Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-09 / 45. szám

NYIRVIDÉ IC." E hármas ikrek elsejét azonban már eddig is szép sikerrel fojtatta meg közoktatási kormányunk ország­szerte. Szabolcsmegyében is örvendetes baladást regi­strálhatunk e téren ; és ebben derék tanfelügyelőnk eré­lye által hervadhatatlan érdemet szerzett magának ; jóllehet hogy nem intézkedett még végleg, de a viszo­nyokhoz képest sokat tett Ami 8. L. ur azon aggodalmát illeti, hogy esetleg az antiszemitaság bélyegét sütik rá arra, aki e »da­rázsfészek«-hez nyúl, azt remélem csak az éretlen és nyers lengyel-zsidóra érthette; mert a felvilágosodott, józan-eizü magjar zsidó csak háláját fogja leróni annak, aki e társadalmi kór eme tápan>agát meghigitani és megsemmisíteni közreműködik. Egyébként szolgáljon elégtételül azon körülmény, hogy engem, zsidót, saját szemmihályi hitsorsosaim egy része, még azok is, kiknek szükség esetén alamizsnát nyujték, szintén antiszemitá­nak tartanak; és én ezt, reájuk sem hederitve, hideg közönyuyel \eszem tudomásul, még a fülem czimpája sem sértődik meg miatta; mert tudom, hogy a lengyel­zsidó előtt mindazok, akik zsíros kaftán helyett rövid kabátot viselnek, s hunczutkát nem növesztenek: vagy gyanús vagy tényleges antiszemiták. Helyén valónak látom alkabmszerüleg megérin­teni, hogy különöseu Szabolcs, Hajdú, Szatbmár, Bereg, Ugocsa és Máramar09 megyékben a nemzeti eszmék megtestesitésén, az általános kulturának ápolásán és fejlesztésén hangya-szorgalommal munkálkodó zsidó tanítónak elismerés és tisztelet helyett, üldözés s a ke­serűség különféle nemeivel csordultig telt ürömpohár kiürítése jár osztályrészül. Tisztelet a csekély kivételnek. Folytathatnám, de csitt! nem intencziója az e soroknak. Csak rá akartam mutatni, hogy sok helyt, bol a zugiskolát nyilvánossal cserélték fel, még koránt­sem barátkoztak meg ennek szellemével s irányával; hanem szítják és táplálják az ellenséges indulatot a modern iskolai institutió rovására, a tanitó mint bűnbak elleu; mert ugy árgumentálnak: ha tanitó nem lenne, iskolát sem kellene fentartani. Nem akarván Bzószátyárnak tartatni, ím ráté­rek azon kérdésre: mi a zug-, dug-, és yesiia-iskola ? Zug iskola alatt oly gyermek-kínzó helyiséget értek, hová több szülő, kölcsönös megállapodás szerént, az általuk akár a debreczeni vásáron, akár Budapesten az Orczy-kávéhá/ban felvett és magát tanítónak neve­ző, de tényleg csirkefogó, faczér pinczér, kalmár segéd, bukott deák, de a legjobb esetben szegény orvos-növen­dék vagy technikus elé járatja gyermekeit, kizárva t. i. a szegtny-sorsu szülék gyermekeit Hogy ezek annyit értenek a paedagogiához, mint a tyúk az A. B. C-hez: ahhoz cominentár sem kell. Zugiskola továbbá egy oly viskó, melynek pené­szes falai közt az egész hitközség gyermekei egy bó­chtrböl lett tanitó által, aki egyúttal a sakter-teendőit is végzi, oktattatnak. Zugiskola végre még az is, ha a községben létező nyilvános felekezeti iskola daczára több család külön, bár okleveles, tanítót tart. E három rendbeli zugiskola egyiko sem vindikál­hat magának előnyt a másika felett; egyformán kár­hoztatandók. Positiv adatokkal támogatva azon állításomat, mi­szeréut a zug-iskolák enyésző félben vannak, legyen szabad csak Szabnlcsmegyének dadai-alsó járására hivatkoznom, hol is 2—3 év óta Szt.-Mihályon,Polgáron Dobon, Dadán és Lökön, tanfelügyelői interventió kö­vetkeztében, nyilvános iskolák által helyettesittetnek. Igaz ugy.m, hogy ezen monstrummal majdnem úgy va­gyunk, mint a Danaidák hordajukkal, kik is örökös mun­kára vannak kárhoztatva; mert mikor e 12-fejü sárkány le van küzdve,nyomban ott terem egy másik, szintén veszedelmes szörnyeteg: a dug-iskola. Hát ez minő állatosztályba tartozik, kérdi a nyá­jas olvasó? Nem csigázom fel türelmét, hanem meg­mondom kurtán. A dug-iskola a bittauoda köpenye alatt szereplő oly ádáz és ravasz kigyó, mely veszélyes­nek ugyau nem látszik, de azért kártékony ; mar, pusz­tít, de csak lappangva. — fcs oly szép! Nemde méltóságos asszony, ez akarta mondani? — A?.t épen nem. Azt akartam mondani, de ön szavamba vágott, hogy : és oly igen szereti ön mamáját — Auyám nem fiatal többé, mert én harmadik K/ e rT en Tagyo k' Szépnek sem oly szép, mint méltó­ságod. Do meg nem is a feltatálható hasonlatosságot keresem én, bár jóság és kedvesség tekmtetébeu leg­é n látom azt. Mert hiszen ez csakugyan illetleni dolog volna tőlem. Hauern gyönyörködtem mél­tóságod jóságos kedves arczában, aminőhöz csak az édes anyáé hasonlíthat. És ha képzeletben mégis fiatalítottam anyámat; valyou lehet-e azt bünül felróni a gver­tneknek!? 3 — A világért sem édesem. Ön igen jó gyermek ehet, nagyon szeretheti mamáját. Ez igen ajánlja önt kivált a nőknél. Hanem nekem ugy tetszik, hogy ön most nagyon is sok szépet mondott nekem mamája kon­trára. Meg vallom, azt nem vártam volna öntől gyermektől. Erre arczomba szökött a vér, amit a báróné ész­««"« műveltségre, de egyszersmind ÍZLlf' ll Tl Val1 6 simogatta meg arczomat; mi közben e szavakat hallatta: tüzmesTerííJí "" * béke kÖZÖttÜQ k' — A hibás én vagyok méltóságos asszony! Tehát büntessen meg érdemem szerént. Ütni TVi S Z!I 4D f0g0l D- Érdeme 8zerén t f°8°m megbün­tetni. Dél után ugy oszsza be idejét, hogy kikocsikáz­bassunk a ,Jungen Waldoba. Jó lesz?! moC8lW z •lőtfema"^^' * í^^o^ára siettem ama perczben 1 4 legszebb asszonyának. (Folyt, köv.) Jellemző, és ebből határozottan a zsidóság kultur fokára lehet következtetni, hogy e csuda-állatot széles e hazában egyebütt uem ismerik, mint a Sebes-kőrős és a Kárpátok közti területeu, meg a Királyhágón tul is; ami eléggé csattanós bizonyítéka annak, hogy az ország ezen részeiben a zsidó még hátra van a miveltség dol­gában. Kivétel persze miudenbeu van. Már most nézzük : méltányos-e a dugiskolát meg­támadni s megbélyegezni? Igenis méltányos, sőt igazsá­gos is; mert ellenkezőleg a hazafiúi kötelesség vétkes megszegését követnők el: minthogy a dugisknla nem egyéb, mint ujabb keletű és módosított kiadványa a zugiskolának. Mindennel azonos avval, csak a kornak megfelelő hittanodával nem, mert erkölcsileg éppen nem produkál semmit. Elien-érvül fel szokták hozui, hogy a község in corpore nem fogadhat qualifikált vallás tanítót; mert egy tanitó is, aki 80—90 gyermeket a profán tudomá­nyokban 6 osztályban tanit, elég uyűg a nyakukban. De ez ál-érv; mert a legsilányabb arithmetikai tudo­mány is megczáfolja, amennyiben 45 gyermek csak könnyebben fizet egy tanítónak 400 frtot, mint 15 fizet 300-at. Ergo kisebb áldozat kell egy tanitó tartására mint hároméra. Ezen szotisztikus fogásnak azonban más az Achillesi sarka. Ok t. i. azon az elven lovagolnak: minél kevesebb a juh, annál jobb a legelő. Kutassuk már most: ki a hittanár ? hol, mikor és miként tanit az ? (Foiytatása következik.) Köz ügyek. (A közös hadsereg szükségleteinek részbeni lesszál­litása.) A közös hadügyminisztérium a rnagy. kereskedel­mi minisztériumhoz átküldte a szabad vereenynek föntar­tott katonai ruházati és felszerelési szükségletek szállí­tására vouatkozó pályázati kiírást az 1885-ik évre, amelyhez mellékletül a szükségelt tárgyak jegyzékét és szerződésileg megállapítandó árát, valamint a szállítási szerződés formuláréját is csatolja. Az ipar- és kereske­delmi minisztérium az iratokat oly meghagyással küld­te le az orsz. iparegyesületnek, hogy azokat az érdekelt köröknek tudomására hozza. (A belügyminisztérium) értesítette a hatóságokat, hogy a csendőrök létszáma még nem teljes; minél fogva még mindig vesznek fel alkalmas, kellő képzettségű egyéneket. A csendőrök, 3 évi szolgálat után, napi zsold­jukon kívül, fokozatosan emelkedő pótdijszásban is ré­szesülnek. (A földmivelés m. kir. miniszter) f. é. 50,241 szá­mu körlevelében elrendelte, hogy a helyből vasúton Szerbiába szállítandó kecskéit, juhok és sertések rendőri szemle alá veendők ; minthogy több helyütt a házi állatok közötti száj és köröm betegség uralkodik. (A kiállítási tárgyainak biztosítása.) Az országos kiállítási bizottság körlevél utján felszólította a kiállí­tókat, hogy a hiányzó biztosítási értékeket okvetlenül s minélelőbb jelentsék be ; mert ily előzetes értékmegha­tározás hiányában, az orsz. bizottság a kiállítandó tár­gyak tűzkár elleni biztosítása iránt felelősséget nem vál­laihal. Ezt az ismételt szorgalmazást az a körülmény teszi szükségessé, hogy a hazai biztosító társaságok, me­lyek együttesen vállalkoznak a kiállítási épületek és az összes kiállítási tárgyak tűzkár elleni biztosítására, nem hajlandók a díjtétel megállapítására mindaddig, amig a biztosítandó értékek fix átalányösszegben előre meg nem határoztatnak. (A gyapjú termelő közönség becses figyelmébe.) Több oldalról felmerült kívánalom folytán, hogy az 1885. évi budapesti országos kiállítás IV. csoportjában (állati termények) a részletes programúitól eltérőleg, idei gyapjú helyett, jövő évi gyapjú kiállítása is megengedtessék : a kiállítási országos bizottság tekintettel azon körülményre, hogy a kiállítandó tárgyak jövő évi márcziushó 1-től 15-ig Budapestre szállitandók, s ez ideig a jövő évi nyirásu gyapjú a kiállításra még alig volna elkészíthető, olynemü intézkedést tett, hogy a gazdaközöaség a folyó évi nyirásu már bejelentett gyapjút rendes időben ugyan beküldi; szabadságában áll azonban e gyapjuterméket 1885. évi junius 15-ig jövő évi nyirásu gyapjúval helyet­tesíteni. Megjegyeztetvén, hogy a két különböző évből ezármzzó gyapjutermékek külön-külön fognak bírálat alá vétetni. Debreczen, 1884. október 27. A Debreczen-kerü­leti kiállítási bizottság. (Az ipartörvény végrehajtása). Az uj ipartörvény végrehajtása tárgyában a kereskedelmi miniszter a kő­vetkező rendeletet intézte a közigazgatási bizottságok­hoz »Az 1884: XVI. törvényczikkbe iktatott uj ip ár­törvény a t. évi októberhó 1-én hatályba lépvén, ezeu tör­vény 1G6. §-a értelmében ipariigyeknek harmad fokú ellátása ezen tul hatáskörömbe esik, s ez által az 1878. évi májushó 14-én 9027. sz. a hivatalbeli elődöm által kiadott azon rendelet, melynél fogva iparügyeknek har­madfokban való felülvizsgálata a közigazgatási bizottsá­gokra ruháztatott, hatáiyát vesztette. A bizottság ezen működése tehát emiitett napon megszűnvén, felülvizsgá­lati hataskörét ezúttal azon ügyekre nézve is megszün­tetem, melyek a régibb ipartörvény (1872. VIII. t. c.) j ha álya alatt tétettek folyamatba, és harmadfokú elin­tezes vegett a bizottsághoz lettek felterjesztve. — Ezen ügyeknek kezelése iránt a következőket rendelem: — j ITT ÍT ü g>' e k' amelyek az alsóbbfoku hatóság által lil-a l fokú elintézés végett már felterjesztve lettek, de a bizottság által jelen rendeletem vétele napjáig elintézést meg nem nyertek, illeték és további eljárás végett hala­déktalanul hozzám terjesztendők fel. — 2. Hasonlóan haladéktalanul hozzám felterjesztendők azon ügyek is, amelyek iránt a bizottság esetleg f. évi szep emberhó má n érdemileg, vagy egyéb módon határozott ugyan mar, de ezen határozat a felekkel leendő közlés czeljából még ki nem adatott. Ezen határozatok tehát a felekkel már nem lesznek közölhetők. — 3. Azon elfolyamodási kérvények, melyek a felek által közvet­lenül nyújtattak vagy nyújtatnának be a bizottságnál, telszereles végett azonnal az alsóbb fokú ip irhatósághoz juttataudók azon utasítás mellett, hogy a felszerelt tárgy­iratok a bizottság mellőzésével hozzám terjesztendők fel.c j (A gazdasági egyesületek) czéljaira a földmivelési miniszter 30,000 frtot állított be a költségvetésbe, vagyis ugyanolyan összeget, mint tavai. Még 1883-ban e tétel 40,000 frtot tett ki. E tétel leszállításának magyaráza­tául a miniszter azt hozta fel, hogy a tisztán önsegély czéljából és alapján létrejött egyesületeknek fentartása nem képezheti a minisztérium feladatát, s az oly kia­dások fedezése, melyek az önsegély elvénél fogva hatá­rozottan az érdekeltek feladata, az állam által uem eszközölhetők. (A rnagy. kir. Curia f. évi 2085 szám alatt) gyám­sági ügyben következő elvi jelentőségű ítéletet hozott. A gyámhatóságnak legfőbb feladata lévén a gyámoltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása, a gyámhatóság megbízásával ellátva lévő tiszti ügyész a kiskorú gondnokoltak peres ügyeibe hivatalból is beavatkozh itik. Ebből kifolyólag a tiszti ügyész fellebbezési joga még akkor is ériutetlen marad, ha az első biróság előtt folyt tárgyalásokba és ítélet hozatalba be nem folyt. ÚJDONSÁGOK. f Lónyay Menyhért gróf, az ország legelső uem­zet gazdásza és pénzügyi kapac/.itása, a magyar tudo­mányos akadémia elnöke s több országos intézet vezér­igazgatója és elnöke nincs többé ! Folyó hó 3-án hagy­ta el a munkát s a fáradságot nem ismerő lélek, a szen­vedéssel egész a halálig küzdő porhüvelyt épen vallás­erkölcsi elhivatásának munka-körében, a Kálvin-téri ev. ref. püspöki lakosztály egyik termében, csak-nem az országos alapok rendezésére kiküldött bizottság elnöki székében. A temetés novemberbó 6-án ment végbe. Az egyházi szertartást a ref. theologusok énekkara nyitotta meg Sz. Nagy Károly karnagy vezetése mellett. A meg­ható ének után Szász Károly ref. püspök tartott nagy hatású gyászbeszédet. Ez után Fraknói Vilmos az aka­démia főtitkára lépett az emelvényre, s az akadémia nevében megható istenhozzádot mondott az akadémia nagy érdemű elnökének. A szertartás végeztével József föherczeg, Mondel báró, Tisza Kálmán és többen fejez­ték ki részvétüket az özvegy előtt. A nagy halott nült tetemét még az napon szállították el vasúton megyénkbe Tuzsérra, ahol a családi sírboltba való elhelyezés tegnap ment végbe a gyászoló család is ama testületek küldöt­tei jelenlétében, amelyekhez az elhunyt közelebbi viszony­ban állott. Béke hamvaira ! (§) A nyíregyházai orsz. képviselő-jelöltek ma egy hete tartották programm-beszédjüket. Az antisemita párt dél előtt 11 órakor a csizmadia színben. A füg­getlenségiek sziütén dél előtt a szabó színben. A szabad­elvűek dél után ugyancsak a esizmadia színben. Igen természetes, hogy mind a három képviselő jelölt saját politikai elveit fejtegette, mint az országra és a válasz­tókra nézve a legüdvösebbeket. Melyiknek volt a három közzől igaza? Egyiknek sem?! Vagy mind a három­nak?! Ki tudná megmondani! Legjobb politikus minden esetre az, aki a jelent legjobban fel tudja használni a köz jólét és a haza érdekében. Hogyan is mondta az a hires pogány költő Horatius ? »Prudens futuri tempo­poris exitum calliginosa nocte premit Deus« / A jövő az Isten kezében van. • A felsőszabolcsi esperessógi papság »papi érte kezleti gyűlése* és Harsányi Sám. s Kálmánczhelyi Ant. lelkészek jubil. ünuepélye mult hó 30 és 31 -ik napjain, válo­gatott és számos közönség részvevése mellett tartatott meg a helybeli ev. ref. templomban. A szónoklatok esz­mékben és érzelemben egyaránt gazdagok voltak s a czélt—a vallásos érzületet nagy mérvben fokozták. Az ez ünnepélyeken elmondott ima, szónoklat és életleirás kü­lön füzetben is meg fog jelenni; amely e lap nyomdá­jában is lesz kapható annak idejében. A köz ebéd, amely­nek a nagyvendéglő nagy termében volt felterítve, szin­tén népes és testvéries színezetű volt, mint protestáns papokhoz illik. A Weinberger Bernát ismert jó hirü konyhájából kikerült étkek és az italok egyszerűek, de jók, izlésteljesek és ami legfőbb, igen jutányosak voltak ugy, hogy az étkező közönség tetszés&t és megelégedé­sét teljesen megnyerték. f A halottak emlékezete ez idén is szokott kegye­lettel, de fájdalom, fokonkint növekedő fénynyel és in­kább külsőséggel lett megünnepelve. Még csak 5—6 évvel ez előtt is, a bánatos felek reszkető kezekkel kötöt­ték koszorúikat a kedves sírok számára. Ma már csinált virágokból készülnek a kegyelet koszorúi, s a divat kereskedésekből kerülnek ki. Régebben az elvesztett ked ves halott után siró fájdalom könyüi ragyogtak a drága sírok virágaiu. Ma csillogó lampionok, mécsek, sót lám­pák pénzen vásárolt hideg fénye ragyogja be a sirhal­inokat; hogy hadd lássa a világ, mily nagy a család, vagy egyesek fájdalma! Az emberi hiúság tehát még a temetőket, e szent helyeket sem kiméli meg. Ide is be furakodik, hogy megfoszsza ez ünnepélyt egyetleu zomán­czától — a magába vonuló fájdalom és igazi gyász szelíd egyszerűségétől! -f- A szabolcsmegyei virilisek névsorában, az első helyen gróf Dtssewffy Miklós 21.891 frt. 59 krajczárral, a legutolsó helyen Sztárek Fercncz 238 frt. 92 krajczár­ral szerepelnek. 0 Papp László helybeli helyettes adófelügyelő, vagyis I. oszt. pénzügyi fogalmazó, a barsinegyei adó­felügyelőséghez helyeztetett át hasonló minőségben; he­lyébe pedig Peöcz Ferencz II. oszt. pénzügyi fogalmazó tétetett át Gömör Kishont megyéből. -f- Hatósági intézkedés következtében közelebb vegyi elemzés alá jőnek a korcsmai vörös borok; mint­hogy számos visszaéléseknek jöttek nyomára. Ez után a fehér borok jőnek vizsgálat alá. Igen tanácsos lesz tehát, ha a korcsmárosok tiszta kezelésű bort mérnek, mert a hamisítók ki nélelten szigorúsággal fognak megbüntet­tetni. X A hagyatéki leltárok felbélyegzése tárgyában a m. kir. pénzügyminisztérium egy rendeletet adott ki. E rendelet szerént oly eseteknél, ahol a felragasztott bélyegek keresztülirása elmarad, a bélyegtörvénynek ide vonatkozó §-.i értelme szerént, nem létezőnek tekintetik, s minden ily esetben hivatalos lelet vétetik fel. Elég

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents