Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-27 / 4. szám
Melléklet <i (Folytatása a (Alapnak.) hezíttetik, <Je kizárva akkor sem lesz, mert a közjegyzőt is — különöseu a személyazonosság tekintetében — tévútra lehet vinni, és aki hamisítani akar, fog az a hamisításra módott találni a közjegyzői hitelesítés mellett is. Egyébiránt pedig azon veszély, mely a jogbizton ságot, a hamisítások elkövetése által fenyegeti, uem is oly nagy mérvű, hogy annak elhárítása végett rendkívüli eszközökhöz kellene nyúlni. A jelenleg érvényben álló szabályok magukbau is elégséges óvintézkedéseket tartalmaznak a hamisítás elleu, s ha az netalán elkövettetett, az ez uton szenvedett jogsérelem orvoslása iránt. Mert a telekönyvi jogszerzés alapját képező okmányok két tanú előttemezesével látandók el, éB az érdekelt felek a telekkönyvi változásról a bíróság által minden egyes esetben birói végzés kézbesítése által értesíttetnek, a büntető törvénykönyv pedig, a mellett, hogy a hamisító megbüntetése iránt intézkedik, módot nyújt az okozott sérelemnek az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítása általi orvoslására is. És valóban a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az fféle bünügyek száma ha?ánkban aránylag csekély, még kevesebben vannak pedig azon ügyfelek, kik ez utou helyrehozhatatlan károsodást szenvedtek volna. Ha azonban a törvényhozás mégis szükségét látja annak, hogy a hamisítások ellen óvintézkedések tétessenek, az esetre a hitelesítési kényszernél sokkal czélhoz vezetőbbnek vélnők a törvényjavaslatba oly intézkedést venni fel, hogy a telekönyvi jogszerzés alapját képező magán okiratok érvényességéhez az kivántassék meg, miszerint ezen okiratok vagy a községi elöljáróság előtt, a községi jegyző által szerkesztve, és általa s a községi biró által előttemezve és a község pecsétjével megerősítve állíttassanak ki, vagy ha nem így állíttatnak ki, legalább az egyik előttemező tanú ügyvéd legyen; továbbá csak azon telekkönyvi beadványok szolgáljanak érdemleges birói intézkedés tárgyául, melyek ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzéssel ellátvák. A közsígi jegyző és biró, kik e tekintetben felelősökké teendők, az aláírónak személyazonossággáért, sokkal biztosabban elvállalhatják a felelősséget, mint a közjegyző, aki e tekintetben mások tanúságára kénytelen támaszkodni; az ügyvéd pedig állásából kifolyó felelősségénél fogva ovakodni fog a hamisítások elősegélésétől; e mellett az ellenjegyzési kényszernek még az a haszna is meg lesz, hogy ez által gát fog vettetni a zugirászok működésének, akiktől származtak eddig is a legtöbb visszaélések, és akiknek szakavatatlan kontárkodása sokszor helyrehozhatatlan hibákat és orvosolhatatlan jogsérelmeket eredményezett. Kimutattuk ezekben, hogy a közjegyzői kényszer behozatala sem nem szükséges, sem nemindokolt, a mihez azt teszzük hozzá, hogy igen fontos indokok forognak arra nézve, hogy ezen közjegyzői kényszer mellőztessék,mert annak behozatala rendkívül veszélyes eredményre fogna vezetni. Ugyan is előre látható, hogy a hitelesítési kényszer azt fogná eredményez"! hogy a telekkönyvi jogok megszereszhetése minder ietben megdrágittatik, és sok esetben véglegesen lehet ^nué tétetik. A telekkönyvi bejegyzések joghatálya azon időponttól kezdődik, midőn az az iránti kérvény a telekkönyvi iktató hivatalba beérkezett. A beadási időpont sokszor annyira fontos, hogy egy negyedórai késedelem az érvényesíteni kívánt telekkönyvi jognak végleges meghiúsultát vonja maga után, Ha már most a feleknek még előbb közjegyzőhöz kell menni, még ott is talán várakozni a miatt, mert a közjegyző nincs otthon, vagy más teendőkkel van elfoglalva, melyeket félbe nem hagyhat: igen sok eset fog előállani, hogy a felek a hitelesítési kényszer miatt egész követelésieket elvesztik, és helyrehozhatatlan kárt szenvednek. És ez a veszély még azon ügyfeleket is fenyegeti, kik a közjegyzőség székhelyén a közjegyzőnek talán tőszomszédságában laknak. Menyivel inkább ki vannak pedig e veszélynek téve azon ügyfelek, kik nem a közjegyző székhelyén, hanem attól távol sokszor napi járó földekre laknak, Ezen vidéki ügyfelekre nézve, eltekintve a késedelem veszélyétől, még az a nehézség is elő áll, hogy a közjegyzőhöz eljuthatás végett napokat kell veszíteni, utazási költséget kell fizetni, és pedig nemcsupán a magok személyére, hanem az azonossági tanuk részére is, mi által a hitelesítési kényszer a jogügyletet annyira megdrágítja, hogy kivált kisebb összegű bekebelezéseknél. és csekélyebb értékű ingatlanok adásvételénél, ami pedig épen a vidéki embereknél a leggyakoribb, inkább az ügyletnek írásba foglalását és jogaiknak telekkönj vi érvényesítését fogják elmellőzni a felek, sem mint magokat a közjegyzői hitelesítéssel egjütt járó költségeknek és idővebztésnek alá vessék. A mi ismét azt fogja eredményezni, hogy a telekkönyvek, melyek főként vidéken most is nagyon rendetlenek, véglegesen összefognak bonyolódni, s igy nem a jogbiztonságnak, hanem a zavarnak, tisztázhatatlan bonyodalmaknak, és igen sokszor hosszadalmas pernek képezeridik alapját. Mely állapot előidézése, politikai és nerazetgazdászati szempontból sem kívánatos; mert magának az államnak, mint a jogbiztonság legfőbb őrének, kötelessége és érdekében is áll ovakodni attól, hogy a jogviszonyok összezavarodjanak, és ez által az alattvalók anyagi jóléte és adóképessége tönkre tétessék. De érdekében áll az államnak az is, hogy a telekkönyvi jogok érvényesítésével járó bélyeg és illetékjövedelmek befolyjanak,; már pedig az állam ezen jövedelme is veszélyeztetve van az által, ha a felek, a hitelesítési kényszer és ezzel járó költség miatt, telekkönyvi jogügyleteiket érvényesíteni elmulasztják. Még az itt elmondottakkal a hitelesítési kényszerből származó veszélyek sora nincs kimerítve, mert állhatnak ég fognak is előállani oly esetek, melyekben a hitelesítési kényszer a jogok érvényesítését teljesen lehetetlenné teszi és véglegesen meghiusítja. Ha a felek nem tudnak előállítani olyan két tanút, is személy azonosságukat igazolja, s a közjegyző által ki ismerve van; ha a vidéken lakó felek valamelyike „N Y I lt V I D É K" 4-dll< Hxámdho/. betegség vagy más akadály miatt a közjegyzőhöz be nem utazhatik, vagy épen a jogügylet megkötése után mielőtt okmányát közjegyzővel hitelesítette volna, — meghal: minden ezen esetekben a telekkönyvi jog érvényesítése lehetetlenné válik s a feleknek uem marad egyéb ut hátra, jogaik érvényesítése végett, mint per útjára lépni s a különben kötelezettségét teljesíteni kívánó felet költséges perrel s ez uton hozandó birói Ítélettel köteleztetni arra, amit különben sum vonakodott volna teljesíteni. Ily állapotot törvényhozásnak előidézni nem szabad, sem a közjegyzők anyagi elősegéléséért, sem azért, mert a hitelesítési kényszer Austriában már be vau hozva, s meg vagyunk győződve, hogy törvényhozóink birni fognak az önállósággal, hogy csupán azért, miszerint az osztrák örökös tartomáuyokkal e tekintetben is egy kalap alá vonassunk, nem fognak nálunk oly intézményt meghonosítani igyekezni, mely Austriában is, hol pedig a birtokviszonyok rendezettebbek, a törvényhozás fejlettebb, a közlekedési eszközök köuynyebbek és közjegyzői székhelyek sürüebbek, mint nálunk, általános ellenszenvvel találkozott, és megerősödésre nem számithat. Az idézett törvényjavaslatnak még csak azon részére kívánunk kiterjeszkedni, mely szerint a birótól arra nézve, hogy közjegyző lehessen, 5 évi birói gyakorlat, az ügyvédtől ellenben négy évi ügyvédi és egy évi közjegyzői gyakorlat kívántatik meg. Ez intézkedés az ügyvédre nézve lealázó és sérelmes. Lealázó azért, mert mig a bíróról elismertetik, hogy közjegyzői gyakorlat nélkül is képes lesz uiegielelui a közjegyzőséguek, addig az ügyvédtől ezen elismerés megtagadtatik; mert kimondatik, hogy az ügyvédre a közjegyzői teendőket uem lehet rá bízni, az ügyvéd a közjegyzői teendőknek uem képes megfelelni, ha csak egy évi közjegyzői gyakorlatot ki nem mutathat. Igazságtalan bírálat ez, melyet egész önérzettel utasítunk el magunktól. Az ügyvédtől szélesebb körű elméleti tauulmáuy kívántatik meg, mint a lirótól, az ügyvédi gyakorlat több oldalú, s annálfogva bővebb tapasztalatot nyújt mint a birói, és az ügyvédi gyakorlat sokkal inkább felöleli a közjegyzői gyakorlatot is, mint a birói, ugy, hogy az ériutett intézkedésnek semmi egyéb indokát nem tudjuk kimagyarázni, mint csupán azt, hogy az ügyvédektől a közjegyzői állásra még csak a pályázhatás lehetősége is elvonatni Ciéloztatik. Mert az ügyvédtől négy évi üg)védi gyakorlat mellett, még egy évi közjegyzői gyakorlatot is kívánni anynyit tesz, mint elzárni előtte a közjegyzői pályát, amenynyiben az ügyvéd, ha már négy évi ügyvédi gyakorlata van, aliglia fogja magát még egy évi közjegyzői gyakorlatra rá szánni azon bizouytalan remény fejében, hogy közjegyzővé taláu ki fog neveztetni. Sérelmes ez intézkedés az ügyvédi karra azért, mert mig ügyvédi működési köre mindig szűkebbre szorittatik, addig más felől megnehezittetik előtte a más pályára léphetés utja. _ .< Az ügyvédnek bí , pályára kinevezése már is csak a legritkább esete«^sözé tartozik, most még a közjegyzőség sorompói is bfisaratnak előtte. Még több észrevételt is tehetnénk a közjegyzői törvényjavaslatra, de azokat ezúttal mellőzzük. Kiemeltük a javaslatnak két legfőbb intézkedését, kimutattuk, hogy azok mindegyike a mellett, hogy az ügyvédi karra sérelmes,'— igazságtalau, és eredményében veszélyes is ; és azon jó reményben fejezzük be észrevételeinket, hogy azok illetékes körökben figyelembe fognak vétetni. Kelt Debreczenbeu az ügyvédi kumaráuak 1884. január 13-kán tartott közgyűléséből. Dr. Medve Kálmán, Takács Ferencz, h. elnök. titkár. Tanügy. Értesítés. A nyíregyházai ág. ev. elemi hat osztályú népiskolák tanulóinak első félévi vizsgái f. é. februárhó 11-től 22-ig következő sorreudben fognak megtartatni. I. A városi népiskolákban : Február 1 1-éu délelőtt 9-12-ig aV-VI-ik fia osztály vizsgája, délután 2—5-ig a felvégi I-II-ik vegyes osztályé. Február 12-én d. e. a V—Vl-ik leáuyosztályé, délután a központi I—H-ig vegyes osztályé. Február 13-án d. e. a IV ik fiu oszlályé, délután az alvégi I-II-ik fiúosztályé. Február 14-én d. e. a IV-ik leányosztályé d. u. akeieti I—Il-ik vegyesosztályé. Február 15-én d. e. a Ill-ik fin osztályé, d. u. anyugoti I-II-ik vegyes osztályé. Február 16-án d e. a Ill-ik leány osztályé, d. u az alvégi I-II-ik leány osztály vizsgája II. A tanyai iskolákban-. Február 18-án d. e. az Antal bokor-tanyai iskolában, d. u. a felső- baduriban Február 19-én d. e. a Henzsel-tanyai iskolában, d. u. a Súlyán tanyán. Február 20-án d. e. a k.-cserkeszi iskolában, d. u. az ujteleki tanyán. Február 21-én d. e. a n.-oserkeszi iskolában, d. u-aRacskó-tanyai iskolában. Február 22-én d. e. a Mandatanyai iskolában. Ezen elemi népiskolák téli vizsgáiról a t. cz. szülők s a nevelésügy buzgó pártfogói tisztelettel értesíttötoek Közli : Pazár István, e. é. igazgató-tanító. Yidki levelezés. Büd-Szent-mihály 1884 jan. 22. Tekintetes Szerkesztő úr ! A b.-szent-mihá!yi tűzoltó egylet zártkörű tánczvigalma januárhó 20-ikán megtartatott Az eredmény, az egylet tagjaira nézve, valóban megnyugtató. A meghívóban a >Kávéház* díszterme volt e tincz-vigalom helyéül kijelölve; de miután meggyőződött a rendezési arról, hogy a »Dobogó szálloda* terme és mellék szob sokkal nagyobb kényelmet fognak adni a válogatott k zönségnek : ennél fogva ez utóbbi helyen tartatott mi a jelzett táucz mulatság; ami ellen az utáu nem is vo kifogása senkinek. A terem moudhatni pazar fénynyel vo feldíszítve és kivilágítva. A rendezőség nem kiméit sei mi áldozatot, csakhogy a mulatni akaró szép közönsi igényei kielégítve legyenek. Nyíregyházáról és Hajdú Nánásról több derék vi kedélyű fiatal ember vett részt a vigalomban, akikne megjelenése kedves emléket hagyhatott hátra több szí nő szivében. Folyt a kedélyes mulatfiág fesztelenül egé reggeli 6 óráig, a mikor is a termet a mulató közünsé teljes megelégedéssel hagyta oda. A bálanyai tiszti Werner Miksa uradalmi számvevő ur áldozatkész kei ves neje volt kegyes teljesíteni. E kedélyes mulatságbs volt szerencsénk látni: Csurgai Etelka, Deák Pirosk Ditzel Irma, Fazekas Mari, Kösztler Etelka, Lancse Ilona, Rhédei Francziska kisasszonyokat, ugy szin Karczagról: Schw.ed Hona kisasszonyt. A czélra való tekintetből felülfizettek: nagyt. Tót Miklós ur 1 frt. 50 kr. Bittó Miklós ur 1 frt. 50 k Zicherman Ignáczné: 5 frt. 50 kr. Pirkel Istváu 55 k Juhász Etel 1 frt, 50 kr. Trajtler Soma 1 frt. 50 k Miklós Ferenoz 5 frt. Kresch Sámuel 2 frt. Kresc Ignácz 2 frt. Pap Béla 60 kr. Egy-egy forintot fize tek: Bokor Mór, Homolai Gyula, Szteriádi Sándor < Verner Miksa urak. Ötven-ötven krajezárt fizettel Benediktí Béla, dr. Csurgai József, Dohi Mibál Orbán Károly, Báthy Kálmán, Teszter Lajos, Tersánszi András, Kovács Miklós, Berencsi Géza, Dobrányi I Ilelfersohn Sámuel, Rózenberg Jiikab (tauitó.), Sándi István, Kabai Jószef, dr. Kalmár József, Tahi Mik; és Maurer Károly urak: A bevétel, a tombola-jegy árát is ide értve, 3C forint körül áll. Most már legközelebb a polgárok szí mára szándékozik ez egylet tánczmulatságot rendezn imely hisszük, hogy szintén meg fog felelni a várakozásna r. 1. ÚJDONSÁGOK. — Szabolcsmegye alispánja folyó évi januári 21-ről következő körrendeletet intézett a járási szolgi bírákhoz és Nyíregyháza polgármesteréhez. »Ertesitei a tekintetes urat, hogy az évnegyedes közgyűlés e általam csak azon tiszti jelentések és magánosok ált! beadott kérvények fognak, tárgyalás végett előterjesa tetni, amelyek a közgyűlés előtti hétfőt megelőzőleg nappal, az alispáni iktató könyvbe beiktattatnak. A jel zett hétfőn beérkezett és gyűlési tárgyalást igényi ügydarabok még felvétetnek a tárgysorozatba, melyek közgjűlés előtti kedden, a jegyzői hivatalban, bárki á tal megtekinthetők, s a meghívások kapcsán a bizot, sági tagokkal közöltetni fognak*. (§) A nyíregyházai termény-csarnok, a mult ht tekben tartotta meg évi rendes közgyűlését. A napi ren egyik fontos tárgyát a titkári jelentés képezte. A jelen tés' feltüuöén sötét szibbc Jéder-* tattft a mult évi tn> ményüzlet hanyatlását, anjoft hanyatlást, illetőleg pai gást, nagy részben az ominózus eszlári bűnvádi per okozti A jelentésnek tudomásul vétele után következett a vi lasztás, amelynek eredménye az lett, hogy elnökül SZÍ mueli Aurél, titkárul dr. Hartstein Emil köz- és váltc ügyvéd, pénztárnokul Silberstein László választatta meg egyhangúlag. *** A nyíregyházai iparos ifjúság által folyó 19-én rendezett tánczvigalom minden tekintetben fényese sikerült. Az estély fénypontját minden esetre Komit Fi renezné ő nagysága képezte, aki felülmúlhatatlan ked vessége, és minden lépésénél feltűnő lelki fölénye álta az iparosok osztatlan tiszteletét és szeretetét vívta Már pedig a tiszteletnek ez a neme is ér valamit; ol nemes és művelt lélek előtt pedig, mint Kornis Ferenc! né urnő őnagysága, határozott értékA tánczvigalma feszteleu kedélyesség sugározta körül. A csillárok fényé vei diadalmas versenyre keltek a fiatalság tüzétől ragyo gó szebbnél-szebb arezok, amelyek bizonynyal nem eg tánezos szivében gyújtottak maradandó lángot. Az iparo ifjúság ez úttal is megmutatta, hogy nem csak kész, d képes is a mai társadalom parkettjén megállani, elég erkölcsi és művelődési anyaggal rendelkezik arr uézve, hogy a farsangi naptár szerkesztéséhez ő is já rulhasson. A vigalom reggeli 6 órakor ért véget. Min halljuk a nyers bevétel körül-belül 340 forintra rugót • Ismét tüz ütött ki a holló utczában, folyó 21-én este 7 és 8 óra közt, éppen a n ipokban leéget két ház közvetlen közelében. Feltűnő, hogy daczára havas és fagyos időnek, az egész ház leégett. Mint hall juk, a toronyőrök csak akkor adták már meg a vésjelt, amikor a ház csaknem leégett. Kívánatos, hogy" toronyőrök ellen erélyes vizsgálat indittassék. • A korcsolya sport városunkban is élénk al kot öltött magára. Az ér alatti jégpálya nap-nap mellet telve volt a mult héten a sport kedvelőivel. Még a Morg melletti gödrök is kellő méltatásra találtak. Való ban öröii volt látni azt az ügyességet és kellemet, amit a korcsolyá zásban különösen a hölgyek kifejtettek. * Az idei farsang 20 nappal hosszabb lesz, a tavalyi volt. Tavaly már februárhó 7-én volt hamvazj szerda, tehát a farsang csak 31 napig tartott. Oly röl vid farsang, mint a tavalyi volt, még csak 1894-bel lesz e században. A leghosszabb farsaog pedig 188G-b*| lesz, amikor egész 60 napig fog tartani. * Torjay Károly nyíregyházai születesü 34 éves egyéi volt kir. végrehajtó a losonczi kir. járásbíróságnál, min a »Budapest«-ből olvassuk, több rendbeli sikkasztás e| követése utáu megszökött. X Szabolcsmegye alispánja körlevelileg hívja f<j a megye községeit, városait, hogy a községek és váró sok tulajdonát képező területeken való vadászati jogoj a fenn álló törvények értelmében, az egy határ be földbirtokosok a községgel, illetve a várossal egytttl legalább 6 évre bérbeadják. A vadászati jog evi tiszti jövedelme a tulajdonosokat birtokaránylag illeti. Ha arány ily módon nem volna megállapitható. az egész jd vedelem a községet illeti, amely közigazgatási czélokrl
