Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-07-20 / 29. szám
11 I> É IC.' De beszéljen maga az alapszabály. 1 §. Az állomás ezé Íja : a magkereskedést ellenőrizni, s az által a gazdák, erdészek és kertészek érdekeit, az e téren előfordulható hamisítások és visszaélések'ellen, megvédeni. , ... . , 2 § Az állomás, a magteruielők, kereskedők es fogyasztók által boküldőtt magvakat, a kívánsághoz képest, a kővetkező szempoutokból vizsgálja meg : <j) azonosságra, (nem és faj, esetleg alfaj, változat) a lehetőségig , ...... j .. j b) tisztaságra ugy, hogy a küzdjük keveredett idegeu magvak és anyagok menyisége, csak együttesen határoztatik meg ; c) tisztaságra ugy, hogy az idegen magvak es anya gok menyisége éi mindégé egyenkint és pontosau meg határoztatik ; d) tisztaságra egyes kiválóan ártalmas gyomtól (pl. arankától ezádortól) ; «) ciirázó képességre; f) általános súlyra; g) faj-«ulyra, h) térfogati súlyra ; í) viz-tartalorora; k) a b) és e) alatt említett tulajdonságokból eredó használati értékre. Magkeverékeket az állomás nem fogad el vizsgálatra, ugy szintén olyan magvakat sem, melyek csak az érén után kővetkező évbjn szoktak kicsirázni, például alma, körte, tinzafa, galagonya stb. 3. §. A 2. § a—g) alatti tulajdonságok barmelji kének meg vizsgálta tása végett, az állomáshoz a magvak- j ból a következő menyiséget kell beküldeni. A legapróbb magvakból, minők a füvek, a fehér ús korcs lóhere, csibebur, mák, dohány, repeze és más káposztafélék, nyír és égerfa stb. legalább 50 grammot. Középnagyságuakból, mint a luezerna, vörös lóhere, len, répa, stb. legaláb 100 grammot. Nagy magvakból, minők a gabonafélék, tengeri, hüvelyes vetemények, erdei fák magvai stb. legaláb '250 grammot. A térfogati suly meghatározásához bármifele magból legalább 1 és (él litert. A víztartalom meghatározásához legalább 100 grammot. Minthogy kisebb meuyiségek kevésbé mutatják az egész magkészlet átlagos minőségét, azért kívánatos, hogy az itt kitett minimumnál kevesebbet ne, hanem inkább többet tegyen ki a mustra. — Különösen az arankára való vizsgálathoz, tanácsos a minimum gyanánt megszabott 100 gramnál jóval többet küldeni be. 4. §. A megvizsgálás végett beküldött magvak, a mennyiben azok a vizsgálatra fel nem használtattak, a netán felmerülhető jogi kérdések miatt, az állomáson egy évig megőriztetnek, de vissza egyáltalában nem követelhetők. 5. §. A magvak vizsgálatáért a következő dijak fizetendők : 1. Az azonosság (nem és faj, esetleg alfaj vagy változat)meghatározásáért, a mennyire ez lehetséges 50 kr. 2. A mag tisztaságának meghatározásáért, a hozzá keveredett idegon magvak és anyagok % szerinti menyiaégériek csupán együttesen való megjelölésével (mennyileges meghatározás) 1 frt. 3. Ceupán az aranka meghatározásáért 50 kr. 4. Csupán a szádor (Orobanche) meghatározásáért 3 frt. 5. A mag tisztaságának meghatározásáért, ha az idegen keverékrészek mennyiségét és minőségét egyeukit s meg kell jelölni (minőleges megh itározás): a) Csupán az emberre vagy állatra nézve mérges növények magvainak mennyiség és minőség szerinti meghatározásáért 1—3 frt. h) Csupán a mérges növények és kártékonyabb gyomok magvainak uieunyileges s miuőleges meghatározásáért 2 — 6 frt. c) Az összes idegen anyagok és magvak mennyileges és minőleges meghutározásáért(teljes botanikai elem tés) 10—20 frt. az egyesületi gyűlésekben kell eltölteni. . . (Ezelőtt nem rég' ii volt. megtörtént, hogy némely csalfa férjecske a társulati gyülésezést ürügyül használta a hazulról való távozásra; de e hamiskodás méltó ellenszerét találta a uóegyesületi gy ülésezések tartásában. . .) De hiányzik még egy. . . Egy gazdasági egyesület. . . E téren, épen e földuiiveló lakossal biró városban, mély csend, mély hallgatás. Ez aztán az oka, hogy nálunk a fóldmivelés ós baromteuyéüztés oly sok kívánni valót tüntet lel ... Ez az oka, hogy alig van 2—3 cséplőgép e jelentékeny őstermelő községi>en, s hogy pjr-lni kell a gép-sltetés miatt. Pedig eg) csöknek e/. Ugy körül is megvan tapa-ztalatuk, kellő érzésük ... No de mni késik, soká késhetik, de nem múlik . . . A meglevő egyesületek közül azonban legszebben, legtöbbre haladt a nőegyosület. (Ugyan nagyot mondtam. Mintha bi/ony sitpektöl várható volna egyéb tzépnél\) E« igaz lett, hogy a mitől némelyek legkevesebbet vártak (s szerették a; egész ogy iülést halvaszületett gyt rmeknek czimezni . . .), az mutatott fel, aránylag rövid időn, legtöbbet. Egyik évben megalakult ..." A másik ban telket f-n házat vásárolt ... A harmadikban bizonyosan ciélját éri . . R-méljük felállítja a kisdedívodát. Mert a czél közel C<ak egy lépés uiár odiig. A házvásárlás azonban egyébkéut is nevezetes esemény. Nemcsak azért, mert az eladó, most egy egész száz frttal adta azt olcsóbbau, a czélra való tekintetből, mint 3 -4 hó előtt adta volna ; hanem mert a kálvinisták lassan gyarapodó orgona-alapja is egyelőre, legalább in spe, ajánlat által, 50 frt.il növekedett az áldomás ivásnál« . . . Eat az ötvten frtit is ugyanaz az izraelita ember adta igérvényileg, aki a nőe^->ületnek a/ előbl, jelzett 100 frtot elengedte . . . (Padig nem mondható hogy hálából adta volna azon jótéteményekért, miket a kállóiaktól vett; mert vagyona, földbirtoka más megyé ben, és más községben van Itt Káliéban a takarékos keresztyének ktafttt, nem is köunyen lehet a zsidóknak sem nagyon gazdagodni; sőt sok Amerikában keres uj 6. A csírázó képességnek százalék szerinti meghatározásáért 1 frt 7. Az átalános súlynak (1 kilogramba levő magvak számáuak) meghatározásáért 50 kr. 8. A magvak fajsulyáuak meghatározásáért 2 forint 9. A térfogati suly meghatározásáért 1 frt. 10. A víztartalom meghatározásáért 1 frt. (Vége küv.) képesítéshez kötött mesterségek A kereskedelmi minisztérium meghagyásából, a budapesti kereskedelmi ét íptrkamra, ugy.-zintcu az országos iparegyesület i, tárgyalás alá vette azon kézműiparágakat, melyek az uj ipartörvény alapján, mint a képesítés igazolásához kótött mestersegek, iniuiszteri rendelet által lesznek meghatározandók. A kamara szakbizottsága által megállapított listát csekélv eltéréssel magukévá tettén az orsz. iparegyesület ipartársulati és kézműipari szakosztályai is: s mivel az ipartörvény végrehajtása körül alig merül lel foutosabb kérdés annál, kik sorolandók a »qualifikált« iparosok közé; és ehhez képest kikre terjesztetik ki az ipartestületek köteléke is: szélesebb körökre nézve érd-kkel fog birni az emiitett két központi testület munkálata, mely szerint mint képesítéshez kötendő mesterségek a következők hozatnak javailatba: 1. Asztalos, 2. Ács, 3. Aranyozó, 4. Arany-ezüstmüves, ékszerész, 5. Arauy ezüst- és fémverő, 6. Bábsütő és viaszöntő, 7. Bádogos, ti. Bognár, 9. Borbély, fodrász, parókakészitő, 10. Csapó (halinkakészitő), gubá-, 11. Cseri p és palafedő, 12. Czimlestő, 13. Czipész, csizmadia, 14. C/.ukrász, 15. Esztergályos, tajték- és pipa-faragó, 16. Fazekas, kályhás, 17. Fa-zerszám készítő, 18. Fémnyomó (Metalklrucker) 19. Fésűi, 20. Gépgyártó (gépész), 21. Gombkötő, paszomáutos, 22. Haugszer (fuvó-, vonó-, ütőhangszer) készítő, ^ougora és orgouakészitő, 23. Harisnyaszövő, 24. Hentes és kolbászkészitő, 25. Kádár, 26. Kalapos, 27. Kaptafakészitő, 28. Kárpitos és paplanom, 29. Karton (kék ) festő, ruhafestő, 30. Kefekötő, 31. Kéményseprő, 32. Kézműves, 33. Keztyüs és séiwkötő kés/.itő. 34. Kocsigyártó, 35. Kosárfonó, 36. Kovács, 37. Kőfaragó és szobrász, 38. Könyvkötő, bőrdíszműves, 38. Könyv- és kőnyomdász, 40. Kötélgyártó, 41. Kűtcsináló, 42. Lakatos, lánczkovács, sarkantyús, puskamüvea, reszelővágó, 43. L?mezelő, 44. Mázoló, lakirozó, koosiíényező, 45. Mechanikus, műszerész, látszerész, 46. Mászáros, 47. Molnár, 48. 49. Posztós, posztónyiró, 50. Rézműves, 51. Sárgarézés egyéb fémöntő, fé.nesztergályos és brouzmüves, 52. Sütő, 53. Szabó (szürszabó), 54. Szappanos és gyertyamártó, 55, Szerkovács, 56. Szíjgyártó, nyerges, bőröndös, ostorkészitő, 57. Szitás és rostás, 58. Szobafestő, 59. Szűcs, 60. Takács, 61. Tímár, varga, irhás, szattyáuos, tobakos, 62. Üveges, 63. Vésnök. Közügyek. (A földmivelési miniszter) f. évi 28,631. sz. alatt a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhitósághoz. »Gyakori az eset, hogy az állatok elhullása, vagy kiirtása alkalmával, az eljáró állatorvosok és az ezeket helyettesítő emberorvosok, egyszerűin csak jelzik a betegségeket, a melynek következtében az állatt elhullott vagy kiirtatott a helyett: hogy tüzetesen látleletet vagy bonczleletet vennének fel, mely nélkül különösen peres esetekben a felülvizsgáló határozni képtelen. Felhívom enélfogva a törvéuyhatóságot, hogy az állatorvosokat és az ezeket helyettesíti) emberorvosokat utasítsa, hogy valamely állatt kiirtásánál, avagy pedig peres kérdésekben, a kórisme egyszerű megnevezésével S)ha meg ne elégedjenek; hanem minden ily esetben tüzetes látleletet, illetőleg bonczleletet vegyenek fel, s az abban pontosan és lelkiismeretesen leirt tünetekből vezessék le a kórismét; hogy igy, a felek vagy hatóságok kezében maradandó nyoma legyen annak: miféle kórtünetek vagy kóros változások alapján mondatott ki a kórisme*. (Az Amerikába való kivándorlás ügyében) a belügyminiszter a következő ujabb körrendeletet intézte a törvényhatóságokhoz: »Hivatalos jelentések szerént, rövid időközönként ismétlődő szomorú jelenségek bizonyítják, hogy az Amerikába kivándorolt magyar alattvalók, a létezés legmostohább viszonyai között tengődnek ; és hogy az uj hazában a benszülöttek engesztelhetlen gyülölségével találják magukat szemközt; amely gyűlölség, leküzdhetlen akadályokat gördít már a megélhetés alapfeltételei elé is. A kivándorlás lehetőségének megakadályozása, illetőleg megnehezítése s ez által a viszásságok megszüntetése tárgyában kiadott olőbhi rendeleteimre hivatkozva; felhívom a törvényhitóságot, hogy a fentebb leirt szomorú állapotokat tegye közhírré, és a külföldi uti levelek kiadására vouatkozó ajánlatok körül, lehető legszigorúbban járjon el: hogy ezen megszorító eljárás által a mai aggasztó mérvben szaporodó kivándorlások száma lehetőleg apasztassék.< Tanügy. Értesítés. A beszterczebányai m. kir. áll. felsőbb leányiskolában, az 1884/5-iki tauévre, a növendékek beiratása f. é. szeptemberhó 1-éu történik. Ezen nyilvános tanintézet czélja, alkalmat nyújtani arra, hogy benne társadalmunk nőtagjai nemük sajátlagossága és a társadalmi jelen viszonyok által feltételezett, de egyszersmind oly mérvű általános műveltséget szerezhessenek, mely egyfelől élethivatásukra szükséges, másfelől megfelel azon általános műveltségnek, melyet a férfiak saját életczéljuk érdekéből gymnasiumi és reáliskolai középiskoláinkban nyerhetnek. A felsőbb leányiskola 6 évig tartó tanfolyamból áll, 6 osztálylyal. Az 1884/5-ik tauévben a 2-ik osztály is megnyittatik. Az l-ső osztályba felvehetők a legalább 10 éves oly leáuyok, kik az elemi iskola 4 osztályát jó sikerrel végezték. A 2-dik osztályba csak olyan leányok vétetnek fel, kik megfelelő életkoruak és nyilvánossági joggal biró tuiintózet megfelelő osztályából jó bizonyítványt hoznak. Megfelelő bizonyítvány hiányában, a jelentkező felvételi vizsgálatot tesz. Az intézet benlakással — internátus — vau öszszekötve. Az 1884/5 tanévre 12 növendék vétetik fel benlakásra. Kárpáti Endre, intézeti igazgatónál kell jelentkezni. ÚJDONSÁGOK. + A magyar kir. pénügyi minisztérium meggyőződvén arról, amely szerént a magyar dol ánytérmelés egyik főbaja az, hogy a dohány ültetésekhez gyakran oly földek használtatnak, amelyek kielégítő minőségű dohány termelésére egyátalában nem alkalmasak ; az e tárgyban behívott szak-értekezlet javaslata alapján, el határozta, hogy az ország valamenyi megyéjében, tehát Szabolcsmegyében is, a dohány termelésre szánt földterületek szakértői előleges vizsgálat alá vétessenek ugy azonban ; hogy e talaj-vizsgálatok, az egész megje területén, még ez évben befejeztessenek. E czélból Szabolcsmfigyét 4 bizottságra osztotta, s a főispánt utasította, hogy a gazdasági egyletekkel magát érintkezésbe téve, az egyletektől nyerendő jelentések alapján, mindegyik bizottsághoz, a miniszteri kiküldöttek mellé, ogy-egy szakértőt jelöljöu ki; és e kijelölésről a debreczeni dohány beváltó felügyelőséget, és a in. kir. dohány-jövedéki központi igazgatóságot mielőbb értesítse : hogy a bizottságok működéseiket f. é. augusztushó első napjaiban már - megkezdhessék. A szabolcsmegyei dohánytermelég szatisztikája érdekében, nem lesz fölös leges, ha az 1883 és 1884. évi dohány termelés kiterjedését összehasonlítjuk é3 a jövőnek átadjuk. Termelt hazát.) Hanem adta mert adta. Aztán ez itt nem is épen oly ritkaság. Tánczolnak a felekezetek egymás javára. Adakoznak közös czélok elérése végett, vagy felekezeti czélokra. Sőt akadt izraelita, ki pár év előtt a reformátusok templom ujak a kertjébe, saját kertjéből fát, platánusokat, meg más díszfákat ültetett. A keresztyén felekezetek?! . . .A három ker. felekezet női, lígyesült erővel működnek a három ker. felekezetbeli apró gyermekek számára kisdedóvodát létesiteni. A hároui ker. felekezet lelkésze egyesült erővel buzog a nők mellett e közös szép czélért . . . Ilyen itt a felekezetek közti reciprocitás. Es ez kihat az egyesületi életre általában. Az egyletek, társulatok is közösek. Ezek tisztviselői is felekezeti különbség nélkül választvák. Egyiknek elnöke kálvinista, másiké pápista, harmadiké pláne zsidó s igy tovább ; sőt van lutheránus egyesül, tisztviselő is, még pedig a javából; ki buzgó és áldozatkész, mint egy zsidó, puritán és megbízható, mint egy igazi kálvinista. Akkor van aztán hadd el hadJ. mikor polgári év, vagy iskolai év végződik, mÍKor gyűlést gyűlés követ . . . Ekkor so-an ugy vannak a »tisztességgel« (elnökség, titkárság, jegyzőseg sat.), hogy még a közjó érdekében is sokalják a munkát Hanem muszáj újra, meg újra kezdeniök . . . Mert nagy szó ám az a »közbizalomc . . . S itt még vau - rtelme annak, hogy »nobile ofificium . . .« Most főleg, a mult heteken, melyeket a múzsák hetének nevezhetnénk. bezzeg volt gyűlés meg gyűlési meg vizsga, meg vizsga. Alig végződtek az érettségi vizsgálatok, jöttek a fóreáltanodai tanulók vizsgálatai, szigorlatai napról-napra Aztán azok alig végződtek el, az elemi vizsgák ideje juni. 30-tól julius 6-ig a reformátusoké, juli: 2-án rom. cath. és izraelitáké. Ugy, hogy aki mindezeket látogatni akarta, akár napról-napra egyebet se tett legyen, mint vizsgáról ki, vizsgára be ... És bizony mindenütt örömmel mulathatott. Akár egy kis Athéné, olyan volt Kálló az elmúlt hetekben kicsiben . . . •lőtt aztán a jutalmak kiosztása. Itt látszott meg a társadalmi tevékenység, az egyletezés hatása, p. o. a S/.abolcsmegyei takarékpénztár 3 fóreáltanodai tanulónak adott 50 írtjával 250 frtot, a főraáliskolai segélyző egyesület 35 tanulónak adott 580 frtot; mégpedig ketőnok 40 — 40 frt, háromnak 30— 30 frt. tizenegy tanulónak egyenként 20 frt, aztán néhánynak 10 frt, egylitt 580 frt, a takarékpénztári segélylyel együtt 830 frt adatott ki az év folyama alatt. Innen-onnan szintén adatott 54 frt, együtt 884 frt. Ezeken felül jóviseletért és jóelőmenetelért Bólits József érettségi vizsgát tett ifjúnak adatott 50 frank arany, egy másiknak 20 frt. négynek 4 drb. 10 frankos arany, 12 fiúnak 1—1 10 frankos arauy. Több tauuló könyvet is kapott jutalmul. A felekezetek elemi iskoláiban is, a rom. cath.-nál, gör. cath. izraeliták és reformátusoknál több-kevesebb számú könyv osztatott ki jutalmul, szorgalomért, jómagaviseletért. íme, milyen szépeu segélyemre jöttek ez unalmas számadatok s felmentettek a: tói, hogy válogatott, keresett szavakban adjak kifejezést annak, mily élénk mozgalom uralkodik itt a tanügy fejlesztése körül; mennyit áldoznak egyesek intézetek a tiuügy emeléseért. S be kell látni, hogy mégis csak okos ember lehet az a Keleti, aki szóvirágokat mellőzve, számokkal beszél ; mégpedig ahol a számjai nem tévesztettek, mily hatalmas érveléssel, milyen elragadó ékesszólással s felemelőleg! Hát csak a statisztikának is meg kell adui, ami az övé. Mind igen szép, igen üdvös dolgok is volnának ezek. Szép az, hogy a szülők neveltetnek, taníttatnak még pedip reális ismereteket is igyekeznek gyermekeikkel elsajátíttatni ; a társadalom pedig segit, gyámolítja a taníttató szüléket s a tanulni vágyó gyermekeket! . . . Mind sz-'-p! Csak aztán az ifjak ugy ne cselekedjenek, mint azon Erdélyországi ifjak, kikről Apáczai Cserei János írva hagyta, hogy: elvégezvén az iskoláikat, hátat fordítottak a könyveknek és szép asszony, szép ló, agár vadászat, sat. után nyargalásztak ... Én és a szülők persze azt mondjuk erre: quod deus avertat. Hogy a szép asszonyok mit szólnak . az már más ! Vigil.