Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-26 / 43. szám
,IN Y í I* V I I) í: K" tés mestersége lévén, egy kézcsókért boldognak boldogtalannak adogatja azt; nem törődve avval, használ-e vagy nem. I)e ne csodálkozzunk, ha a csodafüveket, a kémény alatt bekötött szemmel éjfélkor balkézzel készített írakat nem veti meg az a nép, mely a kártyavető czigány asszonyban a hajdankor jósnóit bámulja még ma is. Azon t. bizottsági tag ur, aki minden bajnak elejét képzeli venni, ha a tanitó halott-kém lesz, akinek annyi a baja különben is, hogy őt a halottkémségre kárhoztatni bűn volna,tekintsen szét; s ha látja, hogy egyház-községében kuruzslás és babona dívik: papi tekintélyének egész hatalmával lépjen fel annak gyökeres kiirtására. Annyit használ vele az emberiségnek, hogy neve sok év múlva is hálásan említtetik a jövő ivadék által; de meg példát mutat azon hivatal társaknak is, akik eleget tesznek, gondolják ők, ha az üres templomban 52 beszédüket elmondják, az után mitsem törődve egyébbel, inkább főldmivesek, mint papok. Gyakori halandóságunknak okául tekintem azt is, hogy némely községben teljesen tudatlan bábák működnek. Vagy semmi az, ha az anya életének legválságosabb idejében uj szülöttével oly szülésznőre bizatik, aki annyit ért mesterségéhez, mint tyúk az olvasáshoz?! Hejh sok anya és gyermek pusztul igy el; amit sok dolguk mellett megláthatnának a lelkész urak mint olyanok, akik híveikért élnek, nem a hivek azért, hogy nekik „ űzessenek. Maguk a néptanítók is sokat tehetnek a nép javára e tekintetben, mert meg kell ismertetniük tanítványaikat azon természeti tüneményekkel, amelyek oly sok áldozatot követelnek; hogy óvakodók legyenek I)e meg szeréntem, az egészségtan oly könyv, amelyet tanítani kell; hogy belőle megismerje a gyermek azokat a szabályokat, amelyek testi épségét, egészségét biztosítják. Sipos Lajos. Az Amerikába való kivándorlás. (Folytatás.) És mindezektől eltekintve, igen gyakran megtörténik, hogy oly főidet nyer tulajdonul az ember, amely a legkeservesebb kínlódás és fáradozás mellett sem terem az első 3 évben többet, mint amennyi a saját maga szükségletére szűken elegendő. Hogy az ily talaj megfelelő anyagi erőt feltételez, önmagától értetődik. Tehát a talaj, de főként a bevándorlott colonisalódni óhajtók szegénysége miatt, a gyarmatok és ezek által a helységek sűrűbbé tétele igen lassan halad előre, és a bevándorlottak túlnyomó része csa<is a nagyobb városokban (New-York, Bostou, Fiiad jlfia, Pittsburgh stb.) kénytelenek megvonulni; szaporítván ott az ugy is tultömött lakosság, és főként a foglalkozás nélküliek számát. Ai ily foglalkozás nélküli emberek helyzete pe-', dig, különösen ba valamely még hazájukban elsajátított,/ iparággal uem birnak, nagyon szomorú. Igaz ugyan, hogy Amerikában valamely mestersé- , get, különösen szivarkéizitést, gépen varrást, vasalást ; s több e félét elsajátítani nem sok fáradságba kerül. Tíz dollár tandíj lefizetése mellett, 4 hét multával, kész } mesterember lehet bárki fia; de erre nézve mondották volt ősapáink s igen találóan: »Lehet az ökör ára egv garas, ha — — a garas nincsen meg. De ha felteszem is egyesekről, bogy birnak annyi tőkével, mint amennyi valamely mesterség betanulására tandíjul szükséges, nem sokat érnek vele. A tanitó mesterek a tanonczokat a tanidő elteltével felszabadítják, muuka és keresetképeseknek nyilvánítják ugytiu; de mégsem bizzák meg a legcsekélyebb jövedelmet hozó munkával is; sőt nehezen várja a mesterek legnagyobb része a tauidő elteltét, bogy tanítványain túladhasson. Sok gyárat és műhelyeket bejárnak az után | az ilyeu ujoncz mester-emberek anélkül, bogy foglal-/! kozást nyorheinéuek; innen következi , hogy az" az' egyén, aki a legnagyobb igyekezettel tanult valamely iparágat, de amelyet rövid 1 hét alatt alaposan cl nem: sajátíthatott, utóbb kénytelen valamely farmernél vagy más napi munkánál életét tengetni. Legszerencsétlenebbek pedig azok, kik nagyobb összeggel mennek át az uj világba. Mert a midőn az ilyen pénzes egyének az angoloknál használatban levő mondatot; »Here is evri work veri stroug* (Itt minden munka igen nehéz) uiegertik; s főként, ha ennek igazságáról meggyőződni tettleg is alkalmuk nyílik, cseppet sem fűlik foguk az ilynemű munkához; hanem élnek » »gratisból«, amíg t. i a tárcza tartalma az ily életmodot fedezni képes Azok ellenben, kik pénz nélkül jővén ki, tárczájukra nem bízhatják magodat, rá vannak utalva, ho-y hegyükből rtaéíe ? é« títt kÖTeke t mozdítsanak meg Annál zokobban eshetik tehát a pénzükből kikopott embereknek midőn látják, hogy a pénz nélkül kijöttek mögött mennyivel hátrább állanak. Mert mig azok egaláob annyira mehettek, hogy mindennapi keSí2Í? sn u m e8 kr 9het, k- 8"«ély nélkül tehetet enül állanak; minthogy pedig éhen meg nem halelfibbntiSÍ 8" C,? k h0?zíl kel 1 valamihez, ami előbb u tóbb elöadja magát j bármilyen zokon esik 18 HZ I K„,t» pé l^ f t , erre a j^enleg amerikai nagy birtokos Es terház, gr 6f k, midőn hazulról több eltékozolni való S "^"eskedöknél kocsiskodva volt kénytelen eleimét megkeresni. tAnlAlt 1^ 1 Aí h Rl Unl( ma ao k oly nagyszerű reményeket táp,ált es dics"! jöíőröl álmodozó embereket Amenvatában olvasható körlevele. Az egyesületi titkár által előterjesztett 1883-évi zárszámadásokból a következő nevezetesebb adatokat közöljük. Az egyesületnek 1883. év végével vagyona tett: 1. Alapítványi tőkékben 20541 frt — kr. 2. Iparbaukbau elhelyezve .... 3240 » 57 » 3. Egy darab földhitelintézeti kötvény 1000 > — » 4. Építkezésekre adott kölcsön . . . 1494 » 43 » 5. Kin levő alapítványi kamatok . . 2807 » 75 » 6. » » tagdijak 372 » 50 » 7. Ingó ós ingatlan leltári tárgya kban 3880 > 50 > összesen 33,336 frt 75 kr. Borju-dijazási alap 1882. évről ... 201 » 94 » 1883. évi segély 597 > 50 » összesen 799 frt 44 kr, mely összegből az 1883. évben kiosztatott 684 frt 97 kr, kában, akik tányérokat mosogatnak, köveket törnek, az delés, mely mennyiség reszent az egyesületi telepen utczákon járókelők czipőit tisztítják, kocsiskodnak stb/ részént a szőlőtelepi est egy nehany lelkesen felkaroló És még ehhez boldognak kell magát éreznie annak, aki tag telepén fog elultettetm. legalább igy foglalkozhatva tengeti életét. A közgyűlés jövő évi programjából egy erdekes s Meg kell ugyan vallanunk, ami az amerikaiak leg- megyénk lótenyésztőire nézve igen érdekes pontot kell nemesebb jellemvonását képezi, hogy Amerikában bár- kiemelnünk. Ez az egyesület elnokenek azon elöterjeszminemü munka végzése által nem csökken az embernek tése, hogy az egyesület minden erejevei odamükód.k, tekintélye ngy, hogy a leggazdagabb nr és a legszegé- hogy lótenyesztő tagjainak legelő csikói reszere aozos nyebb rongyLdő közt sem létezik rangkülönbség; csikó-legeőt szándékozik bérelni s bereudezni.Ezenelőmégis sajátságosan érinthet az valakit, ha Amerikában terjesztései az elnöklő gróf urnák a közgyűlés határoelérendő nagyszerű tervekrőli álma. ott a hely szinén, zattA is emelte, amiről tanúskodik az egyesületnek taga valóságban egész a tányérmosásig, vagy a burkolatra j^ul^^filiTl.T kozgazdasság. roszánt kövek töréséig törpülnek le. Egyszóval azt mondhatjuk, hogy habár állandó megtelepedés után csak bele lehet törődni az amerikai életbe; mert hiszen jól mondja a német példabeszéd: »Der Mensch ist eiu Gewohnheitsthier* ; de az első év bármely bevándorlóra nézve sok megpróbáltatással jár. S ha valaki hazájában nem szégyeneiné mindazt cselekedni, amit véghezvinni Amerikában a »fekete ökör* a kényszerűség, vagy jobban mondva: a muszáj kényszerítő ; ugy éppen oly elégedetten költhetné el napi kenyerét otthon, mint a mily elégedetlenül cselekszi azt Amerikában. A régebben, vagy 20—30 évvel ez előtt bevándorlottaknak mégia jobban ment, habár ezeknek mindegyike, ha itt volna, eleget tudna beszélni amerikai éleményeiről; de azok mégis ama korszakban vándoroltak be, amidőn az amerikaiak szerént >gyertyával keresték az embereket.* De ma már, amidőn a munka-adók ugy válogathatnak a munkásokban, mint a gyermek egy halom almában; a viszonyok egészen megváltoztak. A munkápok értéke, valamint díjazása, a bevándorlók nagy soI jkasága miatt, mind alább-alább száll ugy; hogy bátran I felmondhatjuk, mikép a munkások csak azért léteznek, hogy a munkaadók, társulatok, gyárak általuk gazda' Igodjanak; egészen ellenkezőleg a régi aranykorral, ahol a munkás kezek szűkében lévén, valóban gazdagon dijaztattak mindenféle munkások. (Vege. köv.) A felső tisza-vidéki gazdasági egyesület köz gyűléséből. (Októberhó 19.) Folyó hó 19-én délelőtt tartotta a gazdasági egyesület közgyűlését gróf De9sewfTy Aurél elnöklete alatt a megyeháza termében, szép számu egyleti tag részvétele mellett. A gyűlés lefolyásáról a következő érdekesebb mozzauatokat emeljük ki. Első helyen az elnöklő gróf terjesztette elő röviden azon körülményeket, melyek az egyesületet foglalkoztatták, amelyek közzül a megye közgazdasági életére legjobbb hatással az évenként rendezni szokott állatdíjazások voltak. A folyó évben az egyesület ugyanis a megye öt pontján rendezett állat díjazást: Nyíregyházán, Kis-Várdán, B.-Szt.-Mihályon, Rakamazon és Nyír-Bátorban. Ezen öt díjazáson összesen 121 darab egy éves üsző, 74 drb. két éves üsző és 28 drb. egy éves bika nemre való tekintet nélkül 225 darab állat lett bemutatva. A kitüntetett állatokért kiosztott az egyesület 10 frankos aranyakban 1950 arany frankot. Az elnöklő gróf jelentésének ezen részét a közgyűlés kedvezően vette tudomásul a felkérte, hogy a jövő évi díjazások megtarthatására nézve tegyen meg minden lehetőt; mert csak ugy lehet reméuye az egyesületnek, hogy a marha létszám csökkenésének gát emeltessék s a meglevő egyedek felnevelése és gondozása előmozdittassék. A növénytermelés terén az egyesület, az elnöklő gróf ur jelentése szerént, a jobb és nemesebb vetőmagvak részént ingyenes és részént mérsékelt ároni kiosztása által oda törekszik, hogy a jobb és piacíiasabb termények magvai szaporittassanak. Ezen czélra évenkint a kormánytól sziz méter mázsán felül eszközöl ki jobb magvakat, amelyek részben az egyesület tagjai, részben a várdai, büd-szt- mihályi és nyir-bátori körök kis gazda tagjai közt díjtalanul osztatnak ki, részben az egyesületi gazdaságban nagyobb mérvben szaporittatnak. Az egyesületi gazdaság e tekintetben feladatának teljesen megfelel a évenként 250 —300 méter mázsa magvat termel és hoz forgalomba a különböző mezőgazdasági uövényekből. A fauemesitést az egyesület évről évre fokozato- i sabban kiterjeszti a régibb kert telepeit újonnan rendezi be. Az elnöklő gróf ur jelentéséből különösen ki kel i emelnünk egy igen lényeges intézkedését az egyesületnek, amely a homoki szőlő-müvelésre iráuyul. Az országnak tulajdonképeni borvidékei a philloxera vész által oly rohamosan boríttattak el a legközelebbi időkben, hogy ezen fontos közgazdasági ág : a borászat csaknem véga igy fenmaradt az 1884. évre még . 114 frt 47 kr. Az egyesület 1883. évi pénztári forgalma a következő volt: 5294 frt 91 kr. bevétellel szemben, 5287 frt 20 krt tettek a kiadások. Az egyleti titkár által bemutattatott továbbá az 1884 évi előirányzat, amelyben a bevételek 3673 frt, a kiadások pedig 3292 frtban vannak felvéve. A közgyűlés végre a folyó ügyeket s az egyesülethez a kormánytól, megyei hatóság, testvér-egyletek, testületek és magánosoktól beérkezett iratokat tárgyalta le. A fennebbi adatokból kitetszik, hogy a megyei gazdasági egyesület, habár minden nagyobb zaj nélkül is, de hatásosan működik megyénk közgazdasági fejlődése érdekében, s hogy ezen működés még fokozottabb legyen, az azon buzgalom és egyesülési törekvéstől füjg, amelylyel a gazdaközönség gyámolítani hajlandó. (100.) Köz ügy. (A nyíregyházai városi tisztviselők) restaurálásának küszöbén, idő szerűnek találjuk a köz tisztviselők minősítésénél figyelembe veendő miniszteri rendelet közzé tételét; amely következőleg hangzik. »A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz, 17. és 18. §§-ai kapcsán értesíttetnek az összes pénzügyi hatóságok és hivatalok, hogy : a) a kereskedelmi tanintézetek kózziíl: 1. a budapesti kereskedelmi akadémia 2. a fiumei » » 3. a kolozsvári középkereskedelmi iskola 4. a debreczeni » » 5. a székesfehérvári középkereskedelmi iskola 6. az újvidéki » » 7. a soproni > » 8. a pozsonyi » » 9. az aradi » » továbbá:, 10. a »Wieszner«-féle középkereakedelmi iskola Temesvártt, 11. a »Röser*-féle » » Budapest és 12. a »Porges«-féle » » Pécsett; h) a katonai tanintézetek közzül: 1. a m. kir. Ludovica akadémiai tisztképző tanfolyama 2. a cs. kir. katonai akadémiák 3. a cs. kir. » főreáliskolák 4. a cs. kir. gyalogsági hadapród iskolák 5. a cs. kir. lovassági » » 6. a ca. kir. tüzérségi » » 7. a cs. kir. mérnökkari > » 8. a cs. kir. utászi » » a fögymnasiumokkal vagy füreáltanodákkal egy tnrendüeknek tekintendők; s igy a felsorolt intézeteket jó sikerrel bevégzett egyének, az 1873. évi I. t.-cz. 17. és 18. §§-ú értelmében, a számvevőségi és pénztári szakban alkalmazhatók. Egyúttal megjegyeztetik, hogy a felsorolt kereskedelmi tanintézetek érettségi (zár) vizsgák megtartására vannak jogosítva; s igy ezen intézeteket sikerrel bevégzetteknek csakis azok tekintendők, kik érettségi (zár) bizonyítványt képeaek felmutatni. ÚJDONSÁGOK. (§) Somogyi Gyula nyíregyházai országos képviselő veszélynek néz elébe. Tudvalevőleg a philloxera a hő- i fo ly° 110 2 2" é u képviselői állásáról lemondván; a képvimnki szőlő területeket nem fenyegeti: mert életére és sel0 há z elnöke megkereste a nyíregyházai központi váfejlődésére a homok talajban a'kellő és kedvező feltéte- lasztmányt, hogy az ujabb, illetőleg pót választást, az lek hiányzanak; ami arra indította az egyesületet, hogy 187 4- XXXIII. törv. czikk értelmében, 24 nap alatt a azőlőmivelésnek a homokos területen lendületet adjon, tartsa meg. Minthogy az elnöki megkeresést a központi Ezen körülmény már annyivalinkább fontos; mert me- választmány folyó hó 22-é'a vette, a választásnak legfeljebb gyéuknek igen nagy olyan homokos területe van, ami f- é- novemberhó 15-ig meg kell történnie, gazdaságilag nem mivelhető, jövedelmet birtokosának nem (v.) A Nyíregyháza városának engedélyezett kövenyujt: mig szőlővé átalakítva, jövedelmezővé tehető. zetvám szedési jog, a városi képviselet közelebbi megAz országos borászati kormánybiztosság fáradságos állapodása szerént, f. é. deczemberhó 1-én lép életbe, működéssel már megállapította, hogy az ország egyes ^ hivatalos alakban leendő közhírré tétel eszközölése bortermő vidékein minő szőlőfajok tenyésznek legjobban, végett, az alispáni hiva tal már megkerestetett. Addig is, s melyeknek mivelése ajánlatos. Igy a homokos terüle- m ig az ujabb engedélly okmányt egész torjedelmében tekre is bizonyos fajokit jelölt ki, amelyek nagybani te- közölhetnénk, köztudomásra hozzuk, hogy az ujabb enlepitésre cs müvelésre, borászati szempontból, kiválóan gedély, nem mint az első 50, * hanem csak 20 évre alkalmasak. A homokos területre kijelölt szőlőfajok czél szól. A 20,000 forint kárpótlást azonban, 4 év alatt szerűségéről az egyesület az által kiván meggyőződést köteles a város lefizetni a megyének, a megyei utvonalak szerezni, hogy külön szőlőtelepet rendez be az ajánlt haszon-élvezeteért. szőlöfajokból. amelyeket a magas kormány a kecskeméti (!!) A nyiregyh'ázli ev. ref. templomban folyó állami szőlőtelepról, tekintve a szőlőtelepítés közgazdasá- októberhó 30-dik és 31-dik napjain papi értekezleti gi fontosságát, az egyesületnek fele áron bocsát rendel- gyűlés tartatik, amelyre ai: illető elnökség ez uton is kezesre. Ezen Siőlőfajokból az egyesület által négy hold tisztelettel meghívja a helybeli és vidéki értelmisége L területre szükséges gyökeres szőlő veszsz ">re történik ren- Az ez alkalomból szerkeszt '.ett és szétküldött — ff
