Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-16 / 46. szám

.NYÍRVIDÉ K". Mert ha a városi tiszti ügyész választásánál eltér a választó közönség, vagy is a képviselet a törvény szavától, és tiszti ügyészül, a természetadta észnél fogva is, jogtudó egyént, azaz ügyvédet választ: miért ne térne el a jegyzők, a rendőr-kapitányok, az árvaszéki ülnökök, a tanácsnokok, a levéltárnok stb.. megválasztásánál is? Hiszen a törvény tulajdonképen a ruha nélkül való járást sem tiltja meg; azért kinek jutna eszébe meztelenül menni ki az utczára?! A fajtalan ság sem törvény-ellenes cselekmény tulajdonképen; még is megveti és lenézi a társadalom! De tegyük fel, hogy a törvény egyáltalában nem állítana fel egyetlen megyei és törvényhatósági joggal felruházott városi tisztviselő megválasztásánál is képesítési föltételeket: valyon megválasztanánk polgármesternek, tiszti ügyésznek stb., vagy csak napdijasnak is azt, akiről nyilván tudjuk, hogy három sort sem képes leirni hiba nélkül! Ugy-e bár nem?! Minden törvény nélkül is azon igyekeznénk, hogy lehetőleg képzett és szakértő egyéneket válaszszunk be az illető hivatali osztályokba és székekbe. Zug-, dug-, és jesiba-iskolák. (Vége.) Lakik N. községben néhány kopott, nyomorult talmudista, kiket a kenyérhajhászás vallás-tanítókká avat fel. Ezek saját bűzhödt lakásukon tanítanak 10— 15 fiút bibliában s tulmudban a legkirívóbb járgonforditással, a tandíjra nézve az egyes szülőkkel egyezkedve úgy, ahogy tudnak. Foly a tanitás addig, mig a szülők a quantitást, a qualitással mit sem törődve, nem keveslik. Cserélnek, kiki Reb Brumáktól elveszi s Reb Dandekhez adja gyermekét, ai azt az előnyt is nyújtja, hogy olcsóbban tanit. De szegénynek a concurrentia sem használ, mert nem képes a szerény igényeket kielégíteni. Lehet válogatni, odább egygyel! Egyszer azonban csak egy varázs-ütésre megáll az ördög hinta, nincs több meldmed! Már ez baj! Szünetelünk ... A véletlenség szerencse-koczkája hoz egy bitang, Hoczpocz lengyelboni faluból száműzött nagyszakálu kis zömök zsidócskát, akinek állítólag valamely csuda-rabbitól merájneje (talmud-tudori oklevél) van. Nyilsebességgel terjed el a hir a váratlan szerencséről. Lapul H többi colléga, mert Reb Mufti megtelepszik itt rovásukra. Vas-szorgalommal tanit, még az éjjelt is nappallá változtatva át; de azért még sem bir egy kis babérra szert tenni, mert im 2—3 hónap után néhány szülő az előbbi melámedokhoz pártol át, hogy miért? arra Reb Mufti azt feleli: non omnia possumus omnes! Hogy ezek a melámedok főtényezői azon kóros állapotnak, mely szerint az általuk elcsigázott vézna s sápadt zsenge gyermek testileg ki nem fejlődhetik s 5%-tóli kivételével horpadt mellű és görbe hátú, és igy természetesen hadi szolgálatra és keményebb munkára alkalmatlan: azt igazolják a tények

r látja és tudja mindenki. Az elmondottakban elég élethűen s bőven ecseteltem a zsidó népnevelést oly annyira megbénító és megmételyező zug- s dug-iskolákat; tehát sietek czikksorozatom befejezésével, nehogy elsózzam a levest, a mennyiben esetleg meddővé válik e különben is hálátlan, de komoly és higgadt megfontolást érdemlő tárgy. Tehát a dologhoz. Tudja a mivelt olvasó, hogy a zsidó irodalom, dogmatika és talmud-tudomány megőrzése, fejlesztése, illetve terjesztése czéljából, nekünk Magyarországban cnak két nevezetes, élet-erőt kifejtő és egyszersmind jótékonyan kiható rabbi-növeldénk van: a régibb szervezetű pozsonyi jesiba és a bpesti rabbi-képezde. E kettőről csak szent kegyelettel emlékezhetem meg, mert működésűk üdvös amenyiben sem kontárokat, sem proletárokat nem nevel, hauem tudósokat és jó hazafiakat. Vannak azonban ezeken kivül Trencsén, Nyitra, Pozsony, Mosony és Sopron megyékben is a nagyobb községekben bocherek (hallgatók) által kisebb- nagyobb számban képviselt jesibák, melyek talán nyilvánossági jelleggel nem bírnak, de fentarthatásukra az illető rabbiknak coucessíőjuk bizonyára van. Nincs is, nem is lehet kifogásunk ellenük; mert meg vagyunk győződve, hogy azokban népiskolai tanköteles gyermeknek menhelye niucs; továbbá ezek készítik elő a szeminárium részére a növendékeket, és jó lélekkel állíthatjuk, hogy ezek a profán tudonányokat nem csak hogy nélkülözik, de többnyire 4—6 gymnasiális osztály t is végeznek egyúttal, sok pedig érettségi vizsgát is tett. Tehát hadd működjenek a Haza s nemzetiségük javára. De a Tisza ebbeu a tekintetben nem oly szerencsés, mint a Duna s Vág; mert felső folyamvidékében, a már megelőzőleg említett megyéken kivül, különösen Ung, Zemplén, Sáros és Abauj-Torna megyékben minden 40—50 családdal biró hitközségben van egy Reb Brumák, Reb Dandek és Reb Mufti-félékből, továbbá más bizonytalan existentiáju chószedből vedlés által lett rabbi, kinek a jesiba az éltető eleme. Ezekbe a jesibákba viszik az után a 10—11 éves, a lengyel járgónban szép haladást tett kis bocher jelölteket. A népiskola elöl menekülve, persze nem otthon, hanem Sárosból Szabolcsban, Hajdúból Máramarosban lelik asyljokat. Hogy ezen jesibákat tartó papok fel vannak-e jogosítva a világosság áldásos sugarai helyett a sötétség leplét terjeszteni: azt kereken tagadom ; mert nekik moraliter sincs létjoguk, mivel hallgatóikat a legőrjőngőbb fauatismus mezébe burkolják; következésképen tanulásuk czélja, az álszenteskedésen kivül. csak a merájne elnyerése lehet; de a kenyérkeresés képességet, családjaik és az állam kárára, neui bírják elstjá titani. Egyhez azonban mégis értenek; a botrány provokálisához. Nem is lehet ma már ezekből a szegény flótásokból egyéb, mint előimádkozó, sakter, koldus, szegény hándlé, vagy ha gazdag. kereskedő. Rabbi hogy uem válhatik már ez után belőlök, azt Szt. Dávid nevébeu elhegedülte Trefort. Nem, nem, ilyen papok, akik a miveltség minden alapfeltételét nélkülözik, a szószéket gyakran a viszály magvainak elhintésére és bujtogatására használják fel, ilyen nyomorult férgek, mondom, nem illenek Magyarország keretébe ! Nem fojthatom el magamban azon vágyat: vájjon hazai nyelvünket nem bíró rabbik, a tanítók mintájára, köteleztetnének 3 év alatt annak bírását szó- és írásbeli vizsgálat által igazolni! Nem len ne ez igazságtalan követelés, mert csak igy seperhető ki ezen Augias-istálló valahára. Rámutattam a bajra, im leszek bátor szerény véleményemet a gyógymódra vonatkozólag is hevenyében papírra vetni: Rovassék ki az illető hitközségi elnökre 100 frt, a község birájára 50 frt, a szolgabiróra 200 frt pénzbírság, a tanfelügyelőre pedig az elmozdítás büntetése: ha 3 hó alatt még csak nyoma is meg lesz ezen, vagy azon félszeg intézménynek. Küldessék ki a záros határidő lejárta után nyomban minden járásba külön-külön egy kir. biztos, ki minden egyes helységet meglátogat és a kötelességét mulasztottat esetleg felfüggeszsze, ha erélytelenségén kivül az összejátszás bűne deríthető ki. Igy oldható meg csak a gordiusi csomó. Bocsánatot kérek, de uem arrogáltam magamnak többet, mint amennyit a haza-szeretet és nemzetiségem iránti kötelesség sugalnak. Most Isten velünk! B.-Szt.-Mihály, 1884. novemberhóban. Roseuberg Jakab. Köz ügyek. (A kir. curai elnöke) megkereste az igazságügyi minisztert, miként hatna oda, hogy a csendörök a letartóztatások alkalmával, semmi féle kényszer eszközöket ne használjanak a vallomás kivételénél, mint már ez több izben előfordult; és hogy egyátalában kihallgatásokat ne eszközöljenek, minthogy ez nem tartozik hatáskörükhöz. Igen helyes intézkedés. A csendőrségnek csupán az a kötelessége és feladata, hogy a bűnösöket, vagy gyanúsítottakat elfogja, s az illető bíróságoknak átadja. A vallatásokhoz semmi köze. Ugy látszik, hogy ez a pandúr rendszerből szállott rájok, ami a szigorú birói eljárás szempontjából, szintén vissza élés volt. (Az épitő mesterek iparát) a kereskedelmi és iparügyi miniszter valamennyi törvényhitósághoz intézet rendeletével szabályozta. A kibocsátott rendelet 4 fejezetből áll és pedig az első fejezet megállapítja, hogy mely iparok tartoznak az épitő mesterségek forgalma alá, valamint ez iparok hatáskörét; a 2-ik fejezet szól az építőmester képesítéséről; a 3-ik fejezet a kőmives, kőfaragó és ácsmesterségek képesítéséről, a 4 ik fejezet az engedély kiadásáról. Az építőmesterek képesítésére vonatkozólag a rendelet szeréut megkívántatik: a) a m. kir. József-műegyetemen elnyert vagy ez által honosított építési oklevél és annak kimutatása, hogy az épitőmesterség terén legalább 2 évig gyakorlatilag foglalkozott; b) a képzettség megvizsgálására szervezett és Budapesten működő vizsgáló bizottság részéről kiállított bizonyítvány. A kőmives kőfaragó és ácsmesterek képesítésére vonatkozólag a rendelet következőleg intézkedik. A kőmives, kőfaragó és ácsmesterség gyakorlására szükséges képesítés igazolható: a m. k. áll. közép ipartanodán nyert végbizonyítvány s annak kimutatása által, hogy az illető mestersége terén legalább 3 évig gyakorlatilag foglalkozott; b) a képzettség megvizsgálására a földmivelés-, ipar és kereskedelmi miniszter által szervezett vizsgálóbizottság részéről kiállított bizonyítvány. (Az uzsora és a káros hitelügyletek) tárgyában, Szilágymegye alispánja a következő közrendészeti intézkedést bocsátotta ki: »Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t. cz. 22. §. értelmében a megyei közgyűlés 1883. évi májushó 16-án hozott 165. számú határozatában Szilágy megye területére nézve a korcsmai hitel legnagyobb összegét 2 frtban állapítván meg, ama határozat szabályszerűen közhírré is lett téve. Miután azonban a tapasztalat azt igazolja, hogy ámbár a részegség meggátlás* tárgyábau alkotott megyei szabályrendeletben a korcsmákban való nyilvános és szokásos tivornyázás hétköznapokon a rendes munkaidő alatt, vasár- és ünnepnapokon a délutáni isteni tisztelet végeztéig, szigorúan betiltva vau; hogy továbbá a korcsmák nyárban esti 10, télben 8 órán tul nyitva nem tarthatók; ennek ellenére a korcsmai tivornyázás több községben napi renden van, s ennek folyománya az, hogy némely korcsmáros 2 frtnál több áru italt is hitelez, vagy ital árában búzát, tengerit stb. fogad el: az 1883. évi XXV. t.-cziknek a korcsmai hitelre vonatkozó §§-ait tudomás, szigorú miheztartás és minden italmérési helyiségében leendő kifüggesztés végett azon figyelmeztetéssel közlöm az alábbiakban, miszerént a korcsmárosnak a megállapított 2 (két) forinton felül sem zálogra, sem kezesség mellett italt hitelezni s a kiszolgáltatott ital áráról adóslevelet vagy váltót követelni s elfogadni, 30 napig terjedhető elzárás terhe mellett, tilt va van.c Követésre méltó hatósági intézkedés! ÚJDONSÁGOK. | 0 Szabolcsmegye bizottmánya folyó novemberhe 25-én és következő napjain tartja meg ez évi utolsó évnf gyedes nagy gyűlését a szokott helyiségben. -I- Szabolcsmegye állandó választmánya folyó >ő 20-án ülést tart, az évnegyedes bizottmányi nagy gyüis tárgyainak előkészítése czéljából. (!!) Az e hó 10-ón lefolyt képviselő választárez úttal is eredménytelen maradt; amenyiben a háron jelölt közöl egyik sem nyert általános szótöbbséget. Mchy Gábor szabadelvű jelölt ugyanis 405, Lukács Ödön függetlenségi jelölt 131, Hildák Károly független aviszemita jelölt pedig 339 szavazotot kaptak. Ezek ilytán ujabb szűkebb körű választás előtt állunk; amel folyó hó 28 adikán fog megtörténni Péchy Gábor és Hudák Károly, mint két legtöbb szavazatott kapott jelölt özt. *

t* A postai takarékpénztárak felállításával végre valahára már komolyan foglalkoznak a közlekedési minisztériumban. Remélhető tehát, hogy ez üdvös intézmény a jövő év folyamában nálunk is életbe feg lépni. E föltevés mellett bizonyít az a körülmény is, hogy a közlekedési miniszter a költségvetésben, a posta felügyelői állomásoknak 18-ról 25-re való felemelését irányozta elő ; avval indokolván javaslatát, hogy a felügyelők számának szaporítása szükségessé válik egyrészt a posta hivataloknak immár 3500-ra felszaporodottsága, más részt az illető közegek kellő oktatása és a hivatalok működésének, főleg pedig a postai takarékpénztáraknak ellenőrzése tekintetéből. (*) A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet, szerelvényei beszerzésére és létesítendő segély alapja javára, folyó évi novemberhó 22-edikén a nagyvendéglő táncztermében zártkörű táuczvigalmat rendez. Belépti dij személyenkint 1 frt 50 kr., családjegy 3 frt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag uyugtáztatuak. Jegyek előre válthatók Tester Lajos ezukrászdájában, Kálnay Sándor és Benedikty Béla urak kereskedésében. Kezdete 8 órakor. A vidéki tűzoltó urak beszállásolásáról gondoskodva lesz. Reméljük, hogy eme társadalmilag oly igen fontos egylet érdekeire való tekintetből, e tánczvigalom minden eddigi tánczvigalmakat felül fog múlni. Adja Isten ! (§) A közelebbi képviselő választásra három antiszemita képviselő jött le Budapestről, hogy szemlélői lehessenek az itteni választásnak. A párt novemberhó 9-én délben fogadta a várt vendégeket elég uagy lelkesedés és érdeklődés közt a vasútnál, ahonnan egyenesen a csizmadia szín elé vonultak. Először Istóczy Gyözö köszönte meg a párt részéről tapasztalt szívélyes és lelkes fogadást. Higgadt és minden izgatástól mentt beszéde után Onody Géza szólt a közönséghez kissé éles, de szintén szenvedély nélküli hangon. Majd Rácz Géza üdvözölte Nyiregyháza antiszemita érzelmű polgárait és polgárnőit, két társától eltérőleg, kirívó színekkel ecsetelve az országos antiszemita párt czélját és a zsidóság által az országban elfoglalt álláspontot. X Mindazok a kiszolgált katonák, akik az 1872dik évben a közös hadsereghez, vagy a honvédséghez besoroztattak, ez év djczemberhó 31-én a katonaság kötelékéből, elbocsáttattak, s végelbocsátási okmányukat a jövő 1885 évi januáihó első napjaiban, honvéd könyvecskéik átadása mellett, meg fogják kapni. (!) Követésre métó példa. A főváros tanácsa a mult hóban tartott üiéséből a pálinka mérőket oda utasította, hogy 14 éven aluli gyermeknek ne adjanak pálinkát. Tekintve azt, hogy Szabolcsmegyében feltűnően nagy a halandóság, nem ártana, ha a legközelebb összeülendő megyei bizotmány e körülményre szintén kiterjesztené figyelmét: egy ily szellemű határozat kimondásával. V Alegközeebb megejtendő képviselő választásra, hir szeréut, Veresi József országos antiszemita képviselőt várják a nyíregyházai antiszemiták. Lejövetele azonban még nem égiszén bizonyos. (!) A mayar kir. posta hivatalnokoknak egyenruhát kell visehiök. Ez intézkedés ellen alig lehetne alapos kifogást tenni, ha az egyen ruhát szolgálaton kivül is viselhetlek az illető hivatalnokok ; de mikor a különben is csetély dijazásbau részesülő posta tisztek két féle ruhát lénytelenek készíttetni: a kettős költség viselése a legtíbb hivatalnoknak kétség kivül nehezére fog esni. + A 5vő farsang teljes hat hétig fog tartani; ' t. i. 1884 jai-iárhó 4-től februárhó 17-ig. Hat hét elég idő, hogy a iatalok kitánczolják magokat, és az apák erszénye me/iapuljon. Igy volt ez a régi jó időben is. A régi hagyományokkal pedig nem illik szakítani. X A házassági ígéret kőtelező volta mellett, a kir. curia i következő elvi jelentőségű döntvényt hozta legközelebl. >Ha valaki magát kötelezte arra, miként hogy ha r.ásnak leányát, annak anyja vagy más felszólításán nőül nem venné, a leáuy részére kárpótlásul bizonyos összeget fizet; és ezt az Ígéretet tartalmazó okiratotazért állították ki, hogy ez igéret segélyével a leány aía legyen birható, hogy egy kérőjéről, aki akkor a ',ázhoz járt, mondjon le : az igéret tevő, ha még is másíeányt vett nőül, a kikötött összeg megfizetésében marasi alandó.c E döntvény minden esetre érdekes és inegfif. elésre méltó. Igaz, hogy a női erényekkel játszó lelkot'm csábitókra nézve, nem kis akadályt gördit e jogi tv; de más részről, a hamis tanuzás és más pressió sgélyével, nem egy nőtlen fiatal ember jöhet kényszerhelyzetbe miatta. No de melyik üdvös törvény az, ameyet furfang és emberi leleményesség ki nem bírna játsza í ? Ez elvi jelentőségű döntvény minden esetre nyereség a ársadalomra nézve. • A magyar északkeleti vasút ujhely-kassai vonala rézén, folyó évi november hó 15-kétől kezdve, a személy é- vegyes vonatok menetrendje következő lesz: S.-A.Ijhelyböl ind. 3 óra 59 perez, Kassára érkezik 7 óra 7 perez; Kassáról ind. 4 óra 44 perez, S.-A.-Ujhelyre ;rk. 8 óra 16 perez. Budapest, 1884. október havában. A. vezérigasgatóság. * A prostituczio ellen hatalmas szert talált ki az aradi városi kapitány. Elrendelte ugyanis, hogy a magános életű nőszemélyek, akik a páros életet csak ideigóráig tartó szövetségnek szeretik tekinteni, záros határ idő alatt kötelesek állandó frigyre lépni valakivel; különben a városból eltolonczoltatnak. Biz'ez egy kissé drasztikus kúra; de hasznos. A házasélet boldogságát erővel kötni valakire, a szabad akaratba vágó eljárás ugyan; de a prostituczio terjedésének meggátlására nézve felettébb jó szer. Az aradi városi kapitánynak e nemes intenczióju eljárása nem csak köz erkölcsiségi, hanem köz egészségi szempontból is követésre méltó. — A turnürös hölgyek ellen több hazai városban mozgalom indult meg. A fiatal emberek ugyanis elhatározták, hogy nem csak el nem veszik a turnürös hölgyeket, de még nem is társalognak velők. Az első ily mozgalom Pozsonyban, majd Pécsett indult meg. Régi ilolog, hogy a nők szeretik a divatot majmolni. De hogy oly kihívó és természetellenes divatnak is hódol1