Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-05 / 40. szám
IV. évfolyam. 40. szíim. Nyiregyháza, 1884. október 4, (SZABOLCSI HIRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : A l aP szellemi részét képező küldemények, a postán vagy helyben hájhoz hordva- Az el6fizetés i P énze k- megrendelések a a lap 3zerkcsztó czime a[aM k(íretne k heküldetni. «vre 4 frt. szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Bérment e, |en |eve|e k „ g(lk ismertt kezektöl f o. Félévre » -Jóim Elült kiadótulajdonos könyvnyoni- „ j t. , k e l Negyedévre > dáiához Amo-v - debreczeni - utcza 1551. szám), , „ , , . . A kéziratok csak világos klvanatra s az illető költségére küldetnek vissza. dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. a7.ám' intézendök. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. A községi jegyző és tanitó uraknak egész , fsak két forint.. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler _ _ irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Olvasóinkhoz. Lapunk mai számával beléptünk ez év utolsó negyedébe. Midőn ezt egyszerűen jelezzük, bátrak vagyunk megyénk művelt közönségének becses figyelmét felhívni és kérni lapunk további pártfogására és támogatására. Aki megyénk hirlap-irodalmát különösen a közelebb lefolyt időből figyelemmel kisérte, meggyőződhetett arról, hogy mig egyrészről mindig igyekeztünk a megyei köz és társas élet fontosabb mozzanatait feltüntetni, s a közönséget érdeklő közigazgatási ügyeket lehetőleg ismertetni; más részről soha sem tévesztettük szem elől a hirlap-irodalmi tisztességet és tárgyilagosságot: amenyiben a személyeskedés lealacsonyító hangját következetesen kerültük. Ez iránytól jövőre sem fogunk eltérni. Tisztelettel kérjük lapunk szives olvasóit, méltóztassanak előfizetéseiket a beállott uj negyedben megújítani, s a hátralékos dijakat posta fordultával kezeinkhez juttatni. Előfizetési föltételek. Postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 frt. Félévre 2 ** Ti Negyedévre 1 B A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A „Nyirvidék" szerkesztősége és kiadóhivatala. A cselédek és cselédtartók. II. Ha már a cselédtartók nem is veszik tekintetbe és számba azt, hogy hány darab kenyér, sült és más kész élelmi czikk vándorol ki az étkamarából és konyhából azoknak a bejáró szerető féléknek ; ha már készek feláldozni éjjeli nyugalmukat romlott cselédeik kedveért: valyon gondolnak-e legalább arra az erkölcsileg kiszámithatlan veszélyes körülményre, hogy a család növendék leány és fiu tagjainak különben is oly igen fogékony szivükbe és lelkükbe, a nőcselédek eme szeretkezésének közvetlen szemlélése által, mily ösztönök, vágyak és érzelmek plántálódnak át ? ! Azt mondhatja erre sok családapa és anya, hogy az ő gyermeke nem oly nevelést kapott, hogy ily egyének példái megvesztegethessék. Megengedem, hogy a nevelés igen sok rosz hajlamot el fojthat, és sok példának ingerét ellensúlyozhatja. Régen, amikor ínég nem voltak gyermek-szobák, a nevelés kétségen kivül csudákat teremthetett, sőt teremtett is e tekintetben. De ma már, amidőn a gyermekek egész napokon át magokra és a cselédekre hagyatnak a gyermekszobában: a házi nevelés mindinkább kevesebb üdvös eredményeket képes felmutatni. A rosz példák mindig ragadósabbak, mint a jók. Igy volt ez, az oly sok tekintetben jobb múltban is, igy van az a jelenben, és valószínűleg igy lesz a jövőben is. Hogy mily gyenge eszköz a cselédek rosz erkölcsi magokviselete által elő álló példák ellenében, a családapák és anyák fentebb érintett kifogása és mentegetőzése: egy megkapó hasonlatot, illetőleg esetet mondok el. Élt egykor egy mezővárosban két család. Az egyik egy özvegy anyából, és két erkölcsi tekintetben nem a legjobb hirben levő eladó leányból állott. A másik egy alsóbb rendű tisztviselő családja volt, egy igen okos anyával és egy szellemes növendék leánykával. A két család, illetőleg a két anya és a három leány, a legbensőbb viszonyban voltak egymással. Nem volt egy délután, amelyet együtt nem töltöttek volna. A tisztviselő apa nem a legjobb szemmel nézte a két anya és a három leány barátkozását. Nem egyszer kelt ki hangosan neje előtt a naponkint erősbülő barátság ellen; mig végre egy napon határozottan kijelentette, mikép nem akarja hogy leánya elromoljék, ama két leány barátsága által. Az anya mindent elkövetett, hogy férjét az ellenkezőről győzze meg. Az ő leánya nem ugy van nevelve — mondá — hogy a rosz példa, ha mindjárt naponkint látna is olyat, el tudná rontani és félre vezetni a tisztessség útjáról. A férjnek minden ellenvetése hasztalan volt. A feleség folyvást csak a magáét hajtotta. No jó feleség, mindjárt meggyőzlek én állitásom helyes és igaz voltáról, — mondá a férj és kiment a konyhára, ahonnan egy darab szenet hozott be, amelyet e szavakkal nyújtott át nejének: itt van e darabka szén, vedd a kezedbe de ugy, hogy ujjaidon egy lelielletnyi feketeség se maradjon. Az lehetetlen, — felelt a feleség és anya. — Lásd fiam ilyen a rosz társaság és a rosz példa — szólt diadal-érzettel az apa — hiábau őrizkedünk tőle; hiában minden vigyázat és óvatosság, ha egyszer érintkeztünk a roszszal és naponkint szemléljük a rosz példát, magunk is foltosak leszünk tőle; előbb-utóbb nyomokat hagy maga után szivünkben és lelkünkben. Az apának igaza volt. A rosz példák ragadósak, mint a szén; sötét foltokat hagynak lelkűnkön mint a szén, amelyeket az után koránt sem oly könnyű eltávolítani, mint a szén-okozta foltokat. Ajánljuk e kis erkölcsi leczkét a családos cselédtartó apáknak és mamáknak. Ha már semmi más nem készteti őket a női cselédség mai erkölcsi viseletének szigorúbb házi rendszabályok alkalmazása által való megváltoztatására, és az által saját magok nyugalmának s vagyonának biztosítására: legalább tekintsék ártatlan gyermekeik erkölcsi fejlődését. És ha a rendőri hatóság szemet huny is a cselédek mai nagyon is veszélyes irányt és mérvet vett erkölcstelensége előtt: a cselédtartók beszéljenek össze, és határozzák el magokat, hogy a nőcselédekkel szemben ezentúl szigorúbb és az erkölcsi követelményeknek is megfelelőbb eljárást vesznek alkalmazásba; hogy a szeretők bejárását kitörlik a szegődségi föltételek közzől. Csak az első lépés lesz nehéz, a többi az után magától fog menni. Kniethy István. Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. (Vége.) Olvastatott a m. kir. belügyminisztériumnak az aratók felfogadása és szerződtetése körül követendő eljárás szabályozása tárgyában alkotott szabályrendelet módosítását tárgyazó leirata. Minthogy a miniszteri leiratban hangsúlyozott azon elvnek gyakorlati alkalmazása, hogy az aratók felfogadására vonatkozó szerződés és ügylet bélyeg- és illetékköteles, a különben is jelentékeny köz terheket viselő gazda közönséget fogná sújtani, s okot szolgáltatna arra, hogy a pénzügyi törvények és szabályok nagy halmazával ismeretlen gazda közönség, saját hibáján ós akaratán kivül, törvény sértést kövessen el, s a pénzügyi közegek zaklatásainak legyen kitéve: a miniszteri leirat tudomásul vétetett s a tervbe vett szabályrendel ;t elkészítése beszüntettetett. Torontálmegyének a törvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvények megváltoztatása iránt az országgyűléshez intézett felirata tudomásul vétetett. Olvastatott Torda-Aranyos megyének a megyei tisztviselők, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjaztatása tárgyában, az országgyűléshez intézett felirata. Miután Szabolcsmegye közönsége f. é. 112/b. gy. számú határozatával egy bizottságot küldött ki a végett, hogy a megyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet tagjai s ezek özvegyei és árvái nyugdíjazásának kérdésében, véleményes jelentést terjeszszen a közgyűlés elé: a torda-aranyosmegyei felirat, figyelembe vétel végett, e bizottságnak kiadatni határoztatott. Szabolcsmegye számvevősége a megyei gyámpénztár 1883 évi számadási mérlegét, jóváhagyási záradékkal való ellátás és a m. kir. belügyi miniszterhez való felterjesztés végett, bemutatván: a bemutatott mérleg, a jóváhagyási záradékkal ellátva, a m. kir. belügyi miniszterhez felterjeszteni határoztatott. A megyei kórházi választmány, a megyei kórháznak I általa megvizsgált 1855 évi költségelőirányzata bemutatatván : az előiráuyzat, a mellékelt leltár, s a fa szükségletet feltüntető kimutatás és felvilágosítás kíséretében, jóváhagyás végett, a belügyi miniszterhez felterjesztetni határoztatott. Olvastatott a megye közigazg. bizottságának az árvuügyi felebb viteli küldöttség vidéki tagjai részére leendő napdij meghatározása iránti jelentése. Minthogy a megye közönsége a közigazg. bizottság jelentéséből arról, hogy a közig, bizottság árvaügyi felebb-viteli küldöttségének vidéki tagjai az üléseken a napdij és fuvar pénz hiánya miatt nem jelennek meg, nem győződött meg ; minthogy továbbá a megyei önkormányzat terén veszedelmes kísérlet egy küldöttség tagjai részére a fuvar és napdijak rendszeresítése; és minthogy a gyámhatósági tartalék alap, amelyből e kiadásokat a közig, bizottság fedeztetni javasolja, nincs oly kedvező helyzetben hogy abból az árvaügyi felebbviteli küldöttség tagjai részére az érintett kiadások kiutalhatok lennének: a közigazg. bizottság jelentésében foglalt indítvány nem voltéi fogadható. Amenyiben azonban a közgyűlés a közig, bizottság jelentéséből arról győződött meg, hogy az árvaügyi felebbviteli küldöttségnek vidéki tagjai, az egyes árvák hátrányára, s a közszolgálat tekintélyének rovására, nem jelennek meg az üléseken; felhívja az illető küldöttségí tagokat, hogy hivatásuk magaslatára emelkedve, hazafiúi kötelességüknek ismerjék az osztályrészükül jutott feladatnak lelki ismeretes teljesítését. Felülvizsgálat alá vétetvén Nyiregyháza város képviselő testületének, a helybeli VI. osztályú gymnasiumnak VIII. osztályüvá leedő fejleszthetéséhez kért anyagi segély tárgyában 4741 és 4742/884 számok alatt hozott s Bodnár István képviseleti tag által meg fölebbezett határozata. : a fölebbezett határozat, indokai alapján, helyben hagyatott, s az annak végrehajtásához szükséges törvényhatósági jóváhagyás, az 1871 XVIII. t. cz. 26 §-ára való hivatkozással, egyhangúlag megadatott. Tárgyalás alá vétetett a községi jegyzők nyugdíj intézeti választmányának, 202/880 bgy. számú határozattal alkotott megyei szabály-rendelet 2-dik § ának magyarázata és értelmezése tárgyában benyújtott felterjesztése. A jegyzői nyugdíj intézeti választmány előterjesztett kérelme folytán, ezennel határozatilag kimondatik, miszerént a jegyzői nyugdíj és segély alap létesítése tárgyában 202/880 bgy. szám alatt alkotott szabály-rendelet 2. §-a aként értelmezendő, hogy a községi jegyzők évenkinti nyugdij tartozása, az 1880 évet megelőző időre vonatkozólag is 10 frtban van megállapítva, s az ez értelmezéssel ellenkező gyakorlati alkalmazás, illetőleg eljárás megszüntetése végott, Kállay Ferencz fő számvevő utasíttatott, hogy a nyugdij intézeti tartozásokat, az ez értelmezés által is megállapított összegekben, irja elő; a már befizetett ö-zegeket megfelelő módon könyvelje el s az ekéut helyesbített hátralöki kimutatást az alispáni hivatalhoz terjeszsze be. (100.)
