Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

.NYIBTIDÉ It.“

E hármas ikrek elsejét azonban már eddig is szép sikerrel fojtatta meg közoktatási kormányunk országszerte. Szabolcsmsgyében is örvendetes haladást regi- strálhatunk e téren ; és ebben derék tanfelügyelőnk eré- lye által hervadhatatlan érdemet szerzett magának; jóllehet hogy nem intézkedett még végleg, de a viszonyokhoz képest sokat tett.

Ami S. L. ur azon aggodalmát illeti, hogy esetleg az antiszemitaság bélyegét sütik rá arra, aki e »da- rázsfészek«-hez nyúl, azt remélem csak az éretlen és nyers lengyel-zsidóra érthette; mert a felvilágosodott, józan-eszü magyar zsidó csak báláját fogja leróni annak, aki e társadalmi kór eme tápanyagát megbigitani és megsemmisíteni közreműködik. Egyébként szolgáljon elégtételül azon körülmény, hogy engem, zsidót, saját szentmihályi hitsorsosaim egy része, még azok is, kiknek szükség esetén alamizsnát nyujték, szintén antiszemitának tartanak; és én ezt, reájuk sem kederitve, hideg közünyuyel veszem tudomásul, még a fülem czimpája sem sértődik meg miatta; mert tudom, hogy a lengyelzsidó előtt mindazok, akik zsíros kaftán helyett rövid kabátot viselnek, s hunczutkát nem növesztenek: vagy gyanús vagy tényleges antiszemiták.

Helyén valónak látom alkalomszerüleg megérinteni, hogy különösen Szabolcs, Hajdú, Szatkmár, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben a nemzeti eszmék megtestesítésén, az általános kultúrának ápolásán és fejlesztésén hangya-szorgalommal munkálkodó zsidó tanítónak elismerés és tisztelet helyett, üldözés s a keserűség különféle nemeivel csordultig telt ürömpohár kiürítése jár osztályrészül. Tisztelet a csekély kivételnek.

Folytathatnám, de csitt 1 nem intencziója az e soroknak. Csak rá akartam mutatni, hogy sok helyt, hol a zugiskolát nyilvánossal cserélték fel, még korántsem barátkoztak meg ennek szellemével s irányával; hanem szítják és táplálják az ellenséges indulatot a modern iskolai institutió rovására, a tanító mint bűnbak ellen; mert úgy árgumentálnak: ha tanító nem lenne, iskolát sem kellene fentartani.

Nem akarván szószátyárnak tartatni, im rátérek azon kérdésre: mi a zug-, dug-, és y'esiia-iskola ?

Zugiskola alatt oly gyermek-kinzó helyiséget értek, hová több szülő, kölcsöuös megállapodás szerént, az általuk akár a debreczeni vásáron, akár Budapesten az Orczy-kávéházban felvett és magát tanítónak nevező, de tényleg csirkefogó, faczér pinczér, kalmár segéd, bukott deák, de a legjobb esetben szegény orvos-növendék vagy technikus elé járatja gyermekeit, kizárva t. i. a szegény-sorsú szülék gyermekeit. Hogy ezek annyit értenek a paedagogiához, mint a tyuk az A. B. C-hez: ahhoz commentár sem kell.

Zugiskola továbbá egy oly viskó, melynek penészes falai közt az egész hitközség gyermekei egy bó- cherböl lett tanító által, aki egyúttal a sakter-teendőit is végzi, oktattatnak.

Zugiskola végre még az is, ha a községben létező nyilvános felekezeti iskola daczára több család külön, bár okleveles, tanítót tart.

E három rendbeli zugiskola egyike sem vindikálhat magának előnyt a másika felett; egyformán kár- hoztatandók.

Positiv adatokkal támogatva azon állításomat, mi- szerént a zug-iskolák enyésző félben vannak, legyen szabad csak Szabnlcsmegyének dadai-alsó járására hivatkoznom, hol is 2—3 év óta Szt.-Mihályon,Polgáron Dobon, Dadán és Lökön, tanfelügyelői interventíó következtében, nyilvános iskolák által helyettesittetnek. Igaz ugy an, hogy ezen monstrummal majdnem úgy vagyunk, mint a Danaidák hordájukkal, kik is örökös munkára vannak kárhoztatva; mert mikor e 12-fejü sárkány le van küzdve,nyomban ott terem egy másik, szintén veszedelmes szörnyeteg: a dug-ishola.

Hát ez minő állatosztályba tartozik, kérdi a nyájas olvasó? Nem csigázom fel türelmét, hanem megmondom kurtán. A dug-iskola a hittanoda köpenye alatt szereplő oly ádáz és ravasz kígyó, mely veszélyesnek ugyan nem látszik, de azért kártékony; mar, pusztít, de csak lappangva.

— És oly szép! Nemde méltóságos asszony, ez akarta mondani ?

— Azt épen nem. Azt akartam mondani, de ön

szavamba vágott, hogy : és oly igen szereti ön

mamáját.

: 1 — Anyám nem fiatal többé, mert én harmadik

gyermeke vagyok. Szépnek sem oly szép, mint méltóságod. De meg nem is a feltatálható hasonlatosságot keresem én; bár jóság és kedvesség tekintetébeu legalább én tisztán látom azt. Mert hiszen ez csakugyan illetlen dolog volna tőlem. Hanem gyönyörködtem mél- i tóságod jóságos kedves arczában, aminőhöz csak az édes anyáé hasonlíthat. És ha képzeletben meg is fiatalítottam kissé anyámat; valyon lehet-e azt bűnül felróni a gyermeknek 1 ?

— A világért sem édesem. Ön igen jő gyermek lehet, nagyon szeretheti mamáját, Ez igen ajánlja önt, kivált a nőknél. Hanem nekem úgy tetszik, hogy ön most nagyon is sok szépet mondott nekem mamája kontójára. Meg vallom, azt nem vártam volna öntől, . . . gyermektől.

Erre arczomba szökött a vér, amit a báróné ész- revévén; magas és igazi műveltségre, de egyszersmind .finom női routinra valló gyöngédséggel simogatta meg arczomat; mi közben e szavakat hallatta;

— No de azért szent a béke közöttünk, ugy-e tüzmesterkém ?!

— A hibás én vagyok méltóságos asszony 1 Tehát büntessen meg érdemem szerént.

— Szaván fogom. Érdeme szerént fogom megbüntetni. Dél után úgy oszsza be idejét, hogy kikocsikáz- hassunk a »Jungen Walds-ba. Jó lesz?!

Én felugrottam, és kézcsókolására siettem ama perczbeu előttem a világ legszebb asszonyának.

(Folyt, köv.)

Jellemző, és ebből határozottan a zsidóság kultur fokára lehet következtetni, hogy e csuda-állatot széles e hazában egyebütt nem ismerik, mint a Sebes-kőrős és a Kárpátok közti területeu, meg a Királyhágón túl is; ami eléggé csattanóé bizonyítéka annak, hogy az ország ezen részeiben a zsidó még hátra van a miveltség dolgában. Kivétel persze mindenben van.

Már most nézzük ; méltányos-e a dugiskolát megtámadni s megbélyegezni? Igenis méltányos, sőt igazságos is; mert ellenkezőleg a hazafiul kötelesség vétkes megszegését követnők el: minthogy a dugisknla nem

egyéb, mint újabb keletű és módosított kiadványa a zugiskoláuak. Mindennel azonos avval, csak a kornak megfelelő hittanodával nem, mert erkölcsileg éppen nem. produkál semmit.

Ellen-érvül fel szokták hozni, hogy a község in corpore nem fogadhat qualifikált vallás-tanitót; mert egy tanító is, aki 80—90 gyermeket a profán tudományokban 6 osztályban tanít, elég nyűg a nyakukban. De ez ál-érv; mert a legsilányabb arithmetikai tudomány is megczáfolja, amennyiben 45 gyermek csak könnyebben fizet egy tanítónak 400 frtot, mint 15 fizet 300-at. Ergo kisebb áldozat kell egy tanító tartására mint hároméra. Ezen szofisztikus fogásnak azonban más az Acbillesi sarka. Ök t. i. azon az elven lovagolnak: minél kevesebb a juh, annál jobb a legelő.

Kutassuk már most: ki a hittanár ? hol, mikor és miként tanít az ?

(Folytatása következik.)

Köz ügyek.

(A közös hadsereg szükségleteinek részbeni lesszál- litása.) A közös hadügyminisztérium a magy. kereskedelmi minisztériumhoz átküldte a szabad versenynek íöntar- tott katonai ruházati és felszerelési szükségletek szállítására vonatkozó pályázati kiírást az 1885-ik évre, amelyhez mellékletül a szükségelt tárgyak jegyzékét és szerződésileg megállapítandó árát, valamint a szállítási szerződés formuláréját is csatolja. Az ipar- és kereskedelmi minisztérium az iratokat oly meghagyással küldte le az orsz. iparegyesületnek, hogy azokat az érdekelt köröknek tudomására hozza.

(A belügyminisztérium) értesítette a hatóságokat, hogy a csendőrök létszáma még nem teljes; minél fogva még mindig vesznek fel alkalmas, kellő képzettségű egyéneket. A csendőrök, 3 évi szolgálat után, napi zsold- jukon kívül, fokozatosan emelkedő pótdijazásban is részesülnek.

(A földmivelés m. kir. miniszter) f. é. 50,241 számú körlevelében elrendelte, hogy a helyből vasúton Szerbiába szállítandó kecskék, juhok és sertések rendőri szemle alá veendők; minthogy több helyütt a házi állatok közötti száj és köröm betegség uralkodik.

(A kiállitási tárgyainak biztosítása.) Az országos kiállítási bizottság körlevél utján felszólította a kiállítókat, hogy a hiányzó biztosítási értékeket okvetlenül s miuélelőbb jelentsék be ; mert ily előzetes értékmeghatározás hiáuyában, az orsz. bizottság a kiállítandó tárgyak tűzkár elleni biztosítása iránt felelősséget uem vállalhat. Ezt az ismételt szorgalmazást az a körülmény teszi szükségessé, hogy a hazai biztosító társaságok, melyek együttesen vállalkoznak a kiállitási épületek és az összes kiállitási tárgyak tűzkár elleni biztosítására, nem hajlandók a díjtétel megállapítására mindaddig, amig a biztosítandó értékek fix átalányösszegben előre meg nem határoztatnak.

(A gyapjú termelő közöuség becses figyelmébe.) Több oldalról felmerült kivánalom folytán, hogy az 1885. évi budapesti országos kiállítás IV. csoportjában (állati termények) a részletes programiétól eltérőleg, idei gyapjú helyett, jövő évi gyapjú kiállítása is megeugedtessék : a kiállitási országos bizottság tekiutettel azon körülményre, hogy a kiállítandó tárgyak jövő évi márcziushó 1-től 15-ig Budapestre szállitandók, s ez ideig a jövő évi nyirásu gyapjú a kiállításra még alig volna elkészíthető, olynemü intézkedést tett, hogy a gazdaközönség a folyó évi nyirásu már bejelentett gyapjút rendes időben ugyan beküldi; szabadságában áll azonban e gyapjuterméket

1885. évi junius 15-ig jövő évi nyirásu gyapjúval helyettesíteni. Megjegyeztetvén, hogy a két különböző évből szármzzó gyapjutermékek külön-külön fognak bírálat alá vétetni. Debreczen, 1884. október 27. A Debreczen-kerít- leti kiállitási bizottság.

(Az ipartörvény végrehajtása). Az uj ipartörvény végrehajtása tárgyában a kereskedelmi miniszter a kővetkező rendeletet intézte a közigazgatási bizottságokhoz: »Az 1884: XVI. törvényczikkbe iktatott uj ip írtörvény a f. évi októberhó 1-én hatályba lépvén, ezen törvény 166. §-a értelmében iparügyeknek harmad fokit ellátása ezen túl hatáskörömbe esik, s ez által az 1878. évi májushó 14-én 9027. sz. a hivatalbeli elődöm által kiadott azon rendelet, melynél fogva iparügyeknek harmadfokban való felülvizsgálata a közigazgatási bizottságokra ruháztatott, hatályát vesztette. A bizottság ezen működése tehát említett napon megszűnvén, felülvizsgálati hatáskörét ezúttal azou ügyekre nézve is megszüntetem, melyek a régibb ipartörvény (1872. VIII. t. c.) ha'álya alatt tétettek folyamatba, és harmadfokú elintézés végett a bizottsághoz lettek felterjesztve. — Ezen ügyeknek kezelése iránt a következőket rendelem: — 1. Azon ügyek, amelyek az alsóbbfoku hatóság által

III-ad fokú elintézés végett már felterjesztve lettek, de a bizottság által jelen rendeletem vétele napjáig elintézést még nem nyertek, illeték és további eljárás végett haladéktalanul hozzám terjesztendők fel. — 2. Hasonlóan haladéktalanul hozzám felterjesztendők azon ügyek is, amelyek iránt a bizottság esetleg f. évi szepiemberhó 30-ka után érdemileg, vagy egyéb módon határozott ugyan már, de ezen határozat a felekkel leendő közlés czéljából még ki nem adatott. Ezen határozatok tehát a felekkel már nem lesznek közölhetők. — 3. Azon felfolyamodási kérvények, melyek a felek által közvetlenül nyujtattak vagy nyujtatnának be a bizottságnál, felszerelés végett azonnal az alsóbb fokú iparhatósághoz juttatandók azon utasítás mellett, hogy a felszerelt tárgyiratok a bizottság mellőzésével hozzám terjesstendők fel.«

(A gazdasági egyesületek) czéljaira a földmivelési miniszter 30,000 frtot állított be a költségvetésbe, vagyis ugyanolyan összeget, mint tavai. Még 1883-ban e tétel 40,000 frtot tett ki. E tétel leszállításának magyarázatául a miniszter azt hozta fel, hogy a tisztán önsegély czéljából és alapján létrejött egyesületeknek fentartása nem képezheti a minisztérium feladatát, s az oly kiadások fedezése, melyek az önsegély elvénél fogva határozottan az érdekeltek feladata, az állam által nem eszközölhetők.

(A magy. kir. Curia f. évi 2085 szám alatt) gyámsági ügyben következő elvi jelentőségű ítéletet hozott. A gyámhatóságnak legfőbb feladata lévén a gyámoltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és előmozdítása, a gyámhatóság megbízásával ellátva lévő tiszti ügyész a kiskorú gondnokoltak peres ügyeibe hivatalból is beavatkozhatik. Ebből kifolyólag a tiszti ügyész fellebbezési joga még akkor is érintetlen marad, ha az első bíróság előtt folyt tárgyalásokba és Ítélet hozatalba be nem folyt.

ÚJDONSÁGOK.

f Lónyay Menyhért gróf, az ország legelső nem- zet-gazdásza és pénzügyi kapaczitása, a magyar tudományos akadémia elnöke s több országos intézet vezér- igazgatója és elnöke nincs többé! Folyó hó 3-án hagyta el a munkát s a fáradságot nem ismerő lélek, a szenvedéssel egész a halálig küzdő porhüvelyt épen valláserkölcsi elhivatásának munka-körében, a Kálvin-téri ev. ref. püspöki lakosztály egyik termében, csak-nem az országos alapok rendezésére kiküldött bizottság elnöki székében. A temetés novemberhó 6-án ment végbe. Az egyházi szertartást a ref. theologusok énekkara nyitotta meg Sz. Nagy Károly karnagy vezetése mellett. A megható ének után Szász Károly ref. püspök tartott nagy hatású gyászbeszédet. Ez után Fraknói Vilmos az akadémia főtitkára lépett az emelvényre, s az akadémia nevében megható istenhozzádot mondott az akadémia nagy érdemű elnökének. A szertartás végeztével József föherczeg, Mondd báró, Tisza Kálmán és többen fejezték ki részvétüket az özvegy előtt. A nagy halott hült tetemét még az napon szállították el vasúton megyénkbe Tuzsérra, ahol a családi sírboltba való elhelyezés tegnap ment végbe a gyászoló család is ama testületek küldöttei jelenlétében, amelyekhez az elhunyt közelebbi viszonyban állott. Béke hamvaira !

(§) A nyíregyházai orsz. képviselő-jelöltek ma egy hete tartották programm-beszédjüket. Az antisemita párt dél előtt 11 órakor a csizmadia színben. A függetlenségiek szintén dél előtt a szabó színben. A szabadelvűek dél után ugyancsak a csizmadia színben. Igen természetes, hogy mind a három képviselő jelölt saját politikai elveit fejtegette, mint az országra és a választókra nézve a legüdvösebbeket. Melyiknek volt a három közzől igaza? Egyiknek sem?! Vagy mind a háromnak?! Ki tudná megmondani! Legjobb politikus minden esetre az, aki a jelent legjobban fel tudja használni a köz jólét és a haza érdekében. Hogyan is mondta az a hires pogány költő Horatius? »Prudens futuri tempo- poris exitum calliginosa nocte premit Deust! A jövő az Isten kezében van.

□ A felsőszabolcsi esperességi papság »papi érte- kezleti gyűlése« és Harsányi Sám. s Kálmánczhelyi Ant. lelkészek jubil. üuuepélye múlt hó 30 és31-ik napjain, válogatott és számos közönség részvevőse mellett tartatott meg a helybeli ev. ref. templomban. A szónoklatok eszmékben és érzelemben egyaránt gazdagok voltak s a czélt — a vallásos érzületet nagy mérvben fokozták. Az ez ünnepélyeken elmondott ima, szónoklat és életleirás külön füzetben is meg fog jelenni; amely e lap nyomdájában is lesz kapható annak idejében. A köz ebéd, amelynek a nagyvendéglő nagy termében volt íelteritve, szintén népes és testvéries színezetű volt, mint protestáns papokhoz illik. A Weinberger Bernát ismert jó hirü konyhájából kikerült étkek és az italok egyszerűek, de jók, izlésteljesek és ami legfőbb, igen jutányosak voltak úgy, hogy az étkező közönség tetszését és megelégedését teljesen megnyerték.

f A halottak emlékezete ez idén is szokott kegyelettel, de fájdalom, fokonkint növekedő fénynyel és inkább külsőséggel lett megünnepelve. Még csak 5—6 évvel ez előtt is, a bánatos felek reszkető kezekkel kötötték koszorúikat a kedves sírok számára. Ma már csinált virágokból készülnek a kegyelet koszorúi, s a divat kereskedésekből kerülnek ki. Régebben az elvesztett kedves halott után siró fájdalom könyüi ragyogtak a^ drága sírok virágain. Ma csillogó lampionok, mécsek, sőt lámpák pénzen vásárolt hideg fénye ragyogja be a sirhal- mokat; hogy hadd lássa a világ, mily nagy a család, vagy egyesek fájdalma! Az emberi hiúság tehát még a temetőket, e szent helyeket sem kíméli meg. Ide is be furakodik, hogy megfoszsza ez ünnepélyt egyetlen zoraáu- czától — a magába vonuló fájdalom és igazi gyász szelíd egyszerűségétől!

+ A szabolcsmegyei virilisek névsorában, az első helyen gróf Dessewffy Miklós 21.891 frt. 59 krajczárral, a legutolsó helyen Sztárek Ferencz 238 frt. 92 krajczárral szerepelnek.

© Papp László helybeli helyettes adófelügyelő, vagyis I. oszt. pénzügyi fogalmazó, a barsmegyei adófelügyelőséghoz helyeztetett át hasonló minőségben ; helyébe pedig Peöcz Ferencz II. oszt. pénzügyi fógalmazó tétetett át Gömör-Kishont megyéből.

+ Hatósági intézkedés következtében közelebb vegyi elemzés alá jőnek a korcsmái vörös borok; minthogy számos visszaéléseknek jöttek nyomára. Ez után a fehér borok jőnek vizsgálat alá. Igen tanácsos lesz tehát, ha a korcsmárosok tiszta kezelésű bort mérnek, mert a hamisítók kimélelten szigorúsággal fognak megbüntet- tetni.

X A hagyatéki leltárok felbélyegzése tárgyában a m. kir. pénzügyminisztérium egy rendeletet adott ki. E rendelet szerént oly eseteknél, ahol a felragasztott bélyegek keresztülirása elmarad, a bélyegtörvénynek ide vonatkozó §-a értelme szerént, nem létezőnek tekintetik, s minden ily esetben hivatalos lelet vétetik fel. Elég