Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
bajos feleknek: valyon minő bizalommal forduljanak ez után a magasabb tisztviselőhöz? Legalább ily mérvben és irányban óhajtanám a figyelmet kiterjeszteni a segédszemélyzet megválasztásánál. Magától értetik, hogy e czikksorozatnak nem az volt a czélja, hogy a városi tisztviselői állásokra alkalmas egyéneket jelöljön vagy ajánljon. Csak az irányt akarta megjelölni. Alkalmazza a választó közönség az elmondott nézeteket arra, akire akarja. Jelen czikknek ahhoz semmi köze. Igen természetes tehát az is, hogy a most ben levő tisztviselő urakat sem akarta e czikksorozat bonczkés alá venni. Aki közzülök meg felelt az illető állás mi- nősitvényének, s a hozzá kötött várakozásnak és bizalomnak ; nagyon méltányos, hogy újból beválasz- tassék; nem tekintve sem pártnézetet, sem személyes viszonyokat. Legyünk tehát óvatosak és előre látók úgy a kijelöléseknél, mint a választásoknál; nehogy a választási cselekményt megsemmisítési kísérleteknek tegyük ki; ami úgy a közügyre, mint egyesekre nézve csak kellemetlen dolog volna. — y. — A mi nőink. Mindenekelőtt lovagias kötelességünknek tartjuk kinyilvánítani, hogy mindazokból, amelyeket most el- mondandók leszünk, vannak igen tiszteletre méltó kivételek, — de, amelyek a szabályt annál inkább megerősítik. Nem akarjuk paedagogiai okoskodással rontani a levegőt; megelégszünk avval, amit akár a család, akár az élet nyújt számunkra ahhoz, hogy e kérdést egy kissé szellőztessük. Más szóval, hogy egy kis borsót mi is segítsünk a falra hányni s egy kis borsot törni azoknak az orra alá, akiket illet .... íme a család: A kis lánynyá lett bébé még otthon van a mama védszárnyai alatt. A mama még fiatal s többi hasonló korú kollégáitól a világért sem maradna el abban a tekintetben, hogy szeret mindenütt megjelenni, ahol jókedvű társaságot talál, s szereti ennek a társaságnak gyakran tudtára adni azt, hogy ő nagyon jól ért a vendégek fogadásához. Ennek természetes következménye, hogy a kis lány is elmegy, persze fényesen kiöltözködve az estélyekbe, részt vesz a kirándulásokon s itt hozzá hasonló nagyságú gavallérok társaságában tölti idejét. Az ilyen gavallérok az után a syntaxis mj^lett egyéb tudományokban is bővelkednek, melyeket nem iparkodnak a véka alá rejteni, b igy növekedik ZÍl kis lány testben, és a szó teljes értelmében megromlik abban a tekintetben, amit a nőknél lelki tisztaságnak nevezünk A kis lányt az után a növeldébe adják. Ide magával viszi mindazt, amit eddig tanult; mert hisz a gyermekkor benyomásai azok, melyekre az aggastyán is vissza tud emlékezni. A neveidében, vagy mondjuk bát: nevelőintézetben hasonló korú fundamentummal bőségesen ellátott barátnőcskékkel hozza össze a sora. A tanítóktól megtanul Írni, olvasni, számolni valahogyau ; belé csöpögtetnek egy kis francziát, egy szemernyi nyelv- tudományt, egy parányi világtörténelmet; elveri a zongorán a »Szűz imájá«-t háróm hiba nélkül. Tud egy kicsit hímezni, rajzolni s végül tanítják egy könyvből is, a melynek a czime: »Magyarország történelme dióhéjban.« S aztán mikor ezt a rengeteg tudományt mind — úgy dióhéjban — a magáévá tette, akkor jön érte az equipage, vagy a fiakker s a büszke mama haza viszi azért, hogy otthon báli ruhát szabasson reá s legyen egy lény a háznál, aki egy egész kölcsönkönyvtár frun- czia regényeit végig olvassa. De lássuk az életet: A nagy leány kilép a világba. Bálba viszik! A szoros vállfüző alatt dobogó szív mindenfélét sejt; a felfodrozott, bodrozott kis fej majd szétpattan attól a sok gondolattól, amely siet kiűzni belőle a növelde buzgó tanárai által nagy ügygyei bajjal belévert kevés tudományt. A mama komoly képpel oktatja. Elmondja neki, hogy a fejét emelje föl, a szemét süsse le; megmagyarázza, hogy mire jó a decolletage, a rizspor, a tournure és más efféle ártatlan dolgok. Az után elmennek a bálba. Ha a kis lány sokat táuczol, ha körülrajongja a feketesereg, akkor a mama keblét a boldog megelégedés nyugalma lengi át és sugárzó arczczal igy mo- nologizál: — Leányom jövője meg vau alapítva! De bezzeg, ha a kis lány nem mulat; van akkor mindennek nagy oka! Az éjfél már haza veti őket; de a felkelő nap még ébren találja mindkettőt. Az első vesztett csata, amely után már diadal nem következik. Az első esetben a báli teremből viszik férjhez s lesz belőle olyan asszony, mint, aminő az anyja volt; aki ad fényes vacsorákat anélkül, hogy tudná, hogy azt miként készítik el s jár elegáns ruhákban anélkül, hogy tisztába lenne azzal, hogy annak egy fodráért hány napig dolgozott a férje? S lesznek gyormekei, kiket nem tekint egyébnek, mint haszontalan semmiségeknek, kik csak azért jönnek a világra, hogy a kedves mamájukat mulatságaiban gátolják. így az után természetesen nincs egyéb dolga a kedves mamának, miut keresni azon kellemes alkalmakat, amelyek a czifra semmiségekbe öltöztetett kis nyűgöktől — habár csak rövid időre is — megszabadítják. __így ma rad szépen a fiú gyermek otthon, nem a gyermekszobában ; mert nálunk ilyen luxus czikkek nincsenek, hanem a cselédség között s a mulatságaiból haza érkező mama nagy örömmel csókolja a bébét, midőn az neki az Űr imáját hiba nélkül elmondja. Keresi, kutatja a kegyes tanitót, akinek ideje maradt a kis szajkó fejébe ezt a nagy tudományt beléverni. S mily nagy a csodálkozása, midőn a kocsis, vagy a pesztonka személyében akad arra az emberi lényre, aki az ő anyai kötelességeibe belekontárkodni vakmerősködött. A honszerelem, a hazafiságnak az a szent érzelme, amelytől áthatva, a magyar ember magát minden más nemzet fiánál különbnek tartja; amely egyedül a magyart tartja képesnek arra, hogy e földet, amelyen született, bölcsőjének és sírjának tekintse, a mi nőink előtt terra ignota. S ugyan hogyan tudná azt átérezni egy nő, akinek a fejében a franczia grammairo és a divatlapok alighogy megtűrik a dióhéjban tanult magyar történelemnek egynéhány kiirthatatlan fejezetét? Többet mondok; volt alkalmam igen szellemes nőkkel beszélni, akik azt mondják, hogy a nevelőintézetben németül tanulták a magyar történelmet. Ez ahhoz a képtelenséghez hasonló, midőn a csíz tanítja a fülemilét dalolni. Ugyan miért nem tanítják a számolástant a háztartástant (?) vagy a kettős könyvvitelt (!) németül? S a gyermek lelkének parányi tükre, mely minden benyomást híven megőriz, nem fog mutatni a férfivá lett gyermeknek csak egy kicsi pontot sem, amely őt arra emlékeztetné, hogy hazája van, amelynek miuden porát, — ha nem is öutözték az ő ősei kiömlő vérükkel (mert hisz talán német, vagy tót származású), de apja, vagy öreg apja abból szerezte, becsületes munkája után kenyerét s abba temették akkor, midőu munkás életére a sors kimondá az ament. Ezért van annyi sajnos alkalmunk úton-útféleu találkozni olyan egyénekkel, akik nem átalják magukat büszkén kosmopolitáknak vallani s az ubi bene, ibi patria e roncsoló elve — sajnos nemzetünk törzsének éppen a legfiatalabb, tehát reményekre leginkább feljogosító hajtásait mételyezi be leggyakrabban. Ne dobjuk oda a gyermekeknek G-yőry Vilmos bácsi tarka képeskönyvét; ne adjuk a serdülők kezébe Schmidt Kristóf elbeszéléseit, vagy Audersen meséit, vagy pláne később a franczia regényeket anélkül, hogy a hazaszeretetnek legalább egy parányi fogalmát előttük megfoghatóvá ne tenuők. De azt, a férfi az apa, akit a munka a közügy távol tart a házi tűzhelytől, sohasem lesz képes megadni. E czélra, ha nem is spártai, de olyan anyákra van szükségünk, kik átérezzék magasztos hivatásukat s ha nőnevelésünk eléri azt, amit e kis elme futtatással czéloztam; ha e szép haza ifjúsága hazája nagy történelméért lelkesülni tud, e földet, melyen született szeretni tanulja, akkor ami nőink is megérdemlik a koszorút, az elismerés koszorúját, raelyuek most számukra alig van egy-két fonynyadt levele. B. Szabó Mihály. „N Y I K V I D ÉK.“ ________ Köz ü gyek. (A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter) azon kérdésére, hogy az iparos, ha fiát veszi tanonczul, tartozik-e tan3zerződést kötni? a következő határozatot hozta: »Az esetben, ha az iparos saját fiát veszi magához tanonczul, írásbeli szerződést nem köt ugyan, köteles azonban a bejelentést az iparhatóságnál szabályosan megtenni és mindazokat az adatokat, a melyek a 39,266. számú rendelet 18. § a szerint vezetendő lajstrom rovataiba bejegyzendők, bejelenteni; magától értetődvén, hogy a »tanszerződés« rovatába a tanviszony, illetőleg a tanidőnek meghatározott tartama lessz bejegyzendő. Az iparos-segédnek, vagy gyári munkásnak, ha atyjánál van is alkalmazva, munka- könyvvel bírnia kell. (A földmivelés , ipar és kereskedelmi m. k. niszter) a nem rég kitört száj- és körömbetegsóg tovaterjedésének megszüntetése czéljából, a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: »A száj és körömfájás a szarvasmarhák, sertések és juhok közt az ország különböző vidékein felmerülvén, a következőkre tartom szükségesnek a törvényhatóság figyelmét felhívni. A száj- és körömfájás ragály által igen gyorsan egész vidékeken elterjed, meglep szarvasmarhát, kecskét, juhot és sertést egyaránt, és bárha elhullással ritka esetben végződik, de az által, hogy a meglepett állatokat munkaképtelenekké és egyéb tekintetben is használhatatlanokká teszi, — főkép munkaidőben rendkívül vagy károkat okoz. Ezen ragályos betegség mielőbbi elfojtása és tovább terjedésének megakadályozása tekinteteből tehát a törvéuyható- ságot már előlegesen is az érvényben levő 1859 iki állat- járvány-szabályrendelet 62. és 63 ik szakaszaiban előírtakra, különösen pedig az utóbb hivatkozott szakaszban foglaltaknak — szükség esetébeu poutos és lelkiismere tes alkalmazására azon megjegyzéssel figyelmeztetem, hogy azon esetben, ha ezen kór a törvényhatóság területén netán mutatkoznék, azt rögtön nemcsak ide jelentse be, hanem azt egyúttal az összes szomszéd törvény- hatóságoknak is hozza tudomására; hogy azok a maguk részéről szükséges óvintézkedéseket mielőbb életbeléptethessék. Egyúttal felhívom a törvényhatóságot az iránt is, hogy jelen körrendeletemet, az idézett 1859 iki szabályrendelet 63. §-ának kivonatával együtt a törvény- hatósága területén levő szemlélő bizottságokkal tudomás végett azonnal közölje.« (Az iparügyi miniszter) rendeletét bocsátott ki a közigazgatási bizottságokhoz, amelyben tudatja, hogy az iparügyek harmad fokú ellátása f. é. októberhó 1-től nem a közigazgatási bizottságok, hanem az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozik. (A m. kir. pénzügyi közigatási bíróság) f. évi 1314. sz. alatt a következő határozatot hozta: »Ha ingatlanok átruházását tárgyazó jogügylet a felek közös beleegyezésével visszavonatott, vagy megsemmisittetett, mielőtt az foganatba ment, vagy a telekkönyvi bejegyzés megtörtént volna: az illeték kötelezett feleknek, az illeték törlése, s illetőleg a már befizetett illetékek visszatérítése tekintetében igényük érvényesítése nincs meghatározott határidőkhöz kötve. Ebből kifolyólag, jogügylet megszüuése alapján, a befizetett illetékek a befizető feleknek még akkor is visszatérítendők, ha a törvényesített bélyeg- és illetékszabályok 157. §-ában megállapított három évi határidő az illeték lefizetésétől eltelt. » (Az ipar- és kereskedelmi kamarák) államosítása. A péuzügymiuiszter, pénzügyi szempontból tanulmányozza az ipar es kereskedelmi kamaráknak a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter által tervezett államosításának kérdését. Minthogy az ipar- és kereskedelmi kamaráknak egy évi szükséglete alig haladja meg a raásfélszáz ezer forintot, az ipar- és kereskedelmi kamarák államosításáról szóló törvényezikk benyújtása és a törvényhozás által való elfogadása biztosítottnak látszik. Ez által megszűnnék az az abnormitás, hogy némely kerület iparosai és kereskedői államdijuk egy-két, inig mások 6—9 százalékát fizetik kamarai illeték fejében. ÚJDONSÁGOK.-f- A születési és halálozási viszonyok Szabolcs- megyében nagyon lehangolok. Itt ugyanis 1881-ben 3335 lélekkel halt meg több, mint amenyi született; mintha csak valamely gyilkos, járványos dögvész pusztított volna. Átalában a kedvezőtlen vagy kevésbé kedvező aránynál a gyermek betegségek a legnagyobb tényezők. Ezek egy részénél ugyan a tudomány is tehetetlen; de a fő bajt még is az ápolás hiányának, a szegénységnek, a cseléd lakások és iskolások tultömött- ségéuek kell tulajdonítani. E tapasztalásból indult ki megyénk derék főorvosa is, aki legközelebb erélyes intézkedésre, illetőleg a vonatkozó törvénynek szigorú végrehajtatására hívta fel a közigazgatási bizottságot; minek folytán a szolgabirák és Nyíregyháza város polgár- mestere utasítva lettek, hogy a 7 éven alul elhalt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvek kivonatát ba- vonkint az alispáni hivatalhoz és a megyei főorvoshoz beküldjék. (v.) A felső szabolcsi tiszaszabályozó társulat f. é. novemberhó 28-adikán dél előtt 11 órakor Kis-Várdán, a nagy vendéglő termében közgyűlést tart; amely alkalomra a következő tárgyak tűzettek ki. 1. Igazgatói jelentés, a társulati ügyek állásáról. 2. Az alapszabályok módosítása. 3. Az ügyviteli és gát-védelmi szabályok megállapítása. 4. Egyéb folyó ügyek. (§) Egészségügyi felügyelőségeket szándékozik a belügyminisztérium szervezni az ország különféle vidékein. E czélra már a jövő évre 18,272 frt. költség irányzatik elő. Ez intézmény szükséges voltát a miniszter avval indokolja, hogy a felügyelők utján közvetlen meggyőződést akar magának szerezni arról, ha valyon a köz egészség rendezéséről szóló törvény s egyéb fen álló rendeletek, a törvényhatóságoknál pontosan foganntosittatnak és megtartatnak-e, vagy nem. Fizetésükre nézve három fokozat lesz megállapítva és pedig évi 2000, 1,800, 1,600 frt; lakbérük egyénenkint 400 írtban lesz meghatározva; ezen kívül úti átalányt is kapnak. Hát mire valók a községi, a járási és megyei orvosok ?! Gondoskodjanak a hatóságok, hogy falun és városon egészséges ital- és élelmi neműek áruitassanak; s a szegény cselédek ne zsufoltassanak öSBze a cseléd lakásokon úgy, mint a malaczok az ólban: ekkor az után nem kell külön egészségügyi felügyelőket fizetni, amely költségnek ismét csak az adóból kell kikerülui. Hasztalan a fényesen javadalmazott egészségügyi felügyelő ott, ahoi a szegénységnek ma-holnap betevő falatja sem lesz, s ahol az egészségtelen italokat, a hatósági közegek szeme láttára, szabadon árulják!? □ Párisban kiütvén a cholera, a belügyminiszter szoros kötelességévé tette a törvényhatóságoknak, hogy a köz tisztaság fentartása s emelése tárgyában f. é. 37061, az ivó víznek megjavítása iránt f. é. 40.182, a fertőtlenítés eszközlésére nézve f. é. 42,389 szám alatt kibocsátott körreudeleteket, valamint a f. é. 44382 sz. alatt kelt általános járvány-utasításban foglaltakat annál is inkább a legnagyobb szigorral és pontossággal hajtassák végre, s azok foganatosítását kellően ellenőrizzék ; mivel esetleg az intézkedések miként történt foganatosítása iráut nyerendő személyes meggyőződés szempontjából, külön megbízott felügyelő fog a törvény hatóságok területére kiküldetni.-t- Az adófizetők figyelmébe. A pénzügyminisztérium az 1885. évre szóló egyenes adó kivetésének megállapítása tárgyában, rendeletet bocsátott ki a törvéuy- hatóságok közigazgatási bizottságához és a kir. adófelügyelőkhöz ; melyben az egyeuesadók alá eső jövedelmek bevallására a következő határidőket tűzi ki. A házbér jövedelmi bevallások f. évi november havában; a keresetadó tökekamat, járadék- és bányaadók 1885. évi január 15- éig; az általáuos jövedelmi pótadó 1885. évi január havában; a hadmentességi dij 1885 február havában; a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója 1885. év márczius második felében; a vadászatra használható lőfegyverek és vadászati jegy iránti bejelentések 1885. évi juuius havában terjesztendők be. (!) Törvény a korhelység és pazarlás ellen. A gondnoksági és gyámsági ügyekről szóló törvéuy módosítása iránt, az igazságügyminiszter közelebb törvény- javaslatot nyújtott be a képviselő házhoz; amely a községeknek jogot ad a korhelyek és tékozlók ellen való hivatalos föllépésre. Eme javaslat egyik szakasza ugyanis azt mondja: »hogy ha kicsapougó élet, vagy esztelen pazarlás folytán, valakire nézve teljes elszegényedéstől, tehát attól lehet tartani, hogy az illetékes község a tartás által való jövendő beli megterheltetésnek leend kitéve, a gondnokság alá helyezés lesz kérelmezhető.« (—) Örvendetes tudomásul veszszük a hirt, hogy az osztrák állami vaspálya magyarországi vonalain, f. évi októberhó 1-sőtől valahára minden kezelési ügy magyar- nyelven vezeltetik. (!) A rézpénz szaporítása. Az utóbbi időben úgy a magyar, mint az osztrák forgalomban, a réz pénz hiánya igen érezhetővé vált; minek folytán a két miniszter indíttatva érezte magát, hogy e baj elhárítása czéljából tárgyalásokba bocsátkozzék. Mint értesülünk abban történt megállapodás, hogy két millió forint erejéig uj réz péut fog forgalomba hozatni. 4- Interpelláló a pékekhez, mészárosokhoz és hentesekhez. A »Szatmár és Vidéke« czimü lapban olvassuk fenti czim alatt a következő kedélyes iuterpel- latiókat: »1. Interpellate a pékekhez. Lapunk egyik olvasója tekintve azon körülményt, hogy a gabonaárak egész Európában rendkívül alászállottak és tartósak maradnak; tekintve továbbá, hogy önnek Itöv-tkeztében a liszt is sokkal olcsóbbá lett, miut előbb, — lapunk utján
