsmérlési szándék idézteti fel ezeket velem ; hanem azon őszinte óhaj: bár ismerné fel önmagát, hibáit és gyengéit a nép, és szor /almának s munkásságának kifejtése által, szerezné meg magának azt, amit igy idegeneknek kénytelen átengedni. Állításom bizonyosságául felhozom itt egy néhány megye népességi viszonyait: Szabolcsmegyének területe: 4917 • kilométer; lélekszáma: 241,008. Esik tehát eg} • kjl. méterre: 43 >/« lslek. Gömörmegyének területe: 4275 • kilométer; lélekszáma: 169,064. Esik tehát ejiy • kii. méterre: 39V

2 — tehát 4-el kevesebb. Ungmezyéuek területe: 3052 • kilométer; lélekszáma: 126,707. Esik tehát egy • kii. méterre. 41'/« lélek, — tehát 2-vel kevesebb. Szatmármegyének területe: 6491 • k. méter; lélekszáma: 293.092. Esik tehát egy • k. méterre: 45 lélek, vagy is csak l'/j-el több. Amiut látjuk tehát nem a népességi aránytalanságon nyugszik Szabolcsmegyének munkás- szüksége; de kiváltképen a nép, és pedig első sorban a földmives nők munkakedv- és szorgalom-hiányán. Mert mig a nők a bevándorló aratóknak töb mint harmadát teszik ki ; mig pl. a sváboknál a nők a kaszával is tudnak bánni, kazlat raknak, és általában minden mezei munkánál a férfiak oldala mellett dolgoznak ; addig nálunk a nőknek muukája alig számba-vehető. Ezek után áttérek a részletekre. Az egyes aratók keresménye nagyon változott ugy, hogy a legtöbb, mit fejenkint képesek voltak keresni,7 méter mázsára rúgott. Legkevesebb volt két véka, vagyis 44, kiló. Sajnos, hogy egyik esetben sem volt jelezve: menyi ideig dolgoztak az illető aratók. A kiadott rész, élelmezés mellett, 20-tól 13-ig változott. Egy kivételes esetben Dombrádon 24-dik részre fogadtattak. Élelmezés nélkül 11 és 12-ik részben arat. tak Pilisen és Piricsén szatmári svábok. Az élelmezés épp3n oly különböző és változatos, mint a rész. Nagy általánsságban hetenkinti kétszeri főzés mellett 1 >/

2 kiló szalonna, 2 Va kenyér és 2 liter pálinka adatott hetenkint és fejenkint. A keresményt, mely az egyes jelentésekben hol véka-, hol hektoliter, hol métermázsánkint volt kitüntetve, a könyebb áttekintés végett kilókban számítottam ki. 11,094 arató 20,285 m.mázsát keresvén, esik átlag fejenkint 182 kilo, vagyis circa két köböl, amely menyiség a tényállásnak átlagban meg is felel. Ezek után bátor vagyok felkérni a tek. közig, bizottságot, méltóztassék ezen tiszteletteljes jelentésemet tudomásul véve, bajaink kutfortásának felismerése, és lehető orvoslása szempontjából, ezt megyénk gazdaközönségének tudomására juttatni; mert itt e viszonyokon nem rendszabályokkal, hanem csakis felvilágosítás, buzdítás és oktatás által lehet segíteni. Méltóztassék ezen jelentésemet a gazdasági egyesületnek is megküldeui ; és szíveskedjék elrendelni, hogy a viszonyok tovább fejlődésének észlel - • hetése és a közgazdasági előadó általi megfigyelése végett: ezen aratási kimutatások, minden évben rendesen és pontosabban mint ez úttal, készíttessenek el a községi elöljárók által, és gyűjtessenek össze az alispáni hivatal által. Melyek után maradok Bogáton, februárhó 10. 1884. a tekint, közigazg. bizottságnak alázatos szolgája, Pscherer József, közgazdasági előadó. Közlemények a gazdasági egyesület köréből. I A megyei gazdasági egyesület mind élénkebbé váló működéséről f. hó 13-án tartott igazgató-választmányi illés tanácskozása után, nem mulaszthatjuk el a gazdaközönséget tájékoztatni s felsorolni a gazdasági egyesület egy néhány oly tettét, a melylyel a mező gazdasági kultúra érdekében valóban a megyei gazdák közóhaja szerint jár el. A választmányi ülés első tárgya, az egyesület 1883évi zárszámadásának bemutatása volt, amelyből meggyőződtünk, hogy az egyesület vagyoni erejét is kellően fejleszti s ezzel igyekszik a sikeres működhetésnek minden eszközeit megszerezni. A felolvasott jelentésekből kitűnt, hogy van az egyesületnek az 1883. év végével 169 alapító, 86 rendes és 10 évdijas tagja; tehát a tagok összes száma 265. Az egyesületnek befizetett és künnlevő alapítványi tőkékben, alapítványi kamatokban, rendes tagdíjakban, évdijakban, ingó ós ingatlan leltári tárgyakban 23336 frt. 75 kr. vagyona van. A bevételek 1883-ban 5294 frt 91 krt, a kiadások 5287 frt 20 krt tettek.Ezen összegen kivül részesült az egyesület 1200 frt állami segélyben s nagy menyiségü jelesebb vetőmagvak s egyéb tárgyak díjtalan nyerésében. Az 1200 frt állami segélyből, a már korábban szerzett alappal együtt, 799 frt 44 krt. fordított az egyesület a megye több pontján tartott díjazásokra, 600 frt pedig a kert és fa- iskola egészen ujjá-alakitására. A jelentés minden résztvevőt meggyőzött arról, hogy a pénzkezelés a mióta azt a »nyiregyházi ipar- és kereskedelmi bank" vezeti, pontos és kifogástalan. A számodásokról szólván, meg kell még említenünk, hogy az 1884 évi bevételek 3673 frt 33 krban, akiadások 3292 frt.-ban állapíttattak meg. A gyűlésnek még ezután következtek érdekes és minden gazdára, aki főleg dohánytermeléssel is foglalkozik fontosabb tárgyai. Mezőssy László az 1883 évi szept. 17-iki megye bizottmányi gyűlésen indítványt nyújtott be, hogy kérvény intéztessék a m. kir. pénzügyi miuiszterhez az 1879 évi 4572 szárnu rendelet megsemmisítése iránt, amely rende