Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-30 / 48. szám

Miklós László főjegyző Ónody Géza kettős indítványának egyikét, hogy tudni illik a közigazgatási közegek' a hamisítások körüli eljárásukról, illetőleg a hamisítási esetekről a központra jelentést tegyenek, mint kivihetőt és szükségest elfogadja, a másodikat azonban hogy ugyanis a hamisítások megszüntetése czéljából külön szabályrendelet alkottassák, mint ezükségtelent nem pártolhatja. Különben is a törvény elég szigorúan intézkedik a kihágási esetek megtorlása körül; amenyiben a kérdés tárgyát tevő kihágások büntetési minimumát 100 frtban állapítja meg. Főispán: A szolgabirák különben is kötelesek lévén eljárásukról jelentést tenni; annak újbóli méghagyAsa tehát fölösleges, ellenben szükséges volna, hogy ne csak az általok foganatosított bírságolásokról tegyenek jelentést a közpoutra; hanem a nagyobb mérvű és terjedelmű ily nemű kihágásokat a fenyítő bírósághoz i« át tegyék. Zoltán János alispán: Ónody Géza tisztelt barátom javaslatával a létező bajon kíván segíteni; amiu kívánatos is, hogy segítve legyen. Itt azonban nem a szabályrendelet hiányában, hanem abbau rejlik a hiba. hogy a kihágási esetek nem jelentetnek be pontosan a központra. Óhajtanám azért, ha a körorvosok utasíttatnának, hogy e tekintetben havi jelentést tennének a vizsgálati jegyzőkönyvek beterjesztése mellett, a szolgabiráknak, ezek pedig évnegyedenkint terjesztenék azokat a központba, j (Helyes! Éljen! Elfogadjuk az alispáni javaslatot.) Pectt Károly azt a kérdést intézi Józsa András megyei főorvoshoz, hogy valyon a penészes és dohos borok lehetnek-e tárgyai az elkobzásnak ? Józsa András főorvos Peczének felelve, kijelenti, hogy a dohos és penészes borok, mint egészségtelen italok, igenis elkobozbatók. A fenforgó kérdéshez szólva pedig, a tiltott áruk elkobzása körüli eljárást nagyon lanyhának találja az illető közigazgatási közegek részéről ugy, hogy a büntetés egyátaljában nem riaszthatja vissza az illető hamisítókat az ismétlésektől. Szóló tud esetet, hogy hasonló kihágási ügyben az illető kihágó 5 forintban marasztalhatott el; holott a törvényben 100 frt a minimum. Kéri tehát a közgyűlést, hogy első sorban a szolgabirákat utasítaná, hogy a legszigorúbban járjanak el az ily fontos s a közegészségre nézve felettebb veszélyes kihágási esetekben. (Helyes!) Főispán nem látja szükségesnek, hogy ez ügy a jegyzőkönyvbe felvétessék; amenyiben ez ügyben a főorvos ur nem illetékes. Qadl Elek Nem osztom a fóispín urnák azt a nézetét, mintha a főorvos nem volna illetékes a közegészségi ügyben indítványozni. Ha igaz az, én pedig hiszem, hogy igaz, mikép a szolgabirák 100 frt helyett csak 5 frt erejeig bírságolják az ily fontos kihágást elkövetőket, akkor minden intézkedés illusoriussá válik. Azért is mondja ki a közgyűlés, hogy a szolgabirák a legnagyobb szigorral járjanak el a közegészséget veszélyeztető kihágásokkal szemben. Főispán egy az alispáni jelentésnek a köz egészsági ügygyei kapcsolatos pontjára, a száraz malom által okozott szerencsétlen esetre tereli át a vitatkozást, illetőleg hívja fel a közgyűlés figyelmét; cjudálkozásának adván kifejezést, hogy életveszélyes esetek még a száraz malmoknál is fordulhatnak elő. Minden esetre tudni kellene, hogy mily körülmények közt történhetnek ilyenek. Okvetlen szükséges, hogy a malmok bekerittessenek s a malmos gazdák felelősökké tétessenek. Hozzá szóltak e tárgyhoz: Józsa András megyei főorvos, Zoltán János alispán, Mazössy László, Lukács Odún és Miklós László főjegyző; kiknek előadásaikból kitűnvén, hogy oly szabályrendelet, amely erről intézkednék nincs, határozatilag kimondatott, hogy a száraz malmok körül keritendők, s a malomban való hajtástól a 14 éven aluli gyermekek eltiltandők. Köz ügyek. (A magyar kir. belügyminiszter ur) f. évi novemberhó 5-én 58.285. IV. b) szám alatt, az 1883. évi I. törvényczikk 6. §-sa értelmében, a községjegyzői hivatal ellátására előirt képesség beigazolá«a végett megkívántató szigorlat tárgyairól és megtartási módjáról, s va lamint a vizsgáló bizottság szervezetéről, uj szabályrendeletet bocsátott ki; amelynek 2 §-a szerént a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottságba, a törvényhatóság területén levő községi jegyzők kebelökből, három évre terjedő megbízatással, két rendes és egy póttagot választanak. E választás a jegyzőknek az alispáu által külön összehívandó és általuk választandó elnök alatt eljáró gyülekezetében, a központból kiküldeudö megyei tisztviselő jelenléte s ellenőrzése mellett ejtendő meg. (Belügyminiszteri rendelet) folytán utasítva lettek a megyék árvaszékei, valamint a rendezett tanácsú városok éj gyámhatósági jog-gyakorlatával felruházott községek árvas/ékei; hogy oly hagyatékok letárgyalása alkalmával, amelyek felett az örökösök nem egyenlően osztozuak meg, hanem osztályegyezség alapján az egyik vagy másik örökös a saját részénél többet vesz át és örökös társait készpénzzel, vagy a hagyatékhoz nem tartozó ingatlanokkal elégíti ki; a tárgyalási jegyzőkönyvben a kielégítésül adott készpénz összege, vagy ingatlanok becsértéke (amelynek kimutatására a felek utasitandók) egy kimutatásban mindig kitüntetendő. (A magyar királyi belügyminiszter) a következő kórrendeletet bocsátotta ki: »A magyar jelzálog hitelbank által kibocsátott o. é. 100 forintról szóló 4%-kal kamatozó, nyereményekkel egybekötött minden év január, május és szeptember hő 15-én tartandó kisorsolás utján 50 év alatt visszafizetendő »nyeremény-kőtvények«, a miniszter tanácsnak 1879. évi október 22 -én 50. sz. alatt hozott elhatározása értelmében, a közigazgatás minden ágazatában biztosítékul és bánatpénzül is elfogadhatók. (Tartalékos tisztek.) A közös hadügyminiszter fel szóllitást intézett a tartalékos tisztekhez, hogy pályázzanak a katonai reáliskolához tanári állásra. Kellékek: tanári képesítés, teljes jártasság a német nyelvben, nőt„N Y f rt V I o É «". lenség. Ausztriában és Magyarországban üresedésben van 30 katonai reáliskolai tanári állás. A rendes tiszti fizetésen kivül a tanártisztek 192 frt évi pótlékot kapnak, amit 5 évi szolgálat után 238 frtra emelnek. A tanártisztek a rendes turnusba lépnek elő egészen I osztályú szazadosig; sót nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy törzstisztek legyeuek. Megjegyezzük, hogy a minisztérium csak a hadnagyi rangbau levő tanártisztektől kívánja meg a nőtlenséget; a főhadnagyoknak rendesen megengedik a nősülést. ÚJDONSÁGOK. — A folyóhó 28 án megejtett szűkebb körű képviselő választás alkalmakor beadatott 896 szavazat, melyből Péchy Gábor szabadelvű jelöltre 465, Hudák Károly független antiszemita jelöltre 431 szavazat esett; igy tehát Péchy Gábor választatott meg 34 szótöbbséggel országos képviselőnek. -f- Kornis Ferencz a nyíregyházai kir. törvényszék elnöke, mint megbízható forrásból tudjuk, a mult héten beadta lemondását, és a cs-»ládi élet boldogító pagonyába vonul viszsza. A még életének alig délpontján álló férfiú távozását sokan, nagyon sokan sajnálják. Távozásával a birói kar egy hozzá férhetlen jellemű és munkás tagot, a nyíregyházai társas élet egy kitűnő műveltségű ember-barátot vesztett. (Légtiineti kivonatos észleletek Nyíregyházán.) Novemberhó 14-éu esett az első hó. A napok száma, amelyeken hó esett 7. A hőmérő nov 13-án este állott először a fagy-pont alatt; amikor is —1.0° C fokot mutatott. Azon túl a hőmérő folyvást a 0 fok alatt áll. November 13-tól 20-ig a hőmérő — l

8— 9°—6-ig váltakozott. November 21—26-ig -10°6-tól —15°6-ig változott. 21-én dél előtt reggel —14.0°6, délben —7.0° este —10.0°6. Legnagyobb volt a hideg 26-án reggel 7 órakor: 15.6°6 délben: 8.2°6. Jegyzette: Habzsuda Dániel, a budai meteorol. és föld-delejességi intézet rendes értesítője. — Nekrolog A halál dermesztő szele egy még feslésben levő rózsabimbót tört le, — fagyasztott meg. A kicsiny angyalkák egy kis testvért vittek magokhoz az égben. Szeretett ev. ref. lelkészünk, a felső-szabolcsi egyházmegye jeles esperesének kis fia, ezelőtt pár héttel játék közben oly szerencsétlenül esett el, melynek következtében agyrázkódást kapván, daczára az emberi erőtől kitelhető gondozásnak, jobblétre szenderült. A bánatos szülők által kiadott halotti jelentés a következő: Lukács Ödön, nyíregyházai ev. ref. lelkész, f.-szabolcsi esperes és neje Pábriczius Irma, a legmélyebb fájdalommal jelentik, szeretett gyermekeik: István, Ilona, Ödön, Margit, Irma és Gyula nevében is, felejthetetlen kedves kis fióknak, Tihamérnak, folyó hó 27-én, délután 6 és fél órakor, három heti szenvedés után, élete 4-ik évében az örökkévalóságra lett csendes átszenderültét. Temetési szertartása folyó hó 30-án, délután 3 órakor leend, az ev. ref. templomban. Lelke boldog lesz az angyalok honában. A szülék s testvérek kegyelete őrködend kihűlt szive felett. A szomorú szülőknek s testvéreknek a mindeneket vigasztaló s mindeneknek erőt adó isten, a rokonok, a jóbarátok s ismerősök részvéte adjon irt mélybánatban merült lelkükre. (?) A járdáknak homokkal vagy hamuval való behintését ajánljuk a háztulajdonosok szíves figyelmébe. Különösen a központban, ahol az iskolába járó gyermekek uem kis veszélynek vannak kitéve, igen kívánatos ily megelőző eljárás foganatosítása. X Az idei dohány beváltás a következő határidő közökben fog megtörténni. Nyíregyházán kezdetét veszi 1885 évi januárhó 2-án és tart márcziushó 25-ig; Nyírbátorban januárhó 2-től februárhó 24-ig; Kisvárdán januárhó 2-tól februárhó 12-ig; Rakamazon januárhó 2től márcziushó 23-ig. (!) A korteskedés mellett leginkább a kenyérről, húsról és borról folyik a tanácskozás uton-utfélén. Mindenki csudálkozik ugyanis, hogy mig a buza, sertés oly olcsó, amilyen éveken át nem volt, a pékek és mészárosok a süteményeket és a húsneműt csak oly árban árulják,mint akkor, amikor a buza 10 — 11 frt, s a jól kihizott sertés ára 50—60 frt. volt ; holott ez utóbbi 25—30 forintért is kapható. A korcsmai bor ellen hasonlóképen nagy a panasz. A bor drága is, rosz is. Bizony ideje volna, ha valaki bele szólna az ily gazda és törvény nélkül való visszaélésekbe. (!) Politikai biztosokul a dohánybeváltáshoz kineveztettek: a nyíregyházai beváltáshoz Ábrányi Lajos nyíregyházai lakos; a nyírbátorihoz Vay Pál robodi lakos; a kisvárdaihoz Vay György nyíregyházai lakos, a rakamazi beváltáshoz Recski András uagy-falusi lakos. (!) A felső szabolcsi tisza-szabályozási társulatnál gr. Lónyay Menyhért halálával megürült elnöki székre, az érdekeltség tekintélyesebb része, hir szerént Kállay András alelnököt jelölte ki. Az érdekeltség valóban alig találhatott volna az illető competeus egyének közt e fontos állásra alkalmasabbat nem csak azért, mert Kállay András egyike a 4 legtöbb ártérrel biró birtokosoknak; hanem azért is, mert Kállay Andrá-ról bátran el lehet mondani, hogy a társulat meglehetős complikált ügyei és azoknak rugói a kis ujjában vaunak. Jelöltségéhez tehát mi is készséggel járulunk. X Margitay Lajos s abolcsmegyei földbirtokos leányát Mariskát, Margitay Tihamér nővérét a napokban jegyezte el Társ István kincstári erdész Ungvárról. (§) A kemecsei községi orvosi állomásra, dr. Szabó István debreczeni orvos választatott meg nagy szótöbbséggel. •{• Gróf Vay László ezredes berkeszi gróf Vay Ádám, legifjabb testvére, folyó novemberhó 25-én Berkeszen jobb létre szenderült. Már kora ifjúságában a katonai, pályára lépett. A szabadság harcz alatt ezredességig emelkedett. A világosi sötétség után török földre menekült. Később hazatért s nőül vette Beniczky Saroltr. úrhölgyet. A második honvédség szervezésekor alezredesi ranggal lépett ide be, ahol is csakhamar ezredesi rangra emeltetett. Elhunytát fii László és irodilmi működéséről ismeretas leánya Sarolta gyászolják. Ald.is hímvaira! X A magyar földhitel-intézet elnöki állásának betöltése nagyban foglalkoztatja az illető igazgatósági tagokat. A fényes és fontos állásra kezdetben Horváth Boldizsárt emlegették, mint aki a múltban, az intézet ügyeinek vezetésében kétségen kívül, jelentékeny részt vett. Az intézet igazgatósági tagjainak egy számot tevő és befolyásos része azonban, ujabban Desseffy Aurél gróf, mint intézeti felügyelő-bizottsági alelnök mellett foglalt állást. Mi szabolcsiak csak örvendhetünk a közügyek körül megyénkben is oly szép és hasznos munkásságot kifejtő lelkes hazafinak küszöbön álló ujabb méltó kitüntetésén. -+- A »végeladásokkal< folytatott szédelgésnek és ámításnak is vége van. Az uj ipartörvény ugyanis a végeladást illetőleg az arra vonatkozó hirdetés közzétételét csak abban az esetben engedi meg, ha az illető ezt az iparhatóságnak bejelenti, a végeladist meggyőzőleg indokolja, az ipar és kereskedelmi czélokra 50 frtot fizet s a végeladás utjáu bejött összegnek 10%-ját ugyané czélra hűségesen beszolgáltatja; a napi árulásról könyvet tartozván vezetui. Közönség köróból Tekintetes Szerkesztő Ur! A »Szabolcsi Közlöny* 92-ik számában, a városi adó hivatalnál K. Gy. pénztárnok, és F. G. adó ügyi tollnok ellen megjelent azon lázitási vádat, mely ama bizonyos négy földmivelő által ellenünk be adatott, rosz akaratú és tudatlan rágalomnak nyilvánítjuk. Nyiregyháza, 1884. novemberhó 25. Krajnyák György, Fedor Ágoston, adó ügyi ellenőr. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. Irodalom. — Ujfalvy utazása Páristól—Szamarkandlg czimű jeles, művének befejező füzeteit (17—21) küldötték be hozzánk Révai testvérek, a mű kiadói Budapestről. Ami oly kevés műnél sikerül, hogy elejétől mindvégig lekötni képes az olvasó figyelmét, az a jelen útleírásban pompásan sikerült. Ujfalvynénak nemcsak erélye tartott mindvégig, az út végczéljáig, de szelleme is érintetlen maradt és ennek sziporkái ragyogják be az egész munkát, mely érdekesebb részeket nyújt akárhányszor, mint a legszebb regény. És most, midőn az imént kapott füzetekkel az egész mű be van fejezve, elmondhatjuk, nem utolsó dicséretképen és nem is mint üres magasztalást, hogy a mű tudományos értéke sem áll hátrább mulattató előnyeinél. Ázsiának oly tájáról nyújt vonzó, alapos kutatás mellett bizonyító képeket, részleteket, melyek az e vidékeket eddigelé bejártak előtt jobbára ismeretlenek maradtak. Ujfalvyék különösen a néprajzi adatok beszerzésére fektették a fősúlyt. Magyar kiadásának megszerzését már csak azért is ajánlhatjuk, mert a sikerült fordítás hiven adja vissza az eredeti szépségeket. Az egész munka, mint ugyancsak a Révai testvérek kiadásában megjelenő tVildghirii ulazdtok lcönyutdrdt-n&k legújabb része, füzetekben jelent meg, melyeknek ára egyenkint csak 30 kr. A kik pedig valóságos diszművet óhajtanak, szerezzék meg egyszerre a pompás disztáblába kötött példányt, melynek ára szintén csak 8 frt. A munka megszerzése czéljából legjobb egyenesen « kiadókhoz, Révai testvérekhez fordulni. (Budapest, váczi-utcza 11.) — Az „Ország-Világ" 47-ik száma a szokott változatos, érdekes és ami fő értékes tartalommal jelent meg. Tartalmából felsoroljuk itt a következőket. Mária Valéria főherczeguő. Arczképpel. Egyesy Gézától. — Mária Terézia. Mutatvány egy nagyobb essayból. Irta Tóth Lőrincz. — Merengés. Költemény. Jakab Ödöntől. — A csillagokban meg van irva. Az »Ország-Világ« Bzámára irta Sacher Masocli; az eredeti kéziratból fordította Jásznigi Sándor. — Kolozsvár 16l7-ben. Képpel. — Japán népmese. Sz. V.-tól. — Műtárlat. Őszi kiállítás. »Az ő nótája.« Temple lános festménye. — A piaristák templomában. Költemény. Dalmady Győzőtől. — Az udvarlás napjai. Elbeszelés. Szépfaludy Ö. Ferencztől. — Az ábrándozó Képpel. — Abdul Hamid szultán és a török birodalom. (Afrikai és ázsiai uti tapasztalataim.) Sztoczek Károlytól. — Szeretni örökké. Költemény. Képpel — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károlytól. fFolyt.) — A hét története. M—th K—n-tól Állandó rovatok : Irodalom és tudomány, színház, művészet, hymen, gyászrovat, különfélék, rejtvények, naptár, hirdetések. Ismételten ajánljuk e kitűnően szerkesztett, gazdagon illusztrált vállalatot t. olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára; 1835. január—ieczemberre 8 frt — julius— deczemberre 5 frt — okt —deczemberre 2 frt 50 kr. Egy füzet ára 40 kr. egy szám 20, kapható a könyv- és hirlapárnsoknál, valamiut az »Ország-Világc kiadóhivatalában (Budapest, Gránátos utcza 6. sz.) — A „Magyar Háziasszony". Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hivatalos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben postautalvány által a »Magyar Háziasszony* kiadóhivatalához Budapesten, váczi körút 20. Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — legczélszerübben levelező lappal — fordulnak. A legujabbi szám következő változatos tartalommal jelent meg; Járjunk-e színházba ? —s —f-tól. — A féltékenységről. Rudnai Sprenger Bélától. — Háztartás. A háztartás hívatlan vendégei. — Divat. — Konyhászat Heti étlap. Hogyan főzzünk, süssünk. — Hasznos tudnivalók. — Csarnok. A magyar konyha külföldön. Vértess Józseftől. — Különfélék — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Eljegyzések. — Esküvők. — Kérdések. — Feleletek. — Talányok. — Megfejtések. — Heti naptár. — Kiadóhivatal postája. — Hirdetések. Tárcza: A női sziv. Költemé'iy Palágyi Lajostól. — Budapesti élet. Vértess Józseftől. — Elhagyták — meghalt. Gróf Zichy Károlytól. — A -Kiállítási Lapok" november 15-ki (28.) száma megjelent a Deutsch M .féle műv. intézet kiadásában a következő szakszerű tartalommal : Bíráló bizottságok alakítása és bírálati eljárás Általános jury-szabályz&t. — A belépti jegyek kiállítása é3 kezelése. — Felhívás a tejgazdasági gyüjtményes kiállítás tárgyában A tejgazdasági gyűjteményes kiállítás szabályzata (I.) — Kiállítási krónika: Időleges kiállítások kalendáriuma. Az elfogadott bejelentéseknek csoportok szerinti kimutatása. Iparoktatási csoport. Állati termények. Egészségügyi csoport. A hazai gyógyfürdők a kiállításon. Kongresszusok. Kiállítási szabályzatok jegyzéke Vegyes. Gazdasági gépverseny. Párisi világkiállítás. — Elfogadott bejelentések városok szerint összeállítva: XIX cs. Sokszorosító műiparágak. — Üvegedények a VIII. cs. élelmi iparczikkek számára (10 ábrával). — Hirdetések. — Az Ezeregy éjszaká-ból ismét három füzetet kaptunk (10, 11, és 12). Örömmel látjuk a füzetek ily gyors megjelenését, mert a vállalat életrevalóságát és sikerültét tanúsítja. De meg is érdemli a mű. hogy minél melegebb pártfogásra találjon ; mert kiállításuk egyre díszesebb, s mig az első kötetet Dóré mesteri illteztrácziói díszítették, a másodikban is a legkiválóbb franczia művészek sikerült rajzaival találkozunk. Sok érdekes elbeszélést fo^lalnik e füzetek is magukban. A tizenegyedikben végződik a Nureddin Ali és Bedreddin-Hasszán szövevényes története s kezdődik egy uj, igazi humoros elbeszélés »A kis Púpos * Újra meg újra ajánljuk a vállalatot az olvasó közönség figyelmébe. Az egész mű 36 füzetben leBZ teljes és egy füzet ára 25 kr. Tiz füzetre való előfizetés mellett bérmentve küldi meg a kiadóhivatal a füzetüket, de minden könyvárusnál is megrendelhetők. — A „Képes Családi Lapok" 9-ik számának tartalma : Ebben jöttél a házhoz; elbeszélés, irta S'épfaludi Ö. Ferencz. (vége) — Puszta-Vár; költői elbeszélés, irta Varsányi Gyula. — Jlirgit; elbeszélé), irti Török iindre. — M-igineutve ; (elbeszélés