Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-23 / 47. szám

bajos feleknek: valyon minő bizalommal forduljanak ez után a magasabb tisztviselőhöz? Legalább ily mérvben és irányban óhajtanám a ügyeimet kiterjeszteni a segédszemélyzet megvá­lasztásánál. Magától értetik, hogy e czikksorozatnak nem az volt a czélja. hogy a városi tisztviselői állásokra alkalmas egyéneket jelöljön vagy ajánljon. Csak az irányt akarta megjelölni. Alkalmazza a választó közönség az elmondott nézeteket arra. akire akar­ja. Jelen czikknek ahhoz semmi köze. Igen termé­szetes tehát az is, hogy a most ben levő tisztvise­lő urakat sem akarta e czikksorozat bonezkés alá venni. Aki kőzzttlök meg felelt az illető állás mi­nősitvényének, s a hozzá kötött várakozásnak és bi­zalomnak : nagyon méltányos, hogy újból beválasz­tassék; nem tekintve sem pártnézetet, sem szemé­lyes viszonyokat. LegyQnk tehát óvatosak és előre látók ugy a kijelöléseknél, miut a választásoknál; nehogy a vá­lasztási cselekményt megsemmisítési kísérleteknek te­gyük ki; ami ugy a közügyre, miut egyesekre nézve csak kellemetlen dolog volna. — y. — A mi nőink. Mindenekelőtt lovagias kötelességünknek tartjuk kinyilvánítani, hogy mindazokból, amelyeket most el­mondandók leszünk, vannak igen tiszteletre méltó kivé­telek, — de, amelyek a szabályt annál inkább meg­erősítik. Nem akarjuk paedagogiai okoskodással rontani a levegőt; megelégszünk avval, amit akár a család, akár az élet nyújt számunkra ahhoz, hogy e kérdést egy kissé szellőztessük. Más szóval, hogy egy kis borsót mi is segítsünk a falra hányni s egy kis borsot törni azok­nak az orra alá, akiket illet .... íme a család: A kis Iánynyá lett bébé még otthon van a mama védszárnyai alatt. A mama még fiatal s többi hasonló korú kollégáitól a világért sem maradna el abban a tekintetben, hogy szeret mindenütt megjelenni, ahol jó­kedvű társaságot talál, s szereti ennek a társaságnak gyakran tudtára adni azt, hogy ő nagyon jól ért a ven­dégek fogadásához. Ennek természetes következménye, hogy a kis lány is elmegy, persze fényesen kiöltözködve az estélyekbe, részt vesz a kirándulásokon s itt hozzá hasonló nagyságú gavallérok társaságában tölti idejét. Az ilyen gavallérok az után a syntaxis mellett egyéb tudományokban is bővelkednek, melyeket nem iparkodnak a véka alá rejteni, s igy növekedik a kis lány testben, és a szó teljes értelmében megromlik abban a tekintetben, amit a nőknél lelki tisztaságnak nevezünk A kis lányt az után a növeldébe adják. Ide ma­gával viszi mindazt, amit eddig tanult; mert hisz a gyermekkor benyomásai azok, melyekre az aggastyán is vissza tud emlékezni. A neveidében, vagy mondjuk hát; nevelőintézetben hasonló korú fundamentummal bősége­sen ellátott barátnőcskékkel hozza össze a sors. A tauitóktól megtanul írni, olvasni, számolni valahogyan ; belé csöpögtetnek egy kis francziát, egy szemernyi nyelv­tudományt, egy parányi világtörténelmet; elveri a zon­gorán a »Szüz imájá«-t háróm hiba nélkül. Tud egy kicsit hímezni, rajzolni s végül tanítják egy könyvből is, a molynek a czime: » Magyarország történelme dióhéj­bau.c S aztán mikor ezt a rengeteg tudományt mind — ügy dióhéjban — a magáévá tette, akkor jön érte az e<iuipage, vagy a fiakker s a büszke mama haza viszi azért, hogy otthon báli ruhát szabasson reá s legyen egy lény a háznál, aki egy egész kölcsönkönyvtár fran­czia regényeit végig olvassa. De lássuk az életet: A nagy leány kilép a világba. Bálba viszik! A szoros vállfűző alatt dobogó sziv mindenfélét sejt; a felfodrozott, bodrozott kis fej majd szétpattan attól a sok gondolattól, amely siet kiűzni belőle a növelde buz­gó tanárai által nagy ügygyei bajjal belévert kevés tu­dományt. A mama komoly képpel oktatja. Elmondja neki, bogy a fejét emelje föl, a szemét süsse le; meg­magyarázza, hogy mire jó a decolletage, a rizspor, a tournure és más efféle ártatlan dolgok. Az után elmen­nek a bálba. Ha a kis lány sokat tánczol, ha körülrajongja a feketesereg, akkor a mama keblét a boldog megelége­dés nyugHlma lengi át és sugárzó arczczal igy mo­nológnál : — Leányom jövője meg van alapítva! De bezzeg, ha a kis lány nem mulat; vau akkor mindennek nagy oka! Az éjfél már haza vati őket; de a felkeld nap még ébren találja miudkettőt. Az első vesz­tett csata, amely után már diadal uem következik. Az első esetben a báli teremből viszik férjhez s lesz belőle olyan asszony, mint, aminő az anyja volt; aki ad lényes vacsorákat anélkül, hogy tudná, 'ho"y azt miként készítik el s jár elegáns ruhákban anélkül^ hogy tisztába lenne azzal, hogy annak egy fodráért hány na­pig dolgozott a férje? S lesznek gyermekei, kiket nem tekint egyébnek miut haszontalan semmiségeknek, kik csak azért jönnek a világra, hogy a kedves mamájukat mulatságaiban gátolják. Igy ai után természetesen nincs egyéb dolga a ked­ves mamának, miut keresni azon kellemes alkalmakat amelyek a czifra semmiségekbe öltöztetett kis nyügöktő'l - habár csak rövid időre is - megszabadítják. — Igy marad szépen a fiu gyermek otthon, nem a gyermek­szobában; mert nálunk ilyen luxus czikkek nincsenek hanem a cselédség között s a mulatságaiból haza ér­kező mama nagy örömmel csókolja a bébét, midón az neki az Ur imáját hiba nélkül elmondja. Keresi, kutatj i a kegyes tanítót, akinek ideje maradt a kis s/ajkó fejébe ezt a nagy tudományt beléverni. S mily nagy a csodál­kozása, midőn a kocsis, vagy a pesztonka szemelyeben akad arra az emberi lényre, aki az ő anyai kotelesse­geibe belekontárkodni vakmerősködött. A honszerelem, a hazafiságnak az a szent érzelme, amelytől áthatva, a magyar ember magát minden mas nemzet fiánál különbnek tartja; amely egyedül a ma­gyart tartja képesnek arra, hogy e földet, amelyen szü­letett, bölcsőjének és sírjának tekintse, a mi nőink előtt terra ignota. S ugyan hogyan tudná azt átérezni egy nő, akinek a fejében a franczia grammaire és a divatlapok alighogy megtűrik a dióhéjban tanult magyar történe­lemnek egynéhány kiirthatatlan fejezetét? Többet mondok; volt alkalmam igen szellemes nőkkel beszélni, akik azt mondják, hogy a nevelőintézet­ben németül tanulták a magyar történelmet. Ez ahhoz a képtelenséghez hasonló, midőn a csíz tanítja a fülemilét dalolni. Ugyan miért nem tanítják a számolástant a háztar­tástant (?) vagy a kettős könyvvitelt (!) németül? S a gyermek lelkének parányi tükre, mely minden benyomást hiven megőriz, nem fog mutatni a férfivá lett gyermeknek csak egy kicsi pontot sem, amely őt arra em­lékeztetné, hogy hazája van, amelynek minden porát. — ha nem is öntözték n' ő ősei kiömlő vérükkel (mert hisz talán német, vigy tót származású), de apja, vagy öreg apja abból szerezte, becsületes munkája utáu ke­nyerét s abba temették akkor, midőn munkás életére a sors kimondá az áment. Ezért van annyi sajnos alkalmunk úton-útfélen találkozni olyan egyénekkel, akik nem átalják magukat büszkén kosmopolitákuak vallani s az ubi bene, ibi pat­ria e roncsoló elve — sajnos nemzetünk törzsének éppen a legfiatalabb, tehát reményekre leginkább feljogosító hajtásait mételyezi be leggyakrabban. Ne dobjuk oda a gyermekeknek Győry Vilmos bácsi tarka képeskönyvét; ne adjuk a serdülők kezébe Schmidt Kristóf elbenzéléseit, vagy Audersen meséit, ragy pláne ké3Óbb a franczia regényeket anélkül, bogy a hazaszeretetnek legalább egy parányi fogalmát előttük megfoghatóvá ne tennők. De azt, a férfi az apa, akit a munka a közügy távol tart a házi tűzhelytől, sohasem lesz képes megadni. E czélra, ha nem is spártai, de olyan anyákra van szükségünk, kik átérezzék magasztos hiva­tásukat s ha nőnevelésüuk eléri azt, amit e kis elme futtatással czéloztam; ha e szép haza ifjúsága hazája nagy történelméért lelkesülni tud, e földet, melyen szü­letett szeretni tanulja, akkor ami nőink is megérdemlik a koszorút, az elismerés koszorúját, melyuek most szá­mukra alig van egy-két fonynyadt levele. B. Szabó Mihály. Köz Ügyek. (A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­niszter) azon kérdésére, bogy az iparos, ha fiát veszi tanonczul, tartozik-e tanszerződést kötui ? a követ­kező határozatot hozta: »Az esetben, ha az iparos saját fiát veszi magához tanonczul, Írásbeli szerződést uem köt ugyan, köteles azonban a bejelentést az ipar­hatóságnál szabályosan megtenni és mindazokat az ada­tokat, a melyek a 39,266. számu rendelet 18. §-a szerint vezetendő lajstrom rovataiba bejegyzendők, beje­lenteni; magától értetődvén, hogy a »tanszerződés« rova­tába a tanviszony, illetőleg a tanidőnek meghatározott tartama lessz bejegyzendő. Az iparos-segédnek, vagy gyári munkásnak, ha atyjánál van is alkalmazva, munka­könyvvel birnia kell. (A földmivelés , ipar és kereskedelmi m. k. niszter) a nem rég kitört száj- és körömbetegség tovaterjedésé­nek megszüntetése czéljából, a következő körrendeletet intézte a törvényhatóságokhoz: »A száj és körömfájás a szarvasmarhák, sertések és juhok kört az ország kü­lönböző vidékein felmerülvén, a következőkre tartom szükeégesnek a törvényhatóság figyelmét felhívni. A száj­és körömfájás ragály által igen gyorsan egész vidékeken elterjed, meglep szarvasmarhát, kecskét, juhot és sertést egyaránt, és bárha elhullással rítki esetbeu végződik, de az által, hogy a meglepett állatokat munkaképtelenekké és egyéb tekintetben is használhatatlanokká teszi, — főkép munkaidőben rendkívül vagy károkat okoz. Ezen ragályos betegség mielőbbi elfojtása és tovább terjedé­sének megakadályozása tekintetéből tehát a törvényható­ságot már előlegesen is az érvényben levő 1859 iki állat­járvány-szabályrendelet 62. és 63 ik szakaszaiban előír­takra, különösen pedig az utóbb hivatkozott szakaszban foglaltaknak — szükség esetében pontos és lelkíismere tes alkalmazására azon megjegyzéssel figyelmeztetem, hogy azon esetben, ha ezen kór a törvényhatóság terü­letén netán mutatkoznék, azt rögtön nemcsak ide jeleut­se be, hanem azt egyúttal az összes szomszéd törvény­hatóságoknak is hozza tudomására; hogy azok a maguk részéről szükséges óvintézkedéseket mielőbb életbeléptet­hessék. Egyúttal felhívom a törvényhatóságot az iránt is, hogy jelen körrendeletemet, az idézett 1859 iki sza­bályrendelet 63. § áuak kivonatával együtt a törvény­hatósága területén levő szemlélő bizottságokkal tudomás végett azonnal közölje.* (Az iparügyi miniszter) rendeletet bocsátott ki a közigazgatási bizottságokhoz, amelyben tudatja, hogy az iparügyek harmad fokú ellátása f. é. októberhó 1-től nem a közigazgatási bizottságok, hanem az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozik. (A m. kir. pénzügyi közigatási bíróság) f. évi 1314. sz. alatt a következő határozatot hozta: »Ha ingatlanok átruházását tárgyazó jogügylet a felek közös beleegyezé­sevei visszavonatott, vagy megsemmisíttetett, mielőtt az foganatba ment, vagy a telekkönyvi bejegyzés megtörtént volna: az illeték kötelezett felekuek, az illeték törlése, s illetőleg a már befizetett illetékek visszatérítése tekin­tetében igényük érvényesítése nincs meghatározott határ­időkhöz kötve. Ebből kifolyólag, jogügylet megszűnése alapján, a befizetett illetékek a befuető feleknek még akkor is visszatérítendők, ha a törvényesített bélyeg- és illetékszabályok 157. §-ában megállapított három évi ha­táridő az illeték lefizetésétől eltelt. » (Az iptr- és kereskedelmi karairák) állimositá­sa. A pénzügyminiszter, pénzügyi szempontból tanulmá­nyozza az ip ír •-•s kereskedelmi kamaráknak a földmive­lés, ipar és kereskedelmi miniszter által tervezett álla­mosításának kérdését. Minthogy az ipar- és kereskedel­mi kamaráknak egy évi szükséglete alig haladja meg a másfélszáz ezer forintot, az ipar- és kereskedelmi kama­rák államosításáról szóló törvényczikk benyújtása és a tör­vényhozás által való elfogadása biztosítottnak látszik. Ez által megszűnnék az az abuormitás, hogy némely kerület iparosai és kereskedői államdijuk egy-két, mig mások 6—9 százalékát fizetik kamarai illeték fejében. ÚJDONSÁGOK. -+- A születési ós halálozási viszonyok Szabolcs­megyében nagyon lehangolok. Itt ugyanis 1881-ben 3335 lélekkel halt meg több, mint amenyi született; mintha csak valamely gyilkos, járványos dögvész pusz­tított volna. Átalában a kedvezőtlen vagy kevésbé ked­vező aránynál a gyermek betegségek a legnagyobb té­nyezők. Ezek egy részénél ugyan a tudomány is tehe­tetlen; de a fő bajt még is az ápolás hiányának, a szegénységnek, a cseléd lakások és iskolások tultömött­ségének kell tulajdonítani. E tapasztalásból indult ki megyénk derék főorvosa is, aki legközelebb erélyes in­tézkedésre, illetőleg a vonatkozó törvénynek szigorú vég­rehajtatására hivta fel a közigazgatási bizottságot; mi­nek folytán a szolgabirák és Nyíregyháza város polgár­mestere utasítva lettek, hogy a 7 éven alul elhalt gyer­mekekről vezetett nyilvántartási könyvek kivonatát ha­vonkint az alispáni hivatalhoz és a megyei főorvoshoz beküldjék. (v.) A felső szabolcsi tiszaszabályozó társulat f. é. novemberhó 28-adikán dél előtt 11 órakor Kis-Várdán, a nagy vendéglő termében közg) ülést tart; amely alka­lomra a következő tárgyak tűzettek ki. 1. Igazgatói je­lentés, a társulati ügyek állásáról. 2. Az alapszabályok módosítása. 3. Az ügyviteli és gát-védelmi szabályok megállapítása 4. Egyéb folyó ügyek. (§) Egészségügyi felügyelőségeket szándékozik a belügyminisztorium szervezni az ország különféle vidékein. E czélra már a jövő évre 18,272 frt. költség iráuyzatik elő. Ez intézmény szükséges voltát a miniszter avval indokolja, hogy a felügyelők utján közvetlen meggyőző­dést akar magának szerezni arról, ha valyon a köz egészség rendezéséről szóló törvény s egyéb fen álló ren­deletek, a törvényhatóságoknál pontosan foganatosíttatnak és megtartatnak-e, vagy nem. Fizetésükre nézve három fokozat lesz megállapítva és pedig évi 2000, 1,800, 1,600 frt; lakbérük egyénenkint 400 frtban lesz meg­határozva; ezen kívül uti átalányt is kapnak. Hát mire valók a községi, a járási és megyei orvosok ?! Gon­doskodjanak a hatóságok, hogy falun és városon egész­séges ital- és élelmi neműek áruitassanak; s a szegéuy cselédek ne zsufoltassanak össze a cseléd lakásokon ugy, mint a malaczok az ólban: ekkor az után nem kell kü­lön egészségügyi felügyelőket fizetni, amely költségnek ismét csak az adóból koll kikerülni. Hasztalan a fénye­sen javadalmazott egészségügyi felügyelő ott, ahoi a szegénységnek ma-holnap betevő falatja sem lesz, s ahol az egészségtelen italokat, a hatósági közegek szeme láttára, szabadon árulják ! ? • Párisban kiütvén a cholera, a belügyminiszter szoros kötelességévé tette a törvényhatóságoknak, hogy a köz tisztaság feutartása s emelése tárgyában f. é. 37061, az ivó víznek megjavítása iránt f. é. 40.182, a fertőtlenítés eszközlésére nézve f. é. 42,389 szám alatt kibocsátott körrendeleteket, valamint a f. é. 44382 sz. alatt kelt általános járvány-utasításban foglalttakat an­nál is inkább a legnagyobb szigorral és pontossággal hajtassák végre, s azok foganatosítását kellően ellenő­rizzék; mivel esetleg az intézkedések miként történt fo­ganatosítása iráut nyerendő személyes meggyőződés szempontjából, külön megbizott felügyelő fog a törvény hatóságok területére kiküldetni. -(- Az adófizetők figyelmébe. A pénzügyminiszté­rium az 1885. évre szóló egyenes adó kivetésének meg­állapítása tárgyában, rendeletet bocsátott ki a törvény­hatóságok közigazgatási bizottságához és a kir. adófelü­gyelőkhöz; melyben az egyenesadók alá eső jövedelmek be­vallására a következő határidőket tűzi ki. A házbér jöve­delmi bevallások f. évi november havában; a keresetadó tökekamat, járadék- és bányaadók 1885. évi január 15­éig; az általános jövedelmi pótadó 1885. évi január ha­vában; a hadmentességi dij 1885 február havában; a nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója 1885. év márczius második felében; a vadászatra hasz­nálható lőfegyverek és vadászati jegy iránti bejelentések 1885. évi junius havában terjesztendők be. (!) Törvény a korhelység ós pazarlás ellen. A gonduoksági és gyámsági ügyekről szóló törvény módo­sítása iráut, az igazságügymiuiszter közelebb törvény­javaslatot nyújtott be a képviselő házhoz; amely a köz­ségeknek jogot ad a korhelyek és tékozlók ellen való hivatalos föllépésre. Eme javaslat egyik szakasza ugyanis azt mondja: »hogy ha kicsapongó élet, vagy esztelen pazarlás folytán, valakire nézve teljes elszegé­nyedéstől, tehit attól lehet tartani, hogy az illetékes község a tartás által való jövendő beli megterheltetésnek leend kitéve, a gondnokság alá helyezés lesz kérelmezhető.* (—) Örvendetes tudomásul veszszük a hírt, hogy az osztrák állami vaspálya magyarországi vonalain, f. évi októberhó 1-sőtől valahára minden kezelési ügy magyar nyelven vezettetik. (!) A rézpénz szaporítása. Az utóbbi időben ugy a magyar, mint az osztrák forgalomban, a réz pinz hiánya igen érezhetővé vált; minek folytán a két miniszter in­díttatva érezte magát, hogy e baj elhárítása czéljából tárgyalásokba bocsátkozzék. Mint értesülünk abbau tör­tént megállapodás, hogy két millió forint erejéig uj réz péut fog forgalomba hozatni. -+- Interpellatió a pékekhez, mészárosokhoz ós hen­tesekhez. A »Szatmár és Vidéke* czimü lapban olvassuk fenti czim alatt a következő kedélyes interpel­latiókat: >1. Interpellatió a pékekhíz. Lapunk egyik olvasója tekintve azon körülményt, hogy a gabonaárak egész Európában rendkívül alászállottak és tartósak ma­radnak; tekintve továbbá, hogy ennek következtében a liszt is sokkal olcsóbbá lett, miut. előbb, — lapunk ntján

Next

/
Thumbnails
Contents