Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-20 / 29. szám

11 I> É IC.' De beszéljen maga az alapszabály. 1 §. Az állomás ezé Íja : a magkereskedést ellen­őrizni, s az által a gazdák, erdészek és kertészek érde­keit, az e téren előfordulható hamisítások és visszaélé­sek'ellen, megvédeni. , ... . , 2 § Az állomás, a magteruielők, kereskedők es fo­gyasztók által boküldőtt magvakat, a kívánsághoz képest, a kővetkező szempoutokból vizsgálja meg : <j) azonosságra, (nem és faj, esetleg alfaj, válto­zat) a lehetőségig , ...... j .. j b) tisztaságra ugy, hogy a küzdjük keveredett ide­geu magvak és anyagok menyisége, csak együttesen ha­tároztatik meg ; c) tisztaságra ugy, hogy az idegen magvak es anya gok menyisége éi mindégé egyenkint és pontosau meg határoztatik ; d) tisztaságra egyes kiválóan ártalmas gyomtól (pl. arankától ezádortól) ; «) ciirázó képességre; f) általános súlyra; g) faj-«ulyra, h) térfogati súlyra ; í) viz-tartalorora; k) a b) és e) alatt említett tulajdonságokból ere­dó használati értékre. Magkeverékeket az állomás nem fogad el vizsgá­latra, ugy szintén olyan magvakat sem, melyek csak az érén után kővetkező évbjn szoktak kicsirázni, például alma, körte, tinzafa, galagonya stb. 3. §. A 2. § a—g) alatti tulajdonságok barmelji kének meg vizsgálta tása végett, az állomáshoz a magvak- j ból a következő menyiséget kell beküldeni. A legapróbb magvakból, minők a füvek, a fehér ús korcs lóhere, csibebur, mák, dohány, repeze és más káposztafélék, nyír és égerfa stb. legalább 50 grammot. Középnagyságuakból, mint a luezerna, vörös lóhere, len, répa, stb. legaláb 100 grammot. Nagy magvakból, minők a gabonafélék, tengeri, hüvelyes vetemények, erdei fák magvai stb. legaláb '250 grammot. A térfogati suly meghatározásához bármifele magból legalább 1 és (él litert. A víztartalom meghatározásához legalább 100 grammot. Minthogy kisebb meuyiségek kevésbé mutatják az egész magkészlet átlagos minőségét, azért kívánatos, hogy az itt kitett minimumnál kevesebbet ne, hanem inkább többet tegyen ki a mustra. — Különösen az arankára való vizsgálathoz, tanácsos a minimum gyanánt megsza­bott 100 gramnál jóval többet küldeni be. 4. §. A megvizsgálás végett beküldött magvak, a mennyiben azok a vizsgálatra fel nem használtattak, a netán felmerülhető jogi kérdések miatt, az állomáson egy évig megőriztetnek, de vissza egyáltalában nem köve­telhetők. 5. §. A magvak vizsgálatáért a következő dijak fizetendők : 1. Az azonosság (nem és faj, esetleg alfaj vagy változat)meghatározásáért, a mennyire ez lehetséges 50 kr. 2. A mag tisztaságának meghatározásáért, a hozzá keveredett idegon magvak és anyagok % szerinti menyi­aégériek csupán együttesen való megjelölésével (mennyi­leges meghatározás) 1 frt. 3. Ceupán az aranka meghatározásáért 50 kr. 4. Csupán a szádor (Orobanche) meghatározásáért 3 frt. 5. A mag tisztaságának meghatározásáért, ha az idegen keverékrészek mennyiségét és minőségét egyeukit s meg kell jelölni (minőleges megh itározás): a) Csupán az emberre vagy állatra nézve mérges növények magvainak mennyiség és minőség szerinti meg­határozásáért 1—3 frt. h) Csupán a mérges növények és kártékonyabb gyomok magvainak uieunyileges s miuőleges meghatá­rozásáért 2 — 6 frt. c) Az összes idegen anyagok és magvak mennyi­leges és minőleges meghutározásáért(teljes botanikai elem tés) 10—20 frt. az egyesületi gyűlésekben kell eltölteni. . . (Ezelőtt nem rég' ii volt. megtörtént, hogy némely csalfa férjecske a társulati gyülésezést ürügyül használta a hazulról való távozásra; de e hamiskodás méltó ellenszerét találta a uóegyesületi gy ülésezések tartásában. . .) De hiányzik még egy. . . Egy gazdasági egyesület. . . E téren, épen e földuiiveló lakossal biró városban, mély csend, mély hallgatás. Ez aztán az oka, hogy nálunk a fóldmivelés ós barom­teuyéüztés oly sok kívánni valót tüntet lel ... Ez az oka, hogy alig van 2—3 cséplőgép e jelentékeny őster­melő községi>en, s hogy pjr-lni kell a gép-sltetés miatt. Pedig eg) csöknek e/. Ugy körül is megvan tapa-ztalatuk, kellő érzésük ... No de mni késik, soká késhetik, de nem múlik . . . A meglevő egyesületek közül azonban legszebben, legtöbbre haladt a nőegyosület. (Ugyan nagyot mondtam. Mintha bi/ony sitpektöl várható volna egyéb tzépnél\) E« igaz lett, hogy a mitől némelyek legkevesebbet vár­tak (s szerették a; egész ogy iülést halvaszületett gyt r­meknek czimezni . . .), az mutatott fel, aránylag rövid időn, legtöbbet. Egyik évben megalakult ..." A másik ban telket f-n házat vásárolt ... A harmadikban bizo­nyosan ciélját éri . . R-méljük felállítja a kisdedívo­dát. Mert a czél közel C<ak egy lépés uiár odiig. A házvásárlás azonban egyébkéut is nevezetes ese­mény. Nemcsak azért, mert az eladó, most egy egész száz frttal adta azt olcsóbbau, a czélra való tekintetből, mint 3 -4 hó előtt adta volna ; hanem mert a kálvinis­ták lassan gyarapodó orgona-alapja is egyelőre, legalább in spe, ajánlat által, 50 frt.il növekedett az áldomás ivás­nál« . . . Eat az ötvten frtit is ugyanaz az izraelita ember adta igérvényileg, aki a nőe^->ületnek a/ előbl, jelzett 100 frtot elengedte . . . (Padig nem mondható hogy hálából adta volna azon jótéteményekért, miket a kállóiaktól vett; mert vagyona, földbirtoka más megyé ben, és más községben van Itt Káliéban a takarékos ke­resztyének ktafttt, nem is köunyen lehet a zsidóknak sem nagyon gazdagodni; sőt sok Amerikában keres uj 6. A csírázó képességnek százalék szerinti meghatá­rozásáért 1 frt 7. Az átalános súlynak (1 kilogramba levő magvak számáuak) meghatározásáért 50 kr. 8. A magvak fajsulyáuak meghatározásáért 2 forint 9. A térfogati suly meghatározásáért 1 frt. 10. A víztartalom meghatározásáért 1 frt. (Vége küv.) képesítéshez kötött mesterségek A kereskedelmi minisztérium meghagyásából, a budapesti kereskedelmi ét íptrkamra, ugy.-zintcu az or­szágos iparegyesület i, tárgyalás alá vette azon kézmű­iparágakat, melyek az uj ipartörvény alapján, mint a képesítés igazolásához kótött mestersegek, iniuiszteri rendelet által lesznek meghatározandók. A kamara szakbizottsága által megállapított listát csekélv eltéréssel magukévá tettén az orsz. iparegyesü­let ipartársulati és kézműipari szakosztályai is: s mivel az ipartörvény végrehajtása körül alig merül lel fouto­sabb kérdés annál, kik sorolandók a »qualifikált« ipa­rosok közé; és ehhez képest kikre terjesztetik ki az ipartestületek köteléke is: szélesebb körökre nézve ér­d-kkel fog birni az emiitett két központi testület mun­kálata, mely szerint mint képesítéshez kötendő mester­ségek a következők hozatnak javailatba: 1. Asztalos, 2. Ács, 3. Aranyozó, 4. Arany-ezüst­müves, ékszerész, 5. Arauy ezüst- és fémverő, 6. Báb­sütő és viaszöntő, 7. Bádogos, ti. Bognár, 9. Borbély, fodrász, parókakészitő, 10. Csapó (halinkakészitő), gu­bá-, 11. Cseri p és palafedő, 12. Czimlestő, 13. Czipész, csizmadia, 14. C/.ukrász, 15. Esztergályos, tajték- és pipa-faragó, 16. Fazekas, kályhás, 17. Fa-zerszám ké­szítő, 18. Fémnyomó (Metalklrucker) 19. Fésűi, 20. Gép­gyártó (gépész), 21. Gombkötő, paszomáutos, 22. Haug­szer (fuvó-, vonó-, ütőhangszer) készítő, ^ougora és or­gouakészitő, 23. Harisnyaszövő, 24. Hentes és kolbász­készitő, 25. Kádár, 26. Kalapos, 27. Kaptafakészitő, 28. Kárpitos és paplanom, 29. Karton (kék ) festő, ru­hafestő, 30. Kefekötő, 31. Kéményseprő, 32. Kézműves, 33. Keztyüs és séiwkötő kés/.itő. 34. Kocsigyártó, 35. Kosárfonó, 36. Kovács, 37. Kőfaragó és szobrász, 38. Könyvkötő, bőrdíszműves, 38. Könyv- és kőnyomdász, 40. Kötélgyártó, 41. Kűtcsináló, 42. Lakatos, lánczko­vács, sarkantyús, puskamüvea, reszelővágó, 43. L?meze­lő, 44. Mázoló, lakirozó, koosiíényező, 45. Mechanikus, műszerész, látszerész, 46. Mászáros, 47. Molnár, 48. 49. Posztós, posztónyiró, 50. Rézműves, 51. Sárgaréz­és egyéb fémöntő, fé.nesztergályos és brouzmüves, 52. Sütő, 53. Szabó (szürszabó), 54. Szappanos és gyertya­mártó, 55, Szerkovács, 56. Szíjgyártó, nyerges, bőröndös, ostorkészitő, 57. Szitás és rostás, 58. Szobafestő, 59. Szűcs, 60. Takács, 61. Tímár, varga, irhás, szattyáuos, tobakos, 62. Üveges, 63. Vésnök. Közügyek. (A földmivelési miniszter) f. évi 28,631. sz. alatt a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhitó­sághoz. »Gyakori az eset, hogy az állatok elhullása, vagy kiirtása alkalmával, az eljáró állatorvosok és az ezeket helyettesítő emberorvosok, egyszerűin csak jelzik a betegségeket, a melynek következtében az állatt el­hullott vagy kiirtatott a helyett: hogy tüzetesen látle­letet vagy bonczleletet vennének fel, mely nélkül külö­nösen peres esetekben a felülvizsgáló határozni képtelen. Felhívom enélfogva a törvéuyhatóságot, hogy az állat­orvosokat és az ezeket helyettesíti) emberorvosokat uta­sítsa, hogy valamely állatt kiirtásánál, avagy pedig pe­res kérdésekben, a kórisme egyszerű megnevezésével S)ha meg ne elégedjenek; hanem minden ily esetben tüzetes látleletet, illetőleg bonczleletet vegyenek fel, s az abban pontosan és lelkiismeretesen leirt tünetekből vezessék le a kórismét; hogy igy, a felek vagy hatósá­gok kezében maradandó nyoma legyen annak: miféle kórtünetek vagy kóros változások alapján mondatott ki a kórisme*. (Az Amerikába való kivándorlás ügyében) a bel­ügyminiszter a következő ujabb körrendeletet intézte a törvényhatóságokhoz: »Hivatalos jelentések szerént, rövid időközönként ismétlődő szomorú jelenségek bizonyítják, hogy az Ame­rikába kivándorolt magyar alattvalók, a létezés legmos­tohább viszonyai között tengődnek ; és hogy az uj ha­zában a benszülöttek engesztelhetlen gyülölségével ta­lálják magukat szemközt; amely gyűlölség, leküzdhetlen akadályokat gördít már a megélhetés alapfeltételei elé is. A kivándorlás lehetőségének megakadályozása, ille­tőleg megnehezítése s ez által a viszásságok megszün­tetése tárgyában kiadott olőbhi rendeleteimre hivatkoz­va; felhívom a törvényhitóságot, hogy a fentebb leirt szomorú állapotokat tegye közhírré, és a külföldi uti levelek kiadására vouatkozó ajánlatok körül, lehető leg­szigorúbban járjon el: hogy ezen megszorító eljárás ál­tal a mai aggasztó mérvben szaporodó kivándorlások száma lehetőleg apasztassék.< Tanügy. Értesítés. A beszterczebányai m. kir. áll. felsőbb leányisko­lában, az 1884/5-iki tauévre, a növendékek beiratása f. é. szeptemberhó 1-éu történik. Ezen nyilvános tanintézet czélja, alkalmat nyújtani arra, hogy benne társadalmunk nőtagjai nemük sajátla­gossága és a társadalmi jelen viszonyok által feltétele­zett, de egyszersmind oly mérvű általános műveltséget szerezhessenek, mely egyfelől élethivatásukra szükséges, másfelől megfelel azon általános műveltségnek, melyet a férfiak saját életczéljuk érdekéből gymnasiumi és re­áliskolai középiskoláinkban nyerhetnek. A felsőbb leányiskola 6 évig tartó tanfolyamból áll, 6 osztálylyal. Az 1884/5-ik tauévben a 2-ik osztály is megnyit­tatik. Az l-ső osztályba felvehetők a legalább 10 éves oly leáuyok, kik az elemi iskola 4 osztályát jó siker­rel végezték. A 2-dik osztályba csak olyan leányok vétetnek fel, kik megfelelő életkoruak és nyilvánossági joggal biró tuiintózet megfelelő osztályából jó bizonyítványt hoznak. Megfelelő bizonyítvány hiányában, a jelentkező fel­vételi vizsgálatot tesz. Az intézet benlakással — internátus — vau ösz­szekötve. Az 1884/5 tanévre 12 növendék vétetik fel benlakásra. Kárpáti Endre, intézeti igazgatónál kell jelent­kezni. ÚJDONSÁGOK. + A magyar kir. pénügyi minisztérium meggyő­ződvén arról, amely szerént a magyar dol ánytérmelés egyik főbaja az, hogy a dohány ültetésekhez gyakran oly földek használtatnak, amelyek kielégítő minőségű dohány termelésére egyátalában nem alkalmasak ; az e tárgyban behívott szak-értekezlet javaslata alapján, el határozta, hogy az ország valamenyi megyéjében, tehát Szabolcsmegyében is, a dohány termelésre szánt földterü­letek szakértői előleges vizsgálat alá vétessenek ugy azonban ; hogy e talaj-vizsgálatok, az egész megje terü­letén, még ez évben befejeztessenek. E czélból Szabolcs­mfigyét 4 bizottságra osztotta, s a főispánt utasította, hogy a gazdasági egyletekkel magát érintkezésbe téve, az egyletektől nyerendő jelentések alapján, mindegyik bizottsághoz, a miniszteri kiküldöttek mellé, ogy-egy szakértőt jelöljöu ki; és e kijelölésről a debre­czeni dohány beváltó felügyelőséget, és a in. kir. dohány-jövedéki központi igazgatóságot mielőbb érte­sítse : hogy a bizottságok működéseiket f. é. augusztushó első napjaiban már - megkezdhessék. A szabolcsmegyei dohánytermelég szatisztikája érdekében, nem lesz fölös leges, ha az 1883 és 1884. évi dohány termelés kiterje­dését összehasonlítjuk é3 a jövőnek átadjuk. Termelt hazát.) Hanem adta mert adta. Aztán ez itt nem is épen oly ritkaság. Tánczolnak a felekezetek egymás javára. Adakoznak közös czélok elérése végett, vagy felekezeti czélokra. Sőt akadt izraelita, ki pár év előtt a reformá­tusok templom ujak a kertjébe, saját kertjéből fát, platá­nusokat, meg más díszfákat ültetett. A keresztyén fele­kezetek?! . . .A három ker. felekezet női, lígyesült erő­vel működnek a három ker. felekezetbeli apró gyerme­kek számára kisdedóvodát létesiteni. A hároui ker. fele­kezet lelkésze egyesült erővel buzog a nők mellett e kö­zös szép czélért . . . Ilyen itt a felekezetek közti reci­procitás. Es ez kihat az egyesületi életre általában. Az egyletek, társulatok is közösek. Ezek tisztviselői is fele­kezeti különbség nélkül választvák. Egyiknek elnöke kál­vinista, másiké pápista, harmadiké pláne zsidó s igy to­vább ; sőt van lutheránus egyesül, tisztviselő is, még pe­dig a javából; ki buzgó és áldozatkész, mint egy zsidó, puritán és megbízható, mint egy igazi kálvinista. Akkor van aztán hadd el hadJ. mikor polgári év, vagy iskolai év végződik, mÍKor gyűlést gyűlés követ . . . Ekkor so­-an ugy vannak a »tisztességgel« (elnökség, titkárság, jegyzőseg sat.), hogy még a közjó érdekében is sokalják a munkát Hanem muszáj újra, meg újra kezdeniök . . . Mert nagy szó ám az a »közbizalomc . . . S itt még vau - rtelme annak, hogy »nobile ofificium . . .« Most fő­leg, a mult heteken, melyeket a múzsák hetének nevez­hetnénk. bezzeg volt gyűlés meg gyűlési meg vizsga, meg vizsga. Alig végződtek az érettségi vizsgálatok, jöttek a fóreáltanodai tanulók vizsgálatai, szigorlatai napról-napra Aztán azok alig végződtek el, az elemi vizsgák ideje juni. 30-tól julius 6-ig a reformátusoké, juli: 2-án rom. cath. és izraelitáké. Ugy, hogy aki mindezeket lá­togatni akarta, akár napról-napra egyebet se tett legyen, mint vizsgáról ki, vizsgára be ... És bizony mindenütt örömmel mulathatott. Akár egy kis Athéné, olyan volt Kálló az elmúlt hetekben kicsiben . . . •lőtt aztán a jutalmak kiosztása. Itt látszott meg a társadalmi tevékenység, az egyletezés hatása, p. o. a S/.abolcsmegyei takarékpénztár 3 fóreáltanodai tanuló­nak adott 50 írtjával 250 frtot, a főraáliskolai segélyző egyesület 35 tanulónak adott 580 frtot; mégpedig kető­nok 40 — 40 frt, háromnak 30— 30 frt. tizenegy tanulónak egyenként 20 frt, aztán néhánynak 10 frt, egylitt 580 frt, a takarékpénztári segélylyel együtt 830 frt adatott ki az év folyama alatt. Innen-onnan szintén adatott 54 frt, együtt 884 frt. Ezeken felül jóviseletért és jóelőmenetelért Bólits József érettségi vizsgát tett ifjúnak adatott 50 frank arany, egy másiknak 20 frt. négynek 4 drb. 10 frankos arany, 12 fiúnak 1—1 10 frankos arauy. Több tauuló könyvet is kapott jutalmul. A felekezetek elemi iskolái­ban is, a rom. cath.-nál, gör. cath. izraeliták és reformá­tusoknál több-kevesebb számú könyv osztatott ki jutal­mul, szorgalomért, jómagaviseletért. íme, milyen szépeu segélyemre jöttek ez unalmas számadatok s felmentettek a: tói, hogy válogatott, keresett szavakban adjak kifejezést annak, mily élénk mozgalom uralkodik itt a tanügy fej­lesztése körül; mennyit áldoznak egyesek intézetek a tiuügy emeléseért. S be kell látni, hogy mégis csak okos ember lehet az a Keleti, aki szóvirágokat mellőzve, számokkal beszél ; mégpedig ahol a számjai nem tévesz­tettek, mily hatalmas érveléssel, milyen elragadó ékes­szólással s felemelőleg! Hát csak a statisztikának is meg kell adui, ami az övé. Mind igen szép, igen üdvös dolgok is volnának ezek. Szép az, hogy a szülők neveltetnek, taníttatnak még pe­dip reális ismereteket is igyekeznek gyermekeikkel elsa­játíttatni ; a társadalom pedig segit, gyámolítja a tanít­tató szüléket s a tanulni vágyó gyermekeket! . . . Mind sz-'-p! Csak aztán az ifjak ugy ne cselekedjenek, mint azon Erdélyországi ifjak, kikről Apáczai Cserei János írva hagyta, hogy: elvégezvén az iskoláikat, hátat fordí­tottak a könyveknek és szép asszony, szép ló, agár va­dászat, sat. után nyargalásztak ... Én és a szülők per­sze azt mondjuk erre: quod deus avertat. Hogy a szép asszonyok mit szólnak . az már más ! Vigil.

Next

/
Thumbnails
Contents