Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-19 / 42. szám

N Y I B V I D É K." építősének eszméjét. Igen valószíuU tehát, ho»v P i rövid időn egész Miskolciig ki fog építtetni V° X A holdmezó-vásárhelyi rendőr kapitánv <;n t * pénzbirságra büutetett közelebb egy aradi bork L dőt, aki egy vásárhelyi bormérőnek fukszi

u0

3 bort T litott; a méreg-tartalmu bort pedig kiöntötték kZI1 iiik e dicséretes eljárást tanulságul. No itt „ai ' ,QUZ0

1" történnek ily bírságolások és kobzások; rnert 5 fT bort kapunk korosmáinkban; azaz bortól tsli

o

c, . és mentt kotyvalékot. Azt mondja erre a mf rendőrsí günk, liogy: aho panaszos nincs, ott bíróra sincs szükség. Tökéletes igazsága v

au 8 rendőrségnek Hanem azért hétfőn, a vasárnap ejjeli korcsmázás után üresek a műhelyek, s a betegek és nyomorultak száma naponkint szaporodik a munkás családoknál és a kórházakban (!) Adóügy, statisztika Folyó évi augusztushó vég7\or

aÍoÍ

Sfrt

g71 kr RVIT ®Sy®nes adótartozás b t 70 nfifi L qf./" ? f° ^^"Ptemberhóban (készpénzben 70,056 frt. 34 «/a kr. törlésekben 1895 frt 95'/ 5ÜKK.5 frt """-SZÚ?* = A szabolcsmegyei nyilvános közkórház szeptemberhavi beteg-forgalmának kimutatása. Augusztushónaprol visszamaradt szeptemberhó elsejére • 43 férfi és 47 nő összesen 90 beteg. Szeptember havában újonnan felvetetett: 42 férfi es 40 nő, öszszesen 8a beteg. Igy szeptemberhóban öszszeseu ápoltatott 85 férfi és 87 nő, vagy is 172 beteg. Ezen 172 beteg közzől elbocsáttatott szeptemberhóban gyógyulva: 2G férfi és 31 nő, vagyis 57 egyén; javulva: 9 férfi és 6 nő vagyis 15 egyén; meghalt: 2 férfi és 4 nő, vagyis 6 egyén. Egy férfi haldoklo állapotban hozatott be a közkórházba. A halálozási arány tehát Vi-ed százalékot tesz ki. Az öszszes fogyaték szeptemberhóban pedig 37 férfi és 41 nő, vagyis 78 egyén. Visszamaradt októberhó elsejére: 48 férfi és 46 nő, összesen 94 egyén. A szeptemberhóban ápolt 172 beteg összesen 2829 ápolási napot tett ki; igy egy betegre átlag <e/

4-ed ápolási nap esik. Ha a betegek napi létszámát vesszük tekintetbe, legnagyobb volt szeptember 10-ikén. E napon a beteg létszám: 104 volt. Legkisebb pedig szeptemberhó 20 és 26-dikán 86—86 beteggel. A szeptember havában újonnan felvett 82 beteg között volt belgyógyászati eset: 35; sebészeti: 21; szemészeti: 2; bujakóros eset: 5; szerzett bujasenyv: 12; veleszületett bujasenyv 7,- igy ös?zesen 24 syphiliticus esel. A halált egy esetben tüdőgümő; egy esetben égett sebek üszkösödéssel; egy esetben brigth kór általános vizibetegséggel; két esetben vérhas; és egy esetben »Schock« az egész alsó végtag roncsolása miatt. Nagyobb műtétek közzől végeztetett : öt szem lencse hályog műtéte; egy al ajk-rák műtéte szájképléssel; három emlő -rák kiirtása az elrákosodott hónalji mirigyekkel együtt; két hascsapolás has viz-kór miatt; al kapocsficzam helyretétele mindkét oldalt; rendellenes húsos szalag szerű szüzőrzőnek (hymen) eltávolítása; két rendellenesen nőtt agyarszerü eb-fog kiirtása; kétg gypsz kötés és egy turó-mész kötés csonttörések miatt. Dr. Lórencz Gyula, megyei kórházi orvos. (') Brázay Kálmán sós-borszesz hirdetését különös figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak. Ez a legsikeresebb gyógyhatású hazai készítmény szembaj, fej és gyomorgörcs, valamint rheumatikus bántalmak ellen ; mit számtalan elismerő s hála-nyilatkozatok bebizonyítanak. Kossuth Lajos nagy hazánkfia Brázay Kálmánhoz írott levelében sósborszeszét látereje megerősitőjeként magasztalja. A szenvedők figyelmébe ajánljuk e gyógyhatású szert. Irodalom. Könyvismertetés. (Második közlemény.) Mint emiitettem, a gyakorlati használhatóság elve az ismert hangoknak, betűknek szókká, könnyű mondatokká való fűzését kívánja. A Bánhegyi-Gdovin „A B C" e szempontból kifogástalan. Igaz. az első három i, u, ü, betűből nem lehet szót alkotni; sőt e két mondat: „ni úti" „ml ún"? is erőszakolt, gépies. Azonban a tanítás e fokán nem kell a gépiességtől egy cseppet sem tartani; a gyakorlat és készség megszerzése e helyen mindig gépies muuka. Az irva-olvasás tanításánál legtöbben azonnal értelmes szók és mondatok alkotásán törik fejőket; sőt képek alkalmazásával túlságba is mennek, s e tekintetben minden egyebet alávetnek ; nem gondolván meg, hogy a gyermek gondolatai nem aunyira az értelemmel, mint a szóban előforduló hangok elképzelésével és alakításukkal vannak elfoglalva. Amennyire lehet iparkodjunk értelmes mondatocskák szerkesztésén, de ne erőszakoljuk ; mert ez a gépies olvasási gyakorlatok, bőségének és változatosságának rovására történnék. Lássuk be, hogy e helyen nem az értelem, de a betű ismeret és alakítás a fő czél; a csoportosítás változatossága, habár eleintén értelmetlen is, biztos tőke, mely busásan meghozza kamatait. Előnye, e könyvnek az is, hogy a szók az első lapokon tagokra vannak osztva, ami a kezdő olvasó haladását nagymértékben elősegíti, könnyíti. Amily gépies ez eljárás, oly mértékben válik megszokásává a helyes szótagolás a nyelvérzéknek; ami e helyen, hol a nyelvtan szótagolási szabályai ugy is terméketlen talajra találnak, határozottan előnyös. Oly iskolában, ahol a tanév 7, 8 hónapból áll, e tankönyv rövid és velős tartalma megbecsülhetetlen. Helyes-irástani szempontból ez „A B C"-nek, mint a legtöbb e nemű munkának, habár kis mértékben is, meg van hiánya. Hogy többet ne említsek mindjárt az első lapon ezt találjuk: *irási és nyomtatási betük« Amint nem mondjuk vágási fát vettem, varrási csizmát hordok, furássi kútról hordtam vizet, aranyozási láncz vagy óra stb ; ép ugy nem használhatjuk amazokat sem. Itt a jelző melléknévi igenév, mint ilyen 6, ő, t, tt, andó, endő, képzővel alakítandó (vonatkozással az időre); tehát-vágott fa, furott kut, aranyozott láncz, óra, írott f-s nyomtatott belük. Ugyan itt az egyes betűk sem vonás, sem pout által nincsenek elkülönítve; a tullapon stb. ugyan e hiba: az írásjelek alkalmazására kellő gond nincs fordítva. Az „A B C"-nek, általában minden tankönyvnek oly szabatosnak kell lenni, hogy még a sajtóhibák legkisebb szeplője sem tűrendő meg benne; annál kevésbé helyesírási következetlenség. (Folyt, köv.) Közgazdaság. Sxölesseti tanulmányok. A must alkatrészei. A must legnagyobb részét a viz teszi, ebben vannak a többi részek feloldva; ez után jön a ezukor tartalom, melyből alakul a szesz ; a többi alkatrészek kevés mennyiségben jönnek elő, de azért nagyon fontosak ; mert közre működnek az erjedésre; a leendő bornak szint, izt, zamatot kölcsönöznek ; a bort finomabbá, egészségesebbé, s tartósabbá teszik. Ha a czukortartalom 16%, a szesztartalom 8% leend. A jeles bor 20% ezukor tartalomnál, s azon felül várható. Közép szerű bornál a czukortartalom 16,- a vizrész 76 századrész; a szabadsavak, fehérnye, ásvány félék szerves savak és vonat anyagok pedig megközelítőleg mintegy 8 századrészt tesznek. A klosterneuburgi mustmérő kellőleg kimutatja a czukortartalmat, a rajta lévő számozott vonalokkal. Must erjedés. A must forrását a levegőben lévő szemmel nem látható szilárd testecskék az úgynevezett csirmagvak, parány gombák, vagy penész gombák idézik elő. Ezek a must fahérnyéjén és czukortartalmán élősködnek, s a mustot elemeire felbontják; s igy azt eszközlik, hogy a ezukor alkatrészei a szesz és szénsav kiváljanak. Ezért a ezukor erjedő képességénél, a fehérnyék pedig erjesztői tulajdonságuknál fogva, a penész gombák hatása alatt könnyen fel bomlanak. A csirmagvak a levegő által jutnak a mustba, a must erjedése addig tart, mig a benne lévő ezukormenynyiség egészen fel nem dolgoztatik, a ezukorbóli szesz kifejlődése, és a csereny közreműködése az élesztő sejteket tehetetlenné teszi, s a seprüro lecsapja. Must erjesztés. a) Kisebb, és hevesebb fokú, hömérsék mellett. Minél nagyobb az erjesztő edéay, annál sikeresebb az erjedés, musttal a kád vagy hordó erjesztéshez csak 7/s résznyire töltendő meg. Az erjedés kellő lefolyására 10—15 R. foknyi bőmérsék szükséges; az erjedés lehet: 1. alsó. 10—15 fokú hőmérsékkel, és 2. felső. 15—25 fokú hőmérsékkel. Az alsó erjesztési mód sokkal czélszerübb; mert az igy nyert borok zamatra, erejökre, és tartósságukra nézve sokkal kitünőbbek, miut a felső hevesebb forrás által képződöttek. b) Zárt és nyilt erjesztés. 1. Zárt erjesztés az: ha a hordó szájába, egy hoszába átfúrt lyukba egy lehajlított kétkarú bádog, vagy üvegcső tétetik ugy, hogy egyik vége az akonába légzárólag, másik vége pedig a bordóra, vagy kádra alkalmazott edény vizébe merüljÖD. Az igy nyert borok édesebb és kellemesebb izüek, de nem oly erősek, edzettek, mint a nyilt erjesztésen át ment borok; a zárt erjesztésnek még az a hátránya is van, hogy később még erős korszaki források veszélyeinek vannak kitéve, mert a forraló csővel eszközölt első erjedés kelletinél lassabban történik, s nem mindig tökéletes. 2. Nyilt erjesztés az : ha a Vs résznyire megtöltött hordót nyitva hagyjuk, legfeljebb az akonáját teszszük rá megfordítva, igy az erjedés gyorsabban lefoly. A nyilt erjesztés a homokkerti borokra nézve igen ajánlatos, minthogy itt még ez időszerint, igen sok vegyes fajú, és érésű, és sok silány oly fajok termeltetnek, melyeknek egyrésze többnyire éretlen marad. A kevesebb czukortartalmu, s igy kevesebb szeszt tartalmazó mustnak nagyon is szükséges, hogy az erjedésen lehetőleg gyorsau át essék. Az erjedés folyama befejeztetett: ha a vízből, melybe a forraló cső vezettetett, az apró lég-hólyagcsák felszállani megszűntek; nyilt erjesztésnél pedig, ha már a pezsgés megszűnt. A forrás a bor erejéhez s az időjáráshoz képss 8—14 napig szokott tartani. Must javítás. Silány években a must aránylag több savanytkevesebb ezukrot és vizet tartalmaz, mint kellene; mi né! kevesebb a mustban a czukortartalom, annál több a fehérnye féle test. Tehát azt, a mi a mustból a rosz időjárás miatt kimaradt, a hiányzó alkatrészekkel kell kipótolni; hogy a must alkatrészek egymással helyes arányba hozassanak. A ezukor tartalomból nyerendő szesz-menynyiség átlagosan a ezukormenynyiség felerészének felölvén meg; ha ezukormérő szerint, mustunk hectoliterjében, az az 100 literben, csak 10 százsdék czukortartalom van; akkor kiforrás után borunk 100 literében csak is 5 százalék szesz lehet; holott, a jó bornak legalább is 8 százalék szeszszel kell bírnia. Egy százalék szesz előállítására 2 kilogramm és 30 decagramm ezukor kívántatik. Itt pedig az 5 százalék szeszhez, még 3 százalék szesz lévén a hiány; o szerint, 3-szor kell venni a 2 K° 30 decagr: ezukrot, azaz 6 kiló 90 dekgr. ezukrot kell hozzá adnunk. Ahány 100 liter mustot akarunk javítani, annyiszor kell egy-egy százalék szeszre a 2 K° 30 deca. ezukrot hozzá adnunk. A silány must, a sok savany mellett még vízhiányban is szenvedvén, szükséges a vizet is pótolni ; hogy a savanytartalom arányba hozassék a ezukortartalommal. Ha a savanytartalom a savmérőn 8 fokot jelez, az azt bizonyítja, hogy mustunk 1000 részében 8 rész sav van jelen. A jó mustban 6, legfeljebb 7 rész az, ami még megtűrhető; a 7 rés/.en tul levő részek pedig 8— — 4— b B 0 V rtTíüT" (ura —a már arányba hozandók a must tömegével. Tehát, ha a must 8 fok Bavanytartalmu, a must minden 10 literéhez még külön-külön 1

5/

1

0 üter vizet; ha 9 fok a savtartalom, ugy minden tiz-tiz liter musthoz 3—3 liter vizet; ha pedig 10 fok a savtartalom, akkor minden tiztiz liter musthoz 4 és fél liter vizet kell adnunk. Igy hozatik arányba a szaporitottt viz által a savanytartalom a musfnak már meghatározott czukortartalmával. Ez által a bor kellemessége ős tartóssága legkevésbé sem szenved. A ezukormenynyiség az igy meghatározott vízmennyiségben, porrá törve folytonos keverésközben oldatik fel, s igy a musthoz kevertetik. Savmérő. A savtartalom meghatározható az Ott, vagy Mollenkopf-féle savmérővel. Ez egy üveg kémcső, fokokkal ellátva; ezen csőbe kék lakmusz tinctura öntetik az a vonalig; ekkor a próba mustból annyi öntetik rá, hogy a b vonalig érjen; az öszszerázás után ammónia oldatot csepegtetünk bele. Ha a folyadékba mártott kék kémpapir csak meg pirosodik, akkor folytatjuk a csepegtetési mindaddig, mig a kék kémpapir szelet kék színét teljesen viszszanyerte. Ekkor megnézzük, hány fokig emelkedett a & tői a folyadék,? s ha ez a b foktól leolvasva 8 fokig emelkedett, az azt mutatja, hogy 8%-i a savtartalom. A fentírt eljárás mellett, ezen savmérővel ^^ pontosan meghatározhatjuk nem csak a mus', de a bor savtartalniát is. A vegyi szerek, a savmérő készülékkel együtt, Fromm Antalnál Budapesten megrendelhetők. Az idén a szabolcsmegyei bonuok kertekben, a szőlők be nem érése folytán, a czukortartalom alig hihető, hogy 10 százalékon felül emelkedheszék; a savanytartalom pedig körülbelül megüti a 10 fokot. Nézzük meg, tegyünk számítást, mily eredményt adhat itt nálunk ez idén a mustjavitás. A 10 százalék czukortartalmu 100 liter musthoz, melyből csak 5 százalék szesz lehet, a 3 százalék szesz kipótlására 6 kilo 90 deca ezukor (kilónként a porezukor 42 krjával, vagy süvegszámra 45 kr javai, 2 frt 90 kr vagy 3 frt 10

5/io kr értékben) kívántatik. A 100 liter must 10 fok savany tartalmának, a 16 százalék ezukor tartalommal való arányba hozatalára, a 10 liter must után 4

5/io ü

te

r vizet, szorozva 10-el, = 45 liter viz szükségeltetik. Ezen szaporulat által a must 145 litert tevén ki, a must többlete 45 liter, 7 krjával számítva 3 frt 15 krt képvisel. Tehát a ezukorra kiadott javítási költség egészen elenyészik; a tiszta nyereség p-dig az, hogy a különben savanyu gyenge bor helyett, kellemes ízű tartós erős bort nyerünk. (Folyt, köv.) K. I. GABONA CS ÍRNOK. Ny iregy háza, 1884 október 18 án. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. BuzalOO kl. 6.15 7. Rozs » » 5 80 6.35 Árpa > » 5.— 5.50 Zab » » 5.— 5.25 Kukorica* 4.60 4.70 Köles » —.— —.— Paszuly » 8.50 8.75 Szesz litk. 30.— 31.— Piaczi árak. Borsó » » —.— 18.— Lencse* » —.— 18.— Mund-liszt —.— 20.— Zsemlye* —.— 18.— Buza > —.— 16.— Barna k. —.— 11.— Burgny. 100 kl. uj 1.60 Marba' hűs 1 kl 52 hús 1 kl 52 » * » 52 Borjú Sertés Juh » » » 32 Háj » » — Disznózsír » » 72 Szalonna » » 62 Fagyú (nyers) » >33 Zöldség » » 6 Paprika » » 80 írós vaj 1 liter 60 Eczet 1 « 8 Széna 100 kl 2 80 Szlm. (tak)» > -.80 Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » » 2.85 Nyilt-tér*) Üzleti helyiség változtatás. Van szerencsém a helybeli és vidéki n. é. közönség becses tudomására juttatni, hogy az edénypiacz közelében több év óta fenálló fűszer és főzelék kereskedésemet, f. é. Szent-Mihály napjától kezdve, a pazonyi utczába Maár Adolf ur házába tettem át. Tisztelettel kérem eddigi t. cz. vevőimet, mikép tapasztalt bizalmukkal ezen túl is szíveskedjenek megtisztelni. Én a jövőben is, miHt eddig, a lehető legjobb minőségű czikkekkel fogok szolgálni. Becses pártfogásukat kérve, maradtam tisztelettel WEINBERG IZIDOR, (bécsi és budai lottó gyűjtő.) (220-3-2) 2"7>88. tk. Hirdetmény. A n.-kallói kir. jbiróság mint tlkvi hatóság részérói ezennel közhírré tétetik, miként Hrinyu János végrehaj tatónak, Mandel Móroé, mint a pilisi 6. sz. tjkvben foglalt birtok árverésem megvevője, de pontatlan fizetó elleni visszárverési ügyében vevő háza és költségére, a pilisi 6. sz. tjkvbe foglalt birtok háromnegyed része, 220 frt 85 kr. fizetetten vételár és költsége erejéig, e folyó 1884. évi októberhó 29-ik napján d. e. 9 órakor Pilis községházánál megtartandó árverésen becsáron alul is el fog adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett fizetetlen vételár. Arverelni kivánők tartoznak az iugatlan becsárának 10«/

0-ját a kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben, és pedig az első */

3 az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap, a második y

3 80 nap, az utolsó részlet 60 nap alatt lesz, esedékes 6% kamataival együtt, a n.-káilói kir. adóhivatalnál lefizetendő. Erről az érdekeltek azon figyelmeztetés kapcsában értesíttetnek, hogy a többi árverési feltételeket akár e hatóság tlkvi hivatalában, akár Pilis község házánál megtekinthetik. Kelt N-Káilóban, 1884. évi augusztus 23-án. (229—1—1) Jauthtf, kir. jbiró. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK.