Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

„IV Y 1 B V I D í: K." már több mint egy éve szintén ajándékozott 100 frankot és 10 aranyat; mely összeget « egylet el w fogadott, de a pály ázatot ugy látszik a jövő század számára óhajtja fentartani. (§) Németh lános nyírbátori kir. járásbíróság, alhiró a szathmári kir. járásbírósághoz helyeztetett át hasonló minőségben. = A maayar színészek száma, az országos magyar színész-egyesület titkára által készített kimutatás szorént, 985-re megy. K számból a budapesti nemzeti színházra 57 a kolozsvárira 60 a vidékiekre 816. Ez utóbbi létszámból részben szerződós nélkül, részben daltársulatoknál van 390. Az egyesületből a legutóbbi öt év alatt, kilépett 118, meghalt 106. (!) A magyar kir. állami vasutak igazgatóságától vett értesülés szerént, a zimouy-belgrádi összekötő vasút folyó évi szeptemberhó 15-én adatott át a forgalomnak. — A Pesti Hírlapot, mely ez idő szerént a legelterjedtebb és legtartalmasabb magyar napi lap s amely a legkiválóbb publicistikai és szépirodalmi erőket egyesíti maga körül, melegen ajánljuk a magyar olvasó közönség pártfogásába, mint oly demokratikus tápot, amely nem szolgál egy pártot sem, csak a magyar állam és nemzet ügyét s e szerint mindenki pártkülötnbség nélkül élvezheti. A Pesti Hírlap, tekintve nagy terjedelmét, (mindennap 14—16, vasár- és ünnepnapokon kusz-huszonnégy, s hétfőn és ünnepek uíán is tizenkét oldalon jelenik meg), ma a legolcsób lap is. Negyedévre 3 frt 50 kr.; egy hóra 1 frt 2J kr. ; tehát csak '20 krral drágább, mint a legkisebb néplapok, melyek-t terjedelemre négyszeresen mul felül. Gazdag napi rovatain kivill folyton egy vagy két jó regényt közöl; naponkint két-három sót négy tárczát hoz; színházi, távirati és napi hír rovata bóvebli, mint a legnagyobb lapoké, melyekkel jól értesültség dolgában is kiállj i a versenyt. Benne a komoly politikus ép ugy megleli a neki való olvasmányt, mint a szépirodalmat kedvelő nók, kiknek divattudósitásokkal és hetenkint zene-melléklettel is kedveskedik Vezórczikkeit felváltv i: Pulszky Ferencz, Beksics Gusztáv, Tors Kálmán, Eötvös Károly, Pesty Frigyes irják ; tárczáit, karczolatait: Mikszáth Kálmán (Scarron), Bartók Lajos (Don Pedró), dr. Kenedi Gézi (fel. szerkesztő), Tábori Róbert (Coluuibus), Luby Sándor és Gyöngyösy László belmunkatársak s a killmuukatársak közül: Ágai Adolf (Csicseri Bors), Kürthy Emil, dr. Várady Antal, Tóth Béla, dr. Sziklai János, dr. Ridő Autal, tíyőry Vilnics, Könyves Tóth Kálmán, Sebők Zsigmond, Roboz István. Milkó Izidor, Csáktornyai Lajos, Gabányi Árpád, s általán az öregebb és ifjabb irók közül a kiválóbbak szolgáltatják. Szeptember elsejétől kezdve, előfizetőinek azt a különös kedvezményt is nyújtja, hogy ezek minden vasárnap külön négyoldalas zene-mellékletet kapnak a laphoz, a legújabb és legjobb zongora-darabokkal, vastag, finomapapirra nyomva ugy, hogy afcok u;gyedévenkint egy-egy tartalmaszenealbumba lesznek köthetők, mely méltán foglalhat helyet müveit családjaink asztalán. A »tisztelt Házból« és »méltsás Házból* cziin alatt a jeles tollú Mikszáth Kálmán által irt s országszerte kozkudveltségre kapott országgyűlési karczolatokat ezentúl idonkiut apró művészi rajzok és karrikaturák fogják még érdekesebbé tenni. Valóban méltó a Pesti Hírlap a legnagyobb pártolásra. A kiadóhivatal (Budapest, V., Nádor-utcza 7., Légrády testvérek) levelező lapon nyilvánított óhajra mutatványszámokat egy hétig ingyen küld. — Az »0rszág Világ* XlII-dik füzete a következő tartalommal jelent meg: Beöthy László. (Arcképpel.) Balázs Sándor-tói — Világos. Költemény. Fejes István-tói. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károly-tól. — Csevegés. Szűcs Istvánnak ajánlja Vay Dániel. — Egy khínai írónő. (Képpel.) Dr. Turnovszky Mór tói. — Csak egy kicsit ostoba. Rajz. Halina Sándor-tól. — Van-yen-tsang vas rúdja. Khínai költemény. Fordította Palágyi Lajos. — A Fidsi szigetek lakói. (3 képpel). — Cirbolya. Bege. Baumbach Rudolf-tói — A/, abyssiniaiak Londonban. (6 képpel) — A hét története. Adorján Sándor-tól. — A kuli hazatérte. (Képpel) — A sz.-pétervár-gacsinai vonal őrzői (2 képpel.) — Királylátogatás. (2 arczképpel.) — St9fan Kiss. G-enre kép a katona életből. Költemény. Szabó Endrétől. — Debreczeni tárcza. G-róf Vay Dánieltől. — Vallomás. Irta Guy de Maupassant. — A csa^ podár szellő bűnhődése. Barabás Benedektől. — Igy születik a nép! Költemény. Pongrácz Bélától. — A megbüntetett korcsmáros. Emlékezés a franczia-német háborúra. Irta Brentano Frigyes. — Bécsi specialitások Kaposi Bélától. — Villamosság és napsugár. Zphr-töl. — Zergevadászat a fogarasi havasokon. Egyesy Gézától. — A király Aradon. — Tanács. (E*y kaczérnak.) Kadocsa Elektől. — A franczia-khinai háború. (C kép.) — Az esküvő előtt. (Képpel.) — A kormányozható léghajó. (Képpel.) — Irodalom. — Színház. — Művészet. — Kegyelet. — Jog és rend. — Találmányok. — Divat. — Utazás. — Építkezés. — Tréfa. — Kiállítás. Hölgyek naplójá. Nj omda és könyvészet. Gyászrovat. Különfélék. Sakk hírek. Sakk. Rejtvények. Naptár. Hirdetések. Előfizetési ára : Negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt. egész évre 10 frt. — A »Képes Családi Lapok* 51-dik számának tartalma: Két sziv története; elbeszélés, irta Kunhegyi Miklós, (vége.) — Dalaimhoz; költemény, irta Lévay Sándor. — Siratóból koporsóba; rajz. (vége köv.) — Az agglegény; rajzt, irta Sz. L. — Gólya-czigány; rajz, irta Kamocsay Pista. — A műtét. — Heti tárcza A magyar dalmüvészet temploma, irta Anatole. — Nagybátyám a kapitány, (vége köv.) — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képek : Amerikaias igazságszolgáltatás. — Tekenősbéka fogás a Bahama-szigeteken. — Jób és barátai. — Rét-égés Langerooge szigetén. Melléklet: A »San Sebastianc czimü regény 161—176 oldala. Előfizethetni : Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — A magyar népdalok legnagyobb gyűjteménye! A »Magyar Dal-Album* czimü egyetemes magyar népdalgyűjtemény V. kötetéből most jelent meg a 9. füzet a 961—980. számú, következő dallamokkal: 1 Sallangos paripán vágtat a betyár. 2. Sárga csizmás Miska. 3. Sípol a szél, hideg őszi este van. 4. Sikolt a harczi sip. 5. Sírtam én már eleget. 6. Sobri Józsi a csárdában. 7. Sorba legény ... 8. Sötét felhő boritja be az eget. 9 Szatmár város, nem látlak már. 10. Száll a felhő magasan. 11. Száraz kukoriczaszár. 12. Szebb a szőke, mint a barna. 13. Szerelem, szerelem. 14. Szeretem én a kis babákat. 15. Szeretem én magát nagyon. 16. Szeretlek, szeretlek, galambom. 17. Szénaboglya, de széles 18. Szép sem vagyok, mégis szeret. 19. Szivem adta, lelkem adta. 20. Szőke vize a Tiszának. A teljes gyűjtemény, vagyis a zongorára alkalmazott 1000 magyar népdal ára együttvéve 7 frt 80 kr. A f. évi ötödik évfolyam, vagyis a 801—1000-ik számú dallamok előfizetési ára bérmentes szétküldéssel: 1 frt 80 kr. A »Magyar DalAlbum* V. kötetének szövegkönyve »Magyar Daltár* V kötet czim alatt jelenik meg ; előfizetési ára 80 kr. A »Magyar Daltár* öt kötete, mintegy 2000 dalszöveg efl 4 frt. Előfijetések postautalványon a »Magyar DalVegyesek Legújabb ébresztő ágy. Igen érdekes és czélszerű az ujabban villamos készülékkel berendezett ébresztő ágy, amely a szerént, amint az órát igazilják, bármikor fölébreszti az alvót s ha nem akar fölkelni, drasztikus módon kényszeríti ébredésre. Az ébresztés módja következő. Mindenekelőtt megcsendül két csengetyü s az ágy mellett álló gyertya meggyulad, A késlelkedő alvó fejéről láthatatlan kéz lerántja a hálósipkát; ugyanekkor meggyújtja a villamos szikra a kávéfőző alatt álló légszesz lámpát, Egy zenélő doboz hangjai is költögetik az álomszuszékot, Ha a zene nem használ, megcsendülnek újra a villamos csengetyük. Utolsó intésül fehér czédula ugrik elő, melyen e rövid biztatás van: »Föl!« Ha még ez sem segit, következik a büntetés: a javíthatatlan alvó egyszerűen kidobatik az ágyból ! A fecskék szülői ragaszkodására vonatkozólag igen érdekes történetet hallánk egy porosz vasúti állomásról. Egy rég nem használt podgyász-szállitó kocsiban fiatal fecs'cepár rakott magának fészket. Egy szép reggel azonban kegyetlen emberek felzavarták a pár csöndes családi életét. Kellett a vasúti kocsi, előhúzták, mozdonyhoz csatolták és repült a kocsi árkon bokron, ungon-berken keresztül. A személyzetnek feltűnt, hogy egy fecske-pár folyton a mozdony után repült; ha a mozdony megállt, a fecskék is megálltak és csírípolva körülrepkedték a kupét, melyben fészkük volt. A végállomáson kiderült a tényálladék, a kis fiók-fecskék benn maradtak fészkükben 8 a szerető szülők annyi száz mértföldet repültek utánnuk. A vasúti személyzet — becpülve o forró ragaszkodást — nem oántotta a fészket s a szülők újra egyesülhettek gyermekeikkel. Különféle gyorsaságok. A közönséges gyalogló 2 óra alatt egy mérföldet halad, tehát egy perez alatt ép

an egy métert. Ha éjjel-nappal folytonosan menne, 450 nap alatt körül járná a földet. A leglasubb állat a csiga óráuként csak 32 czentiméternyit mászik. A postakocsi óránként 1 mérföldet, perczenként két métert, a lovas futár pedig óránként 2 mérlöldet, 8 perczeként 4 métert halad. Az ügyes korcsolyázó 1 óra alatt 4 mérföldnyi, azaz egy perez alatt 8 méternyi utat tesz meg. Ép ilyen gyorsan fut az iramszarvas, mely egy nap alatt 96 mér földet halad. A jó agár háromszorta gyorsabb; óránként 12 mérföldet, s perczenként 24 métert rohan. Ila szt a gyorsaságot folyton megtarthatná. 1.6 nap alatt körül nyargaluá a főidet. A légy egy perez alatt l'/a, a fecske 24, a sas 31, a postagalamb 46 métert röpül. Ez az utóbbi tehát mintegy 8 nap alatt megkerülhetné a földet. A czápa perczenként 13 méternyi, s óránként 6 mérföldnyi gyorsasággal úszik A vihar egy perez alatt 19, az orkán 25 méternyit rohan. A gőzmozdony teher nélkül perczenként 26 métert, óránként 12 mérföldet fut; 19 nap alatt futná körül a földet. A terhes kocsikat húzó mozdony csak felényi gyorsaságra képes. A közönséges puskagolyó egy perezben 95, az ágyú golyó 190—200 méterre röpül. Ez utóbbi tehát — ha eredeti gyorsaságát megtarthatná — egy nap alatt körül kerülné a földet. A hang perczenként 2'/a kilométert, a fény 42,000, s a villamosság 60—70 ezer mérföldet halad. Hát az emberi gondolat? Közgazdaság. Szőlészeti tanulmányok. I. A kerti vagy homoki szőlők nagy fontossággal bírnak nem C9ak közgazdászati, hanem társadalmi tekintetben is; sőt ezek mé£ a nagy jövedelmű gyümölcstenyésztésnek is bölcsői. A phylloxera, vagy szőlőtetű jobb bort termő hegyeinken, nagy mérvű pusztításokat tesz, mely ellen biztos irtószert fel fedezni még eddig nem sikerült. A laza homokba ültetett szőlő, tökéletesen ment marad a phyllox^rától míg akkor is, ha eleven bogarak tétetnek a tőkékhez ; azok ott okvetlen elpusztulnak, mert a homokos talajban nem élhetnek. Ha Szabolcsmegye közönsége hivatását megértve kötelességét teljesiti, és szőlészetét a mai korúak megfelelőleg fejleszti: ugy reá egy szebb jövő fog viradni. A szőlőt azért tartjuk, és miveljiik, hogy hasznot adjon; hasznot pedig csak ugy fog adni, ha eltaláljuk, és követjük azt az eljárást, mely szerint a lehető legjobb és legtöbb bort termelhetjük. Az ország más homok-területein lévő szőlős kerteket is meg figyelve; az ottani eljárást és mivelési módozatokat tanulmányozva: czikkeim során ismertetni fogom az okszerű metszést és válogatást vagy fattyuzást; még pedig mindkét munkát ugy, hogy a szőlőfa életereje évről évre, a lehető legiöbb és kellőleg kifejlett termés előállítására ^asználtassék fel; és hogy miként kell a szőlőfajok egyrészét átalakítani részént ojtás, részént uj ültetés által. Szőlő tenyésztésnél a főczél az, hogy bár-mely szőlőfaj termékeny legyen, és azon éghajlat alatt kellőleg megérhessen. E czél a korán érő fajokkal nagyrészben el van érve ; melyek a mellett, hogy jó és sok bort adnak, még mint asztali szőlők is kellemesek; és mert mint nyers gyümölcs is a szállítást legjobban kiállják, a külföldön is legkeresettebbek, tehát legtöbb hasznot hozók; következésképen mindkét czélra használhatók. A szőlő termelésével lassanként oda kellene törekedni, hogy az, mint gyümölcs értékesíttessék ; mert a jó nyers sz^lő eladása általában több jövedelmet és gyorsabban hoz, mint ha borrá készitettnék. Ennélfogva a főfigyelmet a jó asztali, és egyszersmind jó borfaju korai szőlők felé kellene fordítani, melyek a homokon is bebizonyult jó fajok. Ilyenek a velteliui, és gyöngyszőlő (Chasselas) korai fajok, zöld Sylvání és olasz rizling, a feketék közzül a portugisi ós a nagy kék burgundi. Kissé jobb kezelés mellett, a homok-kerti borok is jó izü, tiszta, és szállításra alkalmas borokká válhatnak. Most is vannak itt borok, melyeket kóstolva, bátran ki lehet mondani, hogy azok jó izben, tisztaságban, és talán erőben is versenyezhetnének sok hegyes vidéki borokkd. A kerti borok rosz hírének oaa a , Z 'ptemberi fokon áll, de annál több benne a fehérnye, melynek letisztítására szükséges csersav, a hirtelen kisajtolás által meg nem adatott. Ezen oknál fogva az ily borok, gyengeségük és sok fehérnye tartalmuknál fogva, minden betegségnek alá vannak vetve, s a rendkívüli Bok savanyok miatt ihatatlanokká s tarthatatlanokká válnak. Ily eljárás mellett a hegyi borok sem lennének jobbak. Ila a szőlő, kivált ha az a jobb fajuakból áll, itt is érett korában szedetik, mikor már kevés savany és sok ezukortartalommal bir, miért ne lehetne a lapos helyen is ép ugy jó a bor, mint a hegyen? Hiszen a hegy csak anynyibau kedvezőbb a szőlő tenyésztésre, hogy a napsugarakat jobban megtöri, és kevesebb vizben részesül, mely két tényező csak az érésre van befolyással. De ha valamely vidéken, a napi általános meleg fok, hegy nélkül is elég magas arra, hogy a szőlőt tökéletesen megérlelhesse; a mellett a talaj is száraz; tehát minden tényező meg van a magas ezukor képződéshez : csak addig kell a szőlőt a tőkén hagyni, amig tökéletesen megérik. Ha pedig a must elegendő ezukor tartalommal bir ; tisztán csak rosz kezelés lehet az oka, hogy azon anyagból jó bor nem készíttetik. Tehát ha nem is épen a hegyi bornak, minden tulajdonai, melyeket különböző titkos módon állítanak össze, nyeretnek meg a homokkertekben ; de a bor erőssége, ami a czukor-tartalom magasságától függ, még is elérhető; a homoki borok is épen ugy válhatnak állandó, és szállítható borokká, mint épen a hegyi borok, csak érett szőlőből kell készíteni, és azután is helyesen kezelni. A szabolcsmegyei homok talajban, ugy a szőlő, mint a gyümölcsfák, kevés kivétellel oly szépen díszlenek, hogy a szőlős kertek nagyobb részében a gyümölcsfák, természetük szerént a legfelsőbb nagyságot érik el ; a szőlőfák pedig közép erőben vannak. Ugy látszik még is, hogy azon gyümölcsfajok, melyek inkább a föld szine alatt szélesen terjesztik gyökereiket; minta kajsziubaraczk-, szilva-, meggy-,.alma-, diófa sokkal egészségesebbek, mint a mélyen ható gyökerű körte és cséresynyefák. Ebből az a következtetés vonható le, hogy itt a talaj több helyen már egy méter mélységen alul uem kedvező a gyümölcs fáknak. Több különböző helyeken tanulmányozás végett a talajt 4—5 láb mélységre leásatván ; az altalaj ezen kóros hatását, szerény véleményem szerént okozza: ha ott könnyen oldható, oly mennyiségű sók vannak, melyek a fa által felvéve, a tápanyagok alkatrészeinek helyes arányában zavart okoznak ; bizonyos alkatrészekből igen sokat adván, ez által a fa betegeskedését s vegképeni elhalását idézik elő : vagy, ha az altalaj igen Bovány homok, mely ha a gyökerek bele hatolnak, nem képes annyi tápanyagot nyújtani, mint amennyi a már kiterjedt korona táplálására szükséges; annyival kevésbé képes termését kifejleszteni, sőt uj hajtásokat is hozni. E nézetet igazolja az a tény, hogy kiváltképen a vénebb körtefák ágvégei száradni kezdenek. Ily helyeken látható a szőlő levelek fodrosodá«a is, melyet a szőlőfa halála szokott követni. Ezen fodrosodást az éh-halállali küzdelem jelének tartom, melynek oka a talaj sovány voltában rejlik; mert oly helyeken a gyümölcs fa is épen oly silány kínézéssel bir, és az is épen ugy elvesz, mint a szőlőfa; pedig az nem fodrosodik. Tehát szeréntem, ugy a szőlőfa fodrosodását, mint a fák végeinek elszáradását, a talaj tulsoványsága okozza. Még egy lényeges nagy hibát kell itt meg említenem; nevezetesen azt, hogy a mélyen ültetett szőlő és gyümölcsfák sokkal terméketlenebbek mint azok, amelyek a föld színéhez közelebb hagyatnak. Több oly esetet láttam, hogy a mélyen ültetett gyümölcsfa, mind addig csak sinlődött, mig a föld színéhez közelebb uj gyökeret verhetett; az alsó eredeti gyökér pedig rothadásba ment át. A mélyen ültetett szőlő-veszszőknek is az alsó része többnyire elszokott rothadni, s csakis a felsőbb bütyköknél ver gyökeret, melyek az után arra terjeduek, amerre puhább és gazdagabb földet találnak. Tehát ugy az elmélet, mint a gyakorlat azt bizonyítja, hogy káros a mélyen való ültetés; mert ekkor a külső kedvező befolyások, légnemű táp anyugok, melegség jótékony behatásaitól a gyökérzet teljesen elzáratik. Azt is tapasztaltam, hogy az uj szőlős kertekbe ültetett szőlők általában erősebbek, és egészségesebbek, mint a már kihasznált vén szőlő földjébe ültetettek. Oly vén szőlő újítást sehol sem láttam, melynek a fanövése a középszerűségen felül állana ; hanem többnyire olyan, hogy csak nagy gondozással emelhető termő képességre. Ellenben az uj földekbe, vagy a kiveszettek helyére, több év múlva újonnan ültetett, kellőleg meg trágyázott szőlőknek fái, kevés kivétellel, mind erőteljesek voltak, me'yeknél bujább növésüek bármely talajban sem láthatók. Ezen tapasztalat utmutatás arra, hogy mind azon vén szőlők, melyekben a szorgalmas muuka mellett is a szőlőfajok pusztulásnak indulnak, vagy legalább silány termést adnak, meg újíttassanak ; néhány évig más növény termelésére fordíttassanak; csak is, ha a kiaknázott fel-talaj trágyázás által ismét termő képessé válik, ültethetök be újból sikoresen. K. I. GABONA CS lltNOK. Nyíregyháza, 1884. szeptember 20 án. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 6 20 7.20 Rozs » » 5.60 6.05 Árpa » » 4.90 5.20 Zab » » 5.— 5.10 Kukorica* 6.— 6.10 Repcze » —.— —,— Paszuly » 7.— —.— Szesz litk. 28. </

2 29. >/

2 Piaczi árak. Borsó » » —18. — Lencse* » —.— 18.— Mund-liszt — — 20.— Zsemlye » —.— 18 Buza » — IC. Burgny. 100 kl. uj 1.80 Marha hüs 1 kl 52 Borjú hűs 1 kl 52 Sertés » » » 52 Juh » » » 40 Háj Disznózsii Szalonna Fagyú (nyers) Zöldség Paprika 1 » » 72 > > 62 > > 33 » » 6 » >1.20 írós vaj 1 liter 60 Eczet 1 « 8 Széna 100 kl 2.80 S'lm. (tak)» • 80 ül kin 1 kftbmlr 3.—