Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-03-18 / 11. szám
IV. évfolyam. Nyíregyháza. 11. szám. ___________Vasárnap, 1883. márcziushó 18. A SZ ABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenUint egyszer vasárnapon. Előfizetési föltételek: postán tagy helyben házhoz hordva: Egész évre.........................................................4 frt. Félévre..............................................................2 „ Negyedévre .....................................................1 „ A kö zségi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piringcr János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-dubre- czeni-uteza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári ‘ ” igdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 I nzettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére kiadó-kivataluukban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Ilécsbon, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Az első lépés. II. Jágocsi Péterffy József miniszteri biztos ur őnagysága kifejtvén a nagy számú közönség előtt a hazai ipar fejlesztésének fontosságát; az ipariskoláknak úgy a közművelődésre, mint az iparra való jótékony befolyását, s ez által mintegy előkészítvén a talajt a csiraképes magvak befogadására: az ipariskola fennállását biztositó évi költségek fedezésére szükséges pénzerő forrásainak kijelölését vette munkába. Először is felhívta a város jelen volt képviselőjét, Krasznay Gábor polgármester urat, hogy tekintettel a város által az ismétlő iskolákra eddig forditott évi átalányra, mennyit hajlandó és kész e czélra fordítani? Rövid ideig tartó számtétel után, a város részéről az ismétlő iskolára forditott 500 forint fel- ajánltatott. Ez után a miniszteri biztos ur az ipartársu- latok képviselőihez fordult, s rövid, de lelkes és lelkesítő figyelmeztetés után felszólította a jelen volt ipartársulati képviselőket, ajánlataiknak megtételére. Első helyen az „általános ipartársulat“ elnöke Andráscsik József állott fel és tette meg ajánlatát; nem mulasztván el kifejezést adni azon hitének, hogy ha a magas kormány már az oly szerencsétlen szabadipar behozatalakor az iparos iskolák felállítására gondol, ma a magyar ipar egészen más lábon áll. Bár az ő általa képviselt ipartársulat, szőtte tovább Andráscsik József gondolatainak fonalát, leginkább az iparengedélyes iparosokból áll és alig 180 egyént számlál: mindaz által, tekintve az ipariskola életfontosságú voltát, egyelőre 100 forintot ajánl a kívánt czélra évenkint befizetendőt. Az általános ipartársulat, ezen ajánlatával megmutatta, hogy daczára iparjegyes minőségének, egész valóságában felfogta az ipariskolának szükséges voltát és hiányzásának szerencsétlenségét. Ezért a lehető legnagyobb összeggel járult az ipariskola létesítéséhez. E társulat emez ajánlatát a közönség általános tetszés közt fogadta. A timár-ipartársulat, amely ez idő szerént, mint annak képviselője Czambel Pál kijelenti, 5—6 működő tagra apadt, evenkint, amig tudniillik a társulat fennáll, 10 irtot ajánlott a felállítandó ipariskolára. A szücs-ipartársulat képviselője Kacska János rövid indokolás után, elég szűk keblüen 20 forintot ajánlott a kérdés tárgyát képező czélra. A szabó-ipartársulat képviselője Koska János társulata nevében, évenkint 30 irtot szavazott meg. Végre a csizmadia-ipartársulat részéről, daczára annak, hogy e társulat Nyíregyházán a legnépesebb, csak 30 forint évi segély ajánlat tétetett. Az értekezlet a legnagyobb megütközéssel és roszalással fogadta a népes társulatnak eme feltűnően szűkmarkú ajánlatát. Ez általános rosszalás- nak volt azután az a következménye, hogy Já- nószki János szintén csizmadia-ipartársulati tag, jónak látta az elnök védelmére sietve, felvilágosítani az értekezletet, hogy ők, tudniillik a csizmadia ipartársulat, teljesen tájékozatlan volt a mai teendők és egyáltalában a felállítandó ipariskolára nézve. E nyilatkozatból minden jelen volt azt következtette, hogy a népes és kedvező anyagi viszonyoknak örvendő csizmadia ipartársulat már a legközelebb összeülendő ipariskolai bizottsághoz mél- tányosabb s ipartanonczaik számarányának is inkább megfelelőbb anyagi ajánlatot fog utólagosan beterjeszteni. Ezt el is várja tőlük úgy a város közönsége, mint a náluknál feltűnően kedvezőtlenebb anyagi viszonyok közt tengődő társulatok, nemkülönben maga az iparügy és a felállítandó ipariskola, amelynek aránylag épen á csizmadia ipartársulat tanonczai részesülhetnek legnagyobb és legkiterjedtebb áldásaiban. Adja Isten, hogy úgy legyen. Majd az ipartanonczok lehető száma vétetett fel, hogy tandijképen mennyi volna egyelőre megállapítható. Számba vétetvén úgy a társulási szövetkezethez tartozó, mint a még mindig társuláson kívül álló iparosok tanonczainak létszáma: a társult iparosok tanonczaik után fejenkint egy-egy forint, a nem társult iparosok tanonczaik után pedig 1 frt 50 kr. fejenkint vétetett előirányzatul. Ez utón körülbelül 210 forint bevétel állapíttatott meg. E pontnál igen helyesen és tapintatosan jegyzé meg miniszteri biztos ur őnagysága, hogy az iparos urak igyekezzenek tauonczaikkal, illetőleg azok szüleivel, amit a törvény is megkíván, Írásbeli szerződésre lépni s az ipariskolai kiadásokra is kiterjeszteni figyelmüket. Biztosítani lehet a tandijakat, jegyzé meg még a miniszteri biztos ur, a felszabadítás alkalmával is. Végre a kormány nevében kijelenté jágócsi Péterffy József ur, hogy amennyiben a magas kormány kimondotta, miszerint ott, ahol szükséges, erejéhez képest ő is hozzájárul az ipariskolák segélyezéséhez, e czimen 350 forintot helyez kilátásba. Ekképen az 1200 forintban megállapított évi kiadás, 1250 forinttal fedezve lévén, miniszteri biztos ur őnagysága felhívta Nyíregyháza város polgármesterét és az ipariskolai bizottságot, bogy a lehető legrövidebb idő alatt szervezkedvén: a tanítók, azok díjazása, s a helyiség tekintetben végleges megállapodásra jőni s a megállapodásról őt, a majdan kívánandó időpontban, kimeritőleg értesíteni igyekezzenek és szíveskedjenek. A községi takarékpénztárakról. ív. 3. §. A takarékpénztári választmány ügyeit a fen- álló üzleti rend, vagyis a községi tanács utasítása szerint vezeti. Az alakulandó pósta-takarékpénztári hivatallal szolidáris összeköttetést tart fenn. 4. §. A pénztári kezelés, könyvvitel és folyó ügyek vezetésére szükségelt tisztviselők, főkép egy pénztárnok, ellenőr és könyvelő a községi képviselő testületből választatnak és alkalmaztatnak, mely munkálatokkal a községi jegyző szintén megbízható. 5. §. Betétek elfogadtatnak 50 krtól 500 írtig. Árvapénzek, jótékony alapitványok stb. 200 írtig. A takarékpénztár fentartja magának a betétek fölmondását. A felelősséget a község viseli, ez határozza meg az üzleti helyiséget, a hivatalos időt, a gyülhelyeket és a takarékpénztári jegyek elárusitását. 6. §. A takarékpénztár 3'/20/o-kal kamatoztatja évenként a betéteket a betevést követő 4 héttől kezdve ; a kamatlábat a községi elöljáróság megváltoztathatja. 7. §. Minden betevő takarékpénztári betét könyvet kap a fennforgó általános határozványokkal, melybe a betétek és visszafizetések bejegyeztetnek, és a tőkésített kamatok kimutattatnak. A visszafizetést fölmondás előzi meg. 8. §. A gyermek kiházasitása, önállóságuk elősegítése és más hasonló czélból »zárt takarékpénztári könyvek« hozatnak forgalomba, melyre, halál kivételével, az előre megszabott időn kívül kifizetések nem eszközöltetnek. 9. §. Eljárás a könyv elvesztése esetében. 10. §. A betétek lefoglalhatlansága és adómentessége. 11. §. A takarékpénztári pénzkészlet s a betevők követelésének összege, úgyszintén a fel nem vett kamatok valamint, a tartaléktőke elhelyezése, leszámítva a visszafizetésekre fentartott összegeket, a takarékpénztári igazgatás által gyorsan és biztosan viendő véghez. Az összegek részben hitelkötvények vételére fordittatnak, vagy más állami értékpapír zálogokért adhatók ki. A kölcsönösszegnek utóbbi esetben nem szabad az árfolyam 2/3-át meghaladnia. Az ingatlan birtokra való kölcsönök visszafizetésének, és a kamatok lefizetése idejének megállapítása előre történik, és pedig úgy, hogy a töke részlet és kamat az évenként előre megjelölt időben rovassák le. 12. §. Az elkerülhetetlen kezelési költségek a befolyó kamatok többletéből fedeztetnek. Az igy fenmaradt tiszta jövedelem fele része tartalék alap képződésére, a másik fele községi czélokra fordittatik. 13. §. Hó végén számadás készíttetik, azt a takarékpénztári választmány áttekinti, és a községi elöljáróságnak terjeszti elő, mely azt jóváhagyja, a fölmentvényt megadja, és közli az üzleti eredményt a megyével és a hírlapokkal. 14. §. Az üzletirend 15. § A föloszlás. Könyvek: 1. Pénztári főkönyv. 2. Pénztári napló 3. Betét főkönyv. 4. Betéti napló (a pénztárnok részére.) 5. Betéti napló (az ellenőr részére.) 6. Névlajstrom. 7. Kamat napló. 8. A'visszafizetett betétkönyvek lajstroma. 9. A takarékbetétek ellenőrző lajstroma. 10. Főkönyv a jelzálogra kiadott tőkék, értékpapírok és folyó számla üzletről. 11. Kamat-napló ingatlanra kikölcsönzött tőkékről. 12. A jelzálogadósok névjegyzéke. 13. A letétkönyv. 14. Az üzleti havi kimutatás. 15. Az értékpapírok jegyzéke. 16. A betétkönyvek az alapszabályokkal. Az alapszabályokba azon pont is fölvehető, hogy azon esetben, ha a betétek egy bizonyos magasságot elérnek, a takarékosok érdekében és azok kívánságára a betett összegekért a községek által állampapírok vásárolhatók. ««...§. alapján minden betét a betevő kívánságára állampapírokba fektethető, föltéve hogy : a) az illető betét kövelelés legalább 100 írtra rúg. i) a befektetendő tőke egy és ugyanazon személyre egy év alatt 1000 írtnál nem nagyobb ; c) az állampapírokba fektetett összes tőke egy egy számlán a 3000 irtot meg nem haladja. Hasonlóképen indítványozhatja a betevő betét-követeléséből szerzett papírok eladását legalább 100 írttól kezdve. A takarék-betétek értékpapírokká való átváltoztatása az indítvány után legkésőbb 7 nappal hajtandó végre. Ez áll az állampapírok elárusitásáról. A költségeket az indítványozó viseli. A bevásárolt állampapírokra eső kamatok a törvényes illetékek levonásával ugyanazon eljárásnak vannak alávetve, mint a betétek után járó kamatok.« Magyarországon úgy is nehezen vásárolhatók a magyar állampapírok, melyek többnyire a külföldi pia- czokon forognak. Az angol államadósság körülbelül 400 millió Strg-ig 1.230.000 ember birtokában van. Franczia- országban több mint 4 millió ember állampapírokba fekteti vagyonát, ami a járadékok iránt oly nagy előszeretettel viseltető Bourgoisnak köszönhető; azt hiszem ennél fogva, hogy a községi takarékpénztárak fontosságát ez a pont szintén emeli. Az elmondottak alapján tehát kijelenthetem, hogy a községi takarékpénztárak 1) a községi lakosok 2) maguk a községek 3) az állam érdekét több irányban nagyban elősegíthetik, amit a fennforgó tervezet nagyszerű horderejének belátásával jó indulattal senki tagadásba nem vehet, ha csak fiuáncziális ismerete a legutólsó fokra nem sülyeszti le tudományát.
