Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
IV, évfolyam. 50. szám. Nyíregyháza, 1884 deczember 14. TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. IMegjelenilz lioteiikint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egéaz évre........................................................4 írt. Félévre ............................................................2 » Ne gyedévre.......................................................1 » A k özségi jegyző és tanító uraknak egész évre csak tét forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő rélszólamlások Jobh Ellök kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendÓk. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csuk ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreozéni-nteza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler _ irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgbau. A virilis intézmény. A virilis intézmény ellen, amelyet hazánkban az 1870. XL. törv. ezikk iktatott az alkotmányos censusok sorába, már kezdenek hangok emelkedni az országban. Elsőnek Szatmármegye szólalt meg; legutóbbi törvény- hatósági gyűléséből felriatot intézvén a kormányhoz, a virilis intézmény módosítása tárgyában. Az 185Ö és I860 közti interregnuínot követő aera, különösen az 1867-diki kibékülés óta igeu sok részben uj, részben a Bach-korszakból fenmaradt intézmények pláutáltattak át hozzánk; amelyek (lágyrészének nyomasztó voltát íiiég ma is keservesen érezzük; ék amelyek nagy mértékben kiforgatták ősi alkotmányos formájából közigazgatásunkat és tőrvénykezésüuket. Ez uj intézmények és jog-alkotások közzé tartozik a virilis intézmény is. Bármily szokatlan és rokonszenvtelen v olt is ez uj alkotmányos intézmény Magyarországon; végre annyira, mennyire, még is csak megbarátkoztunk vele. Újabb időben azonban mindinkább gyűlöltebbé kezd válni a viri-- lis törvény, s naponkint érezhetőbbé válik annak veszélyes kihatása úgy a magyar társadalmi, mint különösen a nemzeti élet fejlődésére. Mielőtt azonban a virilis intézmény mai káros voltát fejtegetném, s az ellene zúduló közvélemény indokolásához fognék: ismerkedjünk még a virilis intézmény jogi természetével és eredeténél. A virilis szó tulajdonképen latin származású, amelynek gyöke oíY=férfi, i>mK«=férfiui; ebből virilis szavazat => fejenkénti szavazat, vagyis oly szavazat, amely nem megválasztatáson, hanem egyéni vagyis személyi jogón alapul. E személyi jognak ismét alapja lehet az után vagy a birtok nagysága, illetőleg a legtöbb adófizetés, vagy az értelmi képesítés. Ami a virilis intézmény eredetét illeti, az nagyon régi keletű. Legelső nyomára a görögöknél akadunk. Tudjuk ugyanis a történetből, hogy a Solon által Krisztus előtt 594-ben Atheüóuek adott alkotmány a lakosságot 3 osztályba sorozta. E 3 osztály volt: a nagy birtokosok, a vidéki parasztok, és a kereskedlí s iparosok osztálya. Az athéuei nagy birtokosok voltak tehát a legelső virilisták. A nagy birtokosok tudva-levőleg minden korban befolytak az állami igazgatásra, ős befolynak ma is. A nagy adő fizetők befolyást gyakorolnak az állami ős községi igazgatásra ma: Belgiumban, Braziliában, Danidban, Hollandiában, Magyarországban, Spanyol- országban, ŐS Svédországban. A virilii'inűs lényege tulajdonképen a cselekvő és szenvedő választási képességét szabályozó Censusban is meg van; amenyiben törvényileg meg van határozva, hogy a választónak mennyi adót kelljen fizetnie. A baj tulajdonképen tehát nem is anyira magában a virilis intézményben, mint annak gyakorlati alkalmazásában, illetőleg eme jognak korlátlan gyakorlatában fekszik. Igaz, hogy elvileg egyátalában nem helyeselhető, hogy a választókat és az igazgatási hatóságok egy részét, az évi adómenuyiség minősítse; vagy hogy némely állami hivatalnok, állásánál fogva, tagja legyen ily testületeknek. Nem helyeselhető pedig azért, mert a dolognak magának joga nincs; és mert az igy alakult igazgatási hatóságnak a közönség által választott része könnyen kisebbségbe esvén: a közönség maga csak nagyon kis mérvű befolyást gyakorolhat a közügyek vezetésére. Ez pedig ellenkezik az egyenlőség elvével. Már Sdllustios görög bölcs s korának kitűnő állam-tudósa is elítélte abban az időbén a vagyon-fok arányában osztott jogrendszer alapján nyugvó timocraciai kormány- formát. Tekintve azonban azt, mely szerént igen kívánatos, hogy a közügyekre való befolyás az értelmiség számára lehetőleg biztosittassők; és abból a műveletlen nyers elem amennyire lehet, kizárassék: á fentebb említett megszorító intézkedések, kevésbbé művelt államban, üdvösek lehetnek. Szükséges azonban, hogy a virilis jog gyakorlata ne csupán az adó mennyiségétől, hanem egyéb, pl. értelmi képesítéstől is föltételeztessók. Ez pedig, tudniillik hogy az adófizetés mellett az értelmi képesítés is szabályozza a virilis szavazati jogot, nálunk sincs kimondva. És ez az már, ami a virilis jogot népszerűtlenné tette nálunk; mert ez alapon gyakran oly egyének is bejutnak a virilisták közzé, akik arra sem társadalmi állásuknál, sem műveltségi fokozatuknál, sem erkölcsi értéküknél fogva nem lehetnek méltók. E bajon Szatmármegye oly módon vél segíteni, ha a kérdésben forgó törvény akként módosittatik, hogy az adóhivatal által kimutatott „legtöbb adót fizetők“ közzől, a megfelelő számú virilistákat, a választásra jogosult polgárok választják. Kétségtelen, hogy ekkor a virilis intézmény demokratikus alapra lenne fektetve, ős sok abnormis állapotoknak eleje vétetnék; de ekkor, ami pedig igen fontos, a virilis törvény teljesen ki lenne forgatva valójából s elvesztené eredeti értelmét. Sokkal czélhoz vezetőbb lenne, ha a legtöbb adófizetés mellett, az értelmi képesítés szükséges volta is kimondatnék. Mondatnék ki törvényhozásilag például hógy a köztöbvény-hatóságuak és községi képviseletnek csak az oly virilis lehet tagja, aki bizonyos számú közép tanodái tanfolyamot bevégzett. Ekkor meg lenne mentve egy felől maga a virilis intézmény jogos czime, más felől pedig korlátozva lenne a vagyonfok arányában osztott jog gyakorlata. Nálunk a virilis intézmény még ma, igen sok tekintetben, nagyon fontos kérdés. Nem ártana, ha minél többén, ős minél behatóbban szólanának hozzá. Kmetky István. Szabolcs megye évnegyede» köz gyűléséből. (Harmadik közlemény.) Olvastatott Nógrádmegye közönségének a közigazgatási hatóságok jogkörébe utalt kihágások folytán befolyó pénzbüntetéseknek a megyék, illotőleg a városok pénztárába kellő fizetése, és a kihágások folytán felmerülő kiadások fedezésére lehető fordítása érdekéből az országgyűléshez intézett felirata. A közgyűlés pártoló feliratot határozott felterjesztetni az orsz. képviselő házhoz. Olvastatott Göndöcs Benedek apát-lelkész s országgyűlési képviselőnek hazánk ezredéves fenállása einléké- uek méltó megörökítése tárgyában beadott kérvénye. Szabolcsmegye közönsége magáévá tévén Göndöcs Benedek apát lelkész és országgyűlési képviselőnek az ezredéves fenállás emlékének méltó megörökítésére vonatkozó indítványát; hasonló értelemben az országgyűléshez pártolólag feliratot intéz, amely felirat a megyebeli országgyűlési képviselőknek is megküldetni rendeltetik. Olvastatott a megyei közig, pénztár f. évi novemberhó 19-én történt megvizsgálása alkalmával felvett jegyzőkönyv, amely a pénztár állásáról a következő adatokat tünteti fel. I. Házi pénztár. Bevétel 5743 frt 8*/o kr. Kiadás: 4691 frt 81 kr. Maradvány: 1051 frt 99*/o kr. II. Közmunka pénztár. Bevétel: 15,248 frt 52 kr. Kiadás: 548 frt 08% kr. Maradvány : 14,700 frt 43 Ve hr. III. Beteg ápolási alap. Bevétel: 33,535 frt. Kiadás: 152 Irt 86 kr. Maradvány : 33,382 frt 38Ve kr. IV. Jegyzői nyugdíj alap. Bevétel: 21,611 frt 95 Ve kr. V. Kórházi alap. Bevétel: 419 frt 39 kr. Kiadás: 11,805 frt 57% kr. Hiány: 11,386 frt 18% kr. VI. Katona beszállásolást pénz. Bevétel: 2,469 frt 77 kr. Kiadás: semmi. Maradváuy: 2,469 frt 77 kr. VII. Járási kórház alap. Bevétel: 262 frt 87 kr. Kiadás: Bemmi. Marudváuy: 262 frt 87 kr. VITT Folyó letéti pénztár. Bevétel: 6,567 frt 01 kr. Kiadás: 181 frt 92 kr. Maradvány: 6,385 frt 09 kr. IX. Régi letét: 6,878 frt 22% kr. Összes maradvány: 86,742 frt 72'/e kr. Összes hiány: 11,386 frt 18% kr. Összes pénztári készlet: 75,356 frt 53% kr. A pénztári jelentés tudomásul vétetik. , , Olvastatott Torontálmegyének a napszámosok adó- mentességéről szóló 1883. X. t. ez. eltörlése, vagy módosítása iránt a képviselő házhoz intézett felirata. Szabolcsmegyében a napszámosok, a közteher viselő lakosság csekély számát tévén; 8 ekként állami adómentességük a községi adó aránylagos kivetésének és viselésének figyelemre méltó akadályát nem képezvén; az illet ségi kérdések megállapítása körül felmerülhető zavarok pedig a napról-napra élni kényszerült napszámos osztály megadóztatásának méltáuyos indokául nem szolgálhatván : Torootálmegye közönségének átirata, az állandó választmány javaslatához képest, tudomásul vétetik. A tisztviselői fizetés-előlegek kiszolgáltatása körül követendő eljárásra vonatkozó szabályrendelet elkészítésével megbízott küldöttség munkálatát felülvizsgálat és helybenhagyás végett beterjesztvén : A beterjesztett tervezet, az állandó választmány javaslatainak elfogadása mellett, helyben hagyatik. E szabályrendelet szerént: az egyenes fizetés 10%- jánál magasabb összeg nem előlegeztetik; és bármikor történik is az engedélyezés, az engedélyezés évének végéig egyenlő havi részletekben okvetlenül törlesztendő; a már előbb felvett fizetési előleg teljes törlesztése előtt, újabb előleg nem engedélyezhető; az előleg 60 kros bélyeggel ellátott kérvényen kérendő; az engedélyezést az alispán eszközli; az e szabályrendeletbeu megállapított feltételeken túl menő, bármily körülmények között kérelmezett fizetési előlegezé-nek, csak a magy. kir. bel- ügymiuiszierium jóváhagyásának kieszközlóse után, lehet helye. Szikszay Pál t. főügyész, mint a Rakamaz községi közigazgatási ügykezelés helyszíni vizsgálatával megbízott küldöttség elnöke, az összes iratok b-terjesztése mellett jelenti, hogy a megyei alispán 10,082/87 k.-számu felhívásában is megrendelt részletes vizsgálatot, Rakamaz község számadásainak megvizsgálása előtt nem foganatosíthatja. Az állandó választmány véleménye elfogadtatván, Szikszay Pál t. főügyész felhivatik, hogy a 197/84 bgy. számú közgyűlési határozatban s 10,082/84 r. számú alispáni rendeletben előirott és a községi közigazgatási ügykezelés minden ágára kiterjesztendő vizsgálatot, a községi számadások felülvizsgálatának mellőzésével, a járási szolgabiró közbejötté mellett, haladéktalanul foganatosítsa; Kállay Ferencz főszámvevő pedig a községi számadások bekövetelésére, és ameoyiben szükséges lenne, azoknak a hely színén eszközlendő vizsgálatára utasittatik. Köz ügyek. (A m. kir. belügyminiszter a külföldi ezégek belföldön levő fióküzleti és a jövedelmi adója kivetése körüli eljárás tárgyában) következő rendeletet bocsátotta ki a törvényhatóságokhoz: »Tapasztaltatott, hogy némely szállító ezégek, melyeknek főüzletei a Lajthán-tuli tartományokban, hazánkban pedig csak fiók üzletei vannak ; a szállításoknál, melyeket hazánkban vállalnak el, a szerződést a külföldi főüzlet köti meg, s a szerződésből kifolyólag a kifizetendő jövedelmi adő a külföldön rovatik ki és a külföld javára esik. Ezen eljárás hazánk adó képességének jelentékeny hátrányára szolgál s az államkincstár érzékeny anyagi veszteséget szenved. De ezenkívül a méltányosság is azt hozza magával, miszerint a megadóztatás tárgyát képező oly szükségleti czikkek után, melyek — habár külföldről származnak is, de hazánkban fogyaBztatnak el, — a szállítási szerződések — a mennyire csak lehetséges — szintén hazánkban köttessenek meg és a megkötött szerződés alapján kirovandó adó itt és javunkra fizettessék. Hogy tehát az e részben tett sajnos tapasztalatok, melyek főleg a kőszén-szállításoknál váltak szembeötlővé, a jövő-
